Somogyi Hírlap, 1995. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-16 / 40. szám

6 SOMOGYI HÍRLAP GAZDASAG 1995. február 16., csütörtök Valutaárfolyamok (Az MNB árfolyama febr. 15-én) Pénznem Vételi Eladási árfolyam 1 egységre forintban Angol font 174,70 178,18 Ausztrál dollár 83,51 85,11 Belga frank (100) 360,39 367,31 Dán korona 18,84 19,20 Finn márka 24,12 24,58 Francia frank 21,39 21,81 Görög dra. (100) 47,28 48,20 Holland forint 66,16 67,42 ír font 174,04 177,50 Japán yen (100) 113,51 111,71 Kanadai dollár 79,81 81,39 Kuvaiti dinár 374,66 381,90 Német márka 74,14 75,56 Norvég korona 16,93 17,25-Olasz líra (1000) 69,79 71,19 ATS 10,54 10,74 Port. esc. (100) 71,89 73,29 Spanyol pes. (100) 86,24 87,96 Svájci frank 87,84 89,54 Svéd korona 15,20 15,50 USA-dollár 111,96 114,10 ECU 139,79 142,51 Tovább drágult a megélhetés Az év első hónapjában a fo­gyasztói árak 4 százalékkal emelkedtek. Egy évvel koráb­ban a havi áremelkedés 3,2 százalék volt. A magas 4 szá­zalékos áremelkedés még nem tartalmazza a háztartásienere- gia-drágulást. Ezek a költsé­gek ugyanis a lakosság szá­mára februárban, illetve már­ciusban jelentkeznek. A janu­ári áremelés részben az áfa nö­vekedéséből származott. Drá­gult az üzemanyag a telefon- és postadíjak. Egri félelmek a minőség védelemről A bor eredet- és minőségvé­delméről március elsején életbe lépő törvény kedvező hatásai csak hosszű távon ér­vényesülhetnek, hiszen az el­lenőrzési mechanizmus teljes kiépülése időt vesz igénybe - nyilatkozta Schuster Endre az Egervin Borgazdasági Rész­vénytársaság vezérigazgatója. Az új jogszabály legfőbb célja, hogy elősegítse a magyar bo­rok iránti bizalom helyreállítá­sát a minőség garantálásával. Érkeznek az adóbevallások E hét elejéig 271 ezer 465 személyi jövedelemadó-beval­lást juttattak el az elsőfokú adóhatóságokhoz. Ez mintegy 50 ezerrel haladja meg a múlt év azonos időszakának adatait. Eddig 34 ezer adózónak utalta vissza az Apeh a befizetett adóelőlegek és a tényleges kö­telezettség különbözetét. Ez mintegy 1 milliárd forintnyi visszautalást jelent. Az adózók többsége időben megkapja a visszaigényelt összeget. Ügynökséget váltott a Westel Kft Reklámügynökséget váltott a Westel Rádiótelefon Kft. A társaság a Young and Rubicam Budapest ügynökséggel készít­teti a jövőben hirdetéseit. A DDB Needham intézte eddig a Westel Rádiótelefon Kft rek­lámjait és hirdetéseit. Az együttműködési szerződés feb­ruár elején lejárt. Eredményes évet zárt Bábolna A most készült gyorsmérleg szerint 1994-ben az utóbbi időszak legeredményesebb évét zárta a Bábolna Rész­vénytársaság és a hozzátartozó társaságok sora. Tovább növel­ték részesedésüket a piacon. Árbevételük elérte a 40 milli­árd forintot. A nyereség 960 millió forint körül alakult. A vállalatcsoport adósságállo­mánya jelentősen csökkent, pénzügyi helyzete javult. Ta­valy harminckét kft működött a bábolnai vállalatcsoportnál, s közülük huszonnégy nyeresé­gesen dolgozott. Oktatás az EU-szabályokról Az Európai Unió élelmiszer­szabályozását bemutató kama- rakiállitás nyílik ma a Köz­ponti Élelmiszeripari Kutató Intézet Élelmiszer Minőségü­gyi Információs Centrumában. A három hónapon át tartó be­mutató mindenekelőtt az úgy­nevezett horizontális előírások megismertetésére törekszik. Ezek a szabályok