Somogyi Hírlap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-14 / 12. szám
1995. január 14., szombat SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Városfejlesztési koncepció, gazdálkodás Tőke kell Boglárnak Aránytalanul nagyok Bala- tonboglár működési költségei, és a vagyon felélése sem folytatható. Hosszú távra tervezve át kell alakítani a tóparti város pénzügyi politikáját. Balatonboglár anyagi kilátásairól a képviselő-testület pénzügyi bizottságának első ülése után Steiner Dezső, a bizottság elnöke nyilatkozott a Somogyi Hírlapnak. — A kapott tájékoztatóból kitűnik, hogy a város idei költségvetése részvényeladásokkal, illetve a jelenleg forgalomképes ingatlanvagyon negyedének értékesítésével és hitelfelvétellel hozható egyensúlyba. Ebből arra a következtetésre jutottam — mondta —, hogy a város pénzügyi politikáját át kell alakítani, a takarékosság jegyében. A működési költségek egy ilyen lélekszámú városnál az elvárható mértéknél aránytalanul magasabbak. A vagyon felélése sem folytatható, és százmilliós fejlesztést nem tud vállalni az önkormányzat, csak a vállalkozói tőke bevonásával. A bizottság elnöke az intézményi rendszer átalakítását is szükségesnek tartja. Ez magába foglalja a városüzemeltetés hatásköreinek áttekinthetővé tételét és a vagyonkezelői szervezet létrehozását. — Négyéves városfejlesztési koncepcióra van szükség — mondta, külön kiemelve a szőlőskislaki városrész fölfedezésének fontosságát, mert az ott meglévő vendégfogadó háttér jó alap a horgászvizek fejlesztésére, amihez elengedhetetlen az úthálózat korszerűsítése. A városfejlesztés meghatározó eleme, véleménye szerint, hangsúlyozottan a vállalkozói tőke bevonása, amelyhez az önkormányzat a jogi hátteret és a műszaki tartalmat biztosítja. Példaként említette a szabadstrand elkészült beépítési javaslatát, amely rendkívül megnyerte a pénzügyi bizottság tagjainak a tetszését is, ám jónak tartaná, ha minél előbb testület elé kerülne, hogy bemutathassák a befektetőknek, s megkezdődhessen a telkek értékesítése. G. M. Mindennapi kenyér alapítvány Siófokon Szegények boltja Siófokon, ebben a jómódúnak tartott városban is sokan vannak, akiknek gondot okoz a napi tej, kenyér megvásárlása. Többségük nem megy segélyért, mert szégyellj sorsát. Kispénzűek boltját tervezik most — összefogással. Rövid időn belül létrejön az az alapítvány, amely minden bizonnyal a „Mindennapi kenyér” nevet viseli — hogy a szemérmes szegények elérhető áron hozzájussanak az alapvető közszükségleti cikkekhez. Az első megbeszélésre siófoki társadalmi szervezetek, klubok, egyesületek és vállalkozások képviselői gyűltek össze, s megvitatták a részleteket. Az alapítvány forgótőkéjét többféle akcióval próbálják összegyűjteni. Javasolták, hogy a város több pontján urnákat helyeznek el. Fölmerült egy kulturális műsor szervezése is az alapítvány javára. Szakemberekből, jogászokból álló kuratórium irányítja majd az alapítvány munkáját, s e testület feladata, hogy leüljön tárgyalni a siófoki önkormányzattal. (Fónai) KICSIK A JÁTSZÓTÉREN. A Balaton-parti iskolások a téli tornaórák jó részét a tó jegén korcsolyázva, játszva szokták eltölteni. A Balaton azonban az idén még mindig nem alkalmas a téli sportokra. Képünkön a siófoki Vak Bottyán Általános Iskola 2. osztályos tanulói — jobb híján — egészségügyi sétájuk során jégkorongozás, csúszkálás helyett a hintákat választották játszótársul. Fotó: Czene Attila Üzleti partnereket keres a postai feldolgozó Szentgyörgy bizonyít A Magyar Posta Rt Pécsi Igazgatóságának tízéves balatonszentgyörgyi feldolgozó üzemében éjszakánként megbízható kezek dolgozzák fel a beérkezett levél-, csomag és hírlapküldeményeket, hogy Zala, Somogy délnyugati részének és Veszprém nyugati felének 202 hivatalából minél gyorsabban kézbesíthessék a címzetteknek. Évtizede komoly fejlesztési program első állomásaként valósult meg a balatonszentgyörgyi gócközpont. Dr. Szilágyi Béla, a Pécsi Postaigazgatóság gazdasági igazgatóhelyettese elmondta, hogy akkoriban nagyobb léptekben gondolkodott a posta, mert tizenöt év alatt a balatonszentgyörgyihez hasonlóan 16 feldolgozót szándékozott telepíteni az országban. Az anyagiak hiánya miatt mindössze négy valósult meg, és a régióban igen érzik a hiányát a tervezett dombóvári és pécsi központnak. Bár ma is tart a szakmai vita, hogy szükséges-e ez a fejlesztés, ám a balatonszentgyörgyi üzem egyértelműen bizonyított. Németh György, az üzem vezetője elmondta, hogy nincs látványos fejlesztésre lehetőségük. A kereskedelmi, üzleti szemlélet az átszervező elv, amelyet érvényesíteni szeretnének. A balatonszentgyörgyieknek ugyanakkor jelentős munkaadója az üzem, amelynek 196 dolgozójából a kétharmad helybéli. Nekik is érdekük és a megvalósult jelentős értékű épületek gazdaságos kihasználása szempontjából is fontos, hogy mielőbb megoldást találjanak a napközbeni hasznosítására. Az elmúlt években megszervezett pénzfeldolgozás — amely ma már jelentős bevételeket jelent az igazgatóságnak — után most olyan partnereket keresnek, akikkel együttműködhetnének a postai szolgáltatást is igénylő tevékenységben. Az egykori „korszerű” gépsort mindenesetre leszerelték, mert kiderült, hogy gyorsabb és pontosabb a kézi válogatás, és helyet teremtettek a leendő partnereknek. Gáldonyi Magdolna A Siokom takarékosságra int, és bíróságra jár Ingyen fűtöttek Siófokon 1131 lakást fűtenek a siófoki önkormányzat tulajdonában lévő Siokom Részvény- társaság gázzal üzemelő kazánházai. Szabó Zoltán műszaki igazgató elmondta: először fordul elő, hogy a lakosságnak több pénzébe kerül a fűtés, mint a közületeknek. Takarékosságra eddig nem mutatott hajlandóságot a fogyasztók túlnyomó része. Az utóbbi két évben az önkormányzat hárommillió forinttal támogatta azokat a lakástulajdonosokat, akik a beruházás felét állva hajlandóak voltak arra, hogy mérni és szabályozni lehessen a fogyasztást. A Siokom által fűtött lakások tulajdonosainak egyharmada vállalkozott a modernizálásra és a számok bizonyítják: ezáltal 10-40 százalékos megtakarítást sikerült elérni. A következő fűtési szezontól, ez év októberétől teljesen megszűnik Siófokon az átalánydíjas fogyasztás, minden ház „költekezését” külön mérik. Az idén átlagban mintegy 31 százalékkal kell többet fizetniük havonta a fogyasztóknak a szolgáltatásért. Másfél szoba esetén 734, két szoba esetén 928, két és fél szoba esetén 1202 forint lesz várhatóan a havi díj — a szakemberek számítása még önkormányzati jóváhagyásra vár. — Jelentősen zavarja működésünket, hogy 9,4 millió forinttal tartoznak cégünknek a fogyasztók — mondta Szabó Zoltán. — Ez az idei év tervezett árbevételének csaknem 16 százaléka. (Az országos átlag 12 százalék.) Valamivel többel tartozik a lakosság, mint a közületek, és adataink szerint a fogyasztók két százaléka notórius tartozó, aki egyáltalán nem hajlandó fizetni. A nyár elejétől intenzíven dolgozunk az ügyek peresítésén. A folyamat ezekben a napokban felgyorsult; tömegével mennek ki a bírósági fizetési meghagyások. Sokan csak az idézéseket meglátva hajlandóak komolyan venni tartozásukat, és ekkor általában részletfizetési kedvezményt kérnek. Megkaphatják, de ebben az esetben már terheli számlájukat a bírósági illeték is. A Siokom öt kazánházában 1993-ban 372 ezer köbméter gázt tüzeltek el. (Óriási ez a szám; nagy házban élő család, kemény téli napokon 10 köbmétert fogyaszt naponta.) Olcsóbb lehetne a szolgáltatás — mondta még Szabó Zoltán —, ha a piaci törvényeknek megfelelőn a gázt eladók megbecsülnék a nagy vásárlót (ez esetben a Siokomot), és ré- • szűkre — ugyanúgy, mint a Lajtától nyugatra, kedvezménnyel adnák a nyersanyagot. Czene Attila Tavaszra var, napsütésre - mert a tél hideg Tolókocsiban az utcán — Egy dunántúli fuvarozó- vállalat gépkocsivezetőjeként hosszú ideig úgy éltem az életem, mint bárki más. Aztán csaknem húsz éve egy csapásra minden megváltozott — mondta Filácz Sándor. Tolókocsiban a Sió Áruház előtt ül. Kéregét. A hideg pirosra csípte arcát, míg sorsának tragikus fordulatáról beszélt. — Éjszakai szállítás közben elromlott a kocsi; aláfeküdtem, hogy megnézzem, mi lehet a hiba — mondta. — Azon az úton ritka volt még nappal is a forgalom... Akkor azonban egy többtonnás kamion jött, és összezúzta mindkét lábát, úgy, hogy amputálni kellett. — Van fedél a fejem felett. Mindent megtettem a megélhetésemért, még disznót is neveltem. Úgy szereztem neki élelmet, hogy összegyűjtöttem a kukákból a kidobott kenyeret. Aztán egyre kevesebb lett a kidobott kenyér, vagy mások, fürgébbek megelőztek. Tolókocsival nehéz versengeni. Filácz Sándor az élet peremére szorult. — Arra kényszerültem, hogy az emberek jóindulatára számítva adományokból tartsam fenn magam. Az emberek jók; akinek kevés van, az is ad. Autóval érkezők nem járnak erre, nem esik útjukba a parkolóból az áruház felé menet ez a hely. S vannak ismerőseim. Sok emberrel köszönőviszonyban vagyok, s beszélgetnek is velem. Kedvesek, és nem érzem, hogy szánako- zóak lennének. Ez jólesik. Van, persze, közönyös is, de az mindenkivel szemben az, nemcsak velem. — Hogyan tovább? — Nem tudom. Nincs sok remény arra, hogy sorsom valaha is jobbra forduljon. Várom a tavaszt; nem szeretem a telet, mert hideg. Napsütésben más az életem is: mindent szebbnek látok. Ondrejovics László Filácz Sándor — az áruház előtt Fotó: Czene Attila 33 millió három falu gyerekeinek Összevont testületi ülést tartottak Ságvár, Som és Nyim képviselői. A ságvári iskola és óvoda számára, ahová a három település aprói járnak, 33 millió forintos költségvetést biztosítottak. A körjegyzőség működtetésére nyolcmillió forint jut. Nyimben és Somban a pénzszűke miatt nehéz évnek néznek elé a választott vezetők, Ságváron marad mintegy 18 millió forint — fejlesztésre. Telefonvonalak Ordacsehiben A tervezettnél több, 159 telefonvonalat épített ki a Matáv Rt-vel kötött szerződés alapján az Ékszol kft dolgozói Ordacsehiben. A kilencmillió forintos beruházás hiánypótló szakasza hamarosan befejeződik, különös tekintettel a nyomvonal-helyreállításokra. Ezután egyenlítik ki a számlát. Siófokról indult a Himalájára Banai Tibor siófoki fiatalember egyedül indult útnak, hogy megmássza a Himalája egyik, hatezer méter magas csúcsát. A kalandos kedvű férfi túljutott nagy útjának első szakaszán; már elhagyta az iráni-pakisztáni határt is. Most kezd a lellei Philips-üzem A napokban kezdi meg a próbagyártást a balatonlellei Philips üzem, amelyben szórakoztató, illetve konyhai elektronikához és gépkocsikhoz készítenek nyomtatott áramköröket. A szerződéskötéstől az indításig mindössze fél esztendő telt el: szeptemberben írta alá a megállapodást a budapesti Híradástechnika Rt és a Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank Rt mint tulajdonosok a klagenfurti Philips Leiterplatten Austria GmBH-val; októberban kezdték az üzemcsarnokok átalakítását és a gépek telepítését, amelyeket most indítanak. Kőröshegy működőképes Gazdag Károlyt választották Kőröshegy alpolgármesterének, s a településen négy bizottság segíti majd a döntéshozók munkáját. A beruházásokat valószínűleg mérsékelni kell, de Kőröshegy működőképessége biztosított - mondta Pavlek Ferenc polgármester. Szülők, nevelők hálóznak A balatonboglári általános iskola ebédlőjében ma este a szülők-nevelők báljára terítenek. A szülői munkaközösség hagyományos rendezvényével az iskola alapítványát gyarapítja, a gyerekekért. A báli bevételből az intézmény szakköreit, csoportjait támogatják. Az alapítványhoz a múlt tanévben 17 pályázat érkezett, s több százezer forintot osztottak ki. A Siókom részvénytársaság gázzal üzemelő Kazánháza
