Somogyi Hírlap, 1995. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-24 / 47. szám

1995. február 24., péntek SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 90 ezer hektár magánkézbe Gyorsan halad az erdőbirtokos társulatok szervezése Jó kezekbe kerültek a somogyi erdők, az új tulajdonosok leg­többje nem szándékozik a gyors haszon reményében le­tarolni erdeiket — mondta dr. Balázs István a Földművelési Minisztérium Erdészeti Hiva­talának főtanácsosa tegnap Kaposváron, a somogyi me­zőgazdasági termelők érdek- védelmi szövetségének erdé­szeti választmánya szakmai tanácskozásán, ahol az erdő- gazdálkodás időszerű kérdése­iről volt szó. A több mint száz a témában érintett gazdasági vezető és erdész előtt, a társas és a ma­gán-erdőgazdálkodás jelenlegi helyzetéről és jövőjéről szólva elmondta, amíg Somogybán hagyománya van az erdőmű­velésnek, addig az ország más részeiben már ojíkal féltik az erdőket. Országos adat: évente 100-150 ezer köbméter fa sza­bálytalan kiterme lése miatt kell hatósági eljá rást indítani. Országosan több mint 720 ezer hektár az az erdőterület, ami előbb-utóbb magánkézbe kerül Magyarországon. Ez kö­zelítőleg 300 ezer új erdőtu­lajdonost jelent majd. So­mogybán — az átlagnál jóval több — körülbelül 90 ezer hektár erdő kerül várhatóan magánkézbe, és akár 100 ezer is lehet a tulajdonosok száma. Somogy jóval előbbre tart az erdőbirtokos társulatok szer­vezésében is az ország más te­rületeinél. A főtanácsos arról is szólt, hogy a tulajdonba adás folyamata rendkívül hosszú. Várható azonban a tu­lajdonviszonyok rendezésének fölgyorsítása; Balázs István szerint két éven belül befeje­ződik a folyamat. N. L. Megyejáték malommódra Jóideje figyelem, néha nem minden indulat nélkül, hogy megy nálunk a megyejáték. Nos, durvább analógiák elkerülése végett kötöttem ki annál, hogy ez malommódra megy. (Adja a szeren­cse, hogy az 1-et nehogy j-re változtassa a nyomda ördöge). Ugyanis a „malommód” alatt vélem felfedezni azt a jobb híján csiki-csukinak is nevezhető technikát, amellyel, hol igenlő, hol tagadó módon definiáltatik, hogy kell-e, s ha igen, mire kell nekünk a megye. Ha bizonyos térségi vagy regionális ösz- szehangolás, információszerzés, „feladatlevitel” kerül elő­térbe, akkor megállapíttatik, hogy bizony-bizony szükség van rá. Természetesen a megváltozott körülmények között, nehogy véletlenül elavult struktúrák, módszerek, szemléletek védbás- tyája legyen. Ha bizonyos lentről sűrűsödő igények, lehetősé­gek, szándékok összpontosítására, vagyis „feladatfelvitelre” vállalkozik, akkor könnyen kap(hat)ja meg az ellenkezőjét. Mármint azt, hogy elavult struktúrák, módszerek, szemléletek védbástyája. A gondokat megoldandó azonban jól jön, az is, hogy fenn­maradtak bizonyos megyei intézmények, mint például a me­gyei pedagógiai intézet. (Nálunk: SOPI). Valóban csak szak­mai ereje, a fenntartó önkormányzat jószándéka és szolgáltatá­sai tartották életben , miközben felragyogott a ROK, majd a TOK napja. Igaz a tankerületi fel- vagy leosztottság és intéz­ményei már lassan leáldozóban vannak és a „szélárnyékból” egyre inkább előlép, a SOPI, mert kérik erre. Fentről is, mert­hogy mégiscsak intézményközeli a létezésmódja, ezért bizo­nyos tervezeteket véleményezhet, információkat összeszedhet, összesíthet. Jó, hogy mégis megmaradtak, ha nem is a régi sze­repkörben, s a távlati tervezés során számolnak velük. Igaz az információkat a régi rendelkezések érvénye miatt vagy köszö- nömért gyűjtik vagy pénzért vehetik. Ha lassan is, de egyre több a költségük és a régihez képest a feladatuk. Csak egy va­lami hibádzik még, jó lenne ezt a megyei önkormányzattal és illetékes apparátusával is átbeszélni, mert mégiscsak ők a fenn­tartók. S talán nem feltétlenül válnak „védbástyává” ha meg­tudják, hogy mit hoz a holnap. Például a holnapi posta. Mert a SOPI jó ötvenezer forintért szétpostázott a megye iskoláinak egy tervezetcsomagot, mire jött fentről, hogy várjanak: jön a módosított változat. Aztán jött egy újabb értesítés, hogy jön a módosítás módosítása. Nos innen már a legszkeptikusabb módszertanos is tudhatta, az intézmény újra vérkeringésben van, a csiki-csuki után ismét szabad a pálya. A fővárosból 32 órán belül visszaérkeznek az adatok Osztják a tb-igazolványokat A kártyákat is a kiadás helyszínén nyomtatják Megkezdődött az új társada­lombiztosítási igazolványok kiadása a Somogy Megyei Egészségbiztosítási Pénztár egészségbiztosítási osztályán. Dr. Fárbás Judit főorvos, az osztály vezetője elmondta: ja­nuár másodikától mintegy 196 kérelem érkezett hozzájuk és a múlt hét végéig 725, egészség- ügyi ellátásra való jogosultságot igazoló dokumentumot adtak ki. Az újonnan biztosítottakat a munkáltatóknak, illetve a beje­lentésre kötelezett egyéb szer­veknek kell lejelenteni a tárgy hónapot követő ötödik napig. A bejelentő lapokat a budapesti Szenzor Kft. dolgozza föl majd az Országos Egészségbiztosítási Pénztár számítógépes központ­jába küldik őket. Az adatok 32 órán belül érkeznek vissza a me­gyei központba ahol ezt köve­tően készítik el az igazolványo­kat. Az egyéni vállalkozók s eltar­tott hozzátartozóik, a megyei egészségbiztosítási pénztárral az egészségügyi ellátásra megálla­podást kötött személyek, a nyug­díjasok valamint a munkanélküli ellátásban már nem részesülő s önhibájukon kívül elhelyezkedni nem tudó munkanélküliek a me­gyei pénztár ügyfélfogadó irodá­jában személyesen vehetik át az igazolványukat. A sürgős szük­ség címén új igazolványt kérők­nek (olyanoknak, akiknek lejárt a régi igazolványa) külön be kell jelenteniük igényüket a munkál­tatóknál. Onnan három napon be­lül továbbítják azt a pénztárba, ahol soron kívül kiadják az új igazolványt. Dr. Fárbás Judittól megtudtuk továbbá, hogy a régi, érvényes igazolványok sem évültek el, s értük ugyanazt a szolgáltatást kö­telesek biztosítani, mint az újak esetében. Az egészségbiztosítási pénztárnak egyébként 1995 de­cember 31-ig kell minden jogo­sultat ellátni társadalombiztosí­tási igazolvánnyal és 1996. ja­nuár 1-jétől már valamennyi új vényen föl kell tüntetni az úgy­nevezett taj-számot, azaz a társa­dalombiztosítási azonosító je­gyet. Az igazolvány első lapja egyúttal hatósági igazolás is. Az új tb-igazolványok egyébként egy olyan adatbázis kiépítésének első lépcsőfokát képezik a jövő­ben, amelyben minden bejelen­tett és biztosított személy adatait rögzítik majd. (Várnai) Kapcsolatépítő hivatalok — A közigazgatási hivatal nyitottan kíván tevékeny­kedni és partnere lesz a köz- igazgatásban dolgozó minden szervezetnek. Nem akarunk rátelepedni az önkormányza­tokra, hanem — igényeik alapján — szakmai segítséget nyújtunk munkájukhoz — mondta dr. Németh Jenő, a Somogy Megyei Közigazga­tási Hivatal vezetője tegnap Kaposváron, a megyeházán tartott jegyzői értekezleten. A közigazgatás állami és ön- kormányzati területen műkö­dik, a jegyzők munkájában azonban mindkét feladatkör megtalálható. A jegyzők és a hivatal céljai azonosak: közös érdekük a törvényesség megőr­zése. A közigazgatási hivatal felelősségét fokozza, hogy a közigazgatás szakmai szervei­hez is összekötő kapcsot jelen­tenek, ugyanakkor a települé­seken jelentkező ellentmondá­sokra is figyelnie kell. A hiva­talvezető különösen fontosnak ítélte az önkormányzati auto­nómia biztosítását, a demokra­tikus helyi hatalomgyakorlás és a nyilvánosság lehetőségét, a bírói, alkotmányossági jogvé­delmet, valamint az ellenőrzési feladatok ellátását. A jegyzők közül sokan igényel­ték a rendszeres információcse­rét és a módszertani anyagok kiadását. Ezért a közigazgatási hivatal munkatársai helyszíni látogatásokat tartanak, szakmai napokat és körzeti tanácskozá­sokat szerveznek a települések jegyzői részére. Dr. Kolber Ist­ván, a megyei közgyűlés elnöke meghatározónak értékelte a tes­tület munkájában a települési önkormányzatokkal való együttműködést. Rendszeressé szeretnék tenni a polgármesteri gyűléseket, ahol kölcsönös tá­jékoztatásra, véleménycserére van lehetőség. A kistérségek összefogásával nagyobb az esé­lye az eredmények elérésének, ezért a Balaton -parton együttes közgyűlést terveznek az ön- kormányzatok. Alakulóban van a megyei érdekegyeztető fó­rum, amelyben a különböző szakszervezetek és a kamarák képviselői vennének részt. Dr. Kolber István arról is beszá­molt, hogy területfejlesztési ta­nács létrehozását tervezik a megyében, ahol a munkaválla­lók, az érdekképviseletek mel­lett az önkormányzatok képvi­selői is helyet kapnának. Vita­tott kérdés még azonban a dön­téselőkészítés szerve és az anyagi források köre. További társulások lehetőségén dolgo­zik a megyei önkormányzat az idegenforgalom, a környezet­védelem és a nemzetközi kap­csolatok területén. A közigazgatási hivatal főosz­tályvezetői a tavalyi év tapasz­talatairól és a legfontosabb te­endőkről tájékoztatták a jegy­zőket. (S. Pap) SOS a balatoni viharjelzésért Vészhírek terjednek a Ba­latonon, hogy a nyáron nem működik majd — az eddig is életeket mentő — viharjelző rendszer a nagy tavon. Még 1992-ben átadta az Országos Meteorológiai Szolgálat a rendszert az Or­szágos Rendőrfőkapitány­ságnak. Akkoriban mintegy hat, idén már tízmillió fo­rintba kerül az üzemelte­tés, az elöregedett mű­szerek felújítása is egyre több pénzt emészt fel. Idő­közben változtak a törvé­nyek; a rendőrség most már nem használhatja azt a pol­gári frekvenciát, amelyen a viharjelző szolgálat üze­mel. — Szabálysértést követ­nénk el, ha az idén mi mű­ködtetnénk a rendszert — mondta tegnap munkatár­sunknak Salacz István alez­redes, az ORFK munka­társa. — Áthangolni nem tudjuk a műszereket, mert az a cég, amely az ehhez szükséges kristályokat gyártotta, megszűnt. Eltűnt a piacról egyébként a fény­jelző rendszer teljes ipari háttere is, és emiatt egyre kritikusabb a beüzemelés. A teljes átépítés mintegy harmincmillió forintba ke­rülne. Salacz István elmondta azt is: igyekezni kell, hogy a szezonra működhessen a viharjelzés a Balatonon. A rendőrség feladata azonban nem a riasztás, hanem a mentés. Most szponzorokat keresnek; megkeresik azo­kat, akiknek érdeke a turis­ták és a helybéliek vé­delme. így beszélnek az Országos Idegenforgalmi Hivatallal, a három balatoni megyei önkormányzattal, a parti települések vezetőivel és a Balatonért dolgozó szervezetekkel, strandok, szállodák üzemeltetőivel egyaránt. Ha a megfelelő pénzügyi hátteret sikerül biztosítani, valószínűleg egy civil szer­vezet kezébe adják a mű­ködtetés jogát és felelőssé­gét. Ebben az ügyben a rendőrtiszt tegnap beszélt Bartha Lászlóval, a za- márdi SOS Segélyhívó Alapítvány elnökével, aki kérdésünkre elmondta: ha sikerül a működés feltéte­leit korrekt módon biztosí­tani, akkor egyáltalán nem zárkózik el a felelősségtel­jes feladattól. Czene Attila A szakképzés színvonaláért Egymillió forintot nyert a me­gyei szakképzési alapra be­nyújtott pályázatával a kapos­vári Munkácsy Mihály Gim­názium és Szakközépiskola. Az összeget az egészségügyi szakképzés színvonalának emelését szolgáló eszközök beszerzésére fordította. A Né­metországban vásárolt anató­miai modelleket a biológiai és természettudományi folyama­tok és összefüggések elemzé­sére használják majd. Növényvédelmi tanácskozás A Somogy Megyei Növény­egészségügyi és Talajvédelmi Állomás a Cyanamid Hungary kft és a Kemira Agro Oy köz­reműködésével a somogyasza­lói Panorama Fogadóban ren­dezett növényvédelmi tanács­kozást. Szó esett — többek között — a Cyanamid Hun­gary kft ezévi terveiről, a haté­kony és költségtakarékos megoldásokról a cukorrépa termelésben, valamint a tech­nológiafejlesztési vizsgálatok eredméyneiről is. Borverseny Mosdóson Szőlész-borász találkozót tar­tanak ma este Mosdóson a környékbeli gazdáknak a pol­gármesteri hivatalban. E ha­gyományos rendezvényen szakmai előadásokat hallgat­hatnak meg a szőlőtermesztés­sel foglalkozók: dr. Jasinka János a növényvédelemről és a növényvédőszerekről beszél, Kruk Tibor polgármester pe­dig a hegyközségi törvényt ismerteti. A borkezelés forté­lyaiba Pónusz Lajos avatja be az érdeklődőket, s ő hirdeti ki majd a borverseny eredményét is. A szőlőskertek nemes nedű­inek vetélkedését most először rendezik meg, a legfinomabb borok oklevelet kapnak. Petöfi-versek szellemisége A kaposvári Petőfi Sándor Ál­talános Iskola a hagyományo­san megrendezendő ünnepi hete alkalmából ebben a ta­névben is adózik névadója em­lékének. Az ünnepségsorozat kiemelkedő eseménye lesz az a kiállítás, amely a Petőfi me­gyei rajzpályázat díjazott alko­tásait mutatják be. Á szabadon választott technikájú és méretű munkákkal — amelyek Petőfi életét, költészetét, szellemisé­gének illusztrálják — február 28-ig lehet még nevezni a so­mogyi iskolásoknak. A megyei rajzpályázatra számos szpon­zor biztosította a díjakat. Költségvetés Berényben Sikerült megállapodni az idei költségvetési tervezet leglé­nyegesebb pontjaiban a bala- tonberényi képviselőtestület­nek. A település várható 107 millió forintos bevételéből 89 milliót az önkormányzat in­tézményeinek működtetése, valamint más, igen fontos kia­dások visznek el. Annyi már bizonyosnak látszik, hogy a Balatonszentgyörgygyel közö­sen tervezett szennyvízcsa­torna megépítése már most, a kezdet évében igen nagy ösz- szegeket igényel. Minden esetre, a kivitelezői pályázatot kiírták nemrégiben. Nagyító alatt a kutatás Tudományos ülésszak kezdődött tegnap Kaposváron az agrártu­dományi egyetemen. A három­napos szakmai kollokviumon az állattenyésztési kar 40 oktatója ad számot tavalyi kutatói munkájá­ról, annak eredményeiről és gya­korlati alkalmazhatóságáról. — Ennek a programnak kül­földön már hagyománya van, mi az egyetemen három évvel ez­előtt kezdtük meg a tudományos munkák házon belüli értékelését — mondta dr. Stefler József ku­tatási dékánhelyettes. — A karon a tudományos bizottság minden évben eloszt egy kutatásra szánt pénzösszeget, erre írnak pályáza­tot az oktatók. A pályázatok elbí­rálása után dönt a bizottság a ren­delkezésre álló pénz odaítélésé­ről. Az elkészült jelentéseket a beszámolók előtt elbírálják. Ilyenkor számon kérik azt is, hogy a témakörrel kapcsolatosan ki mennyi cikket írt, tartott-e elő­adást, vagy konzulensként köz­reműködött-e diplomadolgozatok elkészítésekor. Á témák megvé­dése nyilvánosan zajlik, a kol­lokviumon nem meghívott ven­dégek, hanem az érdeklődő kol­légák és hallgatók jelenlétben kell a kutatónak bemutatni a szakmai eredményeket, A kollokvium nemcsak a tu­dományos egzisztencia építésére és szakmai előmenetelre teremt kiváló lehetőséget, hanem előse­gíti azt is, hogy a kollegák egy­más munkáját közelebbről is megismerhessék. Akik részt vesznek ilyen megmérettetésen, azok jó eséllyel pályázhatnak az országos megbízóknál, kutatást finanszírozó alapoknál. B. B. SOMOGYI HÍRLAP Tröszt Tibor jegyzete

Next

/
Thumbnails
Contents