valamennyi magyar élelmiszergyártóra és forgalmazóra vonatkoznak, amennyiben a nyugat-európai országok piacán szeretnék el­adni termékeiket. Visszaadott kiadói jogok A MAHIR Rt visszaszolgál­tatja a Hírlapkiadó Rt-nek az Expressz, a Magyar Nemzet és az Esti Hírlap című lapok kia­dói jogát. Az ÁV Rt. igazgató­sága jóváhagyta a MAHIR Rt- vel kötött megállapodást, en­nek értelmében január 31-i dá­tummal a jogok visszakerülnek az eredeti tulajdonoshoz. A technikai átadás a napokban megtörténik. Az ÁV Rt a kö­vetkező hónapokban egyen­ként meghirdeti az újságokat, az Expressz eladásáról már tárgyalnak a kanadai Hebdo céggel. Ha megtakarított pénzét biz­tonságban, de magas ka­mattal szeretné gyarapítani, de nem kívánja hosszabb idő­re lekötni, az Ön befektetése a Kamatozó Kincstárjegy. * Kamatozó Kincstárjegy Egy éves futamidejű értékpa­pír, amely erre az időszakra igen kedvező, 26%-os kama­tot biztosít. Természetesen, mint minden Magyar Állampapír, a Kama­tozó Kincstárjegy teljes biz­tonságát is az állami garancia nyújtja. A Kamatozó Kincstárjegy legújabb sorozata 1995. február 20-24-ig jegyezhető. A kamatozás kezdődátuma: 1995. február 24. Évi nettó kamata 26%. A Kamatozó Kincstárjegy tőzsdei forgalmazásra kerül, így a tőzsdén a futamidő alatt napi árfolyamon ad­ható és vehető. Ugyanak­kor a Kamatozó Kincstárjegy a futamidő alatt visszaváltha­tó, de ekkor csak a névérté­ket fizetik ki Önnek. Erre a befektetésre biztosan Számíthat, hiszen a Kamato­zó Kincstárjegyet minden hónapban kibocsátják. % A Kamatozó Kincstárjegy az alábbi forgalmazóknál jegyezhető: OTP Bróker Rt. 1051 Bp., Vigyázó F. u. 6. • OTP Bank Rt. 7401 Kaposvár, Széchenyi jj" tér 2., Marcali, Nagyatád, Siófok, Barcs, Balatonboglár, Fonyód, Tab • Kereskedelmi Bank Rt. (K&H) 7400 Kaposvár, Széchenyi tér 3., Barcs, Fonyód, S Marcali, Nagyatád, Siófok, Tab (a K&H Brókerház ügynökeként) • Magyar Hitelbank Rt. 7400 Kaposvár, Széchenyi tér 7., Nagykanizsa • MNB Somogy Megyei Igazgatóság 7400 Kaposvár, Széchenyi tér 4. • Cooptourist Rt. 7400 Kaposvár, Kossuth L. u. 8. (a New York Bróker Kft. ügynökeként) Kamatozó Kincstárjegy 1996/11. Erős és biztonságos A TÖBBSZÖRÖS BIZTONSÁG A képviselő nem szakad el a valóságtól A múlt sérelmei és a holnap érdekei Az agrárágazat helyzetének mielőbbi rendezéséhez egy olyan agrárorientációs tör­vény kidolgozására van szük­ség, amely kiutat mutat a vál­ságból, hosszú távon bizto­sítja a mezőgazdaság műkö­dőképességét és jövedelmező­ségét — mondta a Somogyi Hírlapnak Pásztohy András somogyi országgyűlési képvi­selő (MSZP), a mezőgazda- sági bizottság alelnöke. — A mezőgazdasági bizott­ság alelnökeként a törvényke­zés előkészítésében a tárcával és az érdekképviseletekkel való egyeztetésben veszek részt. Feladatom — többek között — a különböző fórumokon képvi­selni a bizottságot. Gyakorló agrárszakemberként a törvé­nyeket nem a valóságtól elvo­natkoztatva, hanem már a tör­vényelőkészítés időszakában az alkalmazhatóság szempontjá­ból vizsgálom. — Melyek most a bizottság legfontosabb tennivalói? — Mindenek előtt a földki­adó bizottság működését érintő törvénymódosítás, illetve a pri­vatizációs törvény van napiren­den. Gazdasági modernizáció­ról és növekedésről beszélni a tulajdonviszonyok rendezése nélkül nem lehet. A privatizá­ciós