Somogyi Hírlap, 1995. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-15 / 39. szám

1995. február 15., szerda SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TÁJAK 5 Kenyér a kenguruk földjéről A becsüsből lett polgármester optimista -Huszonöt százalékos az „etnikum” Marton Rudolf: Érzem, hogy nagy fába vágtam a fejszém Marton Rudolf, Somogygeszti polgármestere szívesen jött szülőfalujába. Hívták, s ő a városban hagyott csapot-pa- pot, csakhogy tehessen vala­mit gyermekkora kedves falu­jáért. No nem a „bársonyszék” hiányzott neki, hiszen a tele­pülés „első emberének” nem­hogy kényelmes ülőalkalma­tossága nincs, hanem még egy olyan irodája sem, ahol nyu­godt körülmények között fo­gadhatná ügyfeleit. Azt ter­vezi: fogadó óráit hamarosan átteszi a tágasabb kultúrházba. Volt becsüs-szakértő, hasz­nált bútor- és műszaki cikk-kereskedő. A tizenkét, „magánszektorban” eltöltött év után úgy döntött: indul a választásokon. A kisgazda párt elnökségi tagjaként nyert csatát. Amikor arról faggat­tam, nem érzi-e úgy, hogy nagy fába vágta a fejszéjét, így válaszolt: — Dehogynem, de nem csüggedek. Próbálok „beleta­nulni” a polgármesterségbe. Itt születtem, itt végeztem az elemi iskolát. Többnyire isme­rem a falu lakóit. Gesztiben élnek a szüleim, s ha egy-egy tárgyalás, ügyintézés a késő estébe hajlik, akkor nem me­gyek haza Kaposvárra, hanem itt alszom. Ebben az évben a folya­matban lévő beruházások be­fejezésére összpontosít. Tata­rozzák a ravatalozót; kellene bele egy hűtő. Hamarosan el­kezdődik a katolikus templom felújítása; oda is ígért segítsé­get. A legfontosabb azonban az intézmények — az óvoda, az iskola — üzemeltetése. Több nagycsalád él So- mogygesztiben. A település száz lakója közül huszonöt ci­gány. A szociálpolitikai támo­gatással igencsak jól kell sá­fárkodni, hogy mindenkinek Vendégcsalogató a dimbes-dombos somogygeszti táj jusson. A polgármester ezért vette fel a kapcsolatot a Sze­gényeket Támogató Alap ka­posvári szervezetével, ahon­nan két kocsi használt ruha ér­kezett, s még aznap lett gaz­dája a ruhaneműnek. Somogygeszti hátrányos helyzetű település; az önkor­mányzat pályázatokkal pró­bálja javítani anyagi kondí­cióit. Ebben az évben 23 mil­lió forintból gazdálkodnak. Jövedelempótló támogatást harmincegyen kapnak, mun­kanélküli támogatásban tinen- négyen részesülnek. Nemcsak a polgármester, a falu lakói is várják azt a ma­gyar származású, ausztráliai üzletembert, aki a Janko- vich-kastély megvételével reményteli jövőben bízik, ugyanis egy fürdőparadicso­FOTÓ: KOVÁCS TIBOR mot szeretne mielőbb létre­hozni. A somogygesztiek is örül­nek a terveknek, hiszen jópár munkanélkülinek jelentene majd megélhetést a szálloda­ként üzemelő kastély, a golf­pálya, a termálvizes fürdő. S talán a falusi turizmusnak is egyik központja lehet a kiste­lepülés. Lőrincz Sándor Sántosi milliók a fiataloknak Az elmúlt évekhez hasonlóan, az óvodáskorú aktól az egye­temistákig támogatja a gyere­keket, fiatalokat a sántosi ön- kormányzat. A képviselőtestü­let a közelmúltban döntött ar­ról: átvállalja a menzadíjakat, a tankönyvek költségeit, és az utaztatást is fizeti. A település önkormányzatának támoga­tása — mintegy kétmillió fo­rint — száz fiatalt érint. Somogyjádi farsangolók 116 óvodásnak szerveztek far­sangot — a kömyékbéli vál­lalkozók támogatásával — a somogyjádi óvoda dolgozói, valamint a szülői munkakö­zösség tagjai. A múlt heti ví­gasságon azonban nemcsak a kicsik szórakoztak. A műve­lődési házban remek hangu­latú bállal zárult a farsang, ahol a szülők roptak. Szeta-segítség a falvaknak Mosdóstól Somogyvámosig és Kadarkáiig, nemcsak Kapos­vár, hanem most már a megye- székhely környéki falvak se­gítség^ szoruló lakosait is tá­mogatja a kaposvári Szeta, a Szegényeket Támogató Alap városi szervezete. Az elmúlt hónapokban közvetlenül, il­letve a helyi önkormányzato­kon keresztül juttatták el az adományokat a falun élő sze­gényebb rétegekhez. Közmunkák Várdán Várdán a közhasznú munkákat öt fő látja el. A tavalyi évben négyen voltak, a munkaügyi központ az idén öttel kötött szerződést március végéig. A napokban az árkok kitisztítása és a bozót kiirtása ad feladatot a közhasznú munkásoknak. Támogatások Szentbalázson A szentbalázsi önkormányzat költségvetésében az idén is ki­emelt helyet foglalnak el a szociálpolitikai kérdések. Mintegy kétszázezer forinttal támogatja a község a tovább­tanuló diákjait. Ezenkívül még százötvenezer forintot szánnak rendkívüli szociális segélyekre a tervek szerint, negyedmillió forintot pedig a jövedelem- pótló támogatások kifizeté­sére. Ebben az évben 8-10 munkanélküli erre is rászorul. Jákói segélyezettek 61 ezer 200 forint átmeneti és 20 ezer forint rendszeres se­gélyt fizetett ki a jákói önkor­mányzat a rászorulóknak az elmúlt évben. Az alkalmi se­gítséget főként a többgyerme­kes szülők igényelték, míg a rendszeres támogatásban két személy részesült. Márciusban kinyit az igali gyógyfürdő „A piac elég kemény, sok a szélhámos” Vállalkozó falugazdászok Nem akarnak több úrnak szolgálni - Kampányfeladatokra társulnak A szarvasmarhaállomány a szinten van illusztráció: király Ha minden a tervezett ütemben halad, március elsején megnyit­ják az igali fürdő két fedett me­dencéjét. Dr. Jakab József, Igái polgármestere elmondta: a Nap­fény kft résztulajdonosként üzemelteti a fürdőt, s jelenleg a belső karbantartási munkákat végzik. Újra fűthető az épület, feltöltötték a rendszert és a me­dencéket. Az ÁNTSZ tegnap tartott szemlét s meghatározta, hogy mit kell még tenniük ah­hoz, hogy a tervezett időpont­ban kinyithassanak. Ha az idő­járás engedi, a két termálme­dencét is fölújítják, fagyálló csempékkel bélelik körül. Újjá­varázsolják a gyermekmeden­cét; az úszókét pedig vízforga­tóval látják el s feszített vízfelü­letet alakítanak ki. A polgár- mester nem titkolta: egy új fe­dett fürdő kialakítását is terve­zik a közeljövőben. A Kincstári Vagyonkezelő tulajdonában levő, Igái határában található 1 volt orosz laktanya hasznosítá­sával kapcsolatban elmondta: az épület eléggé kiesik a forga­lomból, és nagyon rossz mű­szaki állapotban van, ezért ráfi­zetéses lenne, ha vállalnák a gyógyszállóvá történő átalakí­tás költségeit. Több külföldi be­ruházó szeretné megszerezni erre a jogot. Közülük azt vá­lasztják, amelyik majd a tulaj­donosnak is a legjobb ajánlatot teszi. V. A. Nem is annyira a szaktaná­csadás, sokkal inkább az Ügy­intézés terén van sok tenniva­lójuk a falugazdászoknak — vélekedett Csontos Ferenc , aki tavaly március óta Mer- nye, Somogygeszti, Polány, Felsőmocsolád, Ecseny, Szentgáloskér és újabban Gamás gazdásza. — Annyi adminisztrációval jár a gazdálkodás, a különböző támogatások elintézése, a mű­trágya- és vetőmagbeszerzés valamint az értékesítés, hogy ezt a gondot valakinek le kell venni az emberek válláról. Ta­valy például a kukoricabetaka­rítást sikerült jól megszervez­nem. A gazdák zöme önállóan dolgozik; mások társulnak ugyan, de nem a szövetkeze­tekbe, hanem egy-egy kam­pányfeladatra. Az aratásnál például nem mindegy, hogy a Kaposfőről jövő kombájn egy Kaposszerdahelyen egyre na­gyobb gondot jelent a község intézményeinek fenntartása. Mint azt Balogh József pol­gármester elmondta, az előző négy évben a legnagyobb ter­heket az rótta a falura, hogy ki kellett építeni az önállósodás után a szükséges intézményi hátteret. Iskolát, óvodát építet­tek illetve újítottak fel, konyhát létesítettek. Önálló épületbe költözött a posta és felépült egy energiaköltséggel hány gazdá­nak végzi el a munkát. Az érté­kesítésnél és terményszállítás­nál ugyancsak társulni kell, mert az is csökkenti a betakarí­tás, szállítás és az értékesítés költségeit. Csontos Ferenc szerint nyolcvan százalékban fiatalok és középkorúak dolgoznak a gazdaságban, az idősek inkább bérbe adják földjeiket. Nem nőtt a mezőgazdaságban dolgo­zók aránya, de némi javulás ta­pasztalható a haszonállat — fő­ként a sertés — tartásában. Memyén, Ecsenyben és Szent- gáloskéren működik még a szövetkezet is. Az utóbbi két káeftére — egy vagyonkezelő holdingra és egy növény-, va­lamint állattenyésztéssel fog- lalkozóra-bomlott. Mindkét szövetkezetnek futotta fejlesz­tésre is. Memyén nemrégiben vásároltak két Toyota terepjá­rót. száz fő befogadására alkalmas közösségi helyiség. Jelentős be­ruházás volt a gázprogram is, melyet a környéken ők indítot­tak elsőként. A mostani időszak azonban nem kecsegtet ilyen remények­kel Kaposszerdahelyen. A fel­épült új intézményeket működ­tetni kellene, ám a jelenlegi tá­mogatások nehezen teszik ezt lehetővé. Beruházásokra, fej­lesztésekre nem is gondolhat­Gondot jelent, hogy a termé­nyek ára nem követi az inflá­ciót. A kukoricának például négy éve 900-1000 forint kö­zött mozog a felvásárlási ára. Ugyanakkor a gépek rohamos amortizációjával, inflációval kell számolniuk a gazdáknak. — A piac elég kemény, na­gyon sok a szélhámos — mondja. — A vevő szeretné meg venni az árut, de kész­pénzzel nem tud fizetni, a gaz­dának pedig éppen arra lenne szüksége. Akadnak azonban olyan cégek is, akik termeltet­nek a szövetkezetekkel és a magánszemélyekkel is. Megéri az egyezség. Csontos Ferenc úgy véli: szükség van a falugazdászokra, de mert bizonytalan a helyze­tük, gondolniuk kell a jövőre is. Legtöbbjük ezért vállakozóként is tevékenykedik. Beszélgeté­sünkkor még arról vitáztak az illetékesek, hogy ki kössön ve­lük szerződést. Azóta országo­san a hatszázból 482 falugaz­dász aláírta a fél évre szóló szerződést. Az előzetes tervek szerint júliustól az Agrárka­mara fennhatósága alá kerül a hálózat, de előtte, áprilisban tá­jékoztatják őket arról, hogy mi lesz a sorsuk a második félév­ben. — A szerződés aláírásáig bért sem kaptunk — pana­szolja. — Nekünk az lenne a jó, ha egy céghez tartoznánk. Arról is szó esett, hogy az önkor­mányzatok támogassák egy bi­zonyos mértékig a falugazdá­szok költségtérítését. Ez azt je­lentené, hogy nekem nyolc gazdám lenne és mind a nyolc­nak beleszólása volna a mun­kámba. Ennek nem igazán örülnék. Várnai Agnes nak, a több mint húszmilliós költségvetést a kötelező felada­tok teljesítése ki is meríti. A község intézményeiben elbo­csátásokra is szükség volt. Az eddig megbízás alapján ellátott feladatokat a kötelezők közé kellett besorolni. Az önkor­mányzat a falu szépítésére, a legszükségesebb munkákra is kénytelen új bevételek, plusz források után nézni. J. E. Iskolakomfort Szennában Előrelátlak voltak tavaly a szennai Általános Iskola veze­tői, így nekik nem kell energi­aszünet címén bezárni az in­tézményt. A szén, amit vásá­roltak kitart tavaszig: min­tegy 6oo ezer forintot költe­nek évente a fűtésre. Az óvo­dában 44 kicsi tölti a napjait, az iskolában 167 nebulót fo­gad reggelente a 17 pedagó­gus. Öt községből — Kaposszer- dahelyről, Szilvásszentmárton- ból, Zselickisfaludról, Patcáról és Szennából — járnak ide a gyerekek, míg Zselickisfaludon 11 fős tagiskola is működik. Az iskola költségvetése tavaly 21 milliós volt, az idén kicsit töb­bet szeretnének kapni a fenntar­tásra. Az év eleji áremelkedések itt is maguk után vonták a diákét­keztetés drágulását, most 100 forintért tudnak adni napi há­romszori étkezést. A három- gyerekes családoknak csak a felét kell fizetniük, s ezenkívül még 25-en kapnak bizonyos mértékű támogatást. Az árak 25 százalékos emelkedésével csökkent a menzára járók száma, jelenleg 65-en veszik igénybe. Órák után az olvasni szerető diákokat 12 ezer kötetes könyv­tár várja. A közepesnél jobban tanuló felsősök a számítástech­nika rejtelmeivel is megismer­kedhetnek, az intézmény ugyanis nyolc számítógéppel rendelkezik. Az idei tanévben egy alsós osztályban megkezd­ték a szorobán használatát, s a kezdeményezésnek jövőre kö­vetői lesznek. Régóta működik a hagyományőrző néptánce­gyüttesük, ahol két csoportban ötvenöt gyerek tanulja eleik lé­péseit. (Izményi) Tervek és remények Szerdahelyen

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents