Somogyi Hírlap, 1994. december (5. évfolyam, 283-308. szám)

1994-12-09 / 290. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 1994. december 9., péntek Magyar Ipari Védegylet Megalakult tegnap a Ma­gyar Ipari Védegylet. Az egye­sület létrehozását a Magyar Szellemi Védegylet határozta el, melynek tagjai között vál­lalkozók, mérnökök, közgaz­dászok és termékgyártó szak­emberek találhatók. Az új egyesület célja, hogy előse­gítse a magyar ipari és agrári­pari termékek előállítását, for­galmazását és értékesítését. Az egyesület azt szeretné el­érni, hogy tagjai minden olyan esetben amikor ez lehetsé­ges, elsősorban a hazai ter­mékeket vásároljanak. A vé­degylet hazai terméknek te­kinti az 50 százaléknál na­gyobb hazai beszállítással rendelkező vegyes vállalatok termékeit is. Visszaélés érték­papírpiacon Az értékpapír-törvény napi­renden lévő módosítása során a kisbefektetők érdekeit kell előtérbe helyezni. Szükséges az is, hogy a bennfentes ke­reskedelemre, illetve az árfo­lyam-manipulációra vonat­kozó előírásokat lényegesen szigorítsák - mondotta Pacsi Zoltán az Állami Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet elnöke csütörtökön Budapesten a „Visszaélések az értékpapír- piacon” című fórumon. Technológia Transzfer Magyar-Amerikai Techno­lógiai Transzfer Központ kezdi meg működését a Videoton Oktatási Központban Székes­fehérvárott - jelentették be tegnap. A központot az Ipar Műszaki Fejlesztéséért Ala­pítvány és az Országos Mű­szaki Fejlesztési Bizottság hozta létre. A két szervezet 18 millió forint támogatást biztosí­tottak az alapításhoz és mű­ködtetéshez. A központ célja, hogy az amerikai Rochester Institute of Technology segít­ségével előmozdítsa a ma­gyar szakemberek tovább­képzését. Feladatuknak tart­ják Székesfehérvár és térsé­gében ipari parkok létesítésé­nek támogatását is. Kávékartell A Gazdasági Versenyhivatal december 21-éré halasztotta a pörköltkávé előállító vállalatok áremelésével kapcsolatos versenytanácsi eljárást. Győrffy István, a Gazdasági Versenyhivatal képviselője elmondta: további adatokat kértek az érintett vállalkozá­soktól annak elbírálására, hogy valóban megsértették-e a versenytörvényt. A hivatalból kezdeményezett eljárás azért indult, mert felmerült a gyanú, hogy a magyar kávépiacot több mint 70 százalékban uraló hét vállalkozás között az elmúlt hónapokban megegye­zés született a pörköltkávé árának emelésére. A Com- pack Douwe Egberts Rt, a Do- uwe Egberts Compact Kft, az Edusho Budapest Kft, az Edusho Trade Kft, a Kraft Ja­cobs Suchard Hungary Kft, a Nestlé Hungarya Kft, valamint a Tchibo Budapest Ipari és Ke­reskedelmi Kft cégekkel kap­csolatban merült fel az a gyanú, hogy előzetesen meg­állapodtak abban, hogy egy­idősen vagy majdnem egyidő- ben, csaknem azonos mérték­ben emelik a pörköltkávé árát. A december 21 -ei tárgyalás­hoz a versenyhivatali bírák olyan újabb adatokat kértek, hogy egyértelműen igazolód­hasson: az érintett cégek va­lóban gazdasági versenyt - és így a versenytörvényt - korlá­tozó megállapodást kötöttek-e. Napi egy milliárd a költségvetésnek Új vámokmány januártól - Azonnali vámbeszedés az utasoktól (Folytatás az 1. oldalról) Ha a vámra nem elég a hi­vatalosan kivihető tízezer fo­rint, a legjobb, ha az utas előtte a Postabanknál utazási csekket vált, mert a vámosok egyelőre