törvényt a bizottságunk többek között abból a szem­pontból vizsgálja, hogy a min­tegy 15 milliárd forintos kár­pótlási jeggyel hogyan lehet részt venni az élelmiszer keres­kedelem és feldolgozóipar privatizációjában úgy, hogy a termelői érdek a működtetés­ben is érvényesüljön. Ide tarto­zik még a kárpótlási törvények végrehajtása, majd annak tör­vényi lezárása is. Ezzel a három törvénnyel részben sikerül ele­get tenni az agrártársadalom igényeinek. — Említette, hogy milyen fontos a tulajdonviszonyok rendezésére. Különösen a külső' üzletrésztulajdonok kö­rül volt sok vita... — Az elmúlt években dön­töttünk a magántulajdonon ala­puló szociális piacgazdaság mellett. Ez a cél munkált a szö­vetkezetek kényszerű átalakítá­sánál is. Ennek során azonban nemcsak a falun élő és az adott pillanatban a szövetkezetekben dolgozó embereknek jutott a vagyonból. A régi sérelmek or­voslása új sérelmeket okozott. A törvény alkalmazásával szinte feloldhatatlan ellentétek alakultak ki, mert más az ér­deke az aktív és nyugdíjas ta­goknak, mint üzletrész tulaj­donosoknak. Eltérő az érdeke a külső üzletrész tulajdonosok­nak is, akik valamikor ott dol­goztak, de már nem vesznek részt a szövetkezet működteté­sében. A legegyszerűbb az lenne — mivel ezt a helyzetet az állam okozta — álljon is helyt a feladat megoldásában a szövetkezetek helyett. Erre azonban nincs pénz. Ezért ked­vezményes hitelekkel, illetve kedvezőbb adózási feltételek­kel kell lehetővé tenni, hogy a szövetkezet, illetve aktív tagjai vásárolhassanak üzletrészt. A jelenlegi helyzet azért tarthatat­lan, mert zavarja a racionális gazdálkodást, és akadályozza a műszaki-technológiai fejlesz­tést is. — Véleménye szerint ho­gyan tudják az agrárkamarai és az agrárpiaci rendtartásról szóló törvényt úgy módosítani, hogy azok szervesen illeszked­jenek egymáshoz ? — A fő kérdés az, hogy ho­gyan lehet korszerűsíteni az ag­rárigazgatást úgy, hogy megfe­leljen a kialakulóban lévő piaci viszonyok és piaci szereplők érdekeinek. Az agrárkamará­nak meg kell adni azt a jogot, hogy a piac szereplői és a kor­mány között az érdekeket ösz- szehangoló. közvetítő szerepet vállaljon. Én nem látok ellent­mondást abban, hogy ezzel részben az érdekképviselet is foglalkozik. Természetesen az lenne a szerencsés, hogy a szö­vetkezetek és termelők érdek- képviseletei törvényi garanciák mellett erősítenék az érdekek megjelenítését. — Somogy megye kedvezőt­len adottságú termőterülettel rendelkezik, amely külön elbírá­lást és nagyobb támogatást igényelne. — A megyének mintegy 40 százaléka kedvezőtlen termőhe­lyű adottságú, hátrányos hely­zetű terület. Meggyőződésem, hogy csak az agrártárca eszköz- rendszere kevés a gondok meg­oldásához. Ezért szükséges e térségre összpontosítani a kor­mányzati, a helyi és külső for­rást. Mindehhez jó, egymással harmonizáló törvények is kel­lenek, mint például a területfej­lesztési törvény is. Mint So­mogybán élő országgyűlési képviselő arra törekszem, hogy e törvények megalkotásánál rendszeresen konzultáljak a somogyi termelőkkel, vállalko­zókkal, önkormányzatokkal, szakemberekkel, hiszen olyan súlyú törvények kerülnek rövi­desen a parlament elé, mint például a föld törvény és a, szövetkezeti törvény. — Köszönjük a véleményét. Boldizsár Beáta

Next

/
Thumbnails
Contents