Somogyi Hírlap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-03 / 2. szám

6 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 1995. január 3., kedd Lakos László a mezőgazdaság kilátásairól s Éledő szövetkezetek halódó kárpótlás Amit az új adószabályokról tudni kell (6.) Átalányadó Magángépgyár Lentiben Tegnaptól magánkézbe került a nagykanizsai DKG East Rt. Lentiben működő, Vl-os üzeme. A százharminc jól képzett dolgozót foglalkoz­tató tízéves üzemet a rész­vénytársaság termelési szer­vezetének ésszerűsítése és profiltisztítás miatt választot­ták le az anyavállalattól, s ezentúl a Lenti Olajipari Gépgyár nevet viseli. Tulaj­donjogán három magánsze­mély és a budapesti WVM Lízing és Pénzügyi Rt. oszto­zik, ötven-ötven százalékos arányban. Csaknem meg­duplázva a gyár tavalyi ter­melését, az idén négyszáz- millió forint árbevételre szá­mítanak, ennek egynegyede exportból származik. Változó forint refinanszírozás A Magyar Nemzeti Bank tegnaptól csak a legalább harminchat hónap lejáratú devizabetét ellenében nyújt forint refinanszírozást. A ja­nuár harmadika előtt kötött szerződésekre lejáratukig az eredeti feltételek érvényesek - közölte a Magyar Nemzeti Bank hétfőn az MTI-vel. A devizabetét ellenében nyúj­tott forinthitel kamata meg­egyezik a kamatmegállapí­tást megelőző utolsó négy 3 hónapos diszkontkincstár- jegy-aukción kialakult átlag­hozam számtani átlagával. Az intézkedést az 1995. évi monetáris politika megalapo­zása indokolja. Csökken a kávé ára Kilogrammonként átlago­san 230 forinttal csökkentette tegnaptól a pörköltkávé árait az Eduscho Trade Kft. Az in­tézkedés a nyerskávé világ­piaci árának csökkenésével függ össze. A jelenlegi tőzs­dei kávéjegyzések ugyan még mindig a tavaly januári­nak a két és félszeresét te­szik ki, de a kft számít arra, hogy az árcsökkenés rövid idő alatt a fogyasztói árakban is érvényesül. Hűtés helyett fűtés a vásárcsarnokban Valószínűleg többmillió fo­rintos kárt okozott a Nagyvá­sárcsarnok kereskedőinek a hűtőtárolók felmelegedése, amikoris többezer kiló hús részben vagy teljesen fo­gyasztásra alkalmatlanná vált. Tegnap hajnalban ugyanis plussz 17 fokos me­leget észleltek a pincében lévő hűtőkben. A kereskedők azonnali kártérítést igényel­tek a Csarnok Igazgatóság­tól. Összességében optimista vagyok az 1995-ös eszten­dőt tekintve, bár több terüle­ten komoly feszültségekre számítok — nyilatkozta La­kos László földművelésügyi miniszter. A tárca vezetője elmondta: az már most lát­ható, hogy a kárpótlást kép­telenség mindenki megelé­gedésére végrehajtani és a kárpótlási jegyek árfolyama is sok elégedetlenséget okozhat. A szövetkezetek belső vi­szonyai konszolidálódnak ugyan — mondta —, de az óriási problémát jelentő adós­Az egyes élelmiszerüzletek eltérő módon emelték áraikat és vannak olyan üzletek, ahol még szinte minden terméket a tavalyi áron lehet megvásá­rolni. Például a Kaisersnél ezen a héten még semmiféle árváltoztatás nem volt, a 2 ságállomány megnyugtató, teljes körű állami rendezésére jövőre még nem lehet számí­tani. Lakos László arra számít, hogy az agrárágazatban meg­indul a termelés növekedése, bővülhetnek hazánk exportle­hetőségei, és növekszik majd az agrárágazatból származó dollárbevétel. A miniszter bízik abban is, hogy a gazdálkodók a korábbinál jobban megtalál­ják számításukat az agrárvál­lalkozásokban, mind a közös-, mind pedig a magángazdasá­gokban javul a jövedelemter­melő képesség. Reménykedik abban is, hogy a szövetkeze­tek körüli vita, mely évek óta százalékos áfa-emelést sem érvényesítik. Valószínű azon­ban, hogy a jelentős mértékű energiaár-emelés miatt janu­árban és februárban szinte minden termék valamilyen mértékben megdrágul. A Csemege Meinl-nél teg­tart megszűnik és stabilizáló­dik a szövetkezetek helyzete. A miniszter szerint lezárulhat a kárpótlási folyamat is. Úgy véli várhatóan 5-10 százalék­kal több terem majd gaboná­ból, így a termés mennyisége meghaladja majd az 1994-es évi 11 millió tonnát. A sertésál­lomány ugyancsak növekedni fog. Az 1994-es mélypontról elmozdulva — amikor is a ser­tésállomány ötmillió alá csök­kent az országban — az idén a sertések száma hatmillió fölé emelkedik majd. Az ex­port árbevétel növekedését a miniszter mintegy 15 százalé­kosra becsüli. naptól 10-20 százalékkal megemelték a tejtermékek árait. Január 9-étől pedig ér­vényesítik a 2 százalékos áfa­emelést, és a szállítók már je­lezték, hogy drágábbak lesz­nek a sütőipari termékek, a húsok és a húskészítmények. 1995-től az egyéni vállalko­zói igazolvánnyal rendelkező egyéni vállalkozók választhat­ják az átalány adózást is. Ez a bevétel százalékában kifeje­zett jövedelem-tartalmat, illető­leg ennek 25 százalékát, mint átalányadót jelenti. A törvény által megállapított bevételi ha­tár 3, illetőleg 15 millió forint, tapasztalataink szerint ennek alapján az egyéni vállalkozók mintegy 90 százaléka választ­hatja ezt az adózási formát. Számos ponton változtak január 1-től az áfa-fizetés szabályai. A leglényege­sebb közülük az adókulcs emelkedése, amelynek ér­telmében az eddigi 10 száza­lékos kedvezményes kulcs 12 százalékra emelkedik a múlt évi pótköltségvetési törvény alapján. A kedvezményes kulcs kö­réből kikerül a távközlés, vagyis ezentúl e szolgáltatás után 25 százalékos áfát kell fi­zetni. Ezenkívül jelentősebb változás a kedvezményes körbe tartozó termékeknél nem történt. Tehát 12 száza­lékkal adóznak majd azok, akik élelmiszerek és tartósító­ipari termékek, az egészség- ügyi cikkek, az energia, az or­vosi segédeszközök, a köny­vek és folyóiratok forgalmazá­sával foglalkoznak, mint ahogy ilyen mértékű általános forgalmiadót kell fizetniük a vendéglátás és kereskedelmi szálláshely-szolgáltatást nyúj­tóknak, a mezőgazdasággal foglalkozóknak, valamint a kultúra, a verseny és élsport meghatározott területein mű­ködőknek. Jelentős változás az adóa­lanyok számára az áfa-visz- szaigénylés rendszerének módosulása. Eszerint az adót általában csak azok igényel­hetik vissza, akiknek bevétele meghaladja az egymillió forin­tot, illetve a tárgyi eszközeik beszerzése miatt az általuk visszaigényelhető áfa ösz- szege meghaladja a 100 ezer forintot. Visszaigénylésre a halmozódás figyelembevéte­lével is lehetőségük van a megszűnő cégeknek, valamint a külföldi utasok áfa-vissza­igénylését végzőknek. Új lehe­tőség az áfa-visszaigénylés különleges rendszerében a vöröskereszthez hasonló te­vékenységet végző szerveze­Az átalányadó lineáris adó, arra nincs sem 0 kulcs, sem 44 százalékos elvonási mérték, sem adókedvezmény. Az áta­lány adózást február 15-ig, a bevallási nyomtatvány erre a célra szolgáló rovatának meg­jelölésével választhatják az egyéni vállalkozók. Az átalá­nyadózó pénztárkönyv helyett bevételi nyilvántartást vezet, s mentesül néhány alnyilvántar- tás vezetése alól. Vámosi Nagy Szabolcs teknek nyújtható visszatérítés, illetve az a különleges áfa­visszaigénylési lehetőség, amelyet nemzetközi segélyek felhasználásánál engedélyez­het az APEH. Az áfa-bevallás rendszere is átalakulóban van. Idén havi bevallásra azok kötelezettek, akiknek tavaly az elszámo­landó általános forgalmi adó­juk nettó értéke pozitív előjelű volt, és meghaladta az egymil­lió forintot. Ez alatt az adózók­nak a negyedéves bevallás lehetősége áll rendelkezésre. Bizonyos esetekben az APEH ezeknél az adózóknál is en­gedélyezheti a gyakoribb áfa­bevallást és elszámolást, ha annak megalapozott indokai vannak. Ilyen indok lehet az például, ha valaki nagy expor­tőr, illetve, ha nulla kulcsos terméket forgalmaz. Kellemetlen előjelű változás lehet többek számára, hogy megszűnik az apportként be­hozott import termékek áfa­mentessége. Ugyanakkor némileg bővül az alanyi adó- mentesség választásának le­hetősége, hiszen az idei évtől egységesen egymillió forintig vehető igénybe. Új elem az is, hogy a könyvtárak is bekerül­tek abba a körbe, akik vá­laszthatnak az adó-menetes- ség, illetve az adózás között, hiszen ez utóbbi gyakran ked­vezőbb lehet számukra. A lakásépítők áfa-vissza­igénylésének lehetősége megszűnt. Azok azonban, akik 1992 után kezdték meg az áfa-visszaigénylést, még az idén is igényelhetnek