Somogyi Hírlap, 1994. december (5. évfolyam, 283-308. szám)

1994-12-05 / 286. szám

1994. december 5., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 A jegyző-ügy újabb fejleményei Törvénysértő testületi döntések Berényben Törvénysértések sorozata, nyolchónapi idegőrlő pereske­dés, többmilliós anyagi veszte­ség a község kontójára. Bala- tonberényben az április 11-én kirobbant s november 29-én, a kaposvári Munkaügyi Bírósá­gon részítélettel zárult, emlé­kezetes jegyző-ügyben csilla­podni látszanak az indulatok. A jogszerűség teljes mellőzésé­vel többszörösen lefolytatott, „ördögűző” testületi üléseket a kérdésben erősen megosztott lakosság is látta a kábeltévén. A tavasszal „hivatalvesztéssel és fegyelmi büntetés kiszabá­sával” sújtott Szabó Gyulát bi­zonyíthatatlan, szubjektív ala­pállású vádpontokban „találta bűnösnek” az az önkormány­zati képviselőkből alakult fe­gyelmi bizottság, amelynek két tagja induló jelölt a helyható­sági választásokon. — Az a morbid helyzet állt elő, hogy bár kezdettől fogva el­leneztem ezt az egész boszor- kányüldözősdit, nekem kellett a jegyző kontra önkormányzat perben az alperest képvisel­nem, mivel a hivatal által felkért ügyvédnő a legutóbbi tárgyalá­sokon meg sem jelent. — Nagy Károly balatonberényi polgár- mester rosszallóan a fejét csó­válja. — Hiába figyelmeztettem őket, nem is egyszer: baj lesz, nem törvényes, amit csináltok. A jegyzőt csak az menesztheti, aki kinevezte: a képviselő-tes­tület. Csaknem 200 aláírás gyűlt össze a jegyző védelmé­ben, ám a dologról a képviselők hallani sem akartak, s öt-kettő arányban leszavazták a tárgya­landó napirendet... Hogy miért kellett a bíróság­nak nyolc hónap a napokban megszületett állásfoglaláshoz, rejtély. Az is több, mint elgon­dolkodtató: miért nem tett ész­revételt az állásfoglalásra több oldalról is felkért Köztársasági Megbízott Területi Hivatala? — Meggyőződésem: más, felsőbb szinteken is mulasztás történt — mondta a hosszú kényszerpihenőt tartó jegyző, aki vétlenségét bizonyítandó a végsőkig elszánt. — Függetle­nül attól, hogy maradok-e vagy sem, ezért az ártatlanul elszen­vedett huzavonáért elégtételt kívánok venni. A feleségem munkanélküli, én hónapok óta egy fillért sem kapok. Ide jöt­tem, hogy dolgozzam a faluért, s amikor a törvényesség betar­tására szólítok fel, akkor meg­rágalmaznak, eltiltanak, lejá­ratnak minden lehetséges fó­rumon. Én még most is haj­landó vagyok a kompromisz- szumra, hiszen tisztában va­gyok vele, hogy az elmaradt já­randóságaim micsoda kiadást jelentenek a falunak. Ha az új felállású testület igényt tart a munkámra, talán maradok. Az ügyben eljáró Hanyeczné dr. Varga Rita bíró tanácsa a balatonberényi testület (ponto­sabban: a fegyelmi bizottság) áprilisi döntését hatályon kívül helyezte, s megállapította, hogy a fegyelmi eljárás során a testület valamennyi ide vonat­kozó paragrafust és jogsza­bályt megsértette. Másfél millió forintot ítélt meg a jegyzőnek, aki további jogos követelések­kel is élhet. Cs. K. E. Újabb család-tagok a marcali tejüzemben Túró Rudi izmosodik A túrórudacskákat a csokifürdő felé viszi a futószalag A szerző felvétele Több mint 24 millió darab Túró Rudival rukkolt ki az idén a marcali Tejdesszert Kft. A tavasszal privatizált tejüzem a dunántúli piac birtoklása mel­lett a fővárosban is kezd hódí­tani, s most műszaki fejlesz­téssel készül a nyugati piacon való megjelenésre, a Túró Rudi exportálására. Kedvelt terméküket, a Túró Rudit éppen tíz éve kezdték gyártani Marcaliban. Szabó Gábor termelési igazgatóhe­lyettes elégedett a tinikorba lépő „Rudi” fejlődésével. Szeptembertől, amikor a diá­kok újra együtt vannak, felfut a fogyasztás, és ezzel együtt a termelés is. Nyáron heti 400 ezres szállításaik voltak, ma már 750 ezernél tartanak. — Partnereinknek, a tejter­melőknek sikerült bizonyíta­nunk, hogy korrektek va­gyunk, tartjuk magunkat a megállapodáshoz, amit egy­mással kötöttünk — mondta Szabó Gábor. — Elsősorban azzal nyertük meg a bizalmu­kat, hogy pontosan fizetünk, az extra minőségért szeptem­bertől már 28 forintot literen­ként. — Ennek okán viszont a fo­gyasztó attól tart, hogy neki kell majd mélyebben a zse­bébe nyúlni, ha Túró Rudit akar venni... — Mi gyarapítani szeret­nénk a piacot — mondta az igazgatóhelyettes. — Szep­temberben, amikor 1,50 forint­tal emeltük az extra tej átvételi árát, a plusz kiadást nem tet­tük rá a „Rudira”. Érdeke ez a Tejdesszert Kft-nek, hiszen a Dunántúl után más régiókba is szeretne betörni; ez Budapes­ten, valamint Kalocsa és Ceg­léd környékén már sikerült. Újabb műszaki fejlesztéssel és a higiénés szint növelésé­vel akarják elérni, hogy termé­keik szavatosságát mestersé­ges tartósító nélkül is 14-ről 21 napra növeljék. Ez pedig már exportképessé is teszi a Túró Rudit. Csakúgy, mint a válasz­tékbővítés. A már ismert gyü­mölcs- és kakaótöltetű vala­mint a „Szuper” összetételű túrórudi családhoz rövidesen csatlakozik a legújabb kistest­vér, a Junior. Kun G. Tibor Se itt, se ott állapot a kulturális intézményben Felemás helyzetű marcali múzeum Erdésztanulók Stihl-órán Igen jó kapcsolat alakult ki az utóbbi években a marcali Erdőgazdasági Szakiskola és az ismert Stihl cég között. Az utóbbinak a képviselői gyak­ran fölkeresik az iskolát, sok jó tanáccsal látják el az oktatókat és a hallgatókat. Legutóbb a múlt héten jártak a szakisko­lában; ezúttal vieóról mutatták be a leendő erdészeknek — különböző munkáknál a moto­ros körfűrészt és a többi szer­számot. Termékei népszerűsí­téséért a német cég a szakis­kolának kedvezőbb áron adja szerszámait, és támogatja részvételüket az országos versenyeken is. Az 1972-es alapítású, mun­kásmozgalmi és helytörténeti gyűjtésre szakosodott intéz­mény, még mint járási központ nyitotta meg kapuit, aztán húsz évig a megyei múzeumhoz tar­tozott. A marcali Lengyel Jó­zsef Helytörténeti Múzeum a ki­lencvenes évektől egyfajta szellemi műhellyé kezdett válni, amely a település kultúrá­ján maradandó nyomokat ha­gyott. Alig három esztendővel a megyétől történt leválás után — az új önkormányzati törvény előírása szerint — visszaadá­sáról szólnak a hírek. — Hivatalos értesítést még sehonnan sem kaptunk, éppen ezért nagy a bizonytalanság — mondta dr. Gál József. A „két­személyes” közintézmény igazgatója és Székely Jenőné gazdasági ügyintéző egy olyan kompromisszumban látnák biz­tosítottnak a további működést, amely kettős finanszírozást fel­tételez. — A mérleg egyik serpenyő­jében a biztos szakmai és tu­dományos háttér van - bele­értve a kutatások lehetőségét is -, a másikban az önállóság, a helyi igényekhez való rugal­masabb alkalmazkodás — mondta az igazgató. — A me­gyei múzeum a maga kiterjedt kapcsolatrendszerével nyújthat segítséget, míg az önálló költ­ségvetésből a helyi ötletekre, kezdeményezésekre is futja. — A képviselő-testület leg­utolsó ülésén határozott az 1995. januári átadásól. Olyan anyagi helyzetben vagyunk, hogy nem tudjuk tovább vál­lalni a fenntartást — mondta dr. Árvái Zoltán marcali jegyző. — Én személyes kudarcként élem meg, ha a múzeum elke­rül a várostól. — Auguszt Bá­lint tanácsos annak idején so­kat lobbizott azért, hogy a mú­zeum Marcalié legyen. — Az intézmény bekapcsolódott a helyi kulturális vérkeringésbe, igényes, alapos munkát vé­gez. — Az idő most ellenünk dolgozik — összegez dr. Gál József. — Ebben a „sem itt, sem ott” állapotban képtelen­ség megtervezni a munkát. Ar­ról nem is beszélve: 1996-ra a honfolalás 1100. évfordulójára mi is rangos kiállítást szeret­nénk. Ebben a felemás hely­zetben azonban nem merünk lépni. Ennek kárát pedig a kö­zönség látja, sajnos. (Csíky) Kovács József kedves képével, az „Attila olvas”-sal A kedvenc? A kedvenc At­tila, a most 57 éves marcali tanár-festő immár felnőtt fia. Úgy is, természetesen, mint vér a véréből, de úgy is, mint portré, amelyet a mindig ro­hanó fiatalok örökké rövidre szabott ideje miatt tíz perc alatt kellett elkészítenie. Sike­rült, és most az „Attila olvas” a kedvenc, meg a két aranyos unoka rajza, meg - régebbről - az Öregség, me­lyen átdereng a fakó magány, a talán már nem is fájó, hideg elhagyatottság. Kovács József annyira Marcali, hogy nem győz róla Kortárs alkotók Marcaliban • • Az Öregség és a szép eleget beszélni. Édesapja, az ügyes kezű fafaragó mint megbecsült útkaparó telepe­dett meg itt, Jóska és testvé­rei Gombán nőttek fel. Úgy szerette ezt a tájat, hogy azt gondolta, a lábát sem teszi ki innen, de aztán csurgói diák­ként érettségizett, majd egri és pécsi főiskolásként szer­zett diplomát. Most aztán: vissza, Marcaliba! Hát per­sze, hogy nem lett belőle semmi. Kezdő tanárként De- vecserbe küldték, ahol is há­rom hetet adott magának, s lett belőle 17 év. Csak ezután sikerült visszatérnie iskolás lányaival, feleségével és Atti­lával. Ahol valamikor kisdiákként lábujjával rajzolt lovaskato­nákat a porba, most tanítani kezdte az új nemzedéket: földrajzra, meg a vonalak, színek, árnyékok, fények gyönyörűségére, amit amúgy egyszerűen csak rajznak ne­veznek. így a város második általános iskolájában, a Mik- száthban is, ahol a kezdetek­től tanít, remél, egészen nyugdíjig. A porba rajzolt képek már messze vannak. Messze a csurgói kollégium, ahol a fo­lyosók falait a gimnazista Ko­vács Jóska képeinek sok tu­catja díszítette. Tájképek, tör­ténelmi témák, portrék, csendéletek. Kijött a könny a szeméből, amikor érettségi után húsz esztendővel visz- szatérve, egykori, ifjonti alko­tásai közül tizenhármat szá­molt meg a falakon. Csurgó! - hírnevéhez méltó, igazi csoda volt. A csodák csodája pedig az első igazi mecénás, a kollégiumi­gazgató, Cselényi János, aki sok-sok kis művét vásárolta meg (hogy anyagilag támo­gassa a tehetséges fiút) 4-5 forintokért, amik néhány hét alatt egy húszassá álltak ösz- sze, kész vagyonná, hiszen hazáig 2,60-ba került egy re- tur, tellett ajándékra a szü­lőknek, a testvéreknek. Szép volt, szép, mint a hamvas ifjúság, szép, mint az októberi platánfák színei, szép, mint a marcali dombok lányos, lágy, finom hajlatai, szép, mint immár 36 éves há­zassága, felesége megér­tése, szép, mint a küzdelem a szertelen kamaszokkal az is­kolában. Szép, mint a tervek, hogy a gyakran ma is alkotásra in­gerlő bizsergés a tenyerében, ujjaiban megteremti majd még azokat a képeket, ame­lyek odabent, „legbelül” örök­kön készülnek. Kun G. Tibor A marcali tévé heti műsora Hétfő 19.00: Rajzfilmsorozat. 19.30: Angélique az angyali márkinő - fr. film. Kedd 19.00: Marcali híradó, benne választási műsorok. 19.30: Sporthíradó. 19.45: Tavaszi zápor - magyar film. Szerda 19.00: Marcali hír­adó ism. 19.30: Sporthíradó. Csütörtök: 19.00: Körkép - kul­turális magazin. 19.55: Válasz­tási műsorok. 20.20: Kék bal­lada - amerikai zenés film. Pén­tek 19.00: Körkép ism. 19.55: Választási műsorok. Vasárnap 19-23: Élő adás a városházáról. Sávolyi gázépítés A végéhez közeledik a veze­tékes gázépítés Sávolyon. A kaposvári Gázunio kft kivitele­zésében készülő gázprogram során a belterületen gyakorlati­lag befejeződtek a munkák; az igénylő 124 család közül 30 már engedélyt kapott a belső bekötésre is. A vezeték építé­se várhatóan a tavasszal foly­tatódik a község külterületén. Táncostalálkozó Szentgyörgyön A Kisbalaton Táncegyüttes jelenlegi tagjai és vezetői ba­ráti, táncos-zenés találkozót szerveztek a hét végére a ba­latonszentgyörgyi művelődési házba. A kötetlen klubestre és az ezt követő táncházra mind­azokat a táncosokat és zené­szeket meghívták, akik valaha az együttes munkájában részt vettek. Az esten tájékoztatták őket a táncegyüttes terveiről is. Operett a sport- csarnokban Több mint 300 somogy- szentpáli nyugdíjast hívtak meg a fővárosi művészek köz­reműködésével tartott ope­rettműsorra. Ezt tegnap tartot­ták az új sportcsarnokban. Ez volt a második nagy rendezvé­nyük. Az önkormányzat az idő­sek számára egyfajta karácso­nyi ajándéknak szánta a gálát. Növendékek hangversenye Mikuláskor rendezi meg a Marcali Városi Zeneiskola II. növendékhangversenyét. A ka­rácsonyi ünnepkör jegyében összeállított műsorba a felké­szítő tanárok a népszerű gyer­mekdalok mellé Kodály-, Schu­mann- és Schubert-műveket válogattak. Több mint húsz hangszeres szólistát, illetve duettet hallgathat a közönség. Kocsma, színház A közkedvelt jazzkocsma sorozat részeként St. Martin szaxofonművész lépett szín­padra szombaton Marcaliban. A kulturális központban dél­után öt órától kellemes zene mellett gyűltek össze a helyi aszaltársaságok. Folytatódik az intézmény idei, utazó szín­ház akciója is: ma Kaposvárra megy a busz, s a marcali gye­rekek a Csiky Gergely Szín­házban az Óz, a nagy varázs­ló című proukciót tekintik meg.

Next

/
Thumbnails
Contents