Somogyi Hírlap, 1994. december (5. évfolyam, 283-308. szám)
1994-12-05 / 286. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP — BELPOLITIKA 1994. december 5., hétfő Széchenyi Ödön-díj a tűzoltóknak Posztumusz Széchenyi Ödön díjban részesítette a Magyar Tűzoltó Szövetség Benkó Tibor és Csányi István tűzoltóhadnagyot, akik néhány napja tragikus körülmények között vesztették életüket. A szervezet választmánya 20-20 ezer forintos gyorssegélyben részesítette a két hős családját. Munkaügyi folyamatok Az esztendő harmadik negyedévében is nagymértékben gyarapodott a gazdasági szervezetek száma, bár a növekedés üteme valamelyest mérséklődött. A húsznál több dolgozót foglalkoztató cégeknél a fizikai dolgozók száma 8,4 százalékkal csökkent, a szellemi foglalkozásúaké a tavalyi szinten maradt. A foglalkoztatottság csökkenése ösz- szességében 2-3 százalékosra tehető januártól szeptember végéig ebben a körben. A fizikai állományban dolgozók száma a 300-nál több alkalmazottat foglalkoztató cégeknél jóval nagyobb arányban, 14 százalékkal esett vissza az egy évvel korábbihoz képest. Létszámuk a harmadik negyedévben az első félévhez képest valamelyest azonban növekedett. Arany Európa-díj A német ARD-Televízió 26. Arany Európa-díjainak szombati vígszínházbeli átadásán Horn Gyula miniszterelnök politikai különdíjat kapott az egykori Kelet-Nyugat-Európa között lévő vasfüggöny lebontásában vállalt szerepéért. Az európai kulturális és szórakoztatóipari díj gálaestjére először került sor Németországon kívül. A szervezők a berlini fal lebontásának 5. évfordulója alkalmából a díjkiosztás helyszínéül Budapestet választották, mivel az egykori szocialista államok közül a magyarok voltak az elsők, akik megnyitották határaikat a keletnémetek előtt. Jogsegélyszolgálat a kisebbségeknek Jogsegélyszolgálattal, folyamatos tanácsadással és különböző kiadványokkal igyekszik majd segíteni a kisebbségi önkormányzatok működését a Nemzetiségi és Etnikai Kisebbségi Hivatal. A december 11—i helyhatósági választásokon közel 800 közvetlen kisebbségi önkormányzat jön majd létre, amelyek közhatalmi jogosítványokat is kaptak. Ez nem jelenti a köz- igazgatás és a helyi adminisztráció megduplázódását. Huszonöt éves a dombóvári kórház A dombóvári kórházban regionális egészségügyi fórumot tartottak abból az alkalomból, hogy 25 éves az intézmény. Baranya, Tolna és Somogy megye kórházainak igazgatói Kökény Mihállyal, a Népjóléti Minisztérium politikai államtitkárával eszmecserét és vitát folytattak az egészségügy gondjairól, különös tekintettel a kórházak helyzetére. A dombóvári kórház 25 évvel ezelőtt, az induláskor még korszerűen felszerelt létesítménynek számított, ugyanis ez volt az egyik feltétele annak, hogy várossá nyilvánítsák Dombóvárt. Azóta azonban maga a város sokkal többet fejlődött, mint az állandó pénzszűkében lévő kórház. A balatonboglári tornacsarnok tétje Balatonboglár képviselő-testülete utolsó ülésén választotta ki a pályázó vállalkozók közül, hogy ki építse meg a tervezett tornacsarnokot. A város politizáló közössége ugyanakkor a döntés hátteréről vitatkozik. Van aki, odáig ment: a polgármester-választás tétje lett a torna- csarnok ügye. Lényeges tehát, hogy mit mondanak erről a jelöltek, akiknek ugyanazt a kérdést tettük fel: Hogyan ítélik meg a képviselő-testület döntését a tornacsarnok beruházásáról? Baron Ferenc (független): Sem célom sem feladatom a jelen képviselő-testület sport- csarnokkal kapcsolatos döntéseit kritizálni, de felettébb sajnálatosnak tartom, hogy ismét adódott valami, ami a város közvéleményét megosztja. Jóllehet sokkal kevesebb tájékoztatást kapott e témában a lakosság, mint elvárható lett volna. A 40-50 millióról induló költségvetés a legutóbbi közmeghallgatáson 90, járulékos költségekkel 110 millió forint fölé ment, és csak az első kivitelezési ütemet tartalmazza. Akik ismernek, jól tudják, sportbarát vagyok és alapvetőnek tartom a sport- centrum átgondolt fejlesztését — akár nagyobb léptékben is —, amennyiben garantált a város biztonságos működésének feltételrendszere, Szőlőskislak érdekeinek figyelembe vételével. Felelőtlenségnek csupán azt tartom, hogy a testület, napokkal a leköszönése előtt olyan nagyságrendű döntést hozott, amely a leendő önkormányzatot kényszerpályára állítja. Úgy gondolom, mindennemű fejlesztés csak a város teherbíró képességének ismeretében lehetséges. A döntést tiszteletben tartom, csak meghozatalának időpontja és módja miatt tiltakozom. Felelősségteljesebb döntéselőkészítést vártam volna a „szenátorainktól”. Gárdos Zoltán (Balatonboglári Polgári Egyesület): A kérdést nem értem igazán, mivel nem tudom, hogy mi épülne: középiskolai tornaterem, tornacsarnok vagy sportcsarnok? A méreteit nézve sport- csarnok. Még 1993 őszén nyert el a város 18 millió forint céltámogatást középiskolai tornaterem építésére. Miért ült a város ennyi ideig az elnyert támogatáson? A távlati célokat, lehetőségeket nézve a város egyik legértékesebb helyén építenének meg egy — még a bíráló szakemberek szerint is — külső megjelenésében szépnek nem mondható építményt. A döntésről alkotott véleményem: egy leköszönő képviselő-testület utolsó ülésén 6 igen szavazattal hogyan dönthetett egy 100 milliós beruházásról? Egy olyan beruházásnál, amelynek terhei nemcsak az 1995-ös, hanem a '96-os költségvetést is befolyásolják (megbénítják), minősített szavazattöbbségre lett volna szükség (8 fő). Az 1995-ös évre tervezett 66 millió forintos hiányba belerokkan a város. Nem lesz új út, járda, virág. Nem lesz elég pénz a város által működtetett intézmények fenntartására sem, nem beszélve a fejlesztésekről. Elhibázott döntés volt. A kérdés az: lesz-e kiút? Dr. Kovács Miklós (független): — Megítélésem szerint jól döntött a testület. Szeretném jelezni, hogy nem most az utolsó ülésén, hanem megfelelő előkészítés után szeptember 22-én és, mindössze egy ellenszavazattal. Most csak a pályázatok dolgában kellett kimondani a verdiktet: nevezetesen azt ki építi meg a középiskolai tornacsarnokot. Az elnyert céltámogatás 18 millió forint, ezt a mai világban eldobni halálos bűn. A létesítmény a középfoké lesz, de méreteinél fogva alkalmas lesz szinte bármely sportesemény vagy más rendezvény bonyolítására. Balatonboglár városi státusának dolgát is előbbre viszi. Ettől még épülhet járda, út és csatorna és természetesen általános iskolai tanterem. A város tehermentes, van beforgatható vagyona és részvénye. Ismerem az éves fejlesztési lehetőségeket, és azt gondolom, hogy minden évben vagy minden ciklusban kötelező egy városnak egy hasonló nagyság- rendű nemes cél. Csodálkozom, hogy most lángolnak fel az indulatok, holott, mint mondottam, a döntés nem új, és remélem, hogy az avatóünnepségén mindenki úgy fog örülni, mint amikor saját otthonába költözött. Ugye, az sem volt könnyű? Ami nehéz, az nem lehetetlen. G. M. A SOMOGYÉRT EGYESÜLET megyei képviselőjelölt listája (a 10 000 lakos alatti településeken) A szavazólapon majd az 1-es számon köszöntjük Önt 1. DR. GYENESE1 István a megyei közgyűlés elnöke, megyei közgyűlési elnökjelöltünk 2. FARKAS István Tab polgármestere, a Tűzoltó Szöv. elnöke 3. PAPSZT Lajos Lengyeltóti polgármestere, a Faluturizmus Szöv. elnöke 4. NÉMETH Lajos, Kéthely, isk. igazgató, polgármester 5. DR. MOHR Tamás Segesd, háziorvos, polgármester, az orvosi Kamara titk. 6. FARKAS László Vörs polgármestere, a Kisbalaton Szöv.társelnöke 7. BÁLINT Lehel Fonyód, ny. gimnázium igazgató, a Lions Club elnöke 8. DR. KOVÁCS József Taszár és Kaposhomok háziorvosa, polgármester 9. LENKEY Tibor Som, vállalkozó, polgármester 10. MOLNÁR József Böhönye polgármestere, a Földtulajdonosok Egy. tagja 11. JESZENSZKY János Gamás polgármestere, a Könyvtárirányító Biz. tagja 12. BERKES Sándor Inke, kisterm., p.mester-jel., a Megyei Gazdaszöv. alelnőke 13. VERKMAN József Kadarkút polgármestere, Vadásztárs. elnök 14. VÉGH Gábor Kisbajom, ügyv.-igazgató, polgármester 15. ÁRVÁI Tibor Nemesvid, polgármester, középisk. tanár 16. VIRTH József Szülök polgármestere, Mo-i Németek Egy. képv. , 17. BIHARINE Asbóth Emőke Csurgó, Közösségszolgálat Alap. közösségfejlesztője 18. SOÓS Tibor Igái, a Falun Élő Fiatalok M-i Szöv. ein. 19. HOCK János Balatonboglár, BB. ügyvezető igazgató, sportclub elnök 20. KOMPÁK György a Megyei Cigányszövetség elnöke 21. KUSZ Ernő Darány, ÁFÉSZ ny. főoszt. vez., polgármester-jelölt 22. POTH Ibolya Kapoly polgármestere, Karitatív Alapítvány ein. 23. SOMÓSI József Tarany polgármestere 24. CSIKÓS Nagy Márton Somogysárd, szobrász, polg.m.-jelöjt 25. HAJSZÁN Tibor Kaposmérő polgármestere 26. DR. KOVÁCS Tamás Csurgó és Szenta háziorvosa, sportegyesületi elnök 27. SZIRJÁK László B.mária polgármestere, a Balaton DNy-i Kisrégió elnöke 28. FRIEDRICH József Somogyszob polgármestere 29. HORVÁTH Sándor Csokonyavisonta polgármestere 30. NAGY Károly Ádánd polgármestere 31. SZÁSZ Endre Várda, festőművész További jelöltjeink "ABC" sorrendben: ANDRÁS Zoltán Babócsa polgármestere ÁCS Attila Nagybajom, mg-i szöv. agármérnök, polgármester, Horgászegy. elnöke ÁGYIK Lajos Bedegkér polgármestere BENKES László Mesztegnyő polgármestere, a "Híd” a Boronkán Egy. elnöke CSEKE László Nagyatád, Ötvöskónyi, Nagykorpád lelkésze CSÖNDÖR József Pusztakovácsi polgármestere DR. FORRÓ Ilona Kaposgyarmat, KSH közgazdász FOGARASI László Mernye, Megyei Ónk. munkatársa, polgármester-jelölt GOÓZ Mihály Buzsák isk. igazgató, a Ped. Kamara tagja HANZEL László Somogyvámos, igazgató-tanító, polgármester DR. HILD József Szentgáloskér polgármestere, állatorvos HORVÁTH Béla Görgeteg polgármestere IVUSZA Tamás Délsomogyi Mg-i Kombinát vezérigazgatója DR. JAKAB József Igái polgármester-jelöltje, a Megyei Ónk. főoszt. vez. KATUS Lajos Balatonlellei Fürdőegyesület elnöke KERN Zoltán Tapsony, iskolaigazgató, Körzeti Diáksportköri elnök KRUK Tibor Mosdós, raktáros, polgármester MÁTÉ László Balatonföldvár, DRV. üzemigazgató MATYÓK József Lakócsa erdész, polgármester, horvát települések képviselője MÓD János Kutas, testnevelőtanár, alpolgármester DR. PAP Imre Nágocs, Zics, Miklósi háziorvosa, a Triatlon Szöv. ein. tagja DR. PÁSZTY György, Szentbalázs, Agrártud. Egy. Intézeti ig. SÁMOLY Endre Somogyszil polgármestere SOMOGYI-MAGYAR József Somogysámson polgármestere SZABÓ Tibor Juta polgármestere SZILÁGYI István Gyékényes, Zákány, Mg-i Szöv. elnök TÍMÁR Lajosné Iharosberény, tanítónő TÖRŐCSIK László Karád ÁFESZ-ellenőr, Andocs Horgász Egyesület elnöke DR. VISNYEI Sándor Homokszentgyörgy állatorvos, a M-i Állatorvosi Kamara ein. ZAKÓCS László Pogányszentpéter, gépész, polgármester (65258) Kereszténydemokrata Néppárt választási programja Kölcsönös kisegítés és szociális érzékenység Az önkormányzati választások idején jó lehetőség kínálkozik arra, hogy a kereszténydemokrácia egyik pillérét, a kölcsönös kisegítés elvét (szubszidiaritás) bemutassuk. Ez kimondja, hogy amit egy ember megvalósít, alkot, azt egy közösség nem ragadhatja el tőle, amit egy kisebb közösség képes létrehozni, azt a nagyobb csoport sem veheti el. A döntéseket mindig azokon a szinteken kell hozni, ahol felmerültek, mert ott működnek a leghatékonyabban is. A felsőbb szintek beavatkozása csak akkor tűrhető el — de akkor ez elkerülhetetlen —, ha az bizonyíthatóan a nagyközösséget szolgálja vagy ha az alsóbb szint valamilyen ok miatt képtelen eleget tenni feladatának. Ezért a Kereszténydemokrata Néppárt kívánatosnak tartja a településeken kialakult kisebb-nagyobb közösségek működését, mert csak így hozhatók létre széles társadalmi rétegekre támaszkodó önkormányzatok. Különleges jelentőséggel bírnak a települések városi-községi önkormányzatai, melyek feladata a lakóhely működőképességének fenntartása. Nem lehet viszont joga a lakóhelyen tevékenykedő egyéb szervezetek belső dolgaiba beleszólni. Ezek az önkormányzatok önálló, egymás mellett élő, de egymástól független szervezetek. Ebben a viszonylatban tud a legeredményesebbé válni az egyén, a család, az egyházközösség, stb... a városi, a megyei önkormányzat. Úgy gondolom, hogy a fentiek rögzítése azért fontos, mivel a megyére kiterjedő programunkat a jelenlegi két hasábon közölni nem lehet, viszont bemutatjuk, hogy az önkormányzati feladatok megvalósításának módját milyen úton közelítjük meg! Most rátérünk néhány fontos feladatra: A döntéselőkészítés folyamatából hiányoznak azok a meghirdetett rendszeres fórumok, ahol a lakosság közvetlenül elmondhatja véleményét az őket érintő eseményekről. Szükséges, hogy a helyi sajtón — ahol van —, kábeltelevízión, vagy akár röplapokon keresztül folyamatos legyen a tájékoztatás. Térségünkben az infrastruktúra fejlesztése meglehetősen vegyes képet mutat. Néhol semmi sem változott vagy csak úgy, hogy a meglévő kommunális rendszerek még öregebbé váltak. Máshol az elmúlt ciklusban korszerűsödött a víz-, villany-, gázhálózat, tatarozták az iskolát, ,a polgármesteri hivatalt, templomot, építettek orvosi rendelőt és tornatermet... Fel kell tehát mérni, hogy a hátrányos területek az adottságok vagy egyszerűen az akarat, vagy a szakértelem hiánya miatt képtelenek a felemelkedésre. A művelődés lehetősége olyan alapvető emberi szükséglet, mely mindannyiunk gondolkodását teszi termékennyé. A kultúra támogatása ugyanúgy kötelessége mindannyiunknak, mint a hagyományok ápolása megőrzése a későbbi generációk részére. Erősítsük ezért a már meglévő hazai és a nemzetközi kapcsolatainkat, támogatva a határainkon túl élő magyarságót, és karoljuk fel a határainkon belül élő kisebbségek külföldi kontaktusainak kiépítését. Segítsük át a jelenlegi anyagiakban szűkös időszakon a kultúránkat hordozó színházakat, múzeumokat, könyvtárakat, iskolákat, melyek múltunk ereklyéit őrzik, de jövő nélkülük elképzelhetetlen! Ifjúságpolitikánk kialakításakor az érintett korosztály véleménye meghatározó legyen. Mát kevés a korszellemet kárhoztatni, met teleüléseink nagyobb részén fiatalságunk alig talál kulturált szórakozási lehetőséget. Fel kell karolni minden olyan egyéni, vagy csoportos kezdeményezést, mely az ifjúságunk szabadidejének hasznos eltöltését célozza meg. A fiatalok munkalehetőségének bővülését megnyugtató módon csak a rohamos gazdasági fellendülés oldhatja meg. Addig is az önkormányzatok, és a munkaügyi központok szorosabb együttműködése enyhíthet a kialakult helyzeten. A már unalomig ismételt tömegsportot szervezzük újjá és működtessük. Lássuk meg, hogy felnőtt lakosságunk egészségi állapota milyen katasztrofális méretekben romlik. A mozgás nemcsak a betegségek megelőzését jelenti, hanem a lélek egészségének megőrzését is elősegíti. A sport sokkal olcsóbb, mint a gyógyítás. Döntsünk a szociális kérdésekről az eddigieknek megfelelően ezután is komoly felelősséggel. Meg kell tartani a teljes körű felnőtt betegellátási rendszer mellett a gyermekorvosi szolgálatokat. Az idősek napköziotthonos ellátó, valamint a gyógyítás-megelőzés területén kétségtelenül komoly lépések történtek az elmúlt négy év során, mégis hallatlanul sok végrehajtandó feladat vár a következő ciklusban is. A rendszerváltás után megszűntek az egypárt által létrehozott ún. társadalmi szervezetek. Mindenki remélte, hogy a negyven év előtti önképző körök, egyletek, és egyéb civil tömörülések ki fogják tölteni az így keletkezett űrt. Sajnálattal kell tudomásul vennünk, hogy nagyon mélyen gyökereznek azok a görcsök, melyek szerint csak a felülről szervezett és irányított — ellenőrzött — szervezetek az elfogadottak. Ezért rendkívül fontos, hogy az önkormányzatok az alulról építkező szerveződések bizottsági munkacsoportokban dolgozó küldötteik még szélesebb, még átfogóbb módon tudják képviselni a településeken élők akaratát. Garbera István A programot az önkormányzati választásokon induló jelöltállító szervezetektől kaptuk. Megállapításai nem esnek szükségszerűen egybe a Somogyi Hírlap véleményével. Lapunk a programoknak csupán a megismertetésére vállalkozott, ezzel akar hozzájárulni ahhoz, hogy olvasóink a megfelelő információk birtokában dönthessenek.