visz- sza áfát az általuk vásárolt építőanyagok, stb. után. Erre azonban csak akkor van lehe­tőség, ha a visszaigénylést még 1995. január 1. előtt megkezdte az építkező, és ha még nem töltötte ki az engedé­lyezett visszaigénylési összeg határát. MEGTALÁLJÁK A KISKAPUT... Elsősorban nyílászárókat készít és belső építé­szeti munkákat végez a kaposvári Alfa-92 bt. A havonta hatvan köbméter fa anyagot feldolgozó asztalos műhelyben fenyőfából készítenek bútorokat vagy egyedi terve­zésű ajtókat. Fotó: Kovács Tibor Különböző mértékben drágulnak az élelmiszerek A Árváltozások - nem mindenütt Változik a bevallás és a visszaigénylés is Másként illeszkednek az áfa-kulcsok Vámos tapasztalatok Hegyeshalomnál Nyilatkozni sem könnyű Hárommilliárdos prémium a külkereskedelemben Többet exportáltunk, importáltunk A külkereskedelmi árufor­galom vámstatisztikai egyen­lege 3 milliárd 435 millió dol­láros passzívumot mutatott múlt év november végén, amiből 2,687 milliárd dollár terheli a fizetési mérleget. Az év első 11 hónapjában a magyar kivitel értéke elérte a 9 milliárd 469 millió dollárt, míg a behozatal csaknem 13 milli­árd dollárt tett ki. Az export az előző év azonos időszakához képest 17,8 százalékkal, az import pedig 19,3 százalékkal növekedett. Kivitelünk 73 százaléka a fejlett országokba irányult és az előző évinél ez 5 százalékponttal magasabb részarány. Csökkent viszont az exportból a volt szocialista és a fejlődő országok része­sedése. Az előbbi 23 százalé­kot tett ki, míg az utóbbi or­szágoké 4 százalék volt. Az export a fejlett országokba 25 százalékkal, a volt szocialista országokba pedig közel 3 százalékkal haladta meg az előző évi mértéket. A fejlődő országokba viszont 11 száza­lékkal kevesebb magyar árut adtak el, mint 1993 első 11 hónapjában. Az összes magyar import 70 százaléka a fejlett orszá­gokból, 25 százaléka a volt szocialista országokból, míg 5 százaléka a fejlődő országok­ból származott. A behozatal növekedése a fejlett orszá­gokból elmaradt a kivitel nö­vekedésének mértékétől, míg a többi országcsoport tekinte­tében ez a mutatószám ellen­kező előjelű. Az Európai Unió országaiba a magyar kivitel 52 százaléka irányult, míg beszerzéseink 45 százalékának forrása e tér­ség. Legnagyobb kereske­delmi partnereink: Németor­szág, Ausztria, a volt szovjet köztársaságok, valamint Olaszország. Az összes ex­port 77 százalékát az ipar, 23 százalékát pedig az agrár- gazdaság adta. Minden ága­zat kivitele - ha jelentős elté­résekkel is, de - emelkedett. Átlagon felüli volt az export növekedése az gép- és a könnyűiparban, átlag alatti vi­szont a mezőgazdaságban. Az aktív bérmunka aránya az összes exporton belül 23 szá­zalékos volt, növekedési üteme pedig elérte a 35 száza­lékot. A legnagyobb mennyi­ségű bérmunkát a könnyűi­parban végezték, míg a legdi­namikusabban a gépiparban, a kohászatban és az élelmi­szergazdaságban nőtt ez a tevékenység. Gyér volt a külkereskedelmi áruforgalom Hegyeshalomnál az új év első munkanapján, a január elsejétől érvényes új vámjogszabályok alkalmazá­sának kezdeti tapasztalatai azonban arra utalnak, hogy a gyakorlatban némi zökkenők mutatkoznak, az új évben be­vezetett Egységes Vámárunyi­latkozat — az EU-okmány — kitöltése komoly feladat elé ál­lítja a vállalkozókat. Az egyik legjelentősebb változás ugyanis éppen a szóban forgó okmány bevezetése, a vám­kezelést ennek benyújtásával kérhetik az érintettek, ez az EU-okmány váltotta fel a VÁM 91 árunyilatkozatot. Fábián Károly százados elmondta: a vámosok számos hibát talál­tak a kezükbe kerülő okmá­nyokban, ezért a pontos kitöl­tésre hívják fel az ügyfelek fi­gyelmét. A kitöltést segítő út­mutatót tartalmazó kézi­könyvhöz a vállalkozók, spedi­tőrök a vámhivataloknál hoz­zájuthatnak. Az új árunyilatko­zat nyomtatvány is a vámhiva­taloknál vásárolható meg. Többen érkeztek régi ok­mányokkal is, mivel január 31-ig kiléptetik a VÁM 91-es okmánnyal a korábbi szabá­lyozás szerint azokat a szál­lítmányokat, amelyeket még 1994-ben vontak kiviteli ellen­őrzés alá.

Next

/
Thumbnails
Contents