Somogyi Hírlap, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)

1994-11-04 / 260. szám

1994. november 4., péntek SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Kanadai tanács a marcali kórháznak A kanadai kormány szakta­nácsadói szolgálata (CESO) négy éve működik Magyaror­szágon, s mint az egyes ré­giók fellendítésében tevékeny szerepet vállaló segélyszer­vezet, legutóbb a marcali Ex­pón is képviseltette magát. A szeptemberi rendezvényen együttműködési megállapo­dást kötött a megyei és a mar­cali vállalkozói központ, vala­mint a kanadai cég. Ennek alapján járt Tom Ewen, nyu­galmazott torontói gazdasági igazgató egynapos konzultá­ción a városba. A megbeszé­lés eredményéről Lakos Edit, a Marcali Városi Kórház-Ren­delőintézet gazdasági igazga­tója azt mondta: — Kiderült: a kanadai egészségügy sem mentes azoktól a gondoktól amelyek­kel a hazai — és így a marcali — kórházaknak naponta meg kell küzdeniük. Ők, odaát ki­dolgoztak egy válságkezelői programot, amelyet most megosztanak velünk. Konkré­tan a betegellátás és egyálta­lán a kórházi munka szerve­zettségéről, a készlet- és gyógyszergazdálkodásról van szó. Az egészségügyben csak az az intézmény tud fennma­radni, amelyik időben megte­szi az optimalizálással és a takarékossággal összefüggő intézkedéseit. A mostani megbeszélés csak nyitánya volt a november 15-én kez­dődő részletes átvilágításnak. Ezt négy héten át végezzük CESO szakértő bevonásával. A közeljövőben — a kanadai segélyszervezet jóvoltából — egy energia-takarékossággal foglalkozó szakembert is vá­runk. (Csíky) Levéltári nap Kaposváron Trianon békéje Tanárok, diákok érdeklő­dése kísérte a 17. somogyi le­véltári nap tegnapi rendezvé­nyét Kaposváron, a megyei önkormányzati hivatal nagy­termében, ahol a közép-euró­pai régió és a wersaillesi béke- szerződés témakörében tartot­tak előadást Ormos Mária és Hanák Péter akadémikusok. A tanácskozás megnyitójában dr. Gyenesei István, a Somogy Megyei Közgyűlés elnöke kie­melte az oktatás szerepét a nemzeti tudat formálásában, amelyhez a levéltári napok is hozzájárulnak. Hanák Péter a trianoni béke- szerződéshez vezető utat be­mutatva a történelemszemlé­letben rejlő buktatókra is föl­hívta a hallgatóság figyelmét: az ok-okozati összefüggése­ket, a történelmi tényeket ha nem következetesen kísérjük figyelemmel, akkor úgymond „mindennek az oka Árpád apánk, aki itt telepedett le”. Kossuthtól, Németh Lászlón át, Bibó Istvánig értékelte a külön­böző álláspontokat a kiegye­zésről, kifejtve a kor történelmi esélyeit. A monarchia széthul­lása az európai dezintegráció része volt. A mára utalva, ha­sonló jelenségek játszódnak le térségünkben, ám a történész bízik abban, hogy a XXI. szá­zadban létrejön egy újabb in­tegráció, vagy „balkáni mély­ség” a riasztó lehetőség. Trianon tanulságáról Ormos Mária a történelmi ismeret- anyagot összegezve kifejtette, hogy a magyaroknak semmi­képp sem volt érdeke az I. vi­lágháborúban való részvétel. A történelem más döntést hozott: belesodródtunk és a vesztesek oldalán katasztrófába sodorta az országot. Trianon átrajzolta az ország térképét. — A nem­zetközi békekonferencia rész­vevő nagyhatalmai döntésének a javára írható az, hogy a kör­nyező országok minden igé­nyét nem elégítették ki. Amennyiben úgy tesznek, a mai Magyarország kétharmada marad csak meg. A nagy bá­natban ez egy kicsi öröm lehet — mondta Ormos Mária. A csehek ugyanis igényt tartottak Tokaj-hegyaljáig a magyar te­rületre, a románok Békés­csaba, Makó területén húzták meg a határt, a szerbek Baja — Pécsnél. Az osztrákok is többet szerettek volna Burgen- landnál. Számos kérdés hangzott el a békeszerződés kapcsán az előadókhoz, többen kíváncsiak voltak arra is, hogy a Tanács- köztársaság kikiáltásának volt-e szerepe a wersaillesi döntésben. Ormos Mária kifej­tette, hogy addigra már meg­húzták a határt Északon, Kun Béláék politikája inkább csak a döntés mielőbbi meghozatalá­hoz járult hozzá. A téma iránt érdeklődőknek elmondta, hogy Trianonról francia nyelven, a forrásokra való tekintettel már megjelent egy kötet, hamaro­san napvilágot lát a második és előkészület alatt áll egy ma­gyar nyelvű összefoglaló mun­ka is. (Horányi) Lecserélik a kézi kapcsolású központokat Négyezren kapnak telefont az év végéig — Korszerű átviteltechnikai berendezések telepítését kezdtük meg a megye több te­rületén — jelentette be Pa- tona Győző, a kaposvári táv­közlési centrum vezetője. A fejlesztések eredményeként a kaposvári primér körzetben négyezer új előfizetőt kap­csolnak be az év végéig. A kaposvári primér körzet­hez négy város (Barcs, Csurgó, Kaposvár, Nagyatád) és 130 község tartozik. A terü­leten üzemelő automata tele­fonközpontok kapacitása 25 ezer 290, az 57 manuális központé pedig csaknem 3000. Száz lakosra tíz fővonal jut. A nyilvántartott telefonra várók száma csaknem 13 ezer. Elkészült a Nagyatád-Ber- zence-Csurgó között húzódó optikai kábel, amely lehetővé teszi, hogy Csurgón még eb­ben a hónapban digitális köz­pontot helyezzenek üzembe és teljeskörű szolgáltatást nyújtsanak az előfizetőknek. Folyik az optikai kábel építése Nagyatád-Lábod-Csokonya- visonta-Babócsa-Barcs tér­ségében is és várhatóan még az év végén vagy a jövő év elején automata központot kapnak a csokonyavisontai és a babócsai előfizetők. Mint Patona Győző el­mondta, a jövő év elején befe­jeződik Somogyjádon 640 ál­lomás kiszolgálására alkal­mas központ építése. Ez Edde, Osztopán, Várda és Bodrog lakóinak könnyíti meg a telefonálást. Elkészültek a tervei a mezőcsokonyai és a szennai központnak is. Mező- csokonyán 640 előfizetőnek létesül kapcsolható központ, ehhez csatlakozhatnak He­tes, Csombárd, Újvárfalva és Somogysárd lakói. A szennai központ pedig Patca, Zselic- kisfalud, Szilvásszentmárton és Kaposszerdahely telefoná­lási gondjain könnyít majd. Jövőre épül digitális köz­pont Kaposmérőn, ehhez csatlakozhatnak a kisasz­szondi, a bárdudvarnoki, a kiskorpádi és a kaposújlaki te­lefonra várók. Automatizálják a kadarkúti telefonközpontot is. így a környéken nyolc falu­ból is könnyebbé válik a tele­fonálás. Patona Győző azt is el­mondta, hogy Kaposváron je­lenleg hatezren várnak tele­fonra. A kapacitást folyama­tosan bővítik: az idén még öt­száz telefont kapcsolnak be a városban. A kaposvári köz­pont további bővítése jövőre 2000, a nagyatádié pedig 1024 új előfizető bekapcsolá­sát teszi lehetővé. Az 1995-ben induló, a teljes primér körzetet érintő fejlesz­tés 1996 végéig 22 500 új központkapacitás kiépítését tervezi optikai kábelek és mik­rohullámú digitális átviteli utak létesítésével. A beruházás csaknem 65 ezer állomás be­kapcsolását teszi lehetővé és 13 ezer várakozót juttat tele­fonhoz. (S. Pap) Nyolc év szorgalmával Kaposváron egy iskola felépítette magát (Folytatás az 1. oldalról) Mint Ponikfor Zoltán igaz­gató köszöntő és köszönő szavaiból kiderült, az alapítás óta eltelt nyolc év hozott azért kemény konfliktusokat, olykor kísértett a reményvesztés is, amelyen aztán rendre felülke­rekedett a hit, szorgalommal és vállalkozó készséggel pá­rosulva. Ma a csaknem nyolcszáz diák irigylésre méltó körülmé­nyek között dolgozik Kapos­váron az építőipari szakisko­lában, szaktantermekben, jó műszerezettségű műhelyek­ben, laboratóriumokban, könyvtárban készülhet az építőipari mesterségekre. A valóban irigylésre méltó új és megújult környezet is igazolja az iskolateremtő éveket méltató, példaértékű- séget üdvözlő avatóbeszéd megállapításait. Dr. Benedek András a Munkaügyi Minisz­térium helyettes államtitkára a ma még kivételes „önépítke­zést” azért tartotta követendő példának, mert több hasonló szerepkörű intézményt meg­előzve, a felülről várással szemben, tettekkel válaszolt arra, amit ma divatosan a modernizáció kihívásaként emlegetünk. Többször is elhangzott teg­nap: a fejlesztő, vállalkozó szándékban kezdettől fogva jó partner volt a fenntartó vá­ros vezetése. 1986 augusztu­sának utolsó napján tartották az első tanévnyitót a hajdani Gárdonyi Géza Általános Is­kola meglehetősen elhaszná­lódott épületében. Akkor a ti­zenharmadik szakközépisko­lája volt a városnak, a szám mégsem hozott rá szeren­csétlenséget, annak ellenére, hogy az építőipari „háttér” fel­ett válsághozó felhők is gyü­lekeztek. Mint a mostani alka­lomra megjelentett tömör is­kolatörténeti krónikából is ki­derül: minden lehetőséget ki­használtak. Az első tanmű­helyt követte a többi, széle­sedett a képzési skála, nőtt a vonzerő, szaporodott a diák­sereg. Saját házuk táján a szakoktatók „gyakorló” mes­terek lettek, a tanulók intéz­ményüket építve tanulták a szakmát. Áz úgynevezett Tanszervizről létrehozása óta, az itteni és másutt vállalt épít­kezések írják magasodó fa­lakkal a „krónikát”. Az új szár­nyat 1988-ban kezdték ala­pozni, közben készült az épí­tőmesteri, a faipari övezet, aztán a tornacsarnok, kondi­cionálóteremmel. Tucatnyi szakon, négy képzési szinten folyik ma az oktatás, s közben biztosított a sokat emlegetett „átjárha­tóság” is a szakiskolától a szakközépiskola 5. évfolya­mán a technikus végzettsé­gig. A Cseri úti iskola nem hagyja cserben azokat a ta­nulókat sem, akik a szakma mellett népművészet, model­lezés, grafika, sőt az iroda­lom felé kacsintgatnak, tanú­sítja a tegnap látott kiállítás a tágas könyvtár előterében és a hangulatos ünnepi műsor is. (Tröszt) SOMOGYI HÍRLAP Czene Attila jegyzete Hitel és tulajdon Húsz közgazdasági mutató