Somogyi Hírlap, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)

1994-11-05 / 261. szám

SOMOGYI HÍRLAP 1994. nov. 5. szombat SZÍNES HÉTVÉGE Könyveket ajánlunk SEBŐK ZOLTÁN Életjátékok Sebők Zoltán az esszéíró kö­zépnemzedék meghatározó egyénisége s egyik legizgalma­sabb személyisége. A legendás Új Sympozion belső munka­társa és esszéistája volt. Kötete fölvillantja nyugtalan, kutató szellemét. (Kortárs - 260 Ft) DANTE, ALIGHIERI Isteni színjáték A múlt századi híres francia grafikus, Gustave Doré „illuszt­rált világirodalom” sorozatának következő köteteként Dante Is­teni színjátéka jelent meg - bő jegyzetanyaggal. Doré alkotá­sai közül is kiemelkedik az 1861 -ben készített képsoro­zat. (Kossuth - 2490 Ft) ALAIN THIERY A sebészasszony Egy kiváló képességű és markáns egyéniségű - ráadá­sul gyönyörű - sebésznő a fő­hőse ennek a regénynek, s mögötte a háttér: a mai Ame­rika, sokféle arcával. Lebilin­cselő olvasmány, igazi bestsel­ler. (K.u.K. Kiadó - 550 Ft) VASAS SAMU Népi jelvilág Kalotaszegen A kiváló néprajzi író a Kalota­szegi jeles napok, majd A kalo­taszegi gyermek című után harmadikként jelentette meg az erdélyi tájegység jelvilágáról szóló tudományos munkáját. Ünnepek és a hétköznapi munka apró szín-jelzései, a fal­vakra egyedített szimbolika lesznek érthetőek a tudós elem­zései által. (Kráter, 486 Ft) ZALKA MIKLÓS ítélet Ez a könyv egy magyar bűn­ügy kulcsregénye, szereplői él­tek, illetve élnek. A bűnügy, s a vele kapcsolatos nyomozás, a bírósági eljárások sora nem a fantázia szülöttei, hanem meg­történt esetek, és csak most, 15 év után kerülhet az olvasók ke­zébe. (Littoria - 380 Ft) Janó bácsi faragja a nádszálát Az oboa és a süti Valami történik mostanában a földvári zeneiskolában; az utóbbi három évben tanéven­ként ifjú muzsikusukat is fel­vettek a konzervatóriumba. Ez még egy jóval nagyobb intéz­ménynek is a dicsőségére válna! Legutóbb, alig egy hete a tizenhárom éves Varga Anikó jutott az országos obo­averseny döntőjébe a dél-du­nántúli régió négy megyéjé­nek legjobbjaként. Nyomozó riporterünknek sikerült meg­szólaltatnia a suli legújabb üd­vöskéjét, aki éppen Ránki György, a zeneiskola névadó­jának egyik művével készült következő versenyére. — Hat éve zenélek — kezdte a művészpalánta. — A Janó bácsi ajánlotta az oboát. (Janó bácsi, Kapus János, a zeneiskola fafúvós tanára azt mondta: az oboa a legnehe­zebb fafúvós hangszer. Anikó már furulyán is a legügyesebb társai között, ezért ajánlotta neki ezt a hangszert.) — Vagy harminc lyukat lá­tok ezen a félméternyi csövön. Nehéz megszólaltatni? — A hangját széppé tenni nehéz — mondta a kislány. — Ahhoz nagyon sokat kell gya­korolni. (Anikó naponta négy-öt órát tölt a zeneiskolában — ma­gyarázta Kapus János. — Hétvégéken is bejár.) — Es nem irigyled a barát­nőidet? — Nem — nevetett fel. — Ők a szomszédos szobákban gyakorolnak, csak más hang­szereken. (Legjobb barátnője, Takács Anita már a veszprémi zenei konzervatóriumban tanul — tette hozzá a tanára. — Egész földvári különítmény muzsikál ott: Anikó is oda igyekszik.) — Szóval zenész leszel. — Színházi zenész — mondta határozottan. — Igaz, eddig nem jártam túl sokat színházba, de akkor is. A taní­táshoz nem lenne türelmem. (A technikája majdnem ki­fogástalan, hangilag kell még fejlődnie — értékeit Janó bá­csi.) — Honnan ez a szeretet a zene iránt? Örökölted? — Nem tudom. A családban senki más soha nem zenélt. (Az általános iskolában vet­ték észre, hogy jó a füle. így került hozzánk.) — Nádszálat dugtál fölül a csőbe, ezt fújod, ez szólaltatja meg a hangszert. Magad fa­ragod? — Á, nem. A Janó bácsitól kapom. (Hamar elhasználódik a nád, ezért havonta kell cse­rélni. Később majd az Anikó is maga faragja. Egyébként most ketten használjuk a hangszert. Több, mint kétszá­zezer forintot ér, pedig a le­gegyszerűbb fajta. Egy darab van belőle az egész zeneisko­lának.) Varga Anikó nem tudja: hányas méretű a lába. Ól- vasni nem szeret, mert fá­rasztják a betűk a szemét. (A kotta nem?) A zene mellett a sütit kedveli — igaz, abból ehet akármennyit, nem lát­szik meg rajta. A gyakorlás azonban — úgy látszik — igen... Czene Attila Mutasd meg a szőnyegedet, s megmondom hány éves Kapus János tanár Varga Anikó tanítványával Tudományos textil vallató JAMES JONES Fütty Négy fiatal közkatona, a szerző Most és mindörökké című regényének a főhősei térnek haza, Amerikába a csendes-óceáni hadszíntérről kórházhajón. Testileg-lelkileg összetörtek, s úgy érzik, cser­benhagyták harcoló társaikat. (Magyar Könyvklub - 440 Ft) Szőnyegek és textíliák kor­meghatározására dolgoztak ki módszert a Pannon Agrártu­dományi Egyetem kaposvári ál­lattenyésztési karán. A kor­meghatározásban a fehérjék és az aminosavak segítik a kémi­kusokat. Sok gyűjtőnek okozott fejtö­rést, hogy hány éves is lehet a birtokában levő szőnyeg vagy textília, mert csak közelítő becslésekre tudtak hagyat­kozni. A múzeumokban is többször merült fel kétség bi­zonyos szőnyegek valódiságát illetően. Ez a probléma mostan­tól a múlté: a Pannon Agrártu­dományi Egyetem kaposvári karán dr. Csapó János egye­temi docens vezetésével a vi­lágon egyedülálló módszert dolgoztak ki a gyapjúszőnye­gek és textíliák korának becs­lésére, a fehérje aminosav ösz- szetételének megváltoztatása alapján. Dr. Csapó János mun­katársai voltak Staffan Folestad és Anna Tivesten svéd kutatók, valamint dr. Költő László, a Somogy Megyei Múzeum ré­gészeti osztályának vezetője. A módszer kidolgozása — mely­hez az Országos Tudományos Kutatási Alap biztosította az anyagi támogatást — két és fél évet vett igénybe. A kutatás je­lentősebb állomásairól dr.Csapó János mondta: — Az iparművészeti és a nemzeti múzeumból összegyűj­töttünk 23 ismert korú gyapjú­szőnyeget és textíliát. Megha­tároztuk ezek aminosav össze­tételét. Az eredményeket ösz- szehasonlítottuk a mai, techno­lógiai beavatkozástól mentes gyapjúszőnyeg aminosav ösz- szetételével és megállapítottuk, hogy a kor előrehaladtával nő a gyapjú ciszteinsav-tartalma, csökken viszont a cisztin, meti- onin tartalom. Az 1700 évesnél idősebb mintákból már a meti- onint sem és tirozint sem tud­tunk kimutatni. Az aminosav tartalom változásaiból kalibrá­ciós görbéket kaptunk. Ezzel az ismeretlen korú szövetminták kora meghatározható. — Mennyire pontos módszer ez? Kiszűri a hamisításokat is? — Mivel négy aminosavon és a cisztin-ciszteinsav hányado­son múlik az eredmény, a ma­nipulálás lehetősége kizárt. A statisztikai analízis alapján 30- 40 év pontossággal becsülni tudjuk a szőnyegek korát. A mai gyapjúhoz viszonyítva a ciszteinsav mennyisége 400-500 év alatt tízszeresére, 1600-1700 év alatt pedig közel harmincszorosára nő. Ezzel szemben a cisztin-tartalom már 120-140 év alatt is csaknem a felére, 1600-1700 év alatt pedig a tizedére csökken. — Csak múzeumok rendel­hetnek vizsgálatokat? — A módszerünket egy hó­napon belül ismerteti az egyik brit tudományos újság. A publi­kálás után bárkinek a rendelke­zésére állunk, aki behozza min­táját intézetünkbe és kifizeti az ötezer forintos vizsgálati díjat. Az eredményre csak három napot kell várni. Boldizsár Beáta Tájak-Korok-Múzeumok Tizenöt év alatt ötszáz füzet A Kiskönyvtár sikere - Somogyi látnivalók 1977 őszén indult útjára a Tájak-Korok-Múzeumok el­nevezésű közművelődési mozgalom. Egy év múlva hatá­roztak arról, hogy a történelmi ismeretterjesztés érdekében megindítják az azóta már köz­ismertté és népszerűvé vált Tájak-Korok-Múzeumok Kis­könyvtára sorozatot. 