Somogyi Hírlap, 1995. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-20 / 43. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP VILÁGTÜKÖR 1995. február 20., hétfő Ima a békéért. A mexikói Chiapas állam római katolikus lakossága támogatásáról biztosí­totta Samuel Ruiz püspököt, akit a gerillákkal való kapcsolattartással gyanúsítanak. A San Christobal katedrálisban a békéért imádkoznak a hívők. feb-reuters Groznij ismét tűz alatt Arafat és Peresz: patt Szombaton éjjel Párizsban folytatott megbeszélésén Jasszer Arafat, a Palesztin Ha­tóság. vezetője és Simon Pe­resz izraeli külügyminiszter megint csak hasztalanul igye­kezett áthidalni a palesztin au­tonómia kiterjesztése körüli nézeteltéréseit. Peresz megál­lapította, hogy „a problémák fennmaradtak”, míg Arafat hallgatásba burkolózott a föl­dközi-tengeri térség jövőjé­nek szentelt UNESCO-ta- nácskozás alkalmával, egy párizsi szállodában lezajlott, csaknem egyórás eszmecsere után, amelyen részt vett Abu Musza egyiptomi külügymi­niszter is. Az izraeli-palesztin tárgya­lások második szakasza, amely hét hónappal „csúszik” a menetrendhez képest, elő­irányozza a ciszjordániai nagyvárosokból való izraeli csapatkivonást és palesztin rendőrség odatelepítését, to­vábbá egy önkormányzati ta­nácsnak a palesztinok általi megválasztását. A megbeszé­lés után Peresz közölte: „meg­ismételtem Arafatnak, hogy ha kézzelfogható intézkedé­seket foganatosít a terrorcse­lekmények megakadályozá­sára, akkor lehetővé teszi számunkra a tárgyalások fel- gyorsítását és az előrehala­dást. A tettekből ítélünk. Nem kívánunk csodát.” Peter Weiss a pártelnök Poprádon, a szlovák Demokra­tikus Baloldal Pártja (SDL) harmadik kongresszusán ismét Peter Weisset - az eddigi elnö­köt - választották a párt elnö­kévé. Weiss 131 szavazatot ka­pott. Riválisa, Lubomír Fogas 82 szavazatot ért el, míg a har­madik elnökjelöltre, Milan Ftácnikra 30-an voksoltak. So­kan Weiss bukását várták, mert őt tették felelőssé a baloldali párt gyenge választási szereplé­séért. Noha az SDL bejutott a parla­mentbe, a tagság egy része azt vetette Weiss szemére, hogy nem vállalta fel a Meciar jelen­legi kormánykoalíciójában való részvételt. Lubomír Fogast a baloldali párton belül a Meciar vezette Demokratikus Szlová­kiáért Mozgalommal rokon- szenvezők támogatták. A sza­vazás bizonyos mértékig meg­lepetésnek számít. A Weiss ve­zette SDL minden bizonnyal továbbra is a szlovák parla­menti ellenzék soraiban marad. Az elmúlt hét viszonylagos nyugalma után vasárnap haj­nalban Groznijban kiújultak a harcok, és súlyos összecsapá­sok voltak a város déli, dél­nyugati részén. Az MTI tele­fonérdeklődésére a csecsen- földi orosz csapatok mozdoki parancsnokságán elmondták: a csecsen fegyveresek az érvé­nyes tűzszünetet megsértve támadást intéztek Cserno- recsje település térségében az orosz tengerészgyalogosok ál­lásai ellen. A mozdoki illetékes nem erő­sítette meg a tűzszüneti tárgyalá­sok vasárnapi folytatódására vo­natkozó, csecsen katonai forrás­ból származó korábbi híreket. A hajnali akció részleteiről annyi vált ismertté, hogy két irányból támadták az orosz erők állásait a csecsének a grozniji kőolajfino­mító térségében. Aknavetőkkel A washingtoni kormány szóvi­vője kizárta, hogy Bili Clinton elnök elfogadja orosz kollégája, Borisz