Somogyi Hírlap, 1995. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-24 / 47. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 1995. február 24., péntek Még kezelik Zsanettet Essenben Az esseni szemklinikán eddig elvégzett vizsgálatok eredménye szerint a ka­posvári Cserhalmi család­ban sem az apa, sem az anya,' sem pedig a 4,5 éves Krisztián szemében nem találtak rosszindulatú da­ganatot, tudtuk meg teg­nap a még Németország­ban tartózkodó Cserhalmi Jánostól. A kisfiú altatásos szem- fenékvizsgálata azonban még hátra van, mivel azt a jelenlegi náthája miatt nem lehetett elvégezni. Ha Krisz­tián eredménye negatív lesz, ő már várhatóan a jövő hét közepén hazarepülhet Es- senből. A vizsgálatokra, mint is­meretes, azért volt szükség, mert a három hónapos cse­csemő, Zsanett szemének retinoblastomás megbete­gedése a feltevések szerint lehetett volna öröklött ere­detű is. Teljes bizonyosság ez ügyben természetesen csak akkor lehet, amikor végre befejezik a kislány el­távolított jobb szemén lévő daganatok szövettani vizs­gálatát. A kislány, mint megtud­tuk, tegnap túlesett' a kilen­cedik sugárkezelésen. Még meglévő bal szemét össze­sen huszonöt alkalommal kezelik majd, és a kezelés­sorozat félidejében pedig al­tatásos vizsgálatban elem­zik, hogy miképpen reagál­tak a sugárkezelésre a szem- fenéken található dagana­tok. A gyógykezelést köve­tően a mintegy négy hónap múlva esedékes kontroliig hazajöhet Cserhalmi János családja. A távolabbi jövőről szólva Zsanett édesapja el­mondta, lánya 2-3 éves ko­ráig évente három-négy al­kalommal kell kiutazniuk a németországbeli klinikára, amikor pedig a kislány 6-7 éves lesz, a kontrollvizsgá- latokra évente kerül sor. Amúgy a lehetőségekhez képest jelenleg nyugalma­san telnek a napok Essen­ben. A szülők minden reggel fél nyolckor jelentkeznek a kicsivel a klinikán, amelyet a kezelést követően dél táj­ban hagynak el. Napjaik nagy részét a „szülők házá­ban” töltik, ahol — akárcsak itthon tették — főznek, mosnak magukra. (Balassa) Öt somogyi város költségvetése az idén élére állítja a fillért Siófok még talpon marad Mintegy öt órányi vitát, szava­zást követően a siófoki képvise­lők tegnap megteremtették az éves költségvetés technikai egyensúlyát. Dr. Pongor Tamás jegyző figyelmeztette a testület tagjait: ha idén nem sikerül kö­zel egyensúlyba hozni a költség- vetést, akkor a hiány jövőre ke­zelhetetlenné válhat. 4.5 milliárd forintnyi kiadással számolt a le­gelső tervezet; több egyeztetést, bizottsági ülést követően ezt a számot hárommilliárd forintra sikerült csökkentenie a testület­nek — ennyi bevétellel számol­hat idén a város. Néhány érdeke­sebbnek tűnő szám: 12.5 millió helyett 7.5 millió forinttal támo­gatja majd az önkormányzat a Sió-TV-t, a hiányzó összeget ki kell gazdálkodniuk. Ötmillió fo­rinttal megemelték a döntésho­zók elvárásukat az idegenfor­galmi adóbevétellel kapcsolat­ban, így annak összege annyi, mint tavaly; 55 millió. A város 60 millió forint értékben ad el ér­tékpapírt. A fogászat és a termé­szetvédelmi terület fejlesztésére szánt összegeket kihúzták a kép­viselők, ugyanakkor a bölcsődék 30 milliójából nem vonták el a javasolt tízmilliót. Hulladékle­rakásra jut 12 millió, és Nagy Sándor képviselő javaslatára megveszi a város a Siófok és Ki­üti között létesülő új Sió-híd első elemét is 3.5 millió forin­tért. Kifizetik a reptér következő részletét, 30 millió forintot. Két buszt vásárol a város úgyaneny- nyiért. Dr. Balázs Árpád pol­gármester úgy fogalmazott: megoldás nincs, csak menekü­lési útvonal. Tegnap úgy tűnt, ezt a siófoki képviselők megta­lálták... C. A. Boglár: nem a tornacsarnokra Balatonboglár képviselő-testü- lete tegnap elfogadta a város idei költségvetését 453 494 000 fo­rintos bevétellel és kiadással. A leglényegesebb döntés, amelyet a város polgárai különösen vár­tak, megszületett: nyolc szava­zattal (Steiner Dezső, Losonc - ziné Sandra Klára, Mészáros Miklósné, Makó Szabolcs, Va­dasfalvi János, Álmos István, Poór József, Csere János) hat el­lenében (dr. Kovács Miklós, dr. Szibert László, dr. Pánczél Sa­rolta, Zics Imre, Holper Lászió, Madarász Ferenc) kivették a tor­nacsarnok építésének finanszí­rozását a költségvetési rendelet­ből. Visszavonták a korábbi tes­tület érvényes határozatát a be­ruházás indításáról, illetve a ver­senytárgyalás eredményéről. A testület utasította a polgármes­tert, hogy azonnali hatállyal kezdeményezze a kivitelezőnél az érvényes szerződéstől való elállást. Ezzel Boglár lemondott a 18 240 000 forint állami cél­támogatásról is, amelyből 400 ezer forintot már elköltött. Ezt az állami kasszába vissza kell fi­zetni. A marcali Városépítő Kft pedig úgy nyilatkozott, hogy egyoldalú szerződésbontás ese­tén 34 millió forintos kártérítési igénye van. A hétvégén a testület egy­hangú kezdeményezésére, bár érvénytelen népszavazást tartot­tak, a megjelentek 75 százaléka 1039 polgár az építkezés mellett foglalt állást. G. M. Marcaliban szoros a nadrágszíj Szűkös esztendővel kell szem­benéznie Marcalinak ebben az évben, s valószínűleg jövőre is - röviden így .foglalhatnánk össze dr. Sütő László polgár­mesternek a városi képvi­selő-testület tegnapi ülésén el­hangzott helyzetértékelését. Marcali látszólag szép summá­val, több mint 1,4 milliárd fo­rint bevétel-kiadással számol­hat. Ebből azonban az „átvett pénzeszközök” között szerepel 457 millió forint az egészség- biztosítási alap támogatására. Az állami támogatások csökkenése, az infláció, a nagy kiadási költségek mellett az év tervezése során - bármilyen fájdalmas is - kemény húzá­sokra kényszerültek a város ve­zetői. S a jelek arra mutatnak, hogy Marcalinak folyamodnia kell az önhibáján kívül hátrá­nyos helyzetű település minősí­tésért, ami 20-25 millió forintot jelenthet, és részét képezheti a bankhitel-felvétel ellensúlyozá­sának, illetve a felvétel minél későbbre halasztásának. A bankhitel összege egyébként 50 millió forint lenne. K. G. T. Összevonták a barcsi óvodákat Az idei költségvetésről tárgyal­tak tegnap a barcsi városatyák. A képviselőtestületi ülésen mégsem ez, hanem a városi óvodák összevonása váltotta ki a legnagyobb vitát. A határozat szerint március elsejétől hét barcsi óvoda önál­lósága szűnik majd meg és az intézményeket ezen túl egy kö­zös szervezet működteti. Ä vá­rosatyák viszonylag kevés vitát követően, apróbb módosítá­sokkal fogadták el a város idei költségvetési tervét. E szerint az idei legnagyobb beruházás a vízügyi szakközépiskola torna­termének építése lehet majd. A vízdíjról szóló rendelet módosí­tása is szóba került tegnap. A képviselők — mérlegelve a vízközművek üzemeltetőjének érveit — elfogadták az új díj­szabást, valamint felhatalmaz­ták a polgármestert egy — az üzemeltetést szabályozó — megállapodás aláírására is. A megemelt víz és csatornadíját a nehéz szociális helyzetben lévő családok számára az önkor­mányzat a segélykeret növelé­sével igyekszik majd enyhíteni — tette hozzá a polgármester. szerények — a közösségi ház és a szolgálati -lakások — építésének folytatá­sára helyezi a hangsúlyt. Á ter­vezet 523 millió forint bevétellel és kiadással számol, a működés­hez azonban nélkülözhetetlen a hiányzó 102 millió forint. H. M. Csurgón az álmok is Csurgónak várhatóan 102 mil­lió forint működési és 42 millió forint fejlesztési hitelre lesz szüksége. Az önkormányzat csak fegyelmezett munkával vészelheti át a következő tíz hónapot - hangzott tegnap az idei költségvetés tárgyalásakor. Szászfalvi László csurgói pol­gármester elmondta: nehéz pénzügyi korlátok között dol­goznak; az előterjesztett költség- vetés a működőképességet és a folyamatban levő beruházások Gumiszerelő és javító szakmunkások végzik szakmai gyakorlatukat a kaposvári Agro Sped Kft műhelyeiben. A cég a Pate Továbbképzési Osztályával közösen szervezte azt a tanfolyamot aminek célja a fenti bizonyítvány elnye­rése. A képzés négyhónapig tart és a résztvevőknek már egy évet a szakmában kellett eltölteni. Több megyéből ti- zpnötpn jelentkeztek a kurzusra___________foto kovács tirqr Ingatag alapellátás az egészségügyben A szakma és az önkormányza­tok közötti folyamatos párbe­széd egyik állomásaként értél­kelte a kaposvári találkozót dr. Fodor Miklós az Országos Há­ziorvosi Intézet igazgató főor­vosa. Hangsúlyozta: nem csak a magyar egészségügy struktú­raváltásáról van szó, hanem egy olyan folyamatról, amely a WHO ajánlása alapján már a hetvenes években az egész vi­lágon beindult s amelyben ha­zánk némileg lemaradt a fejlet­tebb országoktól. Ezt a lemara­dást elsősorban a hatékony és költségkímélő, korrekt szakmai tudást ötvöző egészségügyi alapellátásban kellene pótolni. Követelményként jelölte meg az 1978-ban napvilágot látott alma-atai deklaráció legfonto­sabb kitételét miszerint: az egészséghez való jog minden megszületett ember alapvető joga s ennek feltételeit az ál­lamnak kell megteremteni. Az állam mellett 1990 óta az önkormányzatok is fontos sze­repet kaptak a folyamatos egészségügyi ellátás megszer­vezésében azzal, hogy a mű­ködtetést nekik kell biztosítani. Ebből adódóan a munka során több olyan ellentmondásos helyzet alakult ki, amely vagy az önkormányzatok vagy az orvosok érdekeit sértette. Dr. Kovács József aki családor­vosként és polgármesterként mindkét fél érdekeit képviseli ezekről a problémákról szólt. Arról, hogy a különböző anyagi háttérrel rendelkező ön- kormányzatok másként értéke­lik ezt a szerepet; hogy a csa­ládorvos olykor csupán szen­vedő alany és nem partner az önkormányzati intézkedések­ben. A túlzott szűkösség és a pazarlás éppen úgy föllelhető egy-egy település egészségügyi ellátásában. A rossz pozícióban levő önkormányzatok helyzetét súlyosbítja a tb által leosztott pénz szűkössége. Ezt ugyanis a saját „pénztárcájukból” kellene pótolniuk. Akiknek ez önhibá­jukon kívül nem sikerül, azok­tól a társas vállalkozásokban — hétvégi ügyelet, készenléti szolgálat — sem lehet elvárni a támogatást. Mindezekből és a vállalkozó orvosok tőkehiá­nyából, a teljesítményfinanszí­rozás elégtelenségéből fakadó gondokat az orvosok és a bete­gek sínylik meg. Hans Koenis az Európai Közösség PHARE Programjá­nak holland szakértője által fölvázolt alapellátási modell hazánknak is követendő példa lehet. A 10 millió ECU, ugyan­csak PHARE-támogatás pro- jectjeinek — amelyet Kristóf Katalin programigazgató is­mertetett — megvalósítása némi reményt adhat csupán arra, hogy az akut tőkehiánnyal küszködő egészségügyi rend­szer az elkövetkezendő tíz év­ben kimozdul a holtpontról. Várnai Ágnes Csokonai-napok Bajomban Tíz iskola diákjai a rendezvénysorozaton Nemcsak a nagybajomi diákok, hanem a kömyékbéli tíz iskola százötven tanulója is bekapcso­lódott a tegnap délután megnyi­tott Csokonai napok színes rendezvényeibe. A régi iskola kertjében felállított mellszo­bornál koszorúztak az emléke- zők, majd az új iskolában Acs Attila polgármester köszöntötte a harmadik alkalommal meg­rendezett programsorozat résztvevőit. Rajzkiállítás nyílt, ügyes kezek origamit formál­tak; a kaposvári Flamingó táncegyüttes bűvölte közönsé­gét, s az ötödik-hatodik osztá­lyosok vidám vetélkedőn mér­ték össze erejüket. Ma alsós és felső tagozatos diák egyaránt válogathat, mivel múlassa idejét. Meseíró ver­seny lesz a kicsiknek, a nagyok a II. világháború témakörében versengenek. De lesznek egyéni sportversenyek, s dél­után Maries József, berzencei plébános találkozik hallgatói­val. A nagybajomi születésű pap azt elemzi, milyen volt a nagybajomiak élete a török hó­doltság ideje alatt. Vers- és prózamondó versennyel, sport- vetélkedővel folytatódik a nap. Délután a kaposvári Kodály Zoltán Általános Iskola kisko­rosa mutatkozik be. Szombaton szülők, pedagógusok és gyere­kek közös vetélkedőjére kerül sor, s — farsang lévén — álar­cokat is készítenek a program résztvevői. L. S. A legaktívabbak a kereskedők voltak Somogybán eddig összesen több mint négyszáz vállalkozó pályázott mikrohitelre. Közü­lük legtöbben kereskedelmi te­vékenységhez kértek kölcsönt, legkevesebben pedig a vendég­látók közül jelentkeztek. A mintegy négyszázból kétszá­zötven pályázatot fogadtak el az illetékesek. Helyőrségi bál Marcaliban A marcali honvédségi helyőr­ségi klubban farsangi bált ren­deztek tegnap. A helyőrségi nyugdíjas klub tagságának meghirdetett program 17 óra­kor kezdődött; az est vendége Bátor Ferenc, dandártábornok, aki a marcali belső laktanya pa­rancsnoka volt. Az egykori tiszti és altiszti állomány nyug­díjasai a kaposvári kerületpa­rancsnokkal kötetlen beszélge­tésen váltottak szót a honvéd­ségi támogatások lehetőségei­ről és módjairól. Jól számoló vállalkozók Az igazi farsangból ugyan las­san már kicsúszva, de egy szá­mukra igencsak fontos ese­mény megszervezésére készül­nek a marcali vállalkozók: a he­lyi vállalkozói iroda koordiná­lásával nagy, és egyáltalán nem olcsó bált rendeznek a marcali városi kulturális központban — hagyományteremtő szándékkal. A most első alkalommal, már­cius 11-ikén sorrakerülő ese­ményen ötezer forint lesz a be­ugró ára, a teljes bevétel négy­ötödét pedig a helyi rendőrség bűnmegelőző és bűnüldöző munkájának támogatására ajánlják fel a szervezők. Az ér­deklődés máris nagy, a vállal­kozók szándéka pedig az, hogy a következő évek farsangi mu­latságainak bevételeit egy-egy, számukra a mostanihoz hason­lóan fontos cél támogatására fordítják. Farsang a Pécsi utcában Ma kora délután tartja farsangi bálját a kaposvári Pécsi utcai általános iskola. Az iskola tanu­lólétszámának mintegy hetven százaléka cigány, a tanulók szü­lői és tanári segédlettel készül­nek a jelmezes farsangi bálra. Világjáró főiskolások Csizmadia Gábor, főiskolai ta­nársegéd tartott úti beszámolót a kaposvári Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola angol klubjának legutóbbi ren­dezvényén. A negyedéves hall­gatók a hollandiai élményekről meséltek. A német nyelvi klub­ban Lothar Hőmmel lektor a gündei-hamburgi. Mg Matthias Hofmann osztrák anyanyelvi lektor a salzburgi részképzésről beszélt a népes hallgatóságnak. A negyedévesek pedig a né­metországi tapasztalataikat osz­tották meg a résztvevőkkel. Felsömocsoládi telefontervek A faluban történt felmérés alap­ján több mint nyolcvan — köz­tük sok idős — felsömocsoládi lakos jelentette be igényét tele­fonvonalra. A Matáv jövő évre ígéri a bekötéseket a felsőmo- csoládi igénylők számára. A crossbar rendszer kialakításá­hoz családonként — előrelátha­tólag — harmincezer forinttal kell majd hozzájárulniuk a tele­font óhajtóknak.

Next

/
Thumbnails
Contents