Somogyi Hírlap, 1995. február (6. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-18 / 42. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP BELPOLITIKA 1995. február 18., szombat Bokros Lajos feltételei A Pénzügyminisztériumban jelenleg tevékenykedő két államtitkárral, Draskovics Tiborral és Akar Lászlóval, úgy gondolom, együtt tudok majd dolgozni — jelentette ki Bokros Lajos pénzügyminiszterjelölt pénteki, budapesti sajtó- tájékoztatóján. Bokros Lajos mindkét személyt jó szakembernek tartja, nem szeretne változtatni a posztokon. A pénzügyminiszter-jelölt két további személyt is megnevezett, akikkel készséggel együttműködne miniszteri tevékenysége során. Szívesen látná Rusznák Tamást az Állami Bankfelügyelet, Szekeres Szabolcsot pedig az Állami Vagyonkezelő Rt. élén legalább vezérigazgatói tisztségben. Bokros Lajos szerint Szekeres Szabolcs Magyarország első számú befektetési bankára. Azt is kijelentette, hogy a jelöltekkel már megállapodott erről. A bankkonszolidációról szólva a pénzügyminiszter-jelölt kifejtette: nem folytatható, hogy az állam minden lényegesebb követelmény nélkül továbbra is vállalja a pénzintézetek megerősítését. Megítélése szerint szigorítani kell a pénzintézeteket irányító menedzserek szerződésein. Aki a megállapodásokban rögzített pontokat nem tudja betartani, távoznia kell az adott bank éléről. A bankkonszolidáció nem húzható el hosszú távra, a folyamatnak a pénzintézetek privatizációját kell minél gyorsabban és hatékonyabban megalapoznia. Magyar nagykövet Macedóniába A magyar diplomácia tervei között szerepel, hogy nagykövetet akkreditáljon Macedóniába. A délszláv köztársasággal egyébként Magyarország az elmúlt esztendőben vette fel a diplomáciai kapcsolatot. A nagykövet "telepítése" mellett azt is fontolóra veszik a Bem rakparton, hogy az anyagi lehetőség függvényében nagy- követséget nyissanak Macedóniában. Erről Szentiványi Gábor, a Külügyminisztérium szóvivője beszélt tegnap. Tanácskozás a vádmonopóliumról Át kell tömi az ügyészi vádmonopóliumot a magánvád irányába. E véleménnyel ösz- szegezte álláspontját Pusztai László, az Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézet igazgatója az APÜSZ (bejegyzett nevén: A Peches Üldözöttek Szövetségének Pártja) által szervezett tegnapi tanácskozáson. Az igazgató mellett — aki a más elfoglaltsága miatt távol levő Györgyi Kálmán legfőbb ügyész képviseletében jelent meg a fórumon — lényegében mindegyik hozzászóló elképzelhetőnek nevezte.a büntetőeljárás korrekcióját a pótmagánvád intézményének bevezetésével. Szolgálatmegtagadók és újoncok Összesen 17 ezer 784 újonc kezdte meg katonai szolgálatát a Magyar Honvédségnél és a Határőrségnél. A bevonulási helyekről 289 fiatalt hazabocsátottak, döntő többségüket egészségi és szociális okok miatt, harmincötén polgári szolgálat iránti kérelmet nyújtottak be, harmincketten pedig mindennemű szolgálatot megtagadtak. Az utóbbiak ügyében a hadkiegészítő parancsnokok feljelentéssel fognak élni. Keresztyén Oktatási Konferencia A Holnap Iskolája Alapítvány rendezésében kétnapos Nemzetközi Keresztyén Oktatási konferencia kezdődött tegnap Budapesten. Bállá Tibor, az alapítvány XVI. kerületi általános iskolájának igazgató-pásztora az MTI munkatársának elmondta, hogy a Holnap Iskolája egy olyan nemzetközi iskolarendszer része, amelynek hazánkon kívül már lengyel, szlovák és bolgár tagjai is vannak. Magyarországon Budapest mellett ilyen jellegű iskola működik Szek- szárdon, Győrött és Kaposváron. Magyar-francia megállapodás A Magyar Szabványügyi Hivatal és a francia nemzeti tanúsító szervezet, az AFAQ vezetői együttműködési megállapodást kötöttek, amelynek értelmében közösen végzik el több magyar termék minőség- tanúsítását. Elsőként a Bor- sodchem Rt és a SNPE francia vegyipari konszern közös vállalata, a Framochem Francia-Magyar Finomkémiai Kft minőségbiztosítási rendszerét tanúsították. Az okmányokat tegnap Budapesten adták át az AFAQ és a Magyar Szabványügyi Hivatal vezetői a gyártó cég képviselőinek. Kamatozó Kincstárjegy 1996/11. Erős és biztonságos Ha megtakarított pénzét biztonságban, de magas kamattal szeretné gyarapítani, de nem kívánja hosszabb időre lekötni, az Ön befektetése a Kamatozó Kincstárjegy. Kamatozó Kincstárjegy Egy éves futamidejű értékpapír, amely erre az időszakra igen kedvező, 26%-os kamatot biztosít. Természetesen, mint minden Magyar Állampapír, a Kamatozó Kincstárjegy teljes biztonságát is az állami garancia nyújtja. A Kamatozó Kincstárjegy legújabb sorozata 1995. február 20-24-ig jegyezhető. A kamatozás kezdődátuma: 1995. február 24. Évi nettó kamata 26%. A Kamatozó Kincstárjegy tőzsdei forgalmazásra kerül, így a tőzsdén a futamidő alatt napi árfolyamon adható és vehető. Ugyanakkor a Kamatozó Kincstárjegy a futamidő alatt visszaváltható, de ekkor csak a névértéket fizetik ki Önnek. Erre a befektetésre biztosan számíthat, hiszen a Kamatozó Kincstárjegyet minden hónapban kibocsátják. A Kamatozó Kincstárjegy az alábbi forgalmazóknál jegyezhető: OTP Bróker Rt. 1051 Bp., Vigyázó F. u. 6. • OTP Bank Rt. 7401 Kaposvár, Széchenyi £ tér 2., Marcali, Nagyatád, Siófok, Barcs, Balatonboglár, Fonyód, Tab • Kereskedelmi Bank Rt. (K&H) 7400 Kaposvár, Széchenyi tér 3., Barcs, Fonyód, 3 Marcali, Nagyatád, Siófok, Tab (a K&H Brókerház ügynökeként) • Magyar Hitelbank Rt. 7400 Kaposvár, Széchenyi tér 7„ Nagykanizsa • MNB Somogy Megyei Igazgatóság 7400 Kaposvár, Széchenyi tér 4. • Cooptourist Rt. 7400 Kaposvár, Kossuth L. u. 8. (a New York Bróker Kft. ügynökeként) A TÖBBSZÖRÖS BIZTONSÁG Munkahelyi balesetek az ellenőrzések tükrében Dolgozni kockázatos Kétszázötven munkaügyi ellenőr járja az országot, s a Munkaadó lapja szerint ez a szám „elenyészően kevés”. Nos, attól függ, mihez hasonlítjuk. A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőségnek például csupán kétszáz ellenőre van, ám tudjuk, hogy a cégek többsége ennél kevesebbel is megelégedne. Ez persze a munkaügyi ellenőrökre is igaz: nem ritka, hogy be sem engedik, netán elkergetik őket. Nehéz lenne válaszolni arra a kérdésre is, hogy sok vagy kevés az a 3 millió forint, ameny- nyire január óta egy olyan cég büntethető, mely elhanyagolja a munkavédelmi előírások betartását, és így veszélybe sodorja saját embereit. Dolgozni persze mindig kockázatos, de hogy mennyire, az igazán csak a statisztikákból derül ki. 1993-ban, az utolsó statisztikailag feldolgozott évben 46 ezren szenvedtek munkahelyi balesetet az országban, ami nemcsak igen magas szám, hanem körülbelül négyszerese is az 1984-es adatnak (11 ezer). Viszont kevesebb az előző évinél (55 ezer). Egy csakis a nyilván tartási rend megváltozásával magyarázható ugrást követően (1985-ben 116 ezer balesetet vettek nyilvántartásba) az ilyen események száma fokozatosan csökkent. Ez pedig nem magyarázható egyszerűen a foglalkoztatottak számának csökkenésével. Arra vall, hogy napjainkban nem annyira a nyilvántartással van baj, hanem magával a munkavédelemmel, melynek előírásait ma is csak nagyon hézagosán vagy lazán tart ják be. A munkavédelmi szakértők szerint a bajok legfőbb forrása a gyakorlatilag hasznavehetetlen védőfelszerelés. Tavaly nyáron tízezer egyéni védőeszközt vizsgáltak meg, s közülük több mint félezerről bebizo- nyoso dott: semmilyen védelmet nem nyújtanak. Egy „hőálló kesztyű” alaposabb vizsgálata kor például kiderült: remekül ég a tűzön. Egy vidéki műhelyben nejlonzsákokba bújtatták a dolgozókat, hogy a mérgező vegyi anyagoktól védjék őket, s ezzel sokkal veszélyeztetettebb helyzet be kerültek, mint annak előtte. A csatornázások során használt dúcolások 40 százaléka anyaghibás, vagy rossz konstrukció miatt veszélyes. Rengeteg a hanyagság és a látszatintéz kedés, mert a hatékony munkavédelem sokba kerül, s csak olyan nagy cégek engedhetik meg maguknak, mint például a MÓL Rt, ahol az utóbbi években jelentékeny összegeket fordítottak a biztonság javítására, s ahol — állítólag emiatt — az átlagosnál sokkal gyorsabban csökkent a balesetek száma. Az általános azonban nem ez, hanem a munkavédelmi előírások teljes elhanyagolása. Persze, ha jön a bejelentett ellenőrzés az más. Olyankor általában „a föld alól is” előteremtik (kölcsönkérik, bevásárolják) a védőeszközöket. Egy közelmúltban munka- védelmi szempontból átvizsgált cégnél például az ellenőröket vadonatúj védősisakba öltöztetett dolgozók fogadták. Némelyik sisak hátulján még az árcédulát is látni lehetett... A forráshiány nemcsak a cégeknél mutatkozik, hanem az állami gondoskodásban is. Jellemző, bár nem egyértelműen kedvezőtlen tendencia, hogy az Országos Munkavédelmi Tudományos Kutatóintézet az elmúlt évben egyáltalán nem kapott állami megrendelést. Vannak, akik az állami ellenőrzési rendszert sem tartják túlságosan célravezetőnek, mondván, az ellenőrzések mechanikusak, mint a fenti példákból is világos, az ellenőröket könnyű kijátszani, s mint az OMMF illetékes főosztályvezetője, Gáspár Imréné nyilatkozta nemrégiben, a bizonyítás olyankor is nehézségekbe ütközik, amikor az ellenőr visszásságokat jelez. Ha a vállalat tagad, sokszor nincs mit tenni. Mint minden öröklött állami felügyeleti rendszernek, a munkaügyinek a tevékenységében is számos ellentmondás van. A munkaadók például ellenőrizhetők, az egyéni vállalkozók viszont, akikből pedig több mint félmillió van az országban, az érvényes törvények szerint nem. így fordulhat elő, hogy míg egy szervezett munkavégzés keretében alkalmazottként dolgozó darust le lehet parancsolni a gépről, ha azt nagyon rossz állapotban találják, ugyanerre a munkavédelmi felügyelőnek nincs joga, ha a darus magánvállalkozó és „saját kockázatára” használja a veszélyes berendezést. A munkavédelmi ellenőrök megvesztegetésére állítólag még nem volt példa, ami jó jel. A munkahelyi baleset egyébként is költséges, sokszor költségesebb, mint az elővigyázatossági intézkedések. Az érvényes rendelkezések értelmében ugyanis a társadalombiztosítás helyett a munkaadó fizet olyan esetekben, amikor kiderül, hogy nem tett eleget a kötelező balesetvédelmi és egészségvédelmi követelményeknek. Ha a dolgozó nem vette fel a védősisakot, nem épített szabályszerű állványzatot a kőművesmunkához, a felelősség rá hárul. Rékássy Zoltán
