Somogyi Hírlap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-24 / 20. szám

1995. január 24., kedd SOMOGYI HÍRLAP — A TUDOMÁNY VILÁGA 7 Távoli csillagok titkai JÁRMÜVET KÜLDENEK A MARSRA 1998-ban Ezt a holdjárművet közös orosz-amerikai közreműködéssel ké­szítették el, s ezért Marsokhod a neve. Sztereovideó-rend- szerrel irányítják majd a „vörös bolygón”. Az intelligens robotnak hat kereke van, s így feljut bármilyen akadályra, avagy - parancs szerint - körbe járhatja. (FEB Foto) Ha vágni lehet a füstöt... Zöld légtisztító üzemek a lakásban Lakható lesz a Mars? Két orosz tudós eltö­kélte, hogy lakhatóvá vál­toztatja a Marsot. Mark No- zinov és Szergej Liszenko évek óta folytat kísérleteket moszkvai laboratóriumuk­ban, s elképzelésük szerint legkésőbb száz-kétszáz év múlva gond nélkül letele­pedhet az ember a vörös bolygón. Ezt megelőzően azonban — legkorábban 1997-ben — megkezdenék mikrobák és gombaspórák eljuttatását a Marsra. A kovasavgélből ké­szült, szárított spórával töltött zacskókat napenergiával mű­ködő űrszondák szállítanák a bolygóra, ahol apró robotok helyeznék el őket megfelelő távolságra. Előzetesen ele­meznék, hol a legalkalma­sabb ehhez a talaj. A nedves környezet hatá­sára a kovasavgél-anyag po­rózussá válik, kijutnak a spó­rák a szabadba és növekedni kezdenek. Ennek hatására a Mars légkörében metángáz és ammóniák szabadul fel, s így idővel felmelegszenek a bolygó sarkvidékei, a megol­vadó jégben algák nőnek, amelyek szintén oxigént állí­tanak elő. A tudósok számításai sze­rint 100-200 év múlva, ha naponta két zacskó spóra el­jut a Marsra, ott az emberi élethez elegendő oxigén ke­letkezhet. Ha tehát a környe­zeti ártalmak miatt lakhatat­lanná válna a Föld, egysze­rűen át lehetne költözni a Földnél jóval kisebb bolygóra. „ Épül az Ur-Disneyland Az Űr-Disneyland látoga­tója potom harminc márkát szurkol le a kapunál, és per­ceken belül a Kozmoszban találja magát: csillagporos ösvényeken száguld akár a világűrben is igencsak távoli­nak számító titokzatos „vörös bolygó”, a Mars felé. Ez történhet 1998-ban Brémában, ahol megnyílik a Space Park (űrpark), a nagy kozmikus játszótér, aminek építésére már százhuszon- kétmillió márkát tettek letétbe a beruházók. Az érkezőt hipermodern űrpályaudvar fogadja, ahol mesterséges napfény áraszt el mindent. Innen indul a ka­landos expedíció a hét külön­böző „téma-parkba”. Az egyik sztár az annyiszor megálmodott „időutazás”. A szuperszerelvény süvítve száguld be a sötét „időalag­útba”, hogy onnét néhány perc múlva kirohanjon a meg­tervezett jövő fényárban úszó tájaira. A nagy képernyőkön háromdimenziós felvételek teszik teljessé, néha félelme­tessé az illúziót. így például a Mars felé száguldó űrhajók utasai látják, hogyan távolod­nak el eddigi életük egyetlen bázisától, az anyaföldtől. A megérkezés sem kisebb élmény. A valóságban a „Mars-csarnok” akkora, mint egy nemzetközileg hitelesít­hető futball-pálya, ahol az ér­kező, immár gyalog, kietlen sivatagi tájon bandukolhat. Némi plusz-költség ellenében a Vörös Bolygón tett sétát az eredetihez megtévesztően hasonlító, műanyagból ké­szült „Mars-kövek” felszedé­sével tehetjük még emlékeze­tesebbé. Akinek ennyi jó ke­vés és van e célra öt napja és 700 márkája, asztronauta-ki­képzésen vehet részt a Space Campben (űrhajós-kol­légiumban), ahol megtanul­hatja többek között az űrséta, a kozmikus szerelés és a súlytalanság rejtelmeit. A soros világegyetem? A csillagászok körében immár húsz esztendeje tom­bol a heves vita az úgyneve­zett Hubble-állandó értékéről — ez a szám fejezi ki a világ- egyetem terjeszkedését és egyúttal a mi mindenségünk életkorát. Minél gyorsabb ugyanis ez a terjeszkedés, annál kevesebb időre volt szüksége a térnek ahhoz, hogy elérje jelenlegi kiterje­dését. Edwin P. Hubble a 20-as években még úgy vélte, hogy minden galaxis nagy sebes­séggel látszik távolodni tőlünk és ez azt is jelenti: minél távo­labb vannak tőlünk, annál nagyobb a sebességük. Ma azonban már vitathatat­lan tényként fogadják el azt, hogy a galaxisok mozgása csak illúzió, mert valójában maga a tér terjeszkedik. Allan Sandage a hatvanas évek­ben mintegy ötvenben hatá­rozta meg a Hubble-állandót. Ezt az értéket nagy általá­nosságban el is fogadták. Gérard de Vaucouleurs, a te­xasi egyetem csillagászat professzora azonban 1976-ban azt állította, hogy a Hubble-állandó ennek két­szerese, vagyis kereken száz. Viták a galaxisról Ekkor kezdődött az a vita, amely a csillagászokat mindmáig két táborra osztja. A Sandage-tábor mindig ala­csony értékekkel — har­mincöt-ötvenöt — számol, míg a Vaucouleurs-tábor ma­gasakkal: hetvenöt-kilencven. Es valahányszor az egyik tá­bor közzétesz egy tanul­mányt, a másik azonnal visz- szavág a magáéval. Most éppen úgy tűnik, hogy a Vaucouleurs-tábor vezet. Michael Pierce csillagásznak ugyanis sikerült megfigyelnie egy úgynevezett cephe- ida-csillagot, a Virgo csillag kép nagy galaxi­sának kellős közepén. A cep- heidák olyan csillagok, ame­lyeknek a fényereje rendsze­res ingadozásokat mutat fel. Ezeknek az ingadozásoknak a periódusa a csillag tényle­ges fényerejétől függ. Nos, Piercenek sikerült rögzítenie ezeket a periódusokat, s ez­zel a tényleges fényerőt is. A valódi és az általunk megfi­gyelhető fényerő egybeve­tése révén pedig ki lehet számítani a csillag távolságát a Földtől. 10 milliárd éves fiatal Pierce számításai szerint a Hubble-állandó értéke nyolc­van. Eszerint a világegyetem életkora nem éri el a 10 milli­árd esztendőt, ami igencsak ellentmond annak, hogy van­nak, akik szerint a Tejúton lé­teznek tizenötmilliárd évnél öregebb csillaghalmazok is! Az áporodott, rossz levegő alattomos környezeti ártalom, mert sokféle módon aláássa az egészséget: fejfájást, rosz- szullétet, rossz közérzetet okoz, és igencsak igénybe ve­szi immunrendszerünket. A normális összetételű levegő 21 százaléknyi oxigént tartal­maz — a fülledt, használt lég­ben azonban ez az arány egyhamar 15-16 százalékra süllyed, miközben a széndio­xid mértéke 0.03-ról 4.0 szá­zalékra (!) emelkedik. A lakás levegőjének oxigén­tartalékait erőteljesen fo­gyasztja a főzés, a fűtés, de még a működésbe hozott mo­sógép is. A légszennyezés legbőségesebb forrása azon­ban a dohányzás: a cigaretta- füst számos egészségre ár­talmas összetevőt tartalmaz, s káros hatása ismételt szellőz­tetéssel is nehezen semlege­síthető. A nemrég elvégzett laboratóriumi vizsgálatok és analízisek azonban kimutat­ták, hogy néhány ismert nö­vény valóságos specialistája a levegő tisztításának. Szinte légtisztító növényi üzem pél­dául a palka (Cyperus), a páf­rány, a filodendron, a csüngő­ágú fikusz (Ficus Benjamina) Henri Bernes, népszerű francia festő lázasan kutatja a képzőművészet új útjait, a ha­gyományos ecsetkezelés avitt, szakállas módszerét sutba hajítva mindeddig sza­káiéval festett. A különc művészt nem za­varta különösebben, hogy al­kotásai szinte vaktában ké­szültek, a közönséget pedig még kevésbé: képei mindig gyorsan vevőre találnak. Ber­nes most mégis hátat fordított Riadót fújnak a nemzetközi állatvédő szervezetek: a volt Szovjetunió utódállamaiban, Romániában, Bulgáriában és a néhai Jugoszláviában vég­veszélybe kerültek az állatker­tek lakói, mert nincs pénz élelmezésükre, az ápolók fi­zetésére és a beteg állatok és az arália. Ráadásul ha a földjükbe faszenet is keve­rünk, levegőt javító hatásukat még intenzívebbé tehetjük. Mint a vizsgálatok kimutat­ták,. ezek a növények sajátos életfunkcióik közben képesek olyan ártalmas mérgeket is semlegesíteni, mint a formal­dehid, a benzol, a szénmono- xid vagy akár a kipufogógáz. Anyagcseréjük során ugyanis megkötik a levegőben levő gázokat. A következő fázisban a gyökereiken levő mikroor­ganizmusok „kezelésbe ve­szik", azaz kémiailag lebontják e mérgező anyagokat, és ön­maguk számára hasznosít­ható biomasszává — végső­soron levelekké — alakítják át. Nemcsak kedves és barát­ságos, hanem fölöttébb hasz­nos, egészségünket is védő lakótársak tehát ezek a gáz­nyelő zöld növények. Kivált ott tesznek jó szolgálatot, ahol egy vagy több dohányos is van a családban, s ha kis lég­terű a szoba, egy-két rágyúj­tás után vágni lehet a füstöt. A filodendron és társai persze a szellőztetést nem pótolják, de sok füstöt elszippantanak a passzív dohányosok elől.- kör ­a szakáll-festészetnek, s új korszakot nyitott piktúrájában: a legénytollat madártollal cse­rélte fel. Az új módszer lénye­gesen kényelmesebb és higi- énikusabb az előzőnél: a fes­tékbe mártott tollakat egy fel­húzható játékmadárra erősíti, amely szorgosan lépegetve te­lemázolja a vásznat. A kritikusok kedvezően fo­gadták az újszerű műveket, s lelkesen dicsérik az alkotó szárnyaló fantáziáját. gyógyítására. A német állat­védők százezer márkás gyorssegélyt küldtek a jere­vániaknak a még talpraállít­ható beteg, elgyengült jószá­gok megmentésére. De a pusztulás Damoklész-kardja továbbra is ott lebeg az állat­kertek lakói fölött... Szárnyaló fantázia Állatkertek végnapjai Aspirin doktor, a gyógyítás ezermestere Csillaghullások, üstökösök 1995-ben Jönnek az Alfa Leonidák A fejfájást csillapító szentről, Aspirinusról kapta nevét a vi­lágszerte legtöbbet szedett me­dicina, az Aspirin. A kis fehér tabletta sokaknak valóban ál­dást jelent; csupán az USA-ban évente több mint 20 milliárd szem fogy belőle. A bizonyos fákban található keserű anyagot, szalicilinszár- mazékot tartalmazó orvosság gyógyhatásait az amerikai Jons Hopkins Egyetem kutatói labo­ratóriumi vizsgálatok során tér­képezték föl. Kiderült, hogy az aspirin szinte polihisztora a gyógyításnak: számos kór megelőzését, tüneteinek enyhí­tését segíti. Az infarktusveszélynek igen­csak kitett egészségügyi dolgo­zók körében végzett fölmérés szerint aspirintabletták szedé­sével az orvosoknál 44, az ápo­lónőknél 25 százalékkal csök­kenthető a szívdefekt veszélye. A kísérletek azt is bebizonyítot­ták, hogy azok között, akik aspi­rint vagy más hasonló típusú gyulladásgátló készítményt szednek, az átlagosnál 50 szá­zalékkal ritkább a végbélrák. A kutatók szerint az aspirin általá­ban is fokozza a rák ellen vé­delmet adó anyagok termelését a szervezetben. Mindezen túl: Aspirin dr. az agy vérellátásának javításával jó hatásfokkal hárítja el vagy késlelteti az öregkori memória- zavarokat, s mintegy 20 száza­lékkal csökkenti a migrénes fej­fájások kialakulásának veszé­lyét. Azoknál az epéseknél, akiknek a kövét gyógyszeres kezeléssel sikerül feloldani, hosszú éveken át gátolja új kő kialakulását. A tabletta rendsze­res szedése jelentékenyen csökkenti annak veszélyét, hogy az ütőeret vérrög zárja el. Sőt, a legutóbbi állatkísérletek tapasztalatai azt ígérik, hogy az aspirin közvetett fegyverként bevethető lesz az influenza el­len is. - pat ­— 1995 várhatóan átlagos év lesz mind a meteorrajok, mind az üstökös átvonulások tekinte­tében — mondta Zombori Ottó csillagász, az Uránia csillag- vizsgáló igazgatója. Hozzátette azonban: a csillagász sem le­het egészen biztos az „égből” kapott, többnyire statisztikán alapuló előrejelzések megbíz­hatóságát illetően. A természet ugyanis mindig hozhat megle­petéseket. A csillagászati évkönyvek előrejelzései szerint ebben az évben 78 meteorraj várató, me­lyek „csillaghullás” formájában a föld bármely pontjáról látha­tók lesznek az esti és az éjsza­kai órákban — ha a látási vi­szonyok megfelelőek. E csilla­gászati jelenség évről évre pe­riodikusan ismétlődik azonos időszakokban. Valójában a Föld kisméretű meteorokkal ta­lálkozik, s ezek miközben a súr­lódástól felhevülnek, felvillaná­sokkal gyönyörködtetik nézői­ket. A meteorrajokat aszerint nevezik el, hogy melyik csillag, illetve csillagkép irányából, me­lyik sugárzási pontból indulnak ki. Az optikai megfigyelések irányai megegyeznek azzal az iránnyal, ahol a csillagképek elhelyezkednek. Néhány példa: december 28-a óta — egészen február 13-ig láthatók az Alfa Leonidák nevű meteorraj részecskéi, me­lyek a Leo csillagkép irányából érkeznek. A későbbiekben ne­vezetesek lesznek majd a Vir- ginidák, melyek február 3-ától áprilisig lesznek láthatók. A Nagy Kutya csillagkép irányá­ból is érkezik egy meteorraj, amely az Alfa Canis Maloridák nevet kapta. Ennek felvillanása­iban január 3-tól, február 2-ig gyönyörködhetünk; maximuma január 15-én volt. Amióta az ember fölnéz a csillagos égre, azóta észlelheti a jelenségeket — egyedül az elnevezések azok, amelyek csak később ke­letkeztek. Minden évben két nagyobb csillaghullási idő­szakra számíthatnak a megfi­gyelők: a december-januárig tartóra és az augusztusira. Az üstökösök 20-30 közötti darabszámban látogatják meg ez évben földünk térségét. Összehasonlításként: 1990-ben 16 üstököst fedeztek föl, ebből periodikus (vissza­térő) 12 volt. 1991-ben 34, 1992- ben 27 új vagy visszatérő üstököst észleltek összesen, 1993- ban 22-t. Igazán új üstö­kös valójában kevés van, előbb-utóbb minden üstökös periodikus, visszatérő lesz, mi­vel a naprendszer nagybolygó­inak zavaró hatása és az üstö­kösök viszonylag kis tömege miatt naprendszerünk keringési síkjába kényszerülnek. Bizonyára sokan foglalkoztak már a gondolattal — mi lenne ha a Földet veszélyeztetné egy üstökös egy lehetséges ütkö­zéssel. Megnyugtatásul a csil­lagász elmondta: fölösleges az aggodalom, fejlett műszerek segítségével már legalább 6- 12 hónappal korábban minden felénk száguldó test pontos pá­lyaadatai ismertek. Tavaly, amikor egy egész üstökösraj érte el a Jupiter bolygót, akkora energia szabadult fel a becsa­pódáskor, amely egyenlő a Földön jelenleg meglevő ösz- szes nukleáris töltet robbanó­energiájával. Ezt az üstökösrajt egy évvel korábban fedezték föl. S ha becsapódás veszélye állna fenn egy üstökös részé­ről? A szakértő így válaszolt: „Véleményem szerint a két leg­nagyobb katonai hatalomnak elég ideje lenne kidolgozni azt az űrtechnikai és hadászati el­járást, amellyel még időben vagy felrobbanthatnák, vagy egy mellette történő kisebb robbantással a Földet elkerülő manőverre kényszen'tenék a veszélyt jelentő üstököst”. Hoffmann József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents