Somogyi Hírlap, 1995. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-18 / 42. szám

1995. február 18., szombat SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 5 Vályogfalut, szanatóriumot, sajtgyárat terveznek Megmozdul Nagyberény Az eltitkolt főszereplő Hoppon maradt önkormányzat - „ludas” jogszabály miatt Ezekben a hetekben fősze­replő a kurtaxa: a szobakia­dással foglalkozók az adóbe­vallásukhoz számolgatnak vele, míg a települések a költségvetés készítésénél kalkulálják mint várható bevételt. Ilyen kétarcú ez a helyi ide­genforgalmi adó, amit a ven­dég fizet, de a szobakiadással foglalkozó továbbít a hivata­loknak, miközben ezen mérik le az adóköteles jövedelmét. Ezért az az érdeke, ahogy mi­nél kevesebb legyen ez az adóköteles. Az önkormányza­tok viszont minél több bevé­telt szeretnének látni belőle, mert minden forintjához kettőt ad az állam. Sós Zoltán, a bogiári város­gazdálkodási igazgatója elő­szeretettel böngészi a Magyar Közlöny és a statisztikai hiva­tal tavalyi adatait. Érdekes ké­pet mutatnak: a hivatalosan regisztrált és a Magyar Nem­zeti Bankba beérkezett devi­zabevétel 1 milliárd USA dol­lár — 110 milliárd forint — volt, míg a határon 3,5-4 mil­liárd jött be, vagyis elveszett a hivatalos szem elől 2,5-3 mil­liárd deviza. A hivatalos sta­tisztika ugyanis csak a keres­kedelmi szálláshelyeken eltöl­tött időt és elköltött pénzt tudja mérni, minden 100 ven­dégből 8-at, minden 100 egy­ség devizából 8-at. Ami az ál­lamtól visszacsorog az idegen- forgalmi intézőbizottságok­nak, az üdülőhelyi felada­tokra, vagy az idegenforgalmi alap támogatásának, az mind­össze 1,37 milliárd forint, a hivatalos devizabevétel bevé­tel 1,2 százaléka. A központi költségvetés az önkormányza­toknak 806 millió forintot fo­lyósít a beszedett üdülőhelyi díjhoz. Csakhogy ez az itt üdülő vendégforgalom — 33 millió turista — utáni bevétel­nek csak a kilencede. Becslések szerint a kur- taxa-befizetési hajlandóság 10-15 százalék, ebben ludasak a kevéssé ösztönző adójog- szabályok és az önkormányza­tok is tehetetlenek, mert nem tudják érvényesíteni érdekei­ket - felkészültség híján. Az sem véletlen, hogy Lombár Gábor fenyvesi polgármester arra a következtetésre jutott a közelmúltban általa szervezett idegenforgalmi találkozón, hogy túl kell lépni e tehetet­lenségen, és a kurtaxát, bi­zony, be kell szedni, ha a tele­pülések boldogulni akarnak. Tavaly mondta el Illés Antal szemesi polgármester az el­képzelését, miszerint azzal le­hetne helyben ösztönözni az állampolgárokat, ha kidolgoz­nának egyfajta pályázati rend­szert, és a befizetett kurtaxá- ból visszaigényelhetnének a szobakiadók a saját fejleszté­seikre, amelyek a települést is szolgálják természetesen. A polgármester egyedül maradt az ötlettel. S mondhatnánk: itt bezárult a kör, hiszen az ön- kormányzatok költségvetésé­ben kell minden fillér az in­tézmény fenntartásra, egyre szerényebb fejlesztésre és ez nem engedi beláttatni, hogy több jutna minderre az ösztön­zött többletbevételből... Gáldonyi Magdolna Nagyon várják már a tavaszt Kereskedő-gondok — Akár dinasztiát is alapíthat a szárszói ABC-re — Magyarországon magyarnak lenni a legnehezebb — ez a vé­leménye Sereg József nagyberé- nyi polgármesternek. Szokatlan környezetben, a nagyberényi Oázis panzió pincéjében, a helyi tizenévesek által rendezett mu­latságon találkoztunk. A közel­múltban alapították szervezetü­ket, a Magyarország Állampol­gárainak Ifjúsági Szövetsége mintájára. — Miben segít ez az általá­nos iskolát