Somogyi Hírlap, 1995. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-16 / 40. szám

1995. február 16., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 5 „Intő” a diákoktól Lábodon Ritka az olyan iskola, ahol a tanulók adnak intőt önmaguk­nak, a tanároknak meg a szü­lőknek. A lábodi ilyen. No, ne gondoljunk mindjárt a diákön­tudat egetverő túlburjánzá­sára, ám annak, ami a lábodi általános iskolában történik, mégis van köze a diáköntu­dathoz. Ugyanis a jelek szerint tevékenyen működő tanulói önkormányzat úgy döntött, nem sokkal a mostani tanév­kezdés után, hogy kiadnak is­kolaújságot is, a szellemes, (ön)szemléletes Kitek,, intő" címmel. Igaz, itt nemcsak a vállalkozó, pennaforgató kedv volt a perdöntő, hanem az is, hogy az intézmény azok közé tartozik, ahol idejekorán el­kezdték a számítástechnika oktatását. így a gép nem ellen­fél, hanem jóbarát, amely most már az első évfolyam harmadik számának kiadásá­hoz kínálja eszközként ma­gát... Ifi Gézáné igazgató szerint az előnyből - sajnos — hátrá­nyok is fakadnak: a kelleténél gyorsabb a számítógépek és a programok elavulási ideje, a felújítás pedig nem olcsó. Úgyhogy igencsak jól jön hozzá a szülők-nevelők leg­utóbbi hagyományos báljának bevétele is. A községi önkor­mányzat figyelmes és korrekt gazda volt eddig is, ezt reméli az intézmény vezetője a to­vábbiakban is, van viszont fel­adat, amelyre a többletkiadást „Szerkesztők” a számítógép előtt FOTÓ: KOVÁCS TIBOR maguknak kell „megtermel­niük”. A gyermeklétszám, mint másutt is is, itt csökkent; most 270 tanulója van az isko­lának, helyből, Nagykorpádról és Rinyabesenyőről, a „meg­oldóképlet” azonban iskolán­ként más. Itt a kevesebb gye­rek mindenekelőtt azt jelenti, hogy több időt fordíthatnak a tanulókra, némiképpp leegy­szerűsítve úgy is mondhat­nánk: két pedagógiai elgondo­lás mentén. Mód van arra, hogy a szociális környezetből anyanyelvi, kommunikációs hátránnyal érkezőket gyerekre szabottan felzárkóztassák (ezért is szoros a kapcsolat az óvodával), másfelől a kiemel­kedő tehetséget mutatókkal külön is foglalkozzanak. Erre valók a speciális osztályok, a plusz foglalkozások, például matematikából, amelyhez jó hátteret jelent a számítógép- park. A művelődési házzal kö­zösen szakköröket is indíta­nak, például a honismeret el­mélyítése érdekében. Lábodot, Mike Györgyi honismeret-ku­tató szakkörvezető munkálko­dásának is köszönhetően, amolyan megyei bázisként is számon tartják, s Molnár Sán­dor fiatalabb kollégája szemé­lyében van „váltótársa” az is­kolában is. Bizonyság erre a Kitekintő” is, amely a község történetét adja közre diákok, szülők közös hasznára, okulá­sára... (Tröszt) Mikében a tavalyinál csak jobb év jöhet Veszteség krumpliból Kisbajomban új járda építésére versenytárgyalást hirdetett meg a helyi önkormányzat. A ten­dert a Somogy Aszfalt Kft nyerte. Az előzetes szakértői felmérések szerint a beruházás értéke eléri a 2,5 millió forintot, így összesen 1048 méternyi Szorgalmas asszonykezek tisz­títják az óraüveget a görgetegi Üvegtükör Kft-ben: naponta több száz darabot portalaníta- nak, csomagolnak finom minő­ségű papírba. A munkát tem­pósan végzik, látszik rajtuk az összeszokottság. Görgetegen nehéz állandó munkát találni. Akinek valahol sikerült elhelyezkednie, megbe­csüli magát. így lehetnek azok a betanított és szakmunkások is, akik a helyi üveggyárban találták meg számításukat. — Jelenleg 14-en dolgozunk — mondta Máthé László, az