csak ezt fogadják el. (Ez itt nem a reklám helye volt!) Mindezzel a bundatú­ráknak, farmertúráknak és más csencselő utazásoknak akarja elejét venni a vámőr­ség, mert — szintén idézem a sajtótájékoztatón elhangzotta­kat — igen nagy a fegyelme­zetlenség az utasforgalom­ban. Erre tehát februártól szá­míthatnak az egyéni utazók, januártól az áruforgalmi vám­kezelésben várhatók változá­sok. Nagy János ezredes, a Vám- és Pénzügyőrség or­szágos parancsnokának he­lyettese bejelentette, hogy be­vezetik az Európai Unió előí­rásaihoz igazodó Egységes Vámárunyilatkozatot. Ma­gyarországon jelenleg több mint 80 ezer cég foglalkozik export-import tevékenységgel, köztük jónéhány megyénkben működik, az új vámokmány bevezetése elsősorban őket érinti. Ez az új nyilatkozat az eddig használatos tízféle okmány helyébe lép, egyszerűsítve és alaposan meggyorsítva a vámkezelést. Lehetővé teszi a számítógépes feldolgozást, továbbá külkereskedelmi sta­tisztikai vizsgálatra is alkal­mas. Már most árusítják azokban a nyomtatványbol­tokban, ahol eddig is meg le­hetett vásárolni a jelenleg használatos okmányokat. Nagy János ezredes szólt arról is, hogy az okmány be­vezetésével egyidejűleg emelni kívánják a vámellenőr­zések hatékonyságát, azaz az eddiginél szigorúbban fognak fellépni a fekete gazdaságban tevékenykedő, a vámszabá­lyokat semmibe vevő szemé­lyek, szervezetek ellen. Teszik ezt azért is, hogy az államnak járó jövedelmek oda jussanak, ahová kell. Jelenleg ugyanis naponta egy milliárd forint kö­rüli összeget fizet be a Vám- és Pénzügyőrség a költségve­tésbe. Polesz György Pannoninform, az érdekmentes szaktanácsadas A bőség zavarával küzd a vetőmagpiac A Pannoninform program legújabb eredményeiről tartot­tak sajtótájékoztatót tegnap a keszthelyi Pannon Agrártudo­mányi Egyetem mezőgazda­ságtudományi karán. Céljuk az volt, hogy segítsék, mindenek­előtt a dunántúli gazdákat a kukoricahibridek megválasztá­sában. Magát a Pannoninformot — a Földművelési Minisztérium támogatásával — lényegében a bőség zavara, illetőleg az ebben való eligazítás szán­déka hívta létre. Igen bő ugyanis a kukorica fajtaválasz­téka: 109 (el)ismert hibrid mel­lett a nemesítő cégek is ontják perspektivikus fajtajelöltjeiket, így a gazdáknak 200-300 hib­rid közül kell választani. Mivel ebben az ajánlat-dzsungelben nehéz és hosszadalmas lenne eligazodni, a Pannoninform célja, hogy fajtatulajdonosi ér­dekektől mentes tanácsadás­sal segítse a Pannon táj kis- és nagygazdáit (mintegy 700 gazdát és falugazdászt) a számára legalkalmasabb hibrid kiválasztásában. A továbbiakban Széli Sán­dor, a szegedi Gabonater­mesztési- és Kutatóintézet képviseletében arról szólt, hogy legfontosabb feladatuk­nak a nemesítést és az ezt se­gítő alkalmazott kutatás meg­valósítását tartják. Mára elér­tük — mondotta —, hogy kü­lönböző vegyszerekkel, beteg­ségekkel szemben védelmet, rezisztenciát biztosító gének beültetését is képesek va­gyunk megoldani. — A hazai éghajlati és talaj- viszonyokhoz jól adaptálható fajtákat állítunk elő — a társa­dalmi, a környezetvédelmi és a jövedelmezőségi szempontok egyensúlyban tartásával — mondotta Török Ádám, a Ciba Hungária Kft képviseletében. E célra ossz bevételének 10, nemesítésre pedig 15 százalé­kát fordítja a Ciba. A nálunk al­kalmazott génbeültetés ered­ményeként — folytatta némi tréfát is megengedve e komoly téma tárgyalása során — a ku­koricamoly néma sikollyal for­dul le már az első próbálkozás során a kukoricáról, amely a génsebészet eredményeként önmaga állítja elő saját védel­mére a molyra „halálosan ha­tásos” toxinokat. Mindezek tük­rében már szinte természetes, hogy az előbbi két cégnél semmivel sem kevésbé nép­szerű Pioneer Hi-Bred Ma­gyarország Kft képviselői szin­tén felsőfokú jelzőkkel ajánlhat­ták kiváló tulajdonságokkal rendelkező hibridjeiket. Hogy azután az igencsak telített hib­ridpiacon ki milyen sikeres lesz, azt majd a termelők és az ő tapasztalataik döntik el. Hogy a szándék — akár a kiváló hib­ridek — nemes, azt jól jelzi a Ciba szlogenje: „Mi kutatunk, hogy ön — keressen.” (Kun) Pénz- és tőkepiac: együtt vagy külön? Tőzsdetörvény védje a befektetőket Az Agrobank botránya ismét ráirányítja a közvéle­mény figyelmét a pénzvi­lágra, s talán lökést ad a tőzsdetörvény mielőbbi megszületésének is. A tör­vény körüli vita többek kö­zött arról folyik, külön kell-e választani a pénz- és tőke­piacot vagy együtt érdemes kezelni őket? A tapasztalat azt mutatja, hogy a befektetők érdekében egyértelműen külön kell vá­lasztani a két piacot. Ezért a mostaniaknál sokkal határo­zottabb lépéseket sürgetnek a törvényelőkészítők. Az Állami Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet például azt javasolja,hogy csak azok a cégek bocsáthassanak ki ér­tékpapírokat, amelyek lega­lább 2-3 éve működnek. Az ilyen megszorítás egyértel­műen a befektetők védelmét szolgálná. Ma Magyarorszá­gon ugyanis értékpapírjaival bármely olyan gazdálkodó szervezet megjelenhet a pia­con, amely némi tőkével ren­delkezik, de a tőke eredetét már senki sem vizsgálja. így megesik, hogy éppen a befek­tetőktől származik, s nem pe­dig termelő vagy szolgáltató tevékenységből. Ebben az esetben pedig a befektető kétszer fizet: egyszer, amikor alapítóként beszáll a cégbe és még egyszer, amikor — jó be­fektetés reményében — meg­veszi az értékpapírt. A működő piacgazdasá­gokban találni példát arra is, hogy külön elbírálás alá esnek az úgynevezett képzett és képzetlen befektetők. Míg az első kategóriába tartozókat az állam nem tartja fontosnak kü­lön védeni — hiszen képzett­ségük, szakismeretük eleve megóvja őket az anyagi vesz­teségektől —, addig a „képzet­lenek” feje fölé védernyőt emel a törvény. Többek között azzal, hogy bizonyos köve­telményeket támaszt az ér­tékpapírokat kibocsátó társa­ságokkal szemben. Az egyik ezek közül éppen a néhány éves működési múlt felmuta­tása. Bánhegyi Zsuzsa A KARÁCSONYI BEVÁSÁRLÁSOK idején nyitotta meg új boltját a Somogyker. Az Ady Endre utcai, 50 négy­zetméternyi alapterületű eladótérben ital- és dohányáruk, édesség és déligyümölcs kínálatából választhatnak a vá­sárlók. Az este 9-ig nyitvatartó üzlet olcsó árakkal, hét mil­lió forintos árukészlettel várja a betérőket. Fotó: Kovács Fizetési haladék aszálykárosultaknak Háromnapos galambkiállítás Kaposváron Sláger a pávagalamb és a magyar hegyes A kaposvári Kisállatte­nyésztő Egyesület, az Or­szágos Begyesklub és több külföldi egyesület részvéte­lével ma háromnapos ga­lambkiállítás kezdődik a mű­velődési központban. — A magyarokon kívül Ausztriából és Romániából jönnek tenyésztők a kiállításra, melyre hétszázötven galamb érkezését várjuk — mondta Meleg István a bíráló bizottság elnöke. — A százpontos bírálati rendszerben többek között az összbenyomást, a testfelépí­tést, a tollazatot és az egész­ségi állapotot vizsgáljuk és ér­tékeljük a madarakon. Kiváló minősítést 94 pont felett kap­hatnak a díszgalambok, majd ennek alapján választunk fajta­győztest mindkét ivarban. — Melyek napjainkban a „di­vat” galambok ? — A hobbiállatoknak mindig volt piaca, de talán azt mond­hatom, hogy a pávagalamb na­gyobb létszámmal szerepel a többihez képest. Ennek a fajtá­nak a tenyésztése 30-50 évvel ezelőtt volt a csúcson és úgy tűnik, hogy most újra fellendü­lőben van. Ezen kívül közked­velt még a magyar begyes, a magyar óriás, a kiskunfélegy­házi keringő, a magyar óriás, a fodros és a magyar szarka, a külföldiek közül az angol és brünni begyes. A nagy takar­mányfogyasztó galambok te­nyésztése visszaesőben van. Még korábban 30-40 százalé­kos volt a részvételük, ma már csak 10-15 százalék körül van. Ehhez az is hozzájárul, hogy a Dunántúlon 1991-ben meg­szűnt a pecsenyegalamb felvá­sárlás, ahol az ilyen nagytestű fajták fiókáit le lehetett adni. — Milyen hagyományai van­nak a díszgalamb tenyésztés­nek ? — Még a török hódoltság idején honosodott meg néhány fajta. Az Alföldön manapság is hetenként tartanak nagy vásá­rokat, ezen a területen jóval nagyobb kultúrája van a te­nyésztésnek és az árak is jó­val magasabbak, mint a du­nántúli térségben. — Miért éri meg galambok­kal foglalkozni ? — Ennek a tevékenységnek a gazdasági értéke csekély. A tenyésztőket főleg a hobbi, a kikapcsolódás és szórakozás köti össze. A kiállítások az utóbbi idő­ben a nagyobb városokba koncentrálódtak, így a vidéki egyesületek kiestek ebből a körből. A fiatal tenyésztőknek talán nem okozna gondot a ga­lambok utaztatása, de sajnos ők nagyon kevesen vannak. Inkább az idősek lelik örömü­ket a díszgalambokban. Boldizsár Beáta A 2085/1994(IX. 20.) Kor­mány határozat, valamint az 1994. évi aszálykárok enyhí­téséről szóló PM-FM együttes közlemény értelmében az 1994. évben aszálykárosnak minősülő mezőgazdasági termelők részére egy éves fi­zetési halasztás engedélyez­hető azon állammal szembeni kötelezettségek megfizeté­sére, amelyek az 1992 óta be­váltott állami garancia miatt esedékessé váltak, de még nem fizették meg. A mezőgazdasági termelő­nek az illetékes adóhatóság­hoz indokolt kérelmet kell be­Szeptemberben 241 millió USA dollárral nőtt a folyó fize­tési mérleg hiánya. így az első kilenc hónap összesített defi­citje eléri a 2,764 milliárd dol­lárt. Az árudeviza-export értéke nyújtani a halasztani kért ősz- szeg megjelölésével és a ké­relemhez csatolni kell a Föl­dművelésügyi Hivatal által ki­állított igazolást, mely az 1994. évi aszálykárt tanúsítja. A kérelmeket az éves beval­lás benyújtására előírt időpon­tig, tehát 1995. február 15 nap­jáig, illetve 1995. május 31. napjáig kell az elsőfokú adó­hatósághoz benyújtani. Fizetési halasztást a még meg nem fizetett kötelezett­ségre lehet kérni. A fizetési ha­lasztást az adóhatóság pót­lékmentesen engedélyezi az érintett adózási kör számára. szeptemberben az MNB ada­tai szerint 669 millió dollár volt, ami meghaladja a tavaly szep­temberi értéket. Az év első ki­lenc hónapjában az árude­viza-export teljes értéke 5,238 milliárd dollár. Nagyobb a hiány i

Next

/
Thumbnails
Contents