Somogyi Hírlap, 1995. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-20 / 43. szám

1995. február 20., hétfő SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KORKÉP 3 Eredménytelen volt a bogiári népszavazás Harminckét fonalgyártó tanuló tölti szakmai gyakorlatát a Masterfil rt kaposvári gyárában. Közülük tizenheten az Iparművészeti Szakközépiskola és Szakmunkásképző Inté­zet diákjaiként végeznek az idén. Képünkön Erdélyi Lászlómé szakoktató a gépek kezelését mutatja be a fiataloknak. fotó: kovács tibor Hajtás a végrehajtásban Kis követelésnél többe kerülhet a leves, mint a hús Dr. Kerek Józsefet, a helyi vá­lasztási bizottság elnökét elkí­sértük szavazni, hogy miként voksolt, ezúttal legyen a tiszte­letben tartott magánügye. A tár­saságában felkerestük a szava­zóköröket is, és mindenütt a legnagyobb rendet, nyugalmat találtuk. A választási bizottság­nak mindössze az okozott némi fejtörést, miként teljesítsék an­nak a 14 polgárnak a kérését, akik mozgóumát igényeltek, mert nem tudtak a szavazat- számláló bizottságok előtt meg­jelenni. Az öt körzetben ugyanis eleve nehéz volt összeszedni a bizottságok szükséges létszá­mát. Végül törvényes és ered­ményes megoldást találtak: rö­vid időre kiemeltek egy-egy embert a szavazókörökből, így biztosítani tudták azt is, hogy a mozgóumánál két személy le­gyen jelen. Az elmúlt hét erőteljes kam­pánya tükröződött a megkérde­zett állampolgárok válaszaiból. Szekeres Ferenccel a fővárosi gyermekotthonnál találkoztunk: — Igennel szavaztam, ha már ekkora állami támogatást adtak a tornacsarnokhoz. A kisfalvak­ban is építik, nekünk miért ne lehetne? Tánczos László a kisiskolánál szavazott: — Az igenre voksoltam. Ne­kem már nem lesz hasznom be­lőle, de az unokáimra gondol­tam. Egy kisfiú és kislány uno­kám van. Mészáros Rozáliát, az idős hölgyet a középiskolánál szólí­tottuk meg: — Nemmel szavaztam. Sok oka van ennek: nagyon nagy adósságba vemé a várost. Meg­bénulna itt minden. Túli Józsefet a sportközpont­nál találtuk, éppen a tornacsar­nok munkaterületének kerítésé­nél: — Nagyon jó lenne a torna­csarnok, a családi üzlet szem­pontjából is itt a szomszédunk­ban, de ilyen áron nem. Az in­formációk, amik elárasztottak bennünket — ugye az egyik na­gyon támogatta, a másik meg nem — azt mondták, ha megépí­tik, a városban tíz évig semmi fejlesztésről nem lehet szó. A döntés újra visszakerült a képviselő-testülethez. G. M. Somogybán mintegy 12 ezer végrehajtási ügy van folyamat­ban. Hasonlóan kedvezőtlen helyzet alakult ki más megyék­ben is. A múlt év szeptemberé­ben — a 24. órában — hatályba lépett új törvény a végrehajtás egyszerűsítését és gyorsítását kívánja szolgálni. A végrehajtó apparátus működésének feltéte­leit január 1-ig kellett megte­remteni. A Somogy Megyei Bírósá­gon dr. Jordanics József elnök- helyettest arról kérdeztük: mű­ködik-e már az új végrehajtó szervezet? Elmondta: a szemé­lyi és tárgyi feltételeket nagy­részt megteremtették. A megyei és a kaposvári városi bíróság végrehajtási kezelő irodáit már kialakították Kaposváron a Szent Imre utca 14-ben. A meghirdetett 14 önálló végre­hajtói állásból 12-t sikerült be­tölteni. Csak Siófokon és Na­gyatádon hiányzik egy-egy végrehajtó. Megtörtént az ira­tok átadása, átvétele is. Az önálló végrehajtók elkezdték megkérni a várható költségek előlegét. Az ingatlanok árvere­zése már az új törvény életbe­lépésétől kezdve a szigorúbb feltételek között zajlik le. Ám ennek ellenére nem zökkenő- mentes az új szervezet műkö­dése. A legfőbb gondot az okozza, hogy az idei központi költségvetésbe nem tervezték be azt a pénzt, amely azoknak a végrehajtási előlegét fedezné, akik helyett az állam vállalja magára ezt a terhet. (Ide tarto­zik az ügyek mintegy 60 száza­léka.) Ez voltaképpen azt je­lenti, hogy a gazdasági hivatal nem tudja az önálló végrehaj­tók részére biztosítani a jogsza­bályban meghatározott előle­get. Gondot okoz az is, hogy az önálló végrehajtók nem sza­bályszerűen terjesztették elő igényüket a gazdasági hivatal­hoz. Nem részleteztek a jog­szabályoknak megfelelően, és nem csatolták a végrehajtó ok­irat másolatát. Jelenleg a gya­korlat hiányából fakadó formai hibák, a pénz és a központi nyomtatványok hiánya egya­ránt hátráltatják a munkát. Dr. Jordanics József elmondta: fel­hívták a végrehajtók figyelmét az önmérsékletre. JEz azt is je­lenti, hogy elsősorban olyan ügyekben terjesszék elő az elő­legre vonatkozó igényüket, ahol egyrészt valószínűnek lát­szik a behajtás sikere, másrészt rövid idő alatt el tudnak járni. A kockázat ugyanis ezekben az esetekben az államé. Nagy pén­zekről van szó, hiszen csak ja­nuárban több mint 1 millió fo­rintot tett ki az előleg-igény. Arra a kérdésre: mi a helyzet a másik 40 százaléknál, tehát a nem kedvezményezetteknél, az elnökhelyettes azt válaszolta: a végrehajtás költségei a koráb­bihoz viszonyítva nagy mér­tékben növekedtek. Ä nem kedvezményezetteknek ezeket saját zsebből kell megelőle­gezni. Ezt — sikeres behajtás esetén — az adósnak kell visel- nip. Egyes vélemények szerint az új végrehajtási törvény a ki­sembert sújtja, hiszen előfor­dulhat, hogy például 10 ezer fo­rint behajtásáért 20 ezret kell költség címén kifizetnie. Sőt, sikertelenség esetén elveszik az előleg is. Az elnökhelyettes ez­zel kapcsolatban mondta el: kétségtelen, kisebb összegek behajtásánál megfontolandó, hogy érdemes-e végrehajtóhoz fordulni, mert többe kerülhet a leves, mint a hús. Á legelemibb költségek (illetékek, végrehajtó díja, — esetleg kilométerpénze —, 8 százalékos behajtási juta­léka stb.) egy -kettőre elérik a 10 ezer forintot. Az is fontos szempont, hogy lehetőleg on­nan hajtassák be az adósságot, ahol valóban megfogható a kö­vetelés. A legjobb azonban a végrehajtási eljárás megindu­lása előtt rendezni a dolgokat. Ez az adós érdeke is, hiszen — hivatalos eljárásnál — őt terheli az összes költség. Szegedi Nándor 85 millió darukból A Kaposgép Szol Kft négy sike­res évet tudhat maga mögött. Az egykori nagyvállalatból privati­záció során lépett ki. Évről-évre nyereséggel zártak. Nem bocsáj- tottak el senkit, most harminchét embernek nyújtanak megélhetést. Új beruházásra milliókat költe­nek. Tavalyi forgalmuk csaknem tízmillió forinttal haladta meg az előző évit. — Egyszerűen csak dolgo­zunk: igaz egyre nehezebb felté­telek mellett — mondta Szliczki József a Kaposgép Szol Kft ügy­vezető igazgatója. — Eredmé­nyeinkért kemény harcot vívtunk. A piacon megsokszorozódott a hozzánk hasonló tevékenységgel foglalkozók száma. Tény, az utóbbi néhány évben feltűnőéit megszaporodtak a da­rugyártók és -forgalmazók. A ne­ves külföldi cégek a hazai piacon is megjelentek. Vállalkozások sokasága újítja fel gépparkját: így jó üzlet a darugyártás. A Kapos­gép Szol Kft számára is. Fő pro­filjuk a korszerűsített KCR-te- herautódaruk és a KHR-80 E homlokrakodók gyártása. — Fejlődésünk több lábon áll: több újdonságunkat ezekben a he­tekben mutattuk be — így az ügyvezető igazgató. A cégnél megkezdték az erdé­szeti célú, nehéz markolós üzemű KCR 5010 daruk gyártását. Ez iránt főleg az erdőgazdaságok ér­deklődnek. Tovább bővítették a nagynyomású hidraulikus tömlő választékukat. Partnereik jórészt útépítők és szállítmányozó cégek. Külön részlegük gyárt pótal­katrészeket. Tavaly ebből 15 mil­lió forint bevételük volt. Néhány dolgozójuk karbantartással fog­lalkozik. Idén a szervizeléssel 20 milliós forgalomra számítanak. Az idén 8 millió forintot fordí­tanak forgácsoló gépek beszerzé­sére. A fűtéskorszerűsítés is vár­hatóan több millió forintba kerül. Az árbevételi terv 95 millió fo­rint. Megrendelőik zöme hazai cég, ám egyre több az export megkez­désére is. Elsősorban Ukrajnába és Romániába kívánnak szállí­tani. H. M. Tavaszelő az Agrokemél Már tavaszias a forgalom a ka­posvári Agroker Rt-nél. Az első negyedévben 300 millió forint ér­tékű áru értékesítésével számol­nak. Ennek 80 százalékát a gyo­mirtók teszik ki. A mezőgazda- sági haszonjárművek közül fő­ként az MTZ traktorok esetében számítanak keresletre. Eddig 20 darabot adtak el ezekből. Idén 250 jármű értékesítését tervezik. SOMOGYI HÍRLAP Bíró Ferenc jegyzete Viták örvényében Pénzszűke időkben könnyű egymás ellen kijátszani, sőt feltü­zelni az embereket. A helyi részérdekek szembeállításával ilyenkor minden és mindennek az ellenkezője mellett lehet pol­gárokat mozgósítani. Sokan már nem szívesen emlékeznek a kaposvári sétáló utca építésének körülményeire. Ám büszkék, ha azt hallják az ide látogató idegentől, hogy az ország egyik legszebb korzója a kaposvári. Mikor épült, az akkori még vá­rosi tanács vezetői sokat nyeltek a széles körben luxusnak beál­lított fejlesztés miatt. A külső városrészek tanácstagjai, sőt ön­jelölt népvezérek is, rendre úgy kezdték panaszaikat és követe­léseiket: sétáló utcai díszburkolatra futja? Meg sem hallották az érvet, hogy ez az egész belváros arculatát meghatározó bruhá- zás az övék is lesz. Hogy ők is idehozzák majd sétálni vendége­iket, és nem a városszéli „csökkentett paraméterű” utakra. Fél­reértés ne essék, nem az említett utcák akkori és mai követelé­seinek jogosságát vitatom. A példázat csupán a város és a szű- kebb közösség érdekeinek jól kiszámított szembeállításáról szól. Valami hasonló okozta ugyanis a tornacsarnok terv körüli háborúságot Balatonbogláron. Itt is akadtak, akik a várost gaz­dagító beruházást kárhoztatták, és építettek szekértáborokat. A több heti huza-vona után a döntés joga visszaszállt a lakosságra. Az elmúlt héten már félő volt, hogy a tegnapi helyi népsza­vazásra nem jön el az érvényes döntéshez szükséges 50 száza­lék azaz 2500 polgár. Ez sajnos, beigazolódott. Nem hiszem, hogy a bogiáriak közömbösebbek lennének lakóhelyük fejlő­dése iránt, mint más városok polgárai. Valószínű, hogy sokan megrettentek, netán megcsömörlöttek a helyi népszavazást megelőző eszközökben sem igen válogató kampány láttán. Záporoztak az érvek, és a város lakóinak zöme nem volt ab­ban a helyzetben, hogy elválogathassa a józan érveket a presz- tizsféltő spekulációktól, a tényeket a sértett vagdalkozástól. Jó, hogy ez legalább a szavazatukat leadok többségének sike­rült. Az „igenek” 75 százalékos aránya az utolsó esély a meg­kezdett beruházás befejezésére. Kétmillió a somi segélyekre A somi önkormányzat segé­lyezésre és különböző támoga­tásokra kétmillió forintot fize­tett ki a múlt évben. A képvi­selő-testület döntése alapján 182 személyt részesítettek át­meneti segélyezésben. Gyer­meknevelés címén hét fő ré­szére biztosítottak támogatást, ketten részesültek ápolási díj­ban, illetve 24 mozgásában korlátozott lakosnak nyújtot­tak támogatást. A rászorulók közül 16-an kaptak közgyó- gyellátási igazolást. Trófea-tolvajok a vadászházban A Lábodi Vadgazdaság nagy- salléri vadászházát hivatlan „vendégek” látogatták meg. Az ismeretlen tettesek a ven­dégházból, illetve a magtár épületéből — mintegy 425 ezer forint értékben — video­magnót, trófeákat, italfélesé­geket és gázpalackokat loptak el. A nagyatádi rendőrkapi­tányság lopás bűntette miatt rendelt el nyomozást. Jelmezbál a kisbárapátiaknak A kisbárapáti napköziotthonos óvodában is évek óta készül­nek februárban a farsango­lásra. Az óvónők és a szülői munkaközösség tagjai a hét végén a községi kultúrházban szervezték meg az ovifarsan­got. A rendezvényen csaknem harminc kicsi bújt jelmezbe. Az intézmény költségvetésé­ből kétezer forintot költöttek a gyerekek jutalmazására. A mu­latságba a farsangon jelenlévő szülők is bekapcsolódtak. Tűzoltók az önfenntartásért A felsőmocsoládi önkéntes tűzoltóegyesület farsangi bált tartott a hétvégén. A jelmezes felvonulást követően a helyi kultúrházban rendezték meg a tavaszváró vígasságot. A jó hangulatú farsangi est teljes bevételét a működésre fordítja az önkéntes tűzoltóegyesület. Noszlopys diákok sikeres pályázata A Központi Statisztikai Hiva­tal „Elünk és meghalunk” nevű pályázatán igen szép si­kert értek el a kaposvári Nosz- lopy Gáspár Közgazdasági Szakközépiskola diákjai. Hor­váth Melinda és Gulyás Szil­via — harmadikos tanulók — közös pályamunkája ötödik helyezést ért el. Felkészülésü­ket Cselők Lászlóné segítette. Báli Zsuzsanna (felkészítője Szabó Julianna) negyedik év­folyamos hallgató pedig ugyan ezen a pályázaton könyvjuta­lomban részesült. Mindhár­man megyénk demográfiai adatainak feldolgozásával az életszínvonalhoz kapcsolódó összefüggéseket dolgozták fel. Idősek köszöntése Balatonendréden A balatonendrédi önkormány­zat képviselő-testülete a tele­pülésen élő 341 idős nyugdí­jast köszöntötte a hét végén. A tiszteletükre rendezett ünnep­ségen a műsort az óvodások és iskolások, valamint a község­ben élő Babodi László és nép­tánccsoportja adta. Késmárki Tibor polgármester az idős embereknek 500-500 forintot nyújtott át. Egészségnevelési hét az óvodában - szülőknek Egészségnevelési hét kezdődik ma a szülők részvételével a ka­posvári Arany János utcai óvo­dában. Máj Péterné óvodave­zető elmondta: az intézmény ebben az esztendőben kiemel­ten kíván az egészséges élet­móddal és az egészségvéde­lemmel foglalkozni. Ezért ren­dezik meg a következő hétre is átnyúló programsorozatot, amelyen a család szerepéről, a gyermeknevelés gondjairól és örömeiről, a leggyakoribb gyermekbetegségekről is szó lesz. A korszerű táplálkozás is te­rítékre kerül; ortopéd szakorvos és gyógytornász beszél a ge­rinc- mellkas- és lábdeformitá­sokról, felismerésükről és meg­előzésükről. A lelki egészség- védelem szerepével — a Csa­ládsegítő Központ munkatársa révén — szintén megismerked­hetnek a szülők. Az óvodaveze­tőtől megtudtuk: az egészség- nevelési hét ugyan végetér, de a program nem fejeződik be. Egy kéthónapos, április végéig tartó felnőtt torna kezdődik szülők részére. S hogy honnan teremtették elő a rendezvény anyagi hátte­rét? Sehonnan nem kellett pénzt kérniük erre, hiszen va­lamennyi előadó — köztük több orvos — tiszteletdíj nélkül vállalta a szülőkkel való talál­kozást. L. S.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents