Somogyi Hírlap, 1994. december (5. évfolyam, 283-308. szám)
1994-12-09 / 290. szám
1994. december 9., péntek SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Jobbító szándékkal a város javáért Húszéves iskola, színes gálaműsor Csurgón mindenki éberen figyel Egy vérbeli népművelő keresi, és ha jó érzéke van, előbb-utóbb meg is találja azokat a területeket, ahol a közérdekkel találkozva segíthet. Bihariné Asbóth Emőkének, a Közösségszolgálat Alapítvány Somogy megyei közösségfejlesztő iroda csurgói vezetőjének munkáját másfél évtizedes jó művelődési otthon igazgatói múlt alapozta meg. A választások előtti megélénkült közélet indította arra, hogy a 4 polgármester- és 59 települési képviselő-jelöltet megkeresve hosszú távon a város javát szolgálhassák: — Minden jelölt Csurgóért, az itt élők képviseletéért indult el jobbító szándékkal, tettvággyal. Magam úgy gondolom, akár civil fórummá szerveződhetnének, akik kiesnek. Maguk köré gyűjtve ajánlóikat, társaikat, szervezetüket, akár pártjukat. Cselekvő s az itt élésért felelősséget vállaló, jobbító szándékú polgárok vagyunk mindahányan. Csak egy képviselő-testületre való jelölt érkezett meg, de aki ott volt, jónak találta az ötletet. Volt, aki „árnyékkormányszerű”, de segítő szakértő társaságot akar, más úgy gondolta, hogy az önigazgatáson kívülrekedtek fals információkból elméleteket gyártottak, amit a szervezettel meg lehetne előzni. A tapasztaltabbak azonban tudják, nem lesz könnyű az embereket megmozgatni. Olyan testület legyen, amely összegyűjti az információkat. Annak ellenére, hogy mindenki az „igazi” testület tagja akar lenni, a további együttműködés gondolatát támogatják. Vasárnapra négy és félszeres a túljelentkezés. Meglepetésre Csurgóra is jellemző az országos tendencia, a korábban egy program mögött felsorakozottak közül sokan függetlenként indulnak. A tanácskozás egyik résztvevője szerint a kampány nem mozgatja meg tömegesen az embereket, de mindenki éberen figyel. Horváth József Átadták Barcson a víztisztítót Tegnap adták át Barcson a víztisztítóművet. Még 1991- ben a város tulajdonába került a vízközmű-vágyon, s ezt követően a helyi önkormányzat pályázatot írt ki a hosszútávú és biztonságos üzemeltetés megoldására. A pályázaton a Dunántúli Regionális Vízmű Rt is indult, és nyert. Ezután az önkormányzattal 1993 decemberében megkötötték a koncessziós szerződést. Nem volt egyszerű a díj kérdésének rendezése sem, mert az ármegállapítói jog, az önkormányzat hatáskörébe tartozik. Pályázatot írtak ki a beruházás kivitelezésére, s tizenkét ajánlat érkezett. Végül fővállalkozóként a helyi Premil kft-t bízták meg; a svéd víz- tisztítási technológiát alvállalkozóként a pécsi Vattentech- nik kft szállította. A beruházás összköltsége több mint 40 millión forint. A víztisztítómű elsődleges feladata a vas- és mangánta- lanítás. Ettől a beruházástól, tehát joggal várják a víz minőségének javulását. A létesítményt dr. Hajós Béla helyettes államtitkár adta át. (Gamos) Kiadvány Porrogról Porrogi Hírek címmel új lap jelent meg a napokban. A decemberi próbaszámot Bihari László, Bihariné Asbóth Emőke és Tatár Ferenc szerkesztette. A lap száz példányban jelent meg; sikeressége esetén negyedévenkénti kiadását tervezik. A szerkesztők tizenkét oldalon foglalták keretbe a falu történetét, a kis település utóbbi éveinek fejlődését. Bemutatják az önkormányzati választásokon induló jelölteket is. Az év elején kezdett közösségi felmérés során összegyűjtötték a településrészek és dűlők nevét, s ezt — mint írja — egy emléktáblán is megörökítik. A 30 évvel ezelőtti összesítés szerint még 490-en éltek itt, két éve pedig már csak 293-an. Fotókat is közöl a régi idők gazdag népviseletéről és a mai közintézményekről. Vízvár gazdagsága Vízváron 20 éve nyitotta meg kapuit itt az új iskola. Három falu gyermekei járnak ide: a helybelieken kívül He- resznye és Bélavár nebulói is. Az iskola egésznapos rendezvénnyel ünnepelte fennállásának 20. évfordulóját. Sok meghívott vendéggel büszkélkedhettünk ezen a napon. Délután négy óráig színes játékkavalkádot szerveztünk gyermekeinknek, s mivel nagyon szeretjük őket, mi is játszottunk. Volt sportverseny, táncverseny, fejtörő, rajz és lövészverseny, földrajzi vetélkedő, kerékpáros ügyességi és lassúsági verseny stb. Gyermekeink nagy kedvvel vettek részt a vetélkedőkön. Este ünnepi gálaműsor volt a falu művelődési házában. Csaknem minden szülő és meghívott vendég megjelent; dugig tele volt a művelődési ház. A rendezvény bevételét az iskola a diáksportkör utaztatására fordítja. A műsor előtt Doboziné Ba- baics Zsuzsanna igazgató köszöntötte a jelenlevőket, majd 1-1 szál virágot nyújtott át azoknak, akik már 20 éve az intézmény dolgozói. Ezután az iskolások léptek színre azokkal a kis dalokkal, versekkel, jelenetekkel, amelyeket erre az alkalomra az osztályfőnökök segítségével megtanultak. Volt karatebemutató, sőt a felnőttek is vállalták a szereplést: Plecskó József és Csonka László szép, régi népdalokat adott elő citerán, majd Memon Ferenc harmo- nikázott. A műsort figyelve rádöbbentem, hogy ezek között a „rettenetes” gazdasági viszonyok között is mennyire gazdagok vagyunk. Igen, gazdagok, mert lelkes, segítőkész emberek vesznek körül minket, jó példát mutatva a gyermekeknek. S látták az eredményes, jó munkához egyetértés kell. Fiataljaink nemcsak szépek, hanem tettrekészek, tehetségesek is. Láttam sok szülő arcán a boldog elégedettséget, meglepetést: „Jé, az én fiam, lányom ilyet is tud?! Ki hitte volna? Azt hiszem, ezen a szép estén nagyon sokan büszkék voltak a csemetéjükre. Hogy feledésbe ne merüljön, a helyi kábeltévétársulás részéről Horváth Mihály és Szakács István videóval örökítette meg. S egy részét már hétfőn levetítették a helyi kábeltévén. Farkas Jánosné Csodálatos mestersége titkait jól ismeri Marica néni szőttesei Úgy jártam Barcson, mint a budapesti unokatestvér, mikor Greguricz Mihályné lakása felől érdeklődött úton-útfélen. De nem tudták útbaigazítani. Sokadik próbálkozásomat koronázta csak siker. Egyik földijével találkoztam össze, s ő felvilágosított: „itt mindenki úgy ismerik, hogy Marica néni”. Éppen munka közben zavartam meg. Csattogott a szövőszék, mert Greguricz Mihályné szorgalmasan dolgozott. — Nemrég jöttem ki a kórházból — mondta. — Tudja, nincs rendben a szívem. Az orvosok azt tanácsolják, pihenjek többet, de képtelen vagyok keveset dolgozni. Most készítettem két szőnyeget, különféle ruhadarabokból. A fonalat a nagyatádi cérnagyártól kapom. Marica néni 1956-tól dolgozik a pécsi háziipari szövetkezetnek. Édesanyjától tanulta a szövést. — Csodálatos mesterség ez — mondta —, ha ismeri a titkát valaki. — Ő már tízévesen ott ült a szövőszéknél. Akkorra elérte már a „hajtókát”. — Régebben, mikor én gyerek voltam a hosszú téli estéken mindenütt szőttek az asz- szonyok. Napjainkban inkább csak nyáron csattog a masina... Marica néni számtalan térítőt, ágyneműt, párnát készített a szövetkezetnek. Két keze munkája rengeteg lakás dísze. — Mennyi idő kell ahhoz, hogy valaki megtanulja? — A szövés elsajátításához akarat, odafigyelés, türelem no, és némi kézügyesség is szükséges — mondta. — Én nem tudom elképzelni, hogy valaki azt, amit szeret, ami a mestersége, azt félgőzzel csinálja. Nekem a szövés az életem... Gamos Adrienn Csak azért, mert van — de nem éri meg • • Ot birka Szulokban Gáspárék udvarán Barcsi munkanélküliek, karácsony előtt Hárman kilátástalanul A birkát húsáért, gyapjújáért és tejtermelése miatt tartják. Gáspár Józsefnek Szulokban csak öt van. Ez az öt is csak azért, hogy — mint mondta — „takarítsa” az udvart: hiszen megeszi az elhullott szénát, ezt-azt, meg a kerítés mellett növő gazt, füvet. — Hiába, nem éri meg az állatok tartása — panaszolja a szuloki gazda. — A juhot is csak nyírjuk, de a gyapja nem kell senkinek. Nehéz eladni; nevetséges áron, hatvan forintért vennék át kilóját. Akkor már inkább kidobom... Elmondta: a báránnyal is hasonló a helyzet. Pár éve még 160 forintot is adtak kilójáért. Előfordult, hogy tízezer forintot is kézhez kaptak. — Most? Mindenki minél kevesebbet akar... Kilátástalan a helyzetünk. Kiszolgáltatottak vagyunk — mondta Gáspár József — és rajtunk, termelőkön csattan mindig az ostor... Burgonyát termel, és sertést is tart. Mint mondta: amíg bírja erővel, dolgozik — a feleségével együtt. Mert az állatoknak kell a takarmány. De 68 évesen már csökken az erő. Ezért bóklászik most csak öt birka Gáspárék udvarán. (Gamos) — Mi meg az utazás? A Balaton környékén életünkben nem jártunk. A kislányom legalább már Kaposváron a színházban megnézett egy előadást, de a jegyet az édesapám fizette ki. Lakatos Istvánné Barcson csak panaszkodott, amikor betértem hozzá. Kétszobás otthonuk van, de nincs oka vidámságra: ősz óta ő is, a férje is jövedelempótló támogatásban részesül. Lakatos Istvánnénak 1991 decemberében mondtak fel a fűrészüzemben. Még ugyanabban az évben megszűnt a férje munkaviszonya is... — Ketten kapunk majdnem tizenkétezer forintot — mondta Lakatos Istvánné —, és ezt, bizony, nehéz beosztani. Havonta több mint háromezer forint lakbért fizetünk, a gáz meg belekerül nyolcszáz forintba. Még szerencse, hogy az önkormányzat negyedévenként segélyt utalt ki: ezzel sokat segítettek rajtunk. Az étkezésnél és a vásárlásnál azonban így is spórolnunk kell. A fiatalasszony elmondta, hogy nyolcéves kislányának, Renátának egyetlen farmer- nadrágja van. Többre nem futja. De mindennap rendesen étkezik, uzsonnát is kap az iskolában. — Itthon este nekünk tea meg kenyér a vacsora. Hús csak a hét végén kerül a tányérra egy-egy szelet. Talán nem szégyen ez... — Mire szüljek még egy gyermeket? — háborog. Hiszen az egyetlen kislányomnak sem tudom megadni azt, ami várható egy anyától. De mit tehetek? így alakult az életünk... Lakatosék egy ideig albérletben laktak, majd a férj édesanyjánál — hárman egy szobában. 1990 óta viszont van lakásuk, csak a munkahelyüket veszítették el. A legnagyobb baj — mint mondta —, hogy nincs is kilátásuk elhelyezkedésre. S ez nagyon szomorú. (Gamos) Járdát készít a Strabag Egy leállított útépítési beruházás helyett 1600 folyóméter új járdafelületet készít az előző kivitelezéssel megbízott Strabag Kft Csurgón. A Virág, a Zrínyi és az Eötvös utcában folynak a munkálatok, amíg az idő engedi. Az építést lakossági igény szerint rangsorolják. Heresznye pénze és tartaléka Heresznye költségvetése 16 millió 641 ezer forint bevétellel és kiadással számol. 732 ezer forint a béralap, 362 ezer a társadalombiztosítási járulék. Az önkormányzat általános tartaléka 7 millió 800 ezer forint. Hatlakásos ház épül Csurgón Napokon belül tető alá kerül az a hatlakásos lakóépület, amely a Nyárády utca nyugati oldalát zárja le. A ház két hónap alatt nőtt ki a földből. Az egyházi ingatlanok kiváltásáért járó kártérítésből mintegy 18 millió forintot fordít új szolgálati lakások létesítésére az ön- kormányzat — elsősorban a város pedagógusai lakásgondjainak megoldására. A szakképzősök a kivitelezők Négymillió forint pályázati pénzt nyert a Népjóléti Minisztériumtól a barcsi önkormányzat az otthonházak építésére. Versenytárgyalást hirdettek a kivitelezésre, de ez sikertelen volt. Az önkormányzat a héten kötött szerződést az 525. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézettel; amely 14 millió forintért vállalta a kivitelezést. S a munkát már meg is kezdték. Szentborbási beruházások Szentborbáson az év két nagy beruházása a közkifolyós ivóvízhálózat kiépítése, valamint a templom építése volt. Az előbbi 18 millió forintba került, s az önkormányzat az összköltség tíz százalékát fizette. A templom építése több mint kétmillió forintba került, de sokan dolgoztak az építkezésen társadalmi munkában is. Vikidál Barcson Barcson lép fel a Rockszínház művészeivel együtt a művelődési házban holnap délután Vikidál Gyula. A barcsi műsort Álmos István, a Renault vezetője szervezte. Megyei segítség Ötezer forinttal támogatta Vízvár kulturális eseményének megrendezését — a helyi cigányszervezet közbenjárására — a megyei közgyűlés. 25 ezer forint értékben adott a Chemh- senrch-cég tisztítószereket a község iskolájának. A faluban úgy ítélték meg: a jövőben több ilyen rendezvényt is kell tartani. Ezen 250-en voltak ott. Greguricz Mihályné ma is naponta ott öl a szövőszék mellett A szerző felvétele
