Somogyi Hírlap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-03 / 2. szám

1995. január 3., kedd SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Elfogadták a város 1995-ös költségvetési koncepcióját Megkétszerezte exportját a szántódi erdészet Tabon is megemelik a helyi adókat A város intézményeinek működtetése és a kötelező feladatok ellátása határozza meg a tabi önkormányzat mozgásterét. Az 1995. évi költségvetési koncepció, amit Farkas István polgármester terjesztett elő s a városi kép­viselő-testület első ülésén kis módosításokkal elfogadott, ezt szem előtt tartva fogal­mazza meg a tennivalókat. Az önkormányzat saját bevé­teleinek növelése és a szigorú takarékosság a fő szempont. Ezért Tabon is megemelik a helyi adókat, a kiadásoknál pedig igencsak megvizsgálják azok indokoltságát. Áttekintik a szolgáltatásokhoz kapcsolódó bérleti és térítési díjakról szóló helyi rendeleteket, s felülvizs­gálják az egyes díjtételeket. Az intézmények fokozottabban fi­gyelemmel kísérik a pályázati lehetőségeket. Felülvizsgálják más önkormányzatokkal kötött megállapodásaikat is; a téríté­seket minden esetben a felada­tok arányában állapítják meg. Áttekinti a költségeket is a képviselő-testület, s az intéz­ményeknél megszüntetik a fö­lösleges kapacitásokat. A szo­ciális ellátásban pedig a rászo­rultságra helyezik a hangsúlyt, és szigorítják egyéb pénzek igénybevehetőségét. Áttekintik a gamesz és a Tabép Kft mű­ködését is. A most elfogadott koncepció alapján a testület kimondta: az egyesületek, alapítványok csak konkrét céllal és elszámo­lási kötelezettséggel támogat­hatók. Ha a város a működte­tést a rendelkezésre álló pén­zekből nem tudja biztosítani, kidolgozzák és benyújtják az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben levő önkormányza­tok támogatására szóló pályá­zatot. Tabon a magánerős lakásé­pítéshez továbbra is biztosítják a telkeket, és tervbe vették a ravatalozó rekonstrukcióját. A képviselő-testület elfogadta azt a javaslatot is, hogy az önkor­mányzati gimnázium működé­séhez 1995 szeptemberétől biztosítják a szükséges össze­get. (Krutek) BÉLCSOMAGOLÁS TABON. A disznóvágási szezon­ban jelentősen nőtt a kereslet a tabi Bélfeldolgozó és Ke­reskedelmi Kft termékei iránt. így az üzemben külön bél­csomagoló brigádot alakítottak, s négyféle úgynevezett kaliberes árut készítenek. Naponta nyolcvanezer méter tisztított belet csomagolnak és szállítanak a boltokba. Fotó: Sebők Dezső Keményfa külföldre Több mint harmincnyolcezer köbméter fát termeltek ki — Bevételük meghaladta a kétszáztízmillió forintot Több ezer köbméter keményfát indítottak útnak a bábony- megyeri rakodóállomásról Fotó: Sebők Dezső — Eredményes évet zárt a szántódi erdészet valamennyi ágazata — mondta Barkóczi István igazgató. — Nemcsak az erdőművelés, fahasználat és a fafeldolgozás, hanem a gépüzem és a vadászat is tel­jesítette a terveket. A szántódi erdészet bevé­tele meghaladta a 210 millió forintot, s területén tavaly több mint 38 ezer köbméter vastag­fát termeltek ki. A bevételük felét az exportértékesítés adta. — Fából tavaly kétszer any- nyit vittünk külföldre, mint az előző években, s több mint a felét — tízezer köbmétert meghaladó mennyiséget — a bábonymegyeri rakodóállo­máson adták föl. Ezért is volna nagyon hátrányos az erdé­szetnek, ha megszüntetnék a Siófok-Kaposvár közötti vas­útvonalat. Az ágazatok közül az igaz­gató a fafeldolgozó üzem munkáját emelte ki: termékvál­tással sikerült nyereségessé tenniük a két éve még veszte­séges egységet. Ebben jelen­tős része volt Debreczeni Géza üzemvezetőnek. A fa­üzem 500 köbmétert megha­ladó parkettfriz terméket állított elő, s ezt egy svéd cég vásá­rolta meg. — Az erdészet létszámleé­pítés helyett vállalkozások in­dításához segítette a dolgozóit — mondta Barkóczi István igazgató. — így a fakitermelést teljesen, az erdőművelést pe­dig nagyrészt már vállalkozási formában végzik. Tavaly az inf­lációt ellensúlyozni tudtuk, s karácsony előtt még jelentős jutalmat is fizettünk. Gondot okoz viszont a kárpótlásra kije­lölt erdőterület, a