Somogyi Hírlap, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)
1994-11-05 / 261. szám
SOMOGYI HÍRLAP 1994. nov. 5. szombat SZÍNES HÉTVÉGE Könyveket ajánlunk SEBŐK ZOLTÁN Életjátékok Sebők Zoltán az esszéíró középnemzedék meghatározó egyénisége s egyik legizgalmasabb személyisége. A legendás Új Sympozion belső munkatársa és esszéistája volt. Kötete fölvillantja nyugtalan, kutató szellemét. (Kortárs - 260 Ft) DANTE, ALIGHIERI Isteni színjáték A múlt századi híres francia grafikus, Gustave Doré „illusztrált világirodalom” sorozatának következő köteteként Dante Isteni színjátéka jelent meg - bő jegyzetanyaggal. Doré alkotásai közül is kiemelkedik az 1861 -ben készített képsorozat. (Kossuth - 2490 Ft) ALAIN THIERY A sebészasszony Egy kiváló képességű és markáns egyéniségű - ráadásul gyönyörű - sebésznő a főhőse ennek a regénynek, s mögötte a háttér: a mai Amerika, sokféle arcával. Lebilincselő olvasmány, igazi bestseller. (K.u.K. Kiadó - 550 Ft) VASAS SAMU Népi jelvilág Kalotaszegen A kiváló néprajzi író a Kalotaszegi jeles napok, majd A kalotaszegi gyermek című után harmadikként jelentette meg az erdélyi tájegység jelvilágáról szóló tudományos munkáját. Ünnepek és a hétköznapi munka apró szín-jelzései, a falvakra egyedített szimbolika lesznek érthetőek a tudós elemzései által. (Kráter, 486 Ft) ZALKA MIKLÓS ítélet Ez a könyv egy magyar bűnügy kulcsregénye, szereplői éltek, illetve élnek. A bűnügy, s a vele kapcsolatos nyomozás, a bírósági eljárások sora nem a fantázia szülöttei, hanem megtörtént esetek, és csak most, 15 év után kerülhet az olvasók kezébe. (Littoria - 380 Ft) Janó bácsi faragja a nádszálát Az oboa és a süti Valami történik mostanában a földvári zeneiskolában; az utóbbi három évben tanévenként ifjú muzsikusukat is felvettek a konzervatóriumba. Ez még egy jóval nagyobb intézménynek is a dicsőségére válna! Legutóbb, alig egy hete a tizenhárom éves Varga Anikó jutott az országos oboaverseny döntőjébe a dél-dunántúli régió négy megyéjének legjobbjaként. Nyomozó riporterünknek sikerült megszólaltatnia a suli legújabb üdvöskéjét, aki éppen Ránki György, a zeneiskola névadójának egyik művével készült következő versenyére. — Hat éve zenélek — kezdte a művészpalánta. — A Janó bácsi ajánlotta az oboát. (Janó bácsi, Kapus János, a zeneiskola fafúvós tanára azt mondta: az oboa a legnehezebb fafúvós hangszer. Anikó már furulyán is a legügyesebb társai között, ezért ajánlotta neki ezt a hangszert.) — Vagy harminc lyukat látok ezen a félméternyi csövön. Nehéz megszólaltatni? — A hangját széppé tenni nehéz — mondta a kislány. — Ahhoz nagyon sokat kell gyakorolni. (Anikó naponta négy-öt órát tölt a zeneiskolában — magyarázta Kapus János. — Hétvégéken is bejár.) — Es nem irigyled a barátnőidet? — Nem — nevetett fel. — Ők a szomszédos szobákban gyakorolnak, csak más hangszereken. (Legjobb barátnője, Takács Anita már a veszprémi zenei konzervatóriumban tanul — tette hozzá a tanára. — Egész földvári különítmény muzsikál ott: Anikó is oda igyekszik.) — Szóval zenész leszel. — Színházi zenész — mondta határozottan. — Igaz, eddig nem jártam túl sokat színházba, de akkor is. A tanításhoz nem lenne türelmem. (A technikája majdnem kifogástalan, hangilag kell még fejlődnie — értékeit Janó bácsi.) — Honnan ez a szeretet a zene iránt? Örökölted? — Nem tudom. A családban senki más soha nem zenélt. (Az általános iskolában vették észre, hogy jó a füle. így került hozzánk.) — Nádszálat dugtál fölül a csőbe, ezt fújod, ez szólaltatja meg a hangszert. Magad faragod? — Á, nem. A Janó bácsitól kapom. (Hamar elhasználódik a nád, ezért havonta kell cserélni. Később majd az Anikó is maga faragja. Egyébként most ketten használjuk a hangszert. Több, mint kétszázezer forintot ér, pedig a legegyszerűbb fajta. Egy darab van belőle az egész zeneiskolának.) Varga Anikó nem tudja: hányas méretű a lába. Ól- vasni nem szeret, mert fárasztják a betűk a szemét. (A kotta nem?) A zene mellett a sütit kedveli — igaz, abból ehet akármennyit, nem látszik meg rajta. A gyakorlás azonban — úgy látszik — igen... Czene Attila Mutasd meg a szőnyegedet, s megmondom hány éves Kapus János tanár Varga Anikó tanítványával Tudományos textil vallató JAMES JONES Fütty Négy fiatal közkatona, a szerző Most és mindörökké című regényének a főhősei térnek haza, Amerikába a csendes-óceáni hadszíntérről kórházhajón. Testileg-lelkileg összetörtek, s úgy érzik, cserbenhagyták harcoló társaikat. (Magyar Könyvklub - 440 Ft) Szőnyegek és textíliák kormeghatározására dolgoztak ki módszert a Pannon Agrártudományi Egyetem kaposvári állattenyésztési karán. A kormeghatározásban a fehérjék és az aminosavak segítik a kémikusokat. Sok gyűjtőnek okozott fejtörést, hogy hány éves is lehet a birtokában levő szőnyeg vagy textília, mert csak közelítő becslésekre tudtak hagyatkozni. A múzeumokban is többször merült fel kétség bizonyos szőnyegek valódiságát illetően. Ez a probléma mostantól a múlté: a Pannon Agrártudományi Egyetem kaposvári karán dr. Csapó János egyetemi docens vezetésével a világon egyedülálló módszert dolgoztak ki a gyapjúszőnyegek és textíliák korának becslésére, a fehérje aminosav ösz- szetételének megváltoztatása alapján. Dr. Csapó János munkatársai voltak Staffan Folestad és Anna Tivesten svéd kutatók, valamint dr. Költő László, a Somogy Megyei Múzeum régészeti osztályának vezetője. A módszer kidolgozása — melyhez az Országos Tudományos Kutatási Alap biztosította az anyagi támogatást — két és fél évet vett igénybe. A kutatás jelentősebb állomásairól dr.Csapó János mondta: — Az iparművészeti és a nemzeti múzeumból összegyűjtöttünk 23 ismert korú gyapjúszőnyeget és textíliát. Meghatároztuk ezek aminosav összetételét. Az eredményeket ösz- szehasonlítottuk a mai, technológiai beavatkozástól mentes gyapjúszőnyeg aminosav ösz- szetételével és megállapítottuk, hogy a kor előrehaladtával nő a gyapjú ciszteinsav-tartalma, csökken viszont a cisztin, meti- onin tartalom. Az 1700 évesnél idősebb mintákból már a meti- onint sem és tirozint sem tudtunk kimutatni. Az aminosav tartalom változásaiból kalibrációs görbéket kaptunk. Ezzel az ismeretlen korú szövetminták kora meghatározható. — Mennyire pontos módszer ez? Kiszűri a hamisításokat is? — Mivel négy aminosavon és a cisztin-ciszteinsav hányadoson múlik az eredmény, a manipulálás lehetősége kizárt. A statisztikai analízis alapján 30- 40 év pontossággal becsülni tudjuk a szőnyegek korát. A mai gyapjúhoz viszonyítva a ciszteinsav mennyisége 400-500 év alatt tízszeresére, 1600-1700 év alatt pedig közel harmincszorosára nő. Ezzel szemben a cisztin-tartalom már 120-140 év alatt is csaknem a felére, 1600-1700 év alatt pedig a tizedére csökken. — Csak múzeumok rendelhetnek vizsgálatokat? — A módszerünket egy hónapon belül ismerteti az egyik brit tudományos újság. A publikálás után bárkinek a rendelkezésére állunk, aki behozza mintáját intézetünkbe és kifizeti az ötezer forintos vizsgálati díjat. Az eredményre csak három napot kell várni. Boldizsár Beáta Tájak-Korok-Múzeumok Tizenöt év alatt ötszáz füzet A Kiskönyvtár sikere - Somogyi látnivalók 1977 őszén indult útjára a Tájak-Korok-Múzeumok elnevezésű közművelődési mozgalom. Egy év múlva határoztak arról, hogy a történelmi ismeretterjesztés érdekében megindítják az azóta már közismertté és népszerűvé vált Tájak-Korok-Múzeumok Kiskönyvtára sorozatot. 1979 őszén húsz füzet, számonként tízezres példányszámban látott napvilágot. Egyebek között ez is megtudható abból a füzetek küllemét idéző katalógusból, s benne Éri István felelős kiadó áttekintéséből, amely a napokban jelent meg. A hoza- dék: mára már ötszáz kiadvány, 8,5 milliós összpéldány- számmal. A kiadói krónika azonban nem csak sikertörténetről szól. Vannak a másfél évtizednek próbatételei is, amikor például a közművelődési törvény szellemében a sorozatot „államosítani” kívánta a szaktárca, s ezáltal majdnem ellehetetlenült. Az ötszáz füzet (amelyhez még idegennyelvű kiadások is társulnak) és az iránta megmutatkozó kereslet igazolta és igazolja a kiadói szándékot. Ha a teljes képben talán szerényen is, de tizennyolc füzettel jelen vannak Somogy természeti, múzeumi, műemléki, idegenforgalmi látnivalói is. Nemcsak a közismert intézmények, és települések, hanem elkalauzolják az érdeklődőt Gálosfára, Somogydö- röcskére, Mesztegnyőre, Kőröshegyre is. T. T. Többhónapi pereskedés - bírósági döntéssel Anglia nem hagyta a „három gráciát” Több hónapig tartó jogi vitára tett pontot a leedsi bíróság végzése. Ez kimondja: Nagy-Britanniában marad Antonio Canova (1757-1822) olasz mester 7,6 millió font sterlingre becsült szobra, „A három grácia”. A malibui (Kalifornia állam) J. Paul Getty Múzeum akarta megszerezni a műalkotást, s az igazgatóság keresetet nyújtott be Stephez Dorrel, az angol nemzeti örökség minisztere ellen, amiért az két ízben is megtagadta, hogy engedélyezze a szobor kivitelét Nagy-Britanniából. Szeptemberben egy leedsi bíróság első fokon úgy határozott, hogy nem törvénysértő a brit kormánynak az a rendelkezése, amellyel meghosszabbította az első ízben elrendelt kiviteli tilalmat. Időközben országos gyűjtés indult Nagy-Britanniában, hogy „A három grácia” — az olasz neoklasszicizmus legnagyszerűbb remekeinek egyike — az országban maradhasson. Érdekessége a gyűjtésnek, hogy egymillió font sterlinget ajánlott fel Jean-Paul Getty II., a malibui múzeum alapítójának Angliában élő fia is. Ajánlatát azonban nyomban visszavonta, mihelyt az a vád érte, hogy apja iránti ellenszenve késztette erre. Végül is angol és skót múzeumok adták ösz- sze a vételár tetemes részét, a hiányzó 800 ezer fontot pedig a műgyűjtő Thyssen-Bome- missza állta. A leedsi fellebbvi- teli bíróság végül jogerősen elutasította a malibui múzeum keresetét. így kizárta, hogy a múzeum a Lordok Házánál keressen jogorvoslatot. Katonahumor a színpadon Sikerrel szerepeltek Kalocsán a kaposvári Hunyadi János laktanya színjátszói. A Hu/ l/la Társulatnak keresztelt csoport egy éve alakult, s azóta kabaréjelenetekkel, villámtréfákkal, sajátos katonahumorral szórakoztatják társaikat, és a civil közönséget, ha meghívást kapnak. Schmidegné Újvári Edit könyvtáros a csoport élet- rehívója és rendezője, azt mondja: ritka, hogy folyamatosan együtt maradjon egy katonacsoport. Nekik sikerült ez. Szeptemberben országos amatőr előadóművészeti bemutatón mérhették össze képességeiket katonatársaikkal, a zsűri oklevelekkel, tárgyjutalommal és a gálán való fellépéssel jutalmazta őket. Hagyományt akarnak teremteni az Újoncköszöntővel, mikor a bevonulókat derítik jobb kedvre. Szívesen lépnek fel a laktanya minden fontosabb eseményén. Jelenleg hatan vannak, de állandóan változik a színjátszó csoport összetétele, a bevonulások és a leszerelések ritmusában. A könyvtárosnő először Mészáros Károly őrmestert oltotta be a szereplésvággyal, őt beszélte rá tavaly, hogy jelentkezzen a Ki mit tud?-ra. Első nekifutásra eljutott a tévés válogatóig, ami azért is szép eredmény, mert nem volt "színpados“ előélete. Ő lett azután a csoport egyik pillére. A másik Tillman Gyula őrmester, aki több éven át játszott a kaposvári ifjúsági irodalmi színpadi produkciókban. Mi tart össze egy ilyen társaságot? Mondják, a jó hangulat, a próbák légköre, s az előadások sikere. Alig várják az alkalmat, hogy kipróbálhassák először egymáson, majd a közönségen a poénokat. A nyár végén meghívták őket a bala- tonfenyvesi Őszi Napfény táborba, nyugdíjas közönséghez, Jól fogadták a katonahumort. A novemberi leszereléssel két tagjuk elmegy, de már várják a frissen bevonulókat, az új tagok toborzása reményében. (Izményi)
