Somogyi Hírlap, 1995. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-15 / 39. szám

6 SOMOGYI HÍRLAP GAZDASAG 1995. február 15., szerda Az export, az import és a mérleghiány is nőtt 1994-ben Deficites a külgazdaság Az elmúlt évben a teljes magyar export értéke 10,7 milliárd dollár volt ami 20 százalékkal több, mint 1993-ban. Az import ugyanakkor 14,6 milliárd dollárnyi volt, ez pedig 16 százalék­kal haladta meg az előző évit. A külkereskedelmi áruforgalom egyenlege — a vámstatisztika alapján — 3,9 milliárd dollár mínusz, azaz a deficit 300 millió dollárral haladta meg az 1993- as szintet. A fizetési mérleget terhelő külkereskedelmi hiány el­érte a 3 milliárd dollárt. Mindezt Pál László ipari és kereske­delmi miniszter mondta tegnap azon a sajtótájékoztatón mely­nek témája a tavalyi év ipari és kereskedelmi mérlege volt. Határidők cégvezetőknek Február 15. — Valamennyi adó és támoga­tás bevallása. — A fogyasztási adó kivéte­les visszaigénylése. — A fogyasztási adó befize­tése, visszaigénylése. — Árubejelentés a csőveze­tékes szállításról. — Mezőgazdasági támoga­tások igénylése. — Fogyasztói árkiegészítés igénylése. — Az idegenforgalmi adó bevallása és befizetése. — A társasági adó hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók átjelentkezése az szja-törvény hatálya alá. — A rehabilitációs foglal­koztatási hozzájárulás befize­tése. — Az útalap-hozzájárulás visszaigénylése. Jogszabály­változások Minimálbér A 6/1995. (I. 31.) korm. rende­let értelmében a munkáltatók­nak 1995. február 1-jétől (te­hát a márciusi munkabérfize­téskor) a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóik részére személyi alapbérként a korábbi 10 500 forint helyett legkevesebb havi 12 200 fo­rintot, illetve 71 forint órabéri (ez 60,50 forint volt) kell fi­zetniük. A mezőgazdaságban a vad- és erdőgazdálkodás, va­lamint a halászat területén dolgozóknak a megemelt mi­nimálbér csak 1995. szeptem­ber 1-jétől jár. (Magyar Közlöny 1995/8. sz.) Víz és csatornadíjak Az 1/1995. (I. 31.) KHVM rendelet 1. számú melléklete tette közzé az állami tulajdonú közművek által szolgáltatott ivóvízért és csatornahasznála­tért a fogyasztók által 1995. február 1-jétől fizetendő meg­emelt — áfát nem tartalmazó — díjakat. A lakossági fo­gyasztóknak a mellékletben meghatározott díjaknál keve­sebbet kell fizetniük, míg a túlnyomórészt privatizált vízműtársaságok díjszabásait a fogyasztók a helyi önkor­mányzat rendeletéből vagy a vízműtársaság címükre postá­zott értesítéséből ismerhetik meg. A vízórával nem rendel­kező egyes fogyasztási helyek (pl. vendéglátóipari egységek, irodák) a nekik kiszámlázott vízdíjátalányt a jogszabály 3. számú melléklet alapján elle­nőrizhetik. (Magyar Közlöny 1995/8. szám) Magyar-osztrák teherfoga- lom A 7/1995 (II. 3.) korm. rende­letben a fuvarozócégek és a speditőrök egyebek mellett a Hegyeshalom-Nickelsdorf és a Rábafüzes-Heiligenkreuz te­herforgalmi átkelőhely (így az ott működő tranzit vámhiva­tal) nyitvatartási idejét találják meg. (Magyar Közlöny 1995/9. szám. I. kötet) Aktuális információ Átalányadó 1995-től az egyéni vállalkozói tevékenység egészére — a törvényben foglalt feltételek fennállása esetén átalányadó adózás választható. Ez a ked­vező adózási forma csak az egyéni vállalkozói igazol­vánnyal rendelkezők számára adott. A már működő vállal­kozásoknak 1995. február 15-ig kell eldönteniük, hogy a költségelszámolást vagy az átalányadózást választják. 21,3 milliárd a hiány Bevásárló­központ Füreden Várhatóan június 1-jén nyitják meg Balatonfüre- den azt a bevásárló köz­pontot, amely a nemzet­közi kempinggel szemben, a 71-es számú út melletti 70 ezer négyzetméteres telken épül — jelentették be tegnap a budapesti saj­tótájékoztatón. Szalai László Balatonfü- red polgármestere el­mondta, hogy a városban több éve vetődött fel egy a nyári szezonban a turistákat is kiszolgáló bevásárló cent­rum felépítésének gondo­lata. Három évvel ezelőtt je­lölték ki a területet, ám az 1993-ban kiírt nemzetközi pályázat eredménytelennek bizonyult. Az ügyet 1994 tavaszán karolta fel az ingat­lanforgalmazással és építés­sel foglalkozó IntellRB Rt. A szervező munkákat köve­tően 1994. augusztus 23-án ünnepélyes alapkőletétellel kezdődött meg az építkezés. A görög falura emlékeztető, mediterrán hangulatot árasztó fehérre meszelt épü­lettömbök tervét a KHK Stúdió Kft. és a Veszprémi Tervező Kft. mérnökei ál­modták meg. A kivitelezést az IntellRB Rt. fővállalko­zásában balatonfüredi, veszprémi, illetve környék­beli építőipari cégek végzik. A 70 ezer négyzetméteres telekből 10 ezer négyzetmé­tert építenek be, 15 ezer négyzetméteren útfelületet és parkolót alakítanak ki, ugyanekkora területet foglal el majd a díszburkolattal el­látott terasz és 25 ezer négyzetmétert parkosítanak. A görög faluban 115 vállal­kozónak adnak ki 20 négy­zetméteres üzletet és to­vábbi 170 elárusítóhelyes piacteret is kialakítanak. Az 1200 négyzetméter alapterü­letűre tervezett szupermar­ketet a Veszprém megyei Pannonker veszi majd bérbe. Az építkezés terüle­tén jelenleg az alapozási, fa- lazási munkálatok folynak. A létesítményt úgy tervezik, hogy szórakoztató és kultu­rális centrum is legyen. A 800 millió forintos be­ruházást részben önerőből, részben banki hitelekből, valamint a szerződéses üzemeltetők által befizetett előlegekből finanszírozzák. A bevásárló és szórakoztató központ várhatóan öt év múlva térül meg a beruhá­zóknak. A miniszter beszámolójából kiderült: a kivitel 1994—ben ne­gyedévről negyedévre egyre dinamikusabban emelkedett, míg a behozatal augusztusig havonta egymilliárd dollár kö­rül stabilizálódott, az év végén azonban — elsősorban a vám­emelések és a forintleértékelés hírére — 3^100 millió dollárral nagyobb lett. Az exportnövekedés az első negyedévben 9,2 százalékot, a második negyedévben 10,6 százalékot, a harmadik negye­dévben 29,8 százalékot, a ne­gyedikben 29,5 százalékot tett ki. 72 százaléka a fejlett orszá­gokba irányult, elsősorban az Európai Unió tagállamaiba. A volt szocialista országok része­sedése az exportból 24 százalé­kot tett ki. A szomszédos or­szágokba nőtt a kivitel, a FÁK- tagállamaiba azonban 8 száza­lékkal csökkent. Ez utóbbi visszaesés annak a következ­ménye, hogy járművekből, ve­gyipari és gépipari termékekből 200 millió dollár értékkel keve­sebbet tudtunk eladni. Az exporton belül a fogyasz­tási cikkek kivitele 27, az agár­termékeké 16, a gépeké 12 szá­zalékkal növekedett. A bér­munka-export, elsősorban a könnyűiparban 28,6 százalék­kal haladta meg az előző évi szintet. Ebből is lehet levonni különféle következtetéseket, hisz bár Magyarország nem el­sősorban ipari adottságokkal rendelkezik, mégis az ipar 80, míg a mezőgazdaság mindösz- sze 20 százalékkal részesedik az összes exportból. Az elmúlt évben 300 alka­lommal adtak ki magyar vállal­kozóknak tőkeexport-enge­délyt, így jelenleg mintegy 1500 magyar érdekeltségű vál­lalat működik külföldön, s az exportált tőke értéke 220,7 mil­lió dollár. A beáramló működő tőke nagysága 1,3 milliárd dol­lárra tehető, ez csökkenés az előző évhez képest. Tavly 4431 vegyesvállalat alakult, 31,9 milliárd