Jelcin meghívását: talál­kozzanak a náci Németország feletti szövetséges győzelem má­jus 8-i ötvenedik évfordulójának moszkvai megünneplése alkal­mával. Warren Christopher kül­lőtték az üzemet, amelynek terü­letén 10 különböző létesítmény kigyulladt. Az Interfax helyszíni jelentésében csecsen katonai for­rásokat idézett, amelyek szerint jelentős veszteségeket okozott a támadás az orosz csapatoknak. Az MTI kérdésére ezt nem erősí­tették meg Mozdokban, és azt közölték, hogy nem rendelkez­nek az áldozatok számára vonat­kozó adatokkal. Az Interfax sze­rint az orosz tüzérség a csecsen támadásra válaszul Groznij déli, délnyugati területeit lőtte. Az elmúlt hét eleje óta több­ször is meghosszabbított tűzszü­net vasárnap estig tart. A csecsen vezérkari főnök, illetve a cse- csenföldi orosz csapatok pa­rancsnoka által az ingusföldi Ordzsonikidzovszkaja települé­sen kötött megállapodást már korábban is megsértették, azon­ban a mostanihoz hasonló súlyos harcok nem voltak a héten. ügyminiszter a CNN hírtelevízi­óban kijelentette: Clinton „nem megy Oroszországba, amíg Cse- csenföldön megoldást nem lel­nek, és szeretnénk látni a rende­zés gyors beindulását”.- Valószínűtlen, hogy Clinton részt'venne a május 8-i moszkvai ünnepségen. Végül arra az elha­Szombaton késő este Varsó­ból hazatérőben Viktor Cserno- mirgyin kormányfő a tárgyalá­sok folytatása és a politikai ren­dezés mellett foglalt állást. Ugyanakkor úgy vélekedett, hogy ez nemcsak Moszkva szándékán múlik. Szergej Kovaljov, Jelcin el­nök emberi jogi megbízottja ez­zel szemben arról beszélt, hogy a Dzsohar Dudajev rendszerével szembeni merev moszkvai eluta­sítás miatt nem sikerül politikai szintre terelni a katonák által kezdett párbeszédet. Kovaljov szerint jelenleg az egyetlen tár­gyalópartner Dudajev lehet, mi­vel ő ellenőrzi a csecsen fegyve­reseket. Kovaljov az Interfaxnak nyilatkozva azt állította, hogy Groznijban 25 ezer polgári sze­mély vesztette életét, az orosz katonák közül pedig legalább 10 ezren haltak meg a harcok tavaly november 25—i kezdete óta. tározásra jutott, hogy inkább amerikai földön ünnepli meg a győzelmet - közölte Christopher, aki megjegyezte, hogy az elnök döntésében „Csecsenföld egyér­telműen szerepet játszott”. A Fehér Ház sajtótitkára sze­rint a csúcsra még az első félév­ben sorkerülhet. Washington elhalasztja az amerikai-orosz csúcsot Emigránsok a csatorna-övezetből A hétvégén az utolsó kubai emigránsok is elhagyták a pa­namai Csatorna-övezetet. A kubaiakat a guantánamói amerikai haditengerészeti tá­maszpontra szállították. A Csatorna-övezetbe kerültek közül végül is 1.200-an érték el eredeti céljukat és jutottak el az Egyesült Államokba, humanitárius megfontolások alapján. Tiltakozás az offenzíva ellen Tízezrek sereglettek össze Mexikóvárosban, hogy kife­jezzék szolidaritásukat a fel­kelő Zapatista Nemzeti Fel- szabadítási Hadsereggel és til­takozzanak az ellene indított kormányoffenzíva ellen. A Chiapasba vezényelt kor­mánycsapatok tovább nyo­multak, és bevonultak Posada településre. Szabad az átjárás a gázai-övezetben A palesztin területek elleni zárlat részleges feloldásának keretében tegnap több száz palesztin mehetett dolgozni a Gáza-övezetből Izraelbe. Az izraeli hatóságok az utóbbi napokban az építőipar és a mezőgazdaság területén ezer munkavállalási engedélyt ad­tak a Palesztin Hatóságnak. Mubarak a tömegpusztításról A Közel-Keletnek tömeg- pusztító fegyverektől mentes zónává kell válnia — jelen­tette ki Hoszni Mubarak egyiptomi államfő abban a felszólalásában, amelyet a Földközi-tengeri térség jövő­jét elemző nemzetközi ta­nácskozás résztvevőihez inté­zett. Mubarak beszédét felvé­telről közvetítették. Ezzel a módszerrel élt Husszein jor- dániai uralkodó is. KGB-ügy Londonban Ismét előtérbe került tegnap a brit belpolitika félámyékában hónapok óta lappangó KGB- ügy. Ezúttal Michael Footról, a Munkáspárt egykori vezéré­ről derült ki, hogy a szovjet kémszervezet hálójába akadt. A brit elhárítás már 1977-ben tudott a veterán Labour-poli- tikus szovjet kapcsolatairól. Kínos lehallgatások Párizsban Kínos szenzációkat hoztak nyilvánosságra a franciaor­szági lehallgatási ügyről. Az egyik esetnél maga a belügy­minisztérium és a miniszter- elnöki hivatal engedélyezte a telefonbeszélgetések megfi­gyelését. A másik ügyben új, az államfői hivatal egyes ko­rábbi alkalmazottait komp­romittáló bizonyítékok kerül­tek elő. Jen milliók a japánoknak 85 milliárd forintnak megfe­lelő összeg gyűlt össze eddig Japánban közakadozásból a köbei földrengés károsultjai számára. Elosztása azonban vontatottan halad. Pillanatnyi­lag 140 ezer család tart igényt támogatásra, s a hatóságok alig győzik a kérelmek fel­dolgozását. A NATO nem veti el kibővítését A NATO-t a tervbe vett fo­kozatos kibővítés szándéká­ban nem befolyásolja sem az orosz-amerikai üzenetváltás hangneme, sem Borisz Jelcin ez ügyben tanúsított szembe­nállása. Továbbra is a tavaly januári csúcstalálkozón meg­határozott menetrendet kö­vetve halad előre. A szövet­ség előtt álló legfontosabb feladatok: az újabb tagfelvéte­lek előkészítését, Oroszor­szág megnyerését, az európai biztonságot veszélyeztető szélsőséges mozgalmak befo­lyásának a visszaszorítását; valamint a tömegpusztító fegyverek terjedésének a megakadályozását. Húszéin rakétákat rejteget Az iraki diktátor bolondot csinált a külvilágból, amikor tömegpusztító fegyverei teljes leszereléséről biztosította a ENSZ-t. Húszéin legalább nyolcvan Scud típusú rakétát rejteget, mintegy 200 bioló­giai töltettel együtt. Ezekben a rakétákban az anthrax nevű, napok alatt biztos és kínos ha­lált okozó baktériumtörzs te­nyészik. 28 milliárd a biztonságra 28 milliárd schillingre becsü­lik azt a költséget, amely ah­hoz lenne szükséges, hogy a szlovákiai mohi atomerőmű megfeleljen a nyugati bizton­sági előírásoknak. Az össze­hasonlítás alapjául a kelet­németországi Greifswald atomerőműje szolgált. A né­met egyesülést követően a bonni kormányzat a nyugati biztonsági szintnek megfelelő átalakítás magas költségeire hivatkozva állíttatta le a léte­sítményt. A költő Kadhafi Új oldaláról mutatkozott be Móamer el-Kadhafi líbiai vezető: költőként, pontosabban szépíróként. Verseket, novellákat és esszéket egybegyűjtő kötetének címe: A Falu, a Falu, a Föld, a Föld és az asztronauta öngyilkossága. Az Al-Hajat című, arab nyelven megjelenő nemzetközi lap „recenziója” szerint Kadhafi írásai támadják a városi életet, a természet és a vidék felé fordulásra buzdítanak. Kadhafi úgy tűnik, Jean-Jacques Rousseau, a nagy francia filozófus gondo­lati nyomdokain halad, olvasóit arra inti, hogy „az emberek vá­rosokat építenek, amelyekre nincs szükség, s a város idővel ré­málommá válik a számukra”. Egyik novellájának a Menekülés a Pokolba címet adta, ám a pokolról kiderül, hogy az igencsak idilli hely: Líbia egyik eldugott vidékén fákkal szegélyezett, forráscsobogástól és madártrilláktól harmonikus, szelíd állatok lakta hely. A líbiai államfőnek egyébként van már némi gyakorlata a toliforgatásban. Évtizedekkel ezelőtt megszületett Zöld könyve azonban jóval szárazabb politikai trakta: a marxizmus, az isz­lám és az anarchizmus eszméinek keveréke. A mostani kötet megjelenését - az arab lap szerint - a líbiaiak már két éve vár­ják, s a hírek szerint azért csúszott a kiadás, mert Kadhafi tíz borítótervet utasított el, mígnem a tizenegyediket megfelelő il­lusztrációnak találta gondolataihoz. Marad a szocdem-zöld koalíció A szövetségi parlamenti vá­lasztások után most először tartottak erőfelmérést a né­met pártok a hesseni tarto­mányi választáson. A külön­böző közvéleménykutatások egybehangzóan azt jósolták, hogy szoros lesz az eredmény, de marad az eddigi szociál­demokrata-zöld koalíció a következő négy évben is. A legnagyobb gazdasági erővel rendelkező német tarto­mány ez. A mintegy hatmillió lakosú Hessennek ugyan Wies­baden a székhelye, de legfonto­sabb városa Majna-Frankfurt, amely egész Németország pénzügyi és bankéletének köz­pontja. Emellett a nemzetközi jelentőségű frankfurti repülő­tér, a Hoechst vegyipari kon­szern és az Opel autógyár szá­mít a tartomány legnagyobb munkaadói közé. Az 1991 januárjában tartott előző tartományi voksoláson a Szociáldemokrata Párt (SPD) 40,8, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) 40,2, a Zöldek 8,8, a Szabaddemokrata Párt (FDP) 7,4 százalékot kapott. A legu­tolsó felmérések szerint a bonni szövetségi törvényhozásban el­lenzékben levő szociáldemok­raták és zöldek Hessenben fenntarthatják eddigi koalíció­jukat; az SPD ugyan veszíthet több mint négy százalékot, a Zöldek azonban várhatóan ugyanenyivel növelik befolyá­sukat. Az FDP valószínűleg megőrzi eddigi erejét, a CDU pedig némi szavazatvesztésre számíthat. A lapzártakor érkezett első részeredmények alapján Né­metország gazdaságilag legerő­sebb tartományában, Hessen­ben a következő négy évben is a szociáldemokrata-zöld koalí­ció marad hatalmon. Ez azt je­lenti, hogy Bonnban nem válto­zik a tartományi kormányok képviselőiből álló felsőház, a Bundesrat összetétele, azaz a szociáldemokraták többségi szavazatuk birtokában számos kérdésben kompromisszumra tudják kényszeríteni Helmut Kohl kancellár keresztény-libe­rális kormányát. A részeredmé­nyeken alapuló számítások sze­rint a szociáldemokrata párté lesz a jövőben is a legerősebb frakció a wiesbadeni 110 tagú tartományi parlamentben. Mindkét nagy párt veszített szavazatokat, így a szociálde­mokraták — az eddiginél egy- gyel kevesebb — 45, míg a ke­reszténydemokraták — a ko­rábbinál kettővel kevesebb — 44 képviselőt küldhetnek a he­lyi törvényhozásba. A Zöldek három új mandá­tumot nyertek, így várhatóan 13, míg a szabaddemokraták megőrizve eddigi erejüket nyolc képviselői helyhez jut­nak. Ha az eredmények végleges­nek bizonyulnak, akkor Né­metország történetében egy szociáldemokrata-zöld koalíci­ónak most először sikerült új­raválasztatnia magát.

Next

/
Thumbnails
Contents