Somogyi Hírlap, 1995. február (6. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-18 / 42. szám
1995. február 18., szombat SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 5 Vályogfalut, szanatóriumot, sajtgyárat terveznek Megmozdul Nagyberény Az eltitkolt főszereplő Hoppon maradt önkormányzat - „ludas” jogszabály miatt Ezekben a hetekben főszereplő a kurtaxa: a szobakiadással foglalkozók az adóbevallásukhoz számolgatnak vele, míg a települések a költségvetés készítésénél kalkulálják mint várható bevételt. Ilyen kétarcú ez a helyi idegenforgalmi adó, amit a vendég fizet, de a szobakiadással foglalkozó továbbít a hivataloknak, miközben ezen mérik le az adóköteles jövedelmét. Ezért az az érdeke, ahogy minél kevesebb legyen ez az adóköteles. Az önkormányzatok viszont minél több bevételt szeretnének látni belőle, mert minden forintjához kettőt ad az állam. Sós Zoltán, a bogiári városgazdálkodási igazgatója előszeretettel böngészi a Magyar Közlöny és a statisztikai hivatal tavalyi adatait. Érdekes képet mutatnak: a hivatalosan regisztrált és a Magyar Nemzeti Bankba beérkezett devizabevétel 1 milliárd USA dollár — 110 milliárd forint — volt, míg a határon 3,5-4 milliárd jött be, vagyis elveszett a hivatalos szem elől 2,5-3 milliárd deviza. A hivatalos statisztika ugyanis csak a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött időt és elköltött pénzt tudja mérni, minden 100 vendégből 8-at, minden 100 egység devizából 8-at. Ami az államtól visszacsorog az idegen- forgalmi intézőbizottságoknak, az üdülőhelyi feladatokra, vagy az idegenforgalmi alap támogatásának, az mindössze 1,37 milliárd forint, a hivatalos devizabevétel bevétel 1,2 százaléka. A központi költségvetés az önkormányzatoknak 806 millió forintot folyósít a beszedett üdülőhelyi díjhoz. Csakhogy ez az itt üdülő vendégforgalom — 33 millió turista — utáni bevételnek csak a kilencede. Becslések szerint a kur- taxa-befizetési hajlandóság 10-15 százalék, ebben ludasak a kevéssé ösztönző adójog- szabályok és az önkormányzatok is tehetetlenek, mert nem tudják érvényesíteni érdekeiket - felkészültség híján. Az sem véletlen, hogy Lombár Gábor fenyvesi polgármester arra a következtetésre jutott a közelmúltban általa szervezett idegenforgalmi találkozón, hogy túl kell lépni e tehetetlenségen, és a kurtaxát, bizony, be kell szedni, ha a települések boldogulni akarnak. Tavaly mondta el Illés Antal szemesi polgármester az elképzelését, miszerint azzal lehetne helyben ösztönözni az állampolgárokat, ha kidolgoznának egyfajta pályázati rendszert, és a befizetett kurtaxá- ból visszaigényelhetnének a szobakiadók a saját fejlesztéseikre, amelyek a települést is szolgálják természetesen. A polgármester egyedül maradt az ötlettel. S mondhatnánk: itt bezárult a kör, hiszen az ön- kormányzatok költségvetésében kell minden fillér az intézmény fenntartásra, egyre szerényebb fejlesztésre és ez nem engedi beláttatni, hogy több jutna minderre az ösztönzött többletbevételből... Gáldonyi Magdolna Nagyon várják már a tavaszt Kereskedő-gondok — Akár dinasztiát is alapíthat a szárszói ABC-re — Magyarországon magyarnak lenni a legnehezebb — ez a véleménye Sereg József nagyberé- nyi polgármesternek. Szokatlan környezetben, a nagyberényi Oázis panzió pincéjében, a helyi tizenévesek által rendezett mulatságon találkoztunk. A közelmúltban alapították szervezetüket, a Magyarország Állampolgárainak Ifjúsági Szövetsége mintájára. — Miben segít ez az általános iskolát végzetteknek? — Sikerült elrendeznem, hogy a fiatalok itt, helyben biokertészetet, állattenyésztést, kereskedelmet, német nyelvet és számítástechnikát tanulhassanak — mondta Sereg József. — Ezt az Oázis Alapítvány keretein belül szerveztem meg; az alapítvány kuratóriumáé a döntés a pénz felhasználási jogáról. A tanerőt Regszemcséről, Siófokról és innen, Berényből kapjuk. A polgármester — mint mondta — szeretne létrehozni olyan gyorsan jövedelmező beruházásokat, amelyeknek a Bala- ton-part ellátása lenne a fő célja. Pulyka, kacsa, gyöngytyúk és sertés nevelésére gondol. Szeretne egy malmot, pékséget, száraztésztagyárat és egy sajtüzemet is. — De a képviselőkkel most elsősorban a gáz bevezetésére felvett 13 millió forintos tartozás visszafizetését tekintjük fő feladatnak. — Mi a helyzet a gázzal és az utakkal? — Kisebb-nagyobb problémák vannak a gáz-bevezetéssel; ezeket igyekszünk kiküszöbölni. Az utak karbantartását pedig elsősorban saját erőből, társadalmi munkával szeretnénk megoldani. — Szó volt egy szanatóriumról. Mikor kezdődik az építkezés? — Talán tavasszal, de sajnos rengeteg akadálya van. Már feltárták a gyógyvizet, kész az ivóvizes kút mélyfúrása. Négy főépületet és egy három kilométeres aszfaltutat terveztem; ezek a munkák is legalább 500 embernek kínálnak munkalehetőséget. — A nagyberényi önkormányzatnak van még szabad területe. — Valóban, van szabad terület, és itt is szeretnék mozdulni: építeni egy üdülőt vagy biofalut. Az új épületek beton-alapra jó szigeteléssel, vályogfallal épülnének; belül abszolút luxus fogadná a látogatót. E házak a turizmus föllendítését szolgálnák. Földi Beáta — Nyáron egyetlen nap alatt adunk el annyi árut, mint most egy hónap alatt — mondta Gelencsér József, aki Balatonszárszó legnagyobb ABC-jét üzemelteti. — Legjobban a turisták hiányoznak, de az üzlet forgalmát jelentősen csökkenti az is, hogy 15-20 apró üzlet is nyílt a faluban. Garázsból, előszobából alakították ki, és üzemeltetőik bizony, lecsipegetnek a mi amúgyis soványka kenyerünkből. Ráadásul a mi utcánkban főképp nyugdíjasok élnek, akiknek nagyon meg kell fontolniuk, mire adnak ki pénzt. Nemrég írta alá a 40 éves Gelencsér József az új szerződést Régóta kerülöm az egyik bala- tonboglári ABC-ét, mert nem tudtam értékelni, hogy az augusztusban lejárt tejtermékeket még novemberben is kint hagyták a pulton. Sokáig gondolkodtam, megkérdem az üzletvezetőt, miféle beszerzési koncepció miatt teszi ezt: tán azért nem rendel friss árut, mert a vevők sehogy sem akarják elvinni a régit... a Szárszó és Vidéke Áfészszel. Ennek alapján most tíz esztendőig bírja a balatonszárszói ABC bérlet jogát. Az üzlet takaros, dugig mindenféle áruval a 200 négyzetméteres eladótér. A kereskedő panasza is inkább a kényszerű tétlenségnek szól; a tíz dolgozó és hat tanuló alig várja, hogy kitavaszodjon, kezdődjön a sürgés-forgás, no és a teljesítmény arányában nagyobb legyen a fizetség. — Mindössze négy kollégám szárszói, a többiek Kötéséről, Nagycsepelyről, Szóládról járnak munkába — mondta még Gelencsér József. — Mindenki a munkanélküliségről beszél, Mostanában a főutca másik ABC-jének leleményén tűnődöm. Azon már túltettem magam, hogy abszolút rugalmasan kezelik a nyitvatartási időt. Érdekes játék elcsípni a zárások időpontját, a sikeres vevő akár jutalmat is kaphatna. Mást kap. Rendre a lejárt termékeket. Másutt is megszokhattuk, hogy az árcímke alatt kell keresni a szavatosság lejártát. Itt én pedig nem tudok helybélit alkalmazni. Ezért a ritkán induló buszokhoz vagyok kénytelen a munkarendet igazítani, hogy ne várjanak embereim órákat a járatra ilyen hidegben. Gelencsér József véleménye szerint Balatonszárszó fejlődött az utóbbi években, és ez kedvez a vállalkozóknak. Felesége a helyetteseként dolgozik (mosolyogva hárította el a kérdést, hogy otthon ki a főnök), lánya kereskedelmi szakközépiskolában tanul Siófokon, és mint mondta: 10 éves fia is szívesen tesz-vesz az üzletben. Lesz majd kire bízni a boltot... (Czene) a legújabb ötlet, hogy felüldátu- mozzák(!) a szavatossági időket, így csak a címke leszedése után vagy jobbára a romlott termék szemétbe dobásakor derül ki a turpisság. Megértem én, ha nagyobb a forgalom, akkor lehet nagy biztonsággal friss terméket rendelni. De az is igaz, ha megbízhatóan friss az áru, nagyobb a forgalom. G. M. Tolókocsi és számítógép Simon Ricsi egy takarón Simon Richárdéknál jártam Ba- latonszabadiban. Ä szülők munkanélküliek. Nem panaszkodnak. Válaszaik rövidek, tömörek — érzem, hogy sokat nem mondanak el, ami ott van a kimondott szavak mögött. Mert megszokták, hogy csak magukra számíthatnak. Most mégis boldogok. Alig fél éve, hogy megvették Szabadi faluban ezt a parasztházat, amelyhez kis kert is tartozik. — Ricsi a harmadik gyermekünk, 13 éves — mondja az anya. — Nyitott gerinccel született, súlyos károsodással. Kilencszer műtötték. Rehabilitációra szorulna, de az intézeteket nem győztük már tovább anyagilag; fejlődést nem láttunk, ezért hazahoztuk. Ricsi a szoba közepén ül, a padlóra terített takarón. Jókat derül a „világot” jelentő tévé- készülék előtt. Mellette a cserépkályhán száradnak az időjárás nyomait magukon viselő vizes-sáros kesztyűk, a tolókocsi tartozékai. — A barátainál volt délután — mondja az apja. — A falu már befogadott bennünket. Az iskola is. Siófokon egy elszigetelt kuckóban éltünk, a negyedik emeleten. Nehezen szántuk rá magunkat a költözésre. De bárcsak előbb tettük volna! Az autónkat, sajnos, el kellett adni; nagyon hiányzik, és reményünk sincs, hogy lesz másik... Ricsi magántanuló, most 6. osztályos. Hetente háromszor jön hozzá egy tanár az iskolából. — Gyakran meglátogatják az osztálytársai is — mondja az apa. — Kedvence a számítógép. Az iskolától kaptunk kölcsön egy gépet, de sajnos, ezt hamarosan vissza kell adni. Ricsihez hol a macska dörgö- lődzik, hol meg a nagy fekete kutya, jelezve az összetartozás örömét. Idilli is lehetne a kép a kályha előtt, ám inkább kilátástalan. Ricsi és a hozzá hasonló mozgássérültek nemcsak pénzsegélyre, hanem az emberek segítségére is jobban rászorulnak. Lakos Katalin Hangszerfejlesztés Mintegy 1,5 millió forintot fordít hangszerfejlesztésre a balatonföldvári zeneiskola, amelyet főleg fúvószenekari hangszerek vásárlására szeretnének fordítani. Az iskola növendékei idáig egy digitális zongorát, két fuvolát, egy-egy oboát és tubát vehettek birtokukba. FOTÓ: TÖRÖK ANETT Furfangos bogiári boltosok Vidám mulatság Kőröshegyen Műsoros estet szerveztek a kőröshegyi faluházban a település időseinek és az önkormányzat vacsorával vendégelte meg őket. A programot a faluház szervezte, és nagy sikerrel léptek fel az általános iskola diákjai, köztük az országos ezüstérmes aerobikcsapat, valamint a falu énekkara és Kőröshegyi József zamárdi népművész. A vendégek is szavaltak, énekeltek, és hajnalig ropták a táncot, hiszen az életkor nem volt akadály. A 87 esztendős bácsi is az ifjakat csodálatra késztető módon uralta a parkettet. Leilei szülők az iskoláért Hét esztendő után ismét megrendezte a balatonlellei általános iskola a szülők nevelők bálját, amely átütő sikert hozott. Takácsné Gréczi Zsuzsanna a szülői munkaközösség és az iskolaszék elnöke 190 ezer forintos tiszta bevételt könyvelt el a napokban. Ebből támogatják a tanulmányi és sportversenyeket, valamint az osztályok kirándulásait és az iskola rendezvényeit. Az elmúlt években jóval szerényebb, 15-20 ezer forintos keretből tudták segíteni a diákok közösségeit, Fenyőket ültetnek Fenyvesen A balatonfenyvesi önkormányzat faültetésekkel szeretné gazdagítani a települést, hogy a jelenlegi díszeinél is méltóbb legyen nevéhez. A közterületek mellett a magántelkeken is — akár állandó lakosé, akár üdülőtulajdonosé — szorgalmazzák a fatelepítést térítésmentes, illetve olcsó facsemeték kínálatával. Fekete- és erdei fenyőt ajánlanak az ültetőknek, akik a polgármesteri hivatalban jelentkezhetnek; a szállítás időpontjáról értesítést kapnak. A Bányász Női Kórus rádiófelvételen Tímár Imre karnagy vezetésével rádiófelvételen vett részt a siófoki Bányász Női Kórus Székesfehérváron. A zongorakíséretet Bemáthné Fülöp Zsuzsanna zongoratanár biztosította. A művek a Bartók rádió Kóruspódium című műsorában lesznek majd hallhatóak. Napfény a rák ellen optimista klub A siófoki Beszédes József általános iskolában a helyi Napfény Optimista Klub „Á rák ellen, az emberért, a holnapért” címmel kiállítást és ételkóstolót szervezett. Pávayné Gonda Zsuzsanna bemutatta dr. Ember István professzor „Környezetünk és a rák” című könyvét, majd a meghívottak; szülők, tanárok, gyerekek megtekintették a klub eddigi tevékenységéről szóló kiállítást. Végül mindenki megkóstolhatta a reformkonyha ízeit; pástétomokat, tartósítószer nélküli savanyúságokat. Vállalatok dolgozói adtak vért Siófokon A Vöröskereszt helyi csoportjának szervezésében 66-an ösz- szesen 26,5 liter vért adtak Siófokon. A véradáson a DRV, a Siokom, a Sió Áruház, és a Sió- tour dolgozói vettek részt. A Vöröskereszt tervei szerint a munkahelyi véradást az év közben több alkalommal szeretnék megismételni, ezzel is segítve a siófoki kórház vérellátását. Tűzvédelem falvaknak A Belügyminisztériumban a héten fogadták az önkormányzatok által fenntartott tűzoltóságok parancsnokait. Mindössze tizenegy ilyen tűzvédelmi szervezet dolgozik az országban, Somogybán például csupán Bala- tonboglár és Balatonlelle tart fenn közös tűzoltóságot. Dr. Világosi Gábor államtitkár és Kara Pál helyettes államtitkár őszinte meglepetéssel értesültek ezeknek a lelkes csapatoknak a felkészültségéről és hasznos tevékenységéről. Valószínű tehát, hogy az információ hiánya is szerepet játszott abban, hogy az idei költségvetésből kimaradt a finanszírozásuk. Horváth Iván bogiári tűzoltó parancsnok elmondta, hogy ígéretet kaptak a támogatásra: a tárca 110 millió forintot szán pályázati célokra, és ezzel különösen a kis falvak tűzvédelmének megszervezését kívánja segíteni. A dél-balatoni körzet falvai — Visz, Látrány, So- mogybabod, Somogytúr, Sző- lősgyörök, Ordacsehi és Bala- tonszemes — máris nyilatkoztak: szükségük van a bogiári tűzoltók szolgáltatásaira, hiszen ők ebben a 20-22 kilométeres körzetben gyorsan a helyszínre érkezhetnek. A tárca vezető tisztségviselőinek nyilatkozata szerint a következő évtől az önkormányzatok által fenntartott tűzoltóságok is állami normatív támogatásban részesülnek. (Gáldonyi)