megszapo­rodott falopás és a vadorzás. Erdészeink és vadászaink a rendőrséggel közösen szerve­zett akciókon egyre eredmé­nyesebben küzdenek a rájuk bízott javak megőrzéséért. A Sefag Rt Szántódi Erdé­szeténél célul tűzték ki, hogy megőrizve piacaikat biztos megélhetést nyújtsanak a tér­ségben élő mintegy kétszáz családnak. S ezen túl közvetve vagy közvetlenül segíteni kí­vánják az idén megalakuló er- dőbirtokosságok, erdőszövet­kezetek tevékenységét is. Krutek József Többszörözött forgalom, nagyralátó tervek Gazdabolt Karádon — Vetőmagvakkal, kerti kisgépekkel és növényvédő szerek forgalmazásával kezdte Karádon, majdnem öt éve, Komáromi József ma­gánkereskedő. Alig négy év alatt festék- és műanyag áru­val bővítette kereskedését, majd kapálógépek, fűrészek szervizelését is vállalta. — Mára beindult az üzlet — mondta a tulajdonos. — Annak idején a kezdéshez majdnem egymillió forint kölcsönt vettünk föl, s a Kossuth utcában egy magánháznál bérelt száz négyzetméter alapterületen rendeztük be a boltot. Mindig kerestük a lehetőséget, hogy amit lehet, azt olcsón szerez­zük be. A piaci igényekhez és a ve­vői kereslethez alkalmazkodva tavaly bővítette a gazdabolt te­vékenységi körét. Megkezdték a kerti kisgépek, fűnyírók, mo­torfűrészek szervizelését, va­lamint garanciális javítását is. — Ezt a szolgáltatást azért alakítottuk ki — mondta Komá­romi József —, mert a modern kereskedelemben szükség van arra, hogy ahol gépeket árusí­tanak, ott szervizelési lehető­ség is legyen. Ez a létszám növelését is jelentette. Jelen­leg két alkalmazottal dolgo­zunk... A tevékenységi kör bővítése a családi vállalkozás sikerét hozta: naponta jelentkeztek újabb vevők, bár Karád kiesik a nagy átmenőforgalomból. A beszélgetés során azt is meg­tudtam: Kaposvár, Fonyód, Si­ófok és Tab térségéből is van­nak rendszeres vásárlói. A jövőről szólva nem titkolta aggályait a kereskedő házas­pár. Félve tekintenek erre az évre, annak ellenére, hogy új ötletben, elképzelésekben nincs hiány. A kiskereskedelmi munka mellett a nagykereske­delmi forgalmazás bevezetését is tervezik. A karádi gazdabolt ma már több mint ezerféle cik­ket kínál a vevőknek. Árukész­lete négy-ötmillió forint. Ezt Komáromiék — mint megtud­tuk — annak köszönhetik, hogy az évente képződött nyeresé­get mindig visszaforgatták a választék bővítésére. Krutek József Bízunk, hogy könnyebb lesz a helyzetünk Bérlőváltás és új lehetőség Tabon Száz Lépcső a próba a Hét Domb után Ismét kinyitott a Száz Lépcső étterem Tabon. Új vendéglős vette ki. Az előző bérlő ugyanis kudarcot val­lott; sok pénzzel maradt adós az áfésznak, amely ezért felmondta a szerző­dést. így hetekig szünetelt a közétkeztetés. — A Száz Lépcső étterem előző bérlője, Szalai Ferenc nem tett eleget fizetési kötele­zettségének, megszegte a szerződést — mondta VendI József, a tabi áfész főkönyve­lője. — így a tabi áfész veze­tősége kezdeményezte a szerződés felbontását. A volt bérlő tartozása egyébként többszázezer forint. Ezt a bér­leti díjat valószínűleg csak bí­rósági úton tudjuk behajtani... A korábbi bérlő ugyanis — mint a főkönyvelő elmondta — többszöri felszólítás ellenére sem vett részt a leltár­egyeztetésen, s végülis kény­telenek voltak jogi útra terelni az ügyet. A szerződésbontás után meghirdették a vendég­lőt, több lehetséges bérlővel is tárgyaltak, ám több jelentkező nem felelt meg az áfész tá­masztotta követelmények­nek... — A városközpontban levő éttermet végül a múlt hónap közepén Komáromi Ferenc, a daránypusztai Hét Domb ven­déglő tulajdonosa vette bérbe — mondta a főkönyvelő. — Vele csaknem egy évre szóló szerződést kötöttünk. Ez idő alatt kiderül majd, hogy le- het-e gazdaságosan üzemel­tetni a Száz Lépcső éttermet. Tabon tehát ismét van lehe­tőség vendéglői étkezésre. A kisvárosban ugyanis ezen kí­vül csak a 2. számú büfé me­legkonyhás létesítmény; ott kapható főtt étel, ám az az egység a kultúrált étkeztetés feltételeit nem elégíti ki. A Száz Lépcsőben most — mint megtudtuk — igény esetén biztosítják a közétkeztetést. Vendl József főkönyvelő el­mondta azt is: a szövetkezet az étterem bérbe adásával csak azt szeretnék elérni, hogy az épület amortizációja, valamint a terület használatá­ért kiszabott bírság megtérül­jön. Egyébként is vétek lenne a város központjában levő vendéglőt nem hasznosítani. K. J. Reménykedve néz az új év elé Pfléger Márton és fele­sége, Lanczinger Margit. Zi­esen a Kossuth Lajos utca 21. számú családi házban élnek. Mindketten nyugdíjasok, s örömeik, gondjáik is hason­lóak kortársaikéhoz. — Én azt várom az új évtől — mondta Pfléger Márton —, hogy sokkal igazságosabb el­osztási rendszer legyen. Mi idősek valamennyien azt vár­juk, hogy könnyebb legyen a helyzetünk. Noha sokszor bíztunk már, én mégis hiszek a változás­ban. Reménykedünk abban is, hogy elkerül bennünket a be­tegség... Pfléger Márton 1982-től nyugdíjas. Tizenöt évet dolgo­zott a zics-nágocsi termelő- szövetkezetben, majd a tabi kempingcikk-vállalatnál volt mindenes. — Csak egészség legyen, akkor megleszünk valahogy — tette hozzá a felesége. — Kell az erő, hogy a birtokot megműveljük. Van három hol földünk, meg 400 négyszögöl szőlőnk. Ezzel persze csak úgy boldogulunk, ha jönnek és segítenek a gyerekek, meg az unokák. Nem is panaszkodha­tunk rájuk... Pfléger Márton és felesége két gyermeket nevelt. A fiuk Pécsett él a családjával, kö­zépiskolai tanár, a lányuk Ba- latonföldvárra ment férjhez. — Büszkék vagyunk a gyermekeinkre, meg az uno­kákra — mondta Pflégerné. — Valamennyien dolgoznak vagy tanulnak. — Egymásra vigyázva bí­zunk a jövőben — mondta a búcsúzáskor Pfléger Márton. — Békességet és jobb megél­hetést remélünk; az a boldog­ság nekünk. (Krutek) Sérsekszőlősi fejlesztések A sérsekszőlősi képvi­selő-testület döntése alapján a múlt évi költségvetésből egy­millió forintot költöttek fejlesz­tésre és felújításra. Fábri Gé- záné polgármester arról tájé­koztatott, hogy a földutakat murvaréteggel borították, így télen sem okoz gondot a köz­lekedés. Az orvosi rendelőben tavaly a vizesblokk kialakítását is sikerült időre befejezniük. Veszett macskák Somogyegresen Három embert harapott meg veszett macska Somogyegre­sen. A zártkerti pincéknél tör­tént mindhárom eset. A balese­tet szenvedetteket dr. Juhász Károly háziorvos látta el. Dr. Farkas Lajos körzeti állatorvos is felhívta a lakosság figyelmét: ügyeljenek arra, nem rendelle- nes-e egyes háziállatok visel­kedése; ha igen, azt jelentsék. Pályázati pénzek járdaépítésre Kisbárapáti önkormányzata 802, Bonnyáé pedig 860 ezer forintot nyert nemrég a Közle­kedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium által kiírt pályáza­ton, amely a járdaépítést hiva­tott segíteni. Kisbárapátiban az Ady és a Fő utcában mintegy 400 méteren a tavasszal kezdik a munkát. Bonnya önkormány­zata pedig a pályázaton nyert 50 százalékos támogatással a kaposvár-szántódi közút mel­lett, Bonnyapusztán tervezi járda építését 500 méteren. Tabi gázfejlesztés Kiemelt feladat Tab gázzal való ellátása; ezért minden le­hetséges eszközt igénybe vesz az önkormányzat. Többször tárgyalt már tavaly is erről a Kögáz vezetőivel. A gázveze­téknek a város határáig való ki­építése csaknem 100 millió fo­rintos beruházást igényel, mivel Kőröshegyen meg kell oldani a nyomáscsökkentő kiépítését. A beruházást térségfejlesztési és pályázati pénzek bevonásával akarják megvalósítani. Tabon a mostani szén- s olajfűtés nagy­mértékben szennyezi a levegőt. Nyereséggel zárt az Új Élet A nágocsi Új Élet Mezőgaz­dasági Szövetkezet a múlt évet - bár még nem teljes a szám­adás - néhány millió forint nye­reséggel zárta. Több mint 4000 hektáron gazdálkodnak, s eredményeiket részben a taka­rékos gazdálkodásnak kö­szönhetik. Az őszi munkákkal is határidőre végeztek; mint Szűcs Gyula főkönyvelőtől ér­tesültünk róla: elvetettek 900 hektár őszi búzát, 168 hektár tritikálét, 236 hektár őszi árpát. A kalászosok mellett 310 hek­táron került földbe a repcemag. December elejétől már a gépek téli nagyjavítása ad munkát; ezzel várhatóan februárban végeznek. A szövetkezet veze­tői most az idei év munkáinak a jó előkészítésén dolgoznak.

Next

/
Thumbnails
Contents