Üvegtükör Kft csoportvezetője. — Termékeink iránt élénk az ér­deklődés, a kereskedők folyama­tosan átveszik áruinkat. így meg­tudtuk tartani dolgozóinkat, nem bocsájtottunk el senkit. A görgetegiek fő profilja a tü­körkészítés. Ebből mindenfélét csinálnak: közlekedési görbetük­röt, autókhoz való visszapillantót éppúgy, mint falitükröt. De fog­lalkoznak még üveghajlítással és egyedi üvegezéssel is. Volt, hogy dupla szívalakú tükröt varázsol­tak. Ezekben a napokban német exportra dolgoznak. — Vekkerekhez készítettünk óraüveget. Összesen 26 ezer da­rabot gyártottunk. Rendkívüli precizitást igényel az ilyen jel­legű munka — tette hozzá a cso­portvezető. Tükröt gyártani jó üzlet. A görgetegi vállalkozás nyerésé­hosszúságban aszfaltoznak. Az építkezést a Kossuth és Rózsa utcákban folytatják. Korábban egy kiadós eső után nehézkés volt a közlekedés itt; most ez a gond hamarosan megszűnik. A megállapodás szerinti határidő július 31. ges, 15 millió forint forgalmat könyvelt el. Ezt — mint a cég munkatársa hangsúlyozta — a dolgozók is örömmel vették: mindenki megkapta a 13. havi fi­zetését. A kft-nél ügyelnek az új piaci kihívásokra. Több százezer forintot emésztett fel egy modern fröccsöntő gép beszerzése. A fű­tésrendszert is felújították. Az idén az épületet alakítják át. Ez­zel a szociális helyiségeket is korszerűsítik. Szabó László ottjáriunkkor üveghajlítással foglalatoskodott. Mint mondta, leginkább a pontos méretre kell ügyelni. Ennél job­ban már csak a karcmentességre vigyáz. Fröccsöntőjén tükörhát­lapokat készít. — Nem olyan ördöngösség ezeket tisztítani — mondta Ko- rosecz Jánosné, miközben az exporta szánt üveggel bajlódik. — Alaposan portalanítjuk, majd tételenként becsomagoljuk. Tudja, teljesítményben dolgo­zunk, így nem érünk rá lazsálni. A pénzért hajtani kell, de megta­láljuk a számításunkat. Szom­szédja, Petiné Szabál Erika he­lyesel. A fiatalasszony is szereti hivatását. — Az a jó, hogy többféle munkát is ránk bíznak, így nem unalmas. Olykor tükörrakással kötjük le magunkat, máskor PVC-felhúzással vagy méretre vágással. Munkatársaimmal jóba vagyunk, könnyebben is megy így a munka. (Harsányi) — Nem vágtunk zsebre ext­rahasznot a krumplitermesz­tésből; nagy részét még tavaly ősszel kénytelenek voltunk eladni - mondta Kovács La­jos, a mikei Mike szövetkezet elnöke. Hozzáfűzte azt is: pénzügyi nehézségeik ugyan valamelyest csökkentek, en­nek ellenére nagy veszteség­gel zártak. A mikei szövetkezet hagyo­mányosan krumplitermelő vi­déken gazdálkodik. Korábban a téesz jövedelmét is nagyrészt ez az ágazat adta. Tavaly össze­sen ezernyolcszáz tonna vető- és étkezési burgonyát adtak el. A korábban virágzó krumpli­termelés azonban egy-két év óta egyre nagyobb teher a szö­vetkezet dolgozói számára. Két év alatt tizenhatmillió forint veszteséget halmoztak föl. A fennmaradás érdekében hitelt vettek föl, s tavaly ennek a ka­matait nyögték.- Hitelből gazdálkodni nyo­masztó érzés volt. A megter­melt burgonyát a betakarítás után kényszerűen alacsony áron értékesítettük. Nem volt más választásunk: a szövetkezetnek kellett a burgonya ára - tette hozzá az elnök. A mikeieknek a sertésekkel sem volt „malacuk”. Október végéig a leadott disznók kilójá­ért száztizennyolc forintot kap­tak. Ennek ellenére bizako­dóak; jelenleg száztíz kocájuk van. Elkészültek az idei tervek­kel, ezekben a hetekben már a tavaszra készülnek. így elkezd­ték a krumpli alaptrágyázását, s a gabonafélék fej trágyázását is folytatják. Bár az importból származó vetőkrumpli ára 60 százalékkal nőtt, ennek ellenére igyekeznek beszerezni a legjobb fajtájú gumókat. így a mikei földeken dezirét, kleopátrát, bartinát vet­nek. Emellett még az újfajta, magyar nemesítésű növények­kel is próbálkoznak. A mikeiek gondolnak a jö­vőre. Tavaly húszmillió forintot költöttek a burgonyatároló re­konstrukciójára. Ez elengedhe­tetlen volt - vélekedtek a szö­vetkezet vezetői. Csakúgy, mint az a több év alatt létreho­zandó komplett öntözőrend­szer, amit az idén kezdenek épí­teni. Ennek segítségével 400 hektárnyi területe tudnak majd öntözni. így függetleníthetik magukat a szeszélyes időjárás­tól. Ennek azonban ára van: a be­ruházás csaknem 30 millió fo­rintba kerül. (Harsányi) Atádi milliók a fonalból 90 embert küldtek el a nagyatádi cémagyárból tavaly: az idén újabb leépítésre nem számítanak. A Masterfil-csapat tagja nyere­séggel zárt, fellendülését úgy tű­nik semmi nem állíthatja meg. Cérnájukért németek, olaszok és svédek versengenek. Horváth István, a Materfii Rt nagyatádi cémagyárának értéke­sítési vezetője elmondta: 1994-et a megerősödés és a fellendülés éveként tartják számon. A ko­rábbi gazdasági mélypontból si­került elrugaszkodniuk, nyere­séggel zártak. Üzleti partnereik száma fokozatosan nőtt, egyre több új ügyfelük akad. Az atádiak 346 tonria varró­cérnát dobtak a belföldi piacra, szemben a tavalyelőtti 330-mal. Ebből 400 millió forintot utalhat­tak át bankszámlájukra. Exportra 142 tonnányi fonalat, és 560 tonna varrócérnát értékesítettek. A belföldi kereskedőknek 330 tonna varrócérnát adnak el, a külhoni vevőknek 514 tonnát szánnak. — Jelentős mennyiségű, csak­nem 740 tonnányi bérmunkát végzünk el — mondta Horváth István. A nagyatádiak ügyelnek a ter­mékfejlesztésre. Száz százalékos pamut kézifonalat is előállítanak. Figyelmet szentelnek még a bükié kézi és gépi kötőfonal ter­melésre. Ebből szövetet, felsőru­házati terméket készítenek majd a feldolgozóüzemek. — Szerencsések vagyunk, jól startoltunk. Az üzleti tervben elő­irányzott mennyiséget néhány százalékkal túlteljesítettük. Re­mélem így lesz az év hátralévő 10 hónapjában is — mondta némi elégedettséggel az értékesítési szakember. A cémagyárban jelenleg 3 mű­szakban dolgoznak. A napokban indítottak útnak egy nagy rako­mány árut svéd és norvég partne­reiknek. A hazai cégek — egye­bek között — szőttes- és zokni­gyártáshoz használják fel az atádi terméket. Mivel több száz színű hímzőfonalat is kisodornak, így tőlük vásárolnak a matyói és ka­locsai népművészek is. H. M. Nem volt elbocsátás a község üzemében Nagy precizitást kíván ez a munka fotó: kovács Tibor Szennyvíztelepet építenek Kutason egy új szennyvíztele­pet építenek. A szigorú kör­nyezetvédelmi normáknak is eleget tevő telep a kutasiak régi gondját oldja meg. Elké­szülte után ugyanis a felhasz­nált vizet és szennyvizet meg­felelően kialakított meden­cékbe vezetik. A beruházásra hosszabb ideje készültek a fa­luban, de a gyakorlati kivitele­zésre csak mostanában nyílt lehetőség. A munkát a kapós- völgyi vízitársulat szakembe­rei vállalták el. A tizenhárom és fél millió forintba kerülő beruházással október végéig kell végezniük. Újabb támogatások Somogyszobon Somogyszobon az utóbbi idő­ben egyre nagyobbb gondot okoz a munkanélküliség. A jegyzőség legfrissebb felmé­rése szerint 62 személynek biztosítanak jövedelem pótló támogatást. A munkanélküliek száma meghaladja a százat. Az 1859 lelket számláló köz­ségben rendszeres nevelési segélyt 15 családnak utalnak ki, míg egyre többen igényel­nek eseti jellegű támogatást. A település állás nélkül maradt polgárainak többsége koráb­ban a mezőgazdaságban dol­gozott, míg egy részük az iparban találta meg számítását. Az utóbbi időben nagy ré­szüknek tovább romlott az el­helyezkedési esélye. Dráguló park fenntartás A kaszói és a környékén talál­ható park fenntartására év- ről-évre egyre nagyobb össze­get költ a helyi önkormányzat. Az előzetes kalkulációk alap­ján ebben az esztendőben két millió forintot különítenek el erre a célra. A jelentős nagy­ságú, csaknem 15 hektárnyi területet folyamatosan gépi- és kézi eszközökkel tisztítják. Fiókgyógyszertárat terveznek Belegen Belegen idén az egyik legfon­tosabb beruházás egy új fiók­gyógyszertár kialakítása lenne. Jelenleg az elképzelés pontos részleteit tervezik. Az új belegi fiókgyógyszertár a falu központjában kapna he­lyet. A helyi önkormányzat munkatársai már gondoltak a gyakorlati működés megvaló­sítására is. Elgondolásaik sze­rint Kutasról jár majd át a gyógyszerész. A szükséges engedélyek beszerzése és a gyógyszertár kialakítása után heti két alkalommal, az orvosi rendeléssel egy időben válhat- ják ki mediciniáikat a beteg belegiek. Darvas, a reménykedő puszta Darvaspusztát néhány tucat­nyian lakják csak, zömében idős emberek. A fiatalok többnyire elköltöztek, még a hetvenes években. A település egyetlen aszfaltozott utcája délelőtt is csendes. A bolt zárva, a kocsmában sem mú­latják az időt. Az oda vetődő idegent rögtön észreveszik a helybéliek. — Itt az emberek mindent tudnak egymásról: titkot bizony nehéz tartani — árulja el ne­vetve Németh Józsefi miközben pusztabeli társával beszélget. Három éve nyugdíjas. Évtize­deket húzott le az erdőgazda­ságban. Hatvanhárom éve eile-, nére nem unatkozik: mindig akad tennivalója. — Olykor a barátommal dolgozgatunk egy keveset, máskor a ház körüli munkával bíbelődöm. Az udvarban kapir- gál néhány tyúk, meg van egy-két göbe is. Németh József tősgyökeres darvaspusztai. — Nem tudnék máshol lakni. Fiam, lányom falun él, ott pró­báltak szerencsét. Mi megszok­tuk a pusztai életet, nem is kí­vánkozunk már máshová... A puszta egyetlen utcáján kóbor kutya ődöng; senkit nem zavar. A porták lehúzott redő­nyeik mögül lesik a külvilágot. — Unalmasan telnek mos­tanság a napok — mondta Csősz Lajos. — Ilyenkor job­bára pihenünk. Korábban úgyis sokat dolgoztunk. Most rádiót hallgatunk, televíziót nézünk. Szeretem az érdekes, jó lapo­kat. Kedvenc újságom a Somo­gyi Hírlap, naponta kiolvasom az utolsó betűig. Csósz Lajos, mint mondta egykor gyantacsapolással ke­reste kenyerét. A tétlenséget most sem szereti, s a kert, a szőlő szinte mindig ad valami elfoglaltságot. Ő sem vágyik máshová. — A pusztán is megvan minden — mondja. A kertben zöldség, gyümölcs megterem, a boltban másnaponként besze­rezhetjük a legfontosabbakat. A falu hírnöke, a postás nagy köteg levéllel jár-kel. Veszner Tibor kézbesítőt szeretik az emberek. Főként tizediké táján, mikor a nyugdíjat hozza. — Jólelkű, dolgos emberek laknak errefelé — teszi hozzá a postás. — Páran már az utcán várnak. Kíváncsian remény­kednek, kitől milyen levelet kapnak. Olykor kicsit beszélge­tünk is. Főként az idősebb, ma­gányos emberek igénylik ezt... Harsányi Miklós Görgetegi görbetükrök Járda 2,5 millióért

Next

/
Thumbnails
Contents