forint devizában jegy­zett törzstőkével. Az ipari termelés tavaly ösz- szehasonlító áron 8-9 száza­lékkal növekedett, az ipari érté­kesítés pedig 9,3 százalékkal haladta meg az előző évit. A növekedésben meghatározó volt a feldolgozóipar teljesít­ménye. Ez az ágazat kibocsátá­sának 85 százalékát képviseli. A feldolgozóipar termelése ta­valy 8,6 százalékkal bővült. Az értékesítés növekedéséből 6 százalék jutott belföldre, és 20,6 százalék exportra. Beruházásokra előzetes be­csült adatok szerint 508 milli­árd forintot fordítottak, érték­ben 21 százalékkal, mennyi­ségben 5 százalékkal többet, mint 1993-ban. A nemzetgaz­dasági beruházások növekedése az exportpiaci lehetőségek mel­lett az ipar számára számottevő keresletbővülést jelentett. Bár a miniszter külön nem tért ki ,az idegenforgalmi ada­tokra, a kiadott sajtóközle­ményből kiderül: a nemzetközi turistaforgalomból több, mint 1,4 milliárd dollár devizabevé­tel származott, ami 21 száza­lékkal több, mint 1993-ban. Ebből 600 millió dollár aktí­vum javítja a fizetési mérleget. Tavaly hazánkat 40 millió kül­földi kereste fel, akik összesen 140 millió éjszakát töltöttek el­sősorban Budapesten, a Balaton partján és a Mátra-Bükk üdülő­körzetben. A Somogyi Hírlap kérdésére, hogy milyen idegen- forgalmi szezont prognosztizál a tárca erre az évre Pál László azt felelte: — ez olyan sok ösz- szetevő befolyásolja, hogy nem merek becslésekbe bocsát­kozni. Ami biztos, hogy a mi­nisztérium több olyan tervet fogadott már el, ami a vendég- forgalom növelését célozza. El­sősorban a tengerentúli és a Távol-keleti turizmust szeret­nénk erősíteni, persze lehet még javítani a német nyelvterü­letről, illetve a szomszédos or­szágokból érkező forgalom nagyságán is. Szeretnénk, ha tovább erősödne ez az „iparág” is. Varga Ottó A központi költségvetésben az év első hónapjában 21,3 milli­árd forintos hiány keletkezett. Ez a deficit nem tartalmazza a tőketörlesztéseket, mivel az idén a költségvetés az úgyne­vezett GFS-rendszerben ké­szül, ami a nemzetközi szoká­soknak felel meg. A hiány az egész évre tervezettnek 7,6 szá­zaléka volt, így a január hó­napra vártnál 0,7 százalékkal kisebb. A bevételek elérték a 100 milliárd forintot, s az ösz- szes kiadás 121,3 milliárd fo­rintot tett ki. A gazdálkodó szervezetek 9 milliárd forinttal többet fizettek be, mint amivel eredetileg számoltak. Az év első hónapjában viszont alig volt privatizációs bevétel, ilyen címen a tervezettnél mintegy 10 milliárd forinttal kevesebb folyt be a költségvetésbe. Ked­vezőtlen az is, hogy alig fizet­tek adót és osztalékot a pénzin­tézetek. Kevesebbet költött a költségvetés januárban a terve­zettnél. Az első hónapban közel 21 milliárd forintot spóroltak meg. A PM szerint azonban ez a megtakarítás csak átmeneti, hiszen az elmaradt kiadások a későbbiekben jelentkeznek. Nyolcvan diák tanulja a női ruhakészítő szakmát a kaposvári Iparművészeti Szakkö­zépiskola és Szakmunkásképző Intézetben. Az idén harmincán tesznek a szakmából vizsgát. Képünk a Lady ruházati rt tanműhelyében készült, a másodévesek szakmai gyakorlatán ahol a bélelt blúz készítése volt a feladat. fotó: kovács tibor Francia angolnaivadékok Több évig tartó nevelés, szigorú technológiával — A Balatoni Halászati Rt-nek van egy intenzív, temperált vizű telepe, amely eredetileg angol­nanevelésre létesült. A gazdaság azonban a kedvezőtlen anyagi helyzete miatt nem tudott üveg­angolnát (angolnaivadékot) vá­sárolni külföldről az elmúlt idő­szakban, ezért a hévízi telepün­ket más halfajokkal hasznosítot­tuk — mondta Gönczy János vezérigazgató. — Az angolna iránt azonban óriási a kereslet, a Balaton állománya pedig roha­mosan csökken. Mindez amel­lett szólt, hogy újra próbálkoz­zunk üvegangolna-neveléssel a hévízi telepünkön. Szerdán haj­nalra várunk egy szállítmányt Franciaországból. Ez az üve­gangolna három éves Golf áramlati sodródás után jut el a francia partokhoz, és ott az édesvízi befolyóknál halásszák ki, majd onnan Japánba, Hol­landiába, Dániába és Olaszor­szágba viszik és így kerül hoz­zánk is. A halak a nevelés kezdetekor teljesen áttetszőek, és annyira kicsik, hogy 3 ezer darab tesz ki egy kilót. Az állományt a gazda­ságban szigorú technológiával, külföldről vásárolt, teljes értékű táppal nevelik — három-öt éven keresztül — a 250-300 gram­mos testtömeg eléréséig, majd nyugat-európai piacon értékesí­tik. Ebből belföldi forgalomba csak minimális mennyiség ke­rül, a hazai boltokban elsősor­ban a Balatonból kifogott an­golnát vásárolhatják egyelőre az ínyencek. Boldizsár Beáta Iparszövetség a gazdaságpolitikáról A Magyar Iparszövetség sokat vár a két gazdasági kulcspozí­cióra jelölt személytől, a pénz­ügyminiszteri posztra ajánlott, Bokros Lajostól, a Magyar Nemzeti Bank elnöki tisztére jelölt Surányi Györgytől. Sü- meghy Csaba, az Okisz elnöke tegnap újságíróknak elmondta: bízik abban, hogy a két gazda­sági szakember feladja a ko­rábbi kizárólagos egyensúlyra törekvő politikát. Holland vevőjelölt az acélárugyárra A gazdálkodási eredmények javulása óta újra nagy az ér­deklődés a privatizáció előtt álló Salgótarjáni Acélárugyár iránt. Ez a jelenség azért fel­tűnő, mert az ezt megelőző „gyengélkedése” miatt az ad­dig érdekeltnek tűnő partnerek elfordultak a cégtől. Áz ezúttal érdeklődők közül a HIT Groep BV nevű holland holding szándékai a legkomolyabbak, a céggel előkészületi egyezte­téseket folytat az ÁV Rt. és az Acélárugyár. Nagyobb vagyon a Danubia Alapban Módosította a Danubia Rész­vénybefektetési Alap nyilván­tartott induló saját tőkéjét az Állami Értékpapír- és Tőzsde- felügyelet, közölte tegnap Fa­tér Gyula, az Europool Befek­tetési Alapkezelő Kft. ügyve­zető igazgatója. A módosítás alapján az alap induló vagyona a tavaly december 27-én nyil­vántartásba vett 106 millió fo­rintról 107,6 millió forintra emelkedett. Gyáregységeket számolnak föl Felszámolja devecseri, keszt­helyi gyáregységét a veszp­rémi központú Bakony Művek Rt, és bizonytalan várpalotai üzemének sorsa is. Erről tájé­koztatott tegnap Sín József a részvénytársaság gazdasági igazgatója. Elmondta, a me­gyei munkaügyi központnak bejelentették: ötszázzal csök­kentik a létszámot. Nincs veszélyben a Tisza Száj ólnál Sem szabad fázisú olaj, sem oldott szénhidrogén nem ve­szélyezteti a Tisza vizét Sza- jolnál, közölte tegnap Berzéki István, a MÓL Rt. illetékes osztályvezetője. Elmondta, hogy Szajolban, közel 400 ezer köbméternyi feldolgozott kőolajtermék tárolására van lehetőség föld feletti tartá­lyokban, 49 megfigyelő kutat telepítettek a földbe, egészen a talaj vízszintjéig lemélyítve. Új személyi hívószolgáltatás Új személyi hívórendszer mű­ködik keddtől Magyarorszá­gon. Az Eurohívó rendszer ré­vén hazánk a második azon or­szágok közül, ahol az ÉRMÉS (azaz az európai szabványok szerinti személyi hívórend­szer) mint kereskedelmi szol­gáltatás bevezetésre kerül. Er­ről tájékoztatták az újságírókat tegnap. Az magyar-amerikai vegyes vállalatot ötmillió dol­láros alaptőkével hoztak létre. Társtulajdonosai az amerikai székhelyű Global Telesystems Group, a Gerard AC és külön­böző magyar befektetők.

Next

/
Thumbnails
Contents