1979 őszén húsz füzet, számonként tízezres példányszámban lá­tott napvilágot. Egyebek között ez is megtudható abból a füze­tek küllemét idéző katalógus­ból, s benne Éri István felelős kiadó áttekintéséből, amely a napokban jelent meg. A hoza- dék: mára már ötszáz kiad­vány, 8,5 milliós összpéldány- számmal. A kiadói krónika azonban nem csak sikertörté­netről szól. Vannak a másfél évtizednek próbatételei is, amikor például a közművelő­dési törvény szellemében a sorozatot „államosítani” kí­vánta a szaktárca, s ezáltal majdnem ellehetetlenült. Az ötszáz füzet (amelyhez még idegennyelvű kiadások is társulnak) és az iránta megmu­tatkozó kereslet igazolta és igazolja a kiadói szándékot. Ha a teljes képben talán sze­rényen is, de tizennyolc füzet­tel jelen vannak Somogy ter­mészeti, múzeumi, műemléki, idegenforgalmi látnivalói is. Nemcsak a közismert intéz­mények, és települések, ha­nem elkalauzolják az érdeklő­dőt Gálosfára, Somogydö- röcskére, Mesztegnyőre, Kő­röshegyre is. T. T. Többhónapi pereskedés - bírósági döntéssel Anglia nem hagyta a „három gráciát” Több hónapig tartó jogi vi­tára tett pontot a leedsi bíró­ság végzése. Ez kimondja: Nagy-Britanniában marad An­tonio Canova (1757-1822) olasz mester 7,6 millió font sterlingre becsült szobra, „A három grácia”. A malibui (Kali­fornia állam) J. Paul Getty Múzeum akarta megszerezni a műalkotást, s az igazgató­ság keresetet nyújtott be Stephez Dorrel, az angol nemzeti örökség minisztere el­len, amiért az két ízben is megtagadta, hogy engedé­lyezze a szobor kivitelét Nagy-Britanniából. Szeptem­berben egy leedsi bíróság első fokon úgy határozott, hogy nem törvénysértő a brit kormánynak az a rendelke­zése, amellyel meghosszabbí­totta az első ízben elrendelt kiviteli tilalmat. Időközben or­szágos gyűjtés indult Nagy-Britanniában, hogy „A három grácia” — az olasz ne­oklasszicizmus legnagysze­rűbb remekeinek egyike — az országban maradhasson. Ér­dekessége a gyűjtésnek, hogy egymillió font sterlinget aján­lott fel Jean-Paul Getty II., a malibui múzeum alapítójának Angliában élő fia is. Ajánlatát azonban nyomban vissza­vonta, mihelyt az a vád érte, hogy apja iránti ellenszenve késztette erre. Végül is angol és skót múzeumok adták ösz- sze a vételár tetemes részét, a hiányzó 800 ezer fontot pedig a műgyűjtő Thyssen-Bome- missza állta. A leedsi fellebbvi- teli bíróság végül jogerősen elutasította a malibui múzeum keresetét. így kizárta, hogy a múzeum a Lordok Házánál keressen jogorvoslatot. Katonahumor a színpadon Sikerrel szerepeltek Kalo­csán a kaposvári Hunyadi Já­nos laktanya színjátszói. A Hu/ l/la Társulatnak keresztelt cso­port egy éve alakult, s azóta kabaréjelenetekkel, villámtré­fákkal, sajátos katonahumorral szórakoztatják társaikat, és a civil közönséget, ha meghívást kapnak. Schmidegné Újvári Edit könyvtáros a csoport élet- rehívója és rendezője, azt mondja: ritka, hogy folyamato­san együtt maradjon egy kato­nacsoport. Nekik sikerült ez. Szeptemberben országos amatőr előadóművészeti be­mutatón mérhették össze ké­pességeiket katonatársaikkal, a zsűri oklevelekkel, tárgyjuta­lommal és a gálán való fellé­péssel jutalmazta őket. Ha­gyományt akarnak teremteni az Újoncköszöntővel, mikor a bevonulókat derítik jobb kedvre. Szívesen lépnek fel a laktanya minden fontosabb eseményén. Jelenleg hatan vannak, de állandóan változik a színjátszó csoport összeté­tele, a bevonulások és a leszerelések ritmusában. A könyvtárosnő először Mé­száros Károly őrmestert oltotta be a szereplésvággyal, őt be­szélte rá tavaly, hogy jelent­kezzen a Ki mit tud?-ra. Első nekifutásra eljutott a tévés vá­logatóig, ami azért is szép eredmény, mert nem volt "színpados“ előélete. Ő lett azután a csoport egyik pillére. A másik Tillman Gyula őrmes­ter, aki több éven át játszott a kaposvári ifjúsági irodalmi színpadi produkciókban. Mi tart össze egy ilyen tár­saságot? Mondják, a jó hangu­lat, a próbák légköre, s az elő­adások sikere. Alig várják az alkalmat, hogy kipróbálhassák először egymáson, majd a kö­zönségen a poénokat. A nyár végén meghívták őket a bala- tonfenyvesi Őszi Napfény tá­borba, nyugdíjas közönség­hez, Jól fogadták a katonahu­mort. A novemberi leszerelés­sel két tagjuk elmegy, de már várják a frissen bevonulókat, az új tagok toborzása remé­nyében. (Izményi)

Next

/
Thumbnails
Contents