végzetteknek? — Sikerült elrendeznem, hogy a fiatalok itt, helyben biokerté­szetet, állattenyésztést, kereske­delmet, német nyelvet és számí­tástechnikát tanulhassanak — mondta Sereg József. — Ezt az Oázis Alapítvány keretein belül szerveztem meg; az alapítvány kuratóriumáé a döntés a pénz felhasználási jogáról. A tanerőt Regszemcséről, Siófokról és in­nen, Berényből kapjuk. A polgármester — mint mondta — szeretne létrehozni olyan gyorsan jövedelmező be­ruházásokat, amelyeknek a Bala- ton-part ellátása lenne a fő célja. Pulyka, kacsa, gyöngytyúk és sertés nevelésére gondol. Sze­retne egy malmot, pékséget, szá­raztésztagyárat és egy sajtüzemet is. — De a képviselőkkel most elsősorban a gáz bevezetésére felvett 13 millió forintos tartozás visszafizetését tekintjük fő fel­adatnak. — Mi a helyzet a gázzal és az utakkal? — Kisebb-nagyobb problé­mák vannak a gáz-bevezetéssel; ezeket igyekszünk kiküszöbölni. Az utak karbantartását pedig el­sősorban saját erőből, társadalmi munkával szeretnénk megoldani. — Szó volt egy szanatórium­ról. Mikor kezdődik az építkezés? — Talán tavasszal, de sajnos rengeteg akadálya van. Már fel­tárták a gyógyvizet, kész az ivó­vizes kút mélyfúrása. Négy főé­pületet és egy három kilométeres aszfaltutat terveztem; ezek a munkák is legalább 500 ember­nek kínálnak munkalehetőséget. — A nagyberényi önkor­mányzatnak van még szabad te­rülete. — Valóban, van szabad terü­let, és itt is szeretnék mozdulni: építeni egy üdülőt vagy biofalut. Az új épületek beton-alapra jó szigeteléssel, vályogfallal épül­nének; belül abszolút luxus fo­gadná a látogatót. E házak a tu­rizmus föllendítését szolgál­nák. Földi Beáta — Nyáron egyetlen nap alatt adunk el annyi árut, mint most egy hónap alatt — mondta Ge­lencsér József, aki Balatonszár­szó legnagyobb ABC-jét üze­melteti. — Legjobban a turisták hiányoznak, de az üzlet forgal­mát jelentősen csökkenti az is, hogy 15-20 apró üzlet is nyílt a faluban. Garázsból, előszobá­ból alakították ki, és üzemelte­tőik bizony, lecsipegetnek a mi amúgyis soványka kenyerünk­ből. Ráadásul a mi utcánkban főképp nyugdíjasok élnek, akiknek nagyon meg kell fon­tolniuk, mire adnak ki pénzt. Nemrég írta alá a 40 éves Ge­lencsér József az új szerződést Régóta kerülöm az egyik bala- tonboglári ABC-ét, mert nem tudtam értékelni, hogy az augusz­tusban lejárt tejtermékeket még novemberben is kint hagyták a pulton. Sokáig gondolkodtam, megkérdem az üzletvezetőt, mi­féle beszerzési koncepció miatt teszi ezt: tán azért nem rendel friss árut, mert a vevők sehogy sem akarják elvinni a régit... a Szárszó és Vidéke Áfészszel. Ennek alapján most tíz eszten­dőig bírja a balatonszárszói ABC bérlet jogát. Az üzlet ta­karos, dugig mindenféle áruval a 200 négyzetméteres eladótér. A kereskedő panasza is inkább a kényszerű tétlenségnek szól; a tíz dolgozó és hat tanuló alig várja, hogy kitavaszodjon, kez­dődjön a sürgés-forgás, no és a teljesítmény arányában na­gyobb legyen a fizetség. — Mindössze négy kollégám szárszói, a többiek Kötéséről, Nagycsepelyről, Szóládról jár­nak munkába — mondta még Gelencsér József. — Mindenki a munkanélküliségről beszél, Mostanában a főutca másik ABC-jének leleményén tűnődöm. Azon már túltettem magam, hogy abszolút rugalmasan kezelik a nyitvatartási időt. Érdekes játék elcsípni a zárások időpontját, a sikeres vevő akár jutalmat is kap­hatna. Mást kap. Rendre a lejárt termékeket. Másutt is megszok­hattuk, hogy az árcímke alatt kell keresni a szavatosság lejártát. Itt én pedig nem tudok helybélit alkalmazni. Ezért a ritkán in­duló buszokhoz vagyok kényte­len a munkarendet igazítani, hogy ne várjanak embereim órákat a járatra ilyen hidegben. Gelencsér József véleménye szerint Balatonszárszó fejlődött az utóbbi években, és ez kedvez a vállalkozóknak. Felesége a helyetteseként dolgozik (moso­lyogva hárította el a kérdést, hogy otthon ki a főnök), lánya kereskedelmi szakközépiskolá­ban tanul Siófokon, és mint mondta: 10 éves fia is szívesen tesz-vesz az üzletben. Lesz majd kire bízni a boltot... (Czene) a legújabb ötlet, hogy felüldátu- mozzák(!) a szavatossági időket, így csak a címke leszedése után vagy jobbára a romlott termék szemétbe dobásakor derül ki a turpisság. Megértem én, ha na­gyobb a forgalom, akkor lehet nagy biztonsággal friss terméket rendelni. De az is igaz, ha meg­bízhatóan friss az áru, nagyobb a forgalom. G. M. Tolókocsi és számítógép Simon Ricsi egy takarón Simon Richárdéknál jártam Ba- latonszabadiban. Ä szülők munkanélküliek. Nem panasz­kodnak. Válaszaik rövidek, tö­mörek — érzem, hogy sokat nem mondanak el, ami ott van a kimondott szavak mögött. Mert megszokták, hogy csak ma­gukra számíthatnak. Most mégis boldogok. Alig fél éve, hogy megvették Sza­badi faluban ezt a parasztházat, amelyhez kis kert is tartozik. — Ricsi a harmadik gyerme­künk, 13 éves — mondja az anya. — Nyitott gerinccel szü­letett, súlyos károsodással. Ki­lencszer műtötték. Rehabilitá­cióra szorulna, de az intézeteket nem győztük már tovább anya­gilag; fejlődést nem láttunk, ezért hazahoztuk. Ricsi a szoba közepén ül, a padlóra terített takarón. Jókat derül a „világot” jelentő tévé- készülék előtt. Mellette a cse­répkályhán száradnak az időjá­rás nyomait magukon viselő vi­zes-sáros kesztyűk, a tolókocsi tartozékai. — A barátainál volt délután — mondja az apja. — A falu már befogadott bennünket. Az iskola is. Siófokon egy elszige­telt kuckóban éltünk, a negye­dik emeleten. Nehezen szántuk rá magunkat a költözésre. De bárcsak előbb tettük volna! Az autónkat, sajnos, el kellett adni; nagyon hiányzik, és reményünk sincs, hogy lesz másik... Ricsi magántanuló, most 6. osztályos. Hetente háromszor jön hozzá egy tanár az iskolá­ból. — Gyakran meglátogatják az osztálytársai is — mondja az apa. — Kedvence a számító­gép. Az iskolától kaptunk köl­csön egy gépet, de sajnos, ezt hamarosan vissza kell adni. Ricsihez hol a macska dörgö- lődzik, hol meg a nagy fekete kutya, jelezve az összetartozás örömét. Idilli is lehetne a kép a kályha előtt, ám inkább kilátás­talan. Ricsi és a hozzá hasonló mozgássérültek nemcsak pénz­segélyre, hanem az emberek segítségére is jobban rászorul­nak. Lakos Katalin Hangszerfejlesztés Mintegy 1,5 millió forintot fordít hangszerfejlesztésre a balatonföldvári zeneiskola, amelyet főleg fúvószenekari hangszerek vásárlására szeretnének fordítani. Az iskola növendékei idáig egy digitális zongorát, két fuvolát, egy-egy oboát és tubát vehettek birto­kukba. FOTÓ: TÖRÖK ANETT Furfangos bogiári boltosok Vidám mulatság Kőröshegyen Műsoros estet szerveztek a kő­röshegyi faluházban a település időseinek és az önkormányzat vacsorával vendégelte meg őket. A programot a faluház szervezte, és nagy sikerrel lép­tek fel az általános iskola diák­jai, köztük az országos ezüs­térmes aerobikcsapat, valamint a falu énekkara és Kőröshegyi József zamárdi népművész. A vendégek is szavaltak, énekel­tek, és hajnalig ropták a táncot, hiszen az életkor nem volt aka­dály. A 87 esztendős bácsi is az ifjakat csodálatra késztető mó­don uralta a parkettet. Leilei szülők az iskoláért Hét esztendő után ismét meg­rendezte a balatonlellei általá­nos iskola a szülők nevelők bál­ját, amely átütő sikert hozott. Takácsné Gréczi Zsuzsanna a szülői munkaközösség és az is­kolaszék elnöke 190 ezer forin­tos tiszta bevételt könyvelt el a napokban. Ebből támogatják a tanulmányi és sportversenye­ket, valamint az osztályok ki­rándulásait és az iskola rendez­vényeit. Az elmúlt években jó­val szerényebb, 15-20 ezer fo­rintos keretből tudták segíteni a diákok közösségeit, Fenyőket ültetnek Fenyvesen A balatonfenyvesi önkormány­zat faültetésekkel szeretné gaz­dagítani a települést, hogy a je­lenlegi díszeinél is méltóbb le­gyen nevéhez. A közterületek mellett a magántelkeken is — akár állandó lakosé, akár üdülő­tulajdonosé — szorgalmazzák a fatelepítést térítésmentes, il­letve olcsó facsemeték kínála­tával. Fekete- és erdei fenyőt ajánlanak az ültetőknek, akik a polgármesteri hivatalban je­lentkezhetnek; a szállítás idő­pontjáról értesítést kapnak. A Bányász Női Kórus rádiófelvételen Tímár Imre karnagy vezetésé­vel rádiófelvételen vett részt a siófoki Bányász Női Kórus Székesfehérváron. A zongora­kíséretet Bemáthné Fülöp Zsu­zsanna zongoratanár biztosí­totta. A művek a Bartók rádió Kóruspódium című műsorában lesznek majd hallhatóak. Napfény a rák ellen optimista klub A siófoki Beszédes József álta­lános iskolában a helyi Nap­fény Optimista Klub „Á rák el­len, az emberért, a holnapért” címmel kiállítást és ételkóstolót szervezett. Pávayné Gonda Zsuzsanna bemutatta dr. Ember István professzor „Környeze­tünk és a rák” című könyvét, majd a meghívottak; szülők, ta­nárok, gyerekek megtekintették a klub eddigi tevékenységéről szóló kiállítást. Végül mindenki megkóstolhatta a reformkonyha ízeit; pástétomokat, tartósító­szer nélküli savanyúságokat. Vállalatok dolgozói adtak vért Siófokon A Vöröskereszt helyi csoport­jának szervezésében 66-an ösz- szesen 26,5 liter vért adtak Sió­fokon. A véradáson a DRV, a Siokom, a Sió Áruház, és a Sió- tour dolgozói vettek részt. A Vöröskereszt tervei szerint a munkahelyi véradást az év közben több alkalommal sze­retnék megismételni, ezzel is segítve a siófoki kórház vérellá­tását. Tűzvédelem falvaknak A Belügyminisztériumban a héten fogadták az önkor­mányzatok által fenntartott tűzoltóságok parancsnokait. Mindössze tizenegy ilyen tűzvédelmi szervezet dolgo­zik az országban, Somogy­bán például csupán Bala- tonboglár és Balatonlelle tart fenn közös tűzoltóságot. Dr. Világosi Gábor állam­titkár és Kara Pál helyettes ál­lamtitkár őszinte meglepetés­sel értesültek ezeknek a lelkes csapatoknak a felkészültségé­ről és hasznos tevékenységé­ről. Valószínű tehát, hogy az információ hiánya is szerepet játszott abban, hogy az idei költségvetésből kimaradt a fi­nanszírozásuk. Horváth Iván bogiári tűzoltó parancsnok elmondta, hogy ígéretet kap­tak a támogatásra: a tárca 110 millió forintot szán pályázati célokra, és ezzel különösen a kis falvak tűzvédelmének megszervezését kívánja segí­teni. A dél-balatoni körzet falvai — Visz, Látrány, So- mogybabod, Somogytúr, Sző- lősgyörök, Ordacsehi és Bala- tonszemes — máris nyilat­koztak: szükségük van a bog­iári tűzoltók szolgáltatásaira, hiszen ők ebben a 20-22 ki­lométeres körzetben gyorsan a helyszínre érkezhetnek. A tárca vezető tisztségviselői­nek nyilatkozata szerint a kö­vetkező évtől az önkormány­zatok által fenntartott tűzoltó­ságok is állami normatív tá­mogatásban részesülnek. (Gáldonyi)

Next

/
Thumbnails
Contents