Somogyi Hírlap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-10 / 8. szám
1995. január 10., kedd SOMOGYI HÍRLAP — BELPOLITIKA 7 Szabó Iván a koalíciós kormánynak drukkol Szabó Iván, az MDF frakcióvezetője, ügyvezető alelnök Kiállhatatlan a szomszéd? Mégis együtt kellene élni Ahol emberek élnek együtt, ott mindig akadnak bosszúságok, kisebb-nagyobb konfliktusok. Még a családban is, pedig a partnerét többnyire maga választja és( neveli) az ember. Nem így a szomszédait. Mégis együtt kell velük élni, noha alapvetően eltérő lehet a gondolkodásunk, az életvitelünk és a napi időbeosztásunk. A kisebb problémák megbeszélhetek. Vannak azonban olyan szomszédok, akik mindenbe beleütik az orrukat, folyton kritizálnak, akiknek soha semmi nem elég jó. Sőt akadnak olyanok is, akik a másikat előszeretettel felje- lentgetik. A kötekedő szomszédainknak általában zavart az öntudatuk, nem tudták valóra váltani az álmaikat, elképzeléseiket, ezért — jobb híján — bosszúságukat a közelükben lévőkön töltik ki. Elkerülhető a súrlódás, ha beköltözéskor bemutatkozunk a szomszédnak; ha előre bejelentjük a nagyobb baráti ösz- szejöveteleket. Nem árt olyankor egy-két percet arra szánni, hogy meghallgassuk a másik panaszait. Példát kell mutatni a jószomszédi kapcsolatban és abban, hogy miként lehet toleránsán viselkedni. Ha zavar minket valami, akkor a lehető legrövidebb időn belül próbáljuk megbeszélni vele azt, ami bosszant minket. Az első számú konfliktusforrás a lárma. Az emberek (különösen a nagyvárosban élők) érzékenysége és ingerültsége pedig egyre nagyobb. Vannak monoton zajok, amelyek meg- szokhatók, de a túlságosan erős lárma már zavaró. Idegesítő, ha a szomszéd bömböl- teti a rádiót, a tévét, esetleg még késő este is, amikor nálunk már alszanak a gyerekek, s mi esetleg éppen nyugalomra, csöndre vágyunk. Olvasnánk, de az átdübörgő zene vagy beszéd elvonja a figyelmünket. Ha végképp lehetetlen egyezségre jutni a kellemetlenkedővel, nincs más megoldás, meg kell próbálni lakást cserélni. De vajon ott nem lesz-e ugyanilyen kiállhatatlan a szomszédunk... Eszéki Erzsébet Az MDF többszáz millió forintos adósságba keveredett az 1994-es országgyűlési választások idején, az év végén kénytelen volt fizetésképtelenséget jelenteni hitelezőinek. Szabó Iván azt állítja: reálisan senki sem számíthatott arra, hogy az országgyűlési választáson az MDF győz. Akkor miért fektettek annyi pénzt, energiát a választási kampányba? — kérdeztük a frakcióvezető-ügyvezető alel- nököt. — Egy politikai erő soha nem játszhat a vesztésre, még akkor sem, ha a politikai helyzet nem neki kedvez. Ezzel mi is így voltunk. Lépést kellett tartanunk a többi párt választási kampányával. Arra számítottunk, hogy a választások után majd visszafizetjük a hiteleket. Fizetési gondjainkat a vereségünk mértéke okozta. A csekély állami támogatásból nem futja a törlesztésekre. Rajtam kívül a párt tagjai közül is többeket sokkolt ez a rossz eredmény. Szerencsére viszonylag hamar kihevertük ezt a traumát. Március végéig befejeződik valamennyi szervezetünkben az új vezetőségek megválasztása, és megkezdhetjük a lassú építkezést. Abban bízom, hogy a KDNP-vel és a Fidesszel kialakult szorosabb együttműködés már valamit mutat abból a magyar jövőképből, amelyik egy egységesebb konzervatív politikaifellépésre ad reményt. Gondolom 1998-ig kiérlelődik ez az együttműködés, és akkor a mainál sokkal jobb eredményt tudunk majd felmutatni a választásokon. — Hogyan ítéli meg a kormánykoalíció első félévét? — Összeszedettebb és hatékonyabb munkát vártam az új kormánytól, hiszen a választások idején szakértelmet és határozottságot ígértek. Meglepett, hogy ennyire koncepció nélkül láttak munkához, hiszen a kormány a 72 százalékos parlamenti többségével azt csinálhatna amit akar. De miután a legfontosabb ügyekben semmit nem tesz, arra lehet következtetni, hogy nem is tudja, mit akar lépni. A kormányváltás után leállt a privatizáció, amikor pedig ismét beindult, abból botrány lett. Tisztázatlan a gazdaságpolitikai irányvonal, mert e kérdésben óriási ellen tétek vannak a koalíción belül is. A beígért társadalmi megegyezésből sincs semmi, máig megoldatlan maradt a média kérdés. A Parlament többnyire álproblémákkal foglalkozik. A lehetőségei mögött mérföldekkel maradt le a kormány. Ezt annál is kevésbé értem, mert tagjai nem kezdők, többen már előzőleg is szerezhettetek államigazgatási gyakorlatot. — Mit vár az 1995-ös évtől? — Elemi érdekünk, hogy ez a kormányzat stabilizálja saját magát, hiszen nem volna kívánatos másfél-két évenként választásra kényszerülni. Őszintén szólva a koalíció egységét baljós jelek fenyegetik az utóbbi időben, de remélem, hogy a hatalom kohéziója összetartja majd a két pártot. Nagy próbájuk lesz ez az év, remélem folytatják a reformokat, nem kanyarodnak vissza 1989-hez, vagy az azt megelőző állapotokhoz. — Az imént azt mondta: elemi érdekünk, hogy a kormány stabilizálódjék. Ön, mint a legnagyobb ellenzéki párt frontembere, a kormánynak drukkol? — Ha nem is drukkolok, de reálpolitikus vagyok. Ez a kormány most azért került hatalomra, mert a társadalom tőle várja a megoldhatatlan megoldását: az életszínvonal emelkedését. Egy túl hamar kiprovokált választás esetén az elégedetlen társadalom valamelyik szélsőség hatalomra juttatásában kereshetné a választ. Az önkormányzati választások már jeleztek valami furcsát: a kisgazda-MlÉP koalícióval megerősödött a kemény jobb oldal, ugyanakkor minden megyei önkormányzatba tisztességes számban beverekedte magát a Munkáspárt. Sokan elhiszik, hogy a bonyolult társadalmi-gazdasági feladatokra olyan pofon egyszerű a megoldás, mint ahogyan azt a szélsőséges demagógok állítják. Ott van Olaszország példája, ahol „Hajrá Olaszország” jelszóval fel lehetett rúgni egy több évtizedes struktúrát, de hét hónap után kiderült, hogy nincs mögötte semmi. Ettől szeretnénk megkímélni a magyar társadalmat. (Koós) Mozgalom a vasútért A „Nemzeti mozgalom a vasútért” munkacsoport tegnapi országos ülésén döntött arról, hogy elvállalja a vonalmegszüntetésekkel veszélyeztetett területeken élők érdekképviseletét, illetve határozottan fellép vasútvonalak felszámolása ellen. A leépítés egyoldalúan pénzügyi célokat szolgál, nem veszi figyelembe az érintett területek lakosságának érdekeit. A mozgalom ezért a tavaly októberi kormányhatározatot megalapozatlannak tartja, és követeli, hogy a vasúti forgalom szerkezetében bekövetkező minden változást előzzön meg komplex egyeztetés. Alpolgármesterek Salgótarjánban Salgótarjánban társadalmi megbízatásban látják el az alpolgármesteri teendőket. Miután a városi önkormányzatban a mandátumok 63 százalékkal rendelkező szocialisták és munkáspártiak alakítottak koalíciót, a megyei jogú város közgyűlése tegnap egy MSZP-s és egy munkáspárti mellékfoglalkozású alpolgármestert választott. Szélesebb spektrumú koalícióban gondolkodva korábban felajánlották az együttműködést a szabad- demokratáknak is, felkínálva ezzel együtt akár egy főállású alpolgármester jelölési lehetőségét is. Továbbképzés Japánban Fiatal magyar menedzserek az idén is részt vehetnek továbbképzésen Japánban. Erre már negyedik éve adódik lehetőség. A walesi herceg kezdeményezésére néhány éve Magyarországon is megalakították a Business Leaders Fórumot, a közösségért elkötelezett magyar és nemzetközi vállalatok fórumát. A londoni és a japán kapcsolatok révén az ingyenes továbbképzésen neves japán professzorok tartanak előadásokat az üzleti vezetés ismereteiről és a termelész- szervezésről. Magyar-horvát találkozó A Horvátországba irányuló magyar export értéke tavaly mintegy 130 millió dollár volt, míg Szlovéniában 173 millió dollár értékű magyar áru talált vevőre. Ez csaknem 85, illetve 41 százalékos növekedés 1993-hoz viszonyítva. A mintegy 50 millió dolláros horvát export elmarad a tervezettől, ugyanakkor Szlovéniából 28 százalékkal több termék érkezett hazánkba. Erről Nagy Ferenc, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium főosztályvezető-helyettese beszélt tegnap Nagykanizsán a magyar-horvát- szlovén üzletember-találkozó megnyitásakor. Minden esély adott, hogy még dinamiku- sabbá váljanak a gazdasági kapcsolatok két déli szomszédunkkal. Megöltek egy plébánost Január 9-én a Budapest, III., Aranyvölgy utca 72. szám alatti lakásán holtan találták Elzer Ferenc nyugdíjas plébánost. Az elsődleges adatok alapján megállapítható, hogy a 64 éves férfi bűncselekmény áldozata lett. Eltűnt az ASY-161 forgalmi rendszámú világoskék színű, négyütemű Trabantja. Vélhetően az ismeretlen elkövető magával vitte menekülésekor. Légtérirányításról tanácskoznak Borsits Lászlónak, a Honvédelmi Minisztérium helyettes államtitkárának vezetésével hattagú delegáció utazott tegnap a szlovákiai Tren- csénbe, a „Regionális légtérirányítási konferenciára”. A háromnapos konferencián részt vesznek Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország és az Amerikai Egyesült Államok szakemberei. Mint ismert, Clinton elnök 1994 januári prágai látogatásakor felajánlotta a középeurópai egységes légtérirányítási rendszer létrehozásához az USA segítségét. Vizsgálat az MTV-ben Egy héten belül lezárul a „New York, New York” című műsorral kapcsolatos belső vizsgálat a Magyar Televízióban. Az ellenőrzés azt kívánja tisztázni, hogy indokolt volt-e az említett tizenkét órás műsor negyvenötmillió forintos költségvetése. Az ügynek a Parlamentben is volt visszhangja: egy képviselő a pénzügyminiszterhez interpellált az ügyben. A tizenkét órás televíziós közvetítéssel kapcsolatos vizsgálati eredményt január tizenötödike után hozzák nyilvánosságra. Nem lehet meghatározó az önkormányzati választás eredménye Nem osztozkodásra, a hibák feltárására van szükség Az SZDSZ rendkívül fontosnak tartja a kormány tevékenységének elemzését, ám ennek csak a kabinet eddigi munkája lehet az alapja, vagyis az: mennyiben valósult meg a kormányprogram. A kabinet újjászervezésében tehát nem az önkormányzati választások eredményének kellene meghatározónak lenni, nem osztozkodásra, alkudozásra van szükség, hanem a hibák feltárására, és ha ezek a hibák indokolttá teszik, akkor személyi konzekvenciák levonására. Erről Hack Péter, az SZDSZ ügyvivője beszélt a szabaddemokraták ügyvivői testületének (ÜT) tegnapi ülését megelőzően. Mint ismertté vált, az ÜT azt tervezte, hogy már hétfőn megkezdi az Országos Tanács január 21-i alakuló ülésének előkészítését, amelynek témája a kormánykoalíció eddigi tevékenységének értékelése lesz. Hack Péter megerősítette: az SZDSZ ilyen szellemű változtatásokhoz partner, ahhoz azonban nem, hogy valamiféle hatalmi osztozkodás szempontjai alapján pusztán fejcserék történjenek. Ha ugyanis a kormány adós marad az elemzéssel, akkor nem tudja feltárni azokat a strukturális hibákat, amelyek miatt ma rosszul működik. Hack Péter ezen hibák közé sorolta, hogy nem elég összehangolt az együttűködés a tárcák, illetve a kormány és a koalíciós képviselőcsoportok között s azt, hogy túl sok a kormány munkájában a rögtönzés. A szocialista tárcák esetében a miniszterek menesztéséhez nem, az utódok kinevezéséhez azonban szükséges a szabaddemokraták egyetértése- is - értelmezte a koalíciós megállapodást a szabad- demokrata politikus. Eszerint a szabaddemokrata tárcák vezetőinek leváltását kezdeményezheti az SZDSZ is, a kormányfő is. A miniszterelnök azonban szabaddemokrata minisztereket vagy államtitkárokat csak a koalíciós partner egyetértésével cserélhet, az SZDSZ-nek már az elmozdítás tényét is el kell fogadnia. Ha a kilátásba helyezett kormányalakítás során a kormányfő ragaszkodna olyan személyi változtatásokhoz, amelyekkel az SZDSZ nem ért egyet, az a szabaddemokraták ügyvivője szerint a koalíciós megállapodás felmondásának minősül. Védett női nyugdíjkor Bár a női nyugdíjkorhatár emeléséről szóló jogszabály végrehajtását a Parlament elhalasztotta, és jelenleg 55 éves korukban éppúgy nyugdíjba mehetnek a nők, mint 56 esztendősen, a korhatár emelését nem vetette el véglegesen az Országgyűlés. A kormányszóvivői iroda „Nyitott tárcák” című rendezvényén az illetékes minisztériumok szakértői ennek okáról és a témával kapcsolatos kormányzati tervekről is tájékoztatták az újságírókat. Az egyelőre hatályon kívül helyezett törvény szerint 1995-től kétévente egy esztendővel emelkedne a női nyugdíjkorhatár, egészen 60 éves korig. A női nyugdíjkorhatár-emelés szükségességéről szólva a Népjóléti és a Pénzügyminisztérium munkatársai rámutattak: az ország demográfiai mutatói és a társadalombiztosítás pénzügyi helyzete egyaránt szükségessé teszi az intézkedést. Kártérítést kérnek az Angyal testvérek A Heves Megyei Bíróság tegnap megkezdte annak az ügynek a tárgyalását, amelyben a salgótarjáni Angyal testvérek együttesen több mint 300 millió forint kártérítést követelnek a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányságtól. Az Angyal fivérek ügye 4 évvel ezelőtt nagy visszhangot váltott ki a közvéleményben. Angyal Istvánt és Jánost 1991 novemberében vette őrizetbe a rendőrség, azután, hogy a Nógrád megyei adóhivatal feljelentést tett ellenük adócsalás miatt. Istvánt másfél évig, Jánost pedig öt hónapig tartották előzetes letartóztatásban, miközben az ügyben szereplő három vállalkozásukat bezárták. Az Angyal fivérek ellen - akik azóta is tagadják bűnösségüket, sőt azt állítják, hogy koncepciós hadjárat áldozatai - a vádirat 1993 májusában készült el. Ebben különösen nagy értékre elkövetett csalást, devizabűntettet és fedezetlen váltó kibocsátását róják fel a testvérpárnak, ám a per máig nem kezdődött el. Mint azt Angyal János elmondta: véleménye szerint a kártérítési igényük és az ellenük felhozott vádak teljesen függetlenek egymástól. Szerintük a főkapitányság, illetve Horváth Nándor alezredes, a főkapitányság munkatársa, törvénytelenül folytatták le az eljárást, hiszen nem készítettek leltárt a vállalkozások lezárásakor. Az ügy két alperese, a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság és Horváth Nándor arra kérték a bíróságot, hogy függessze fel a kártérítési igény elbírálását addig, ameddig az Angyal fivérek ügyében folyó büntetőeljárás le nem zárul. A bíróság végül úgy döntött: a tárgyalást január 17-én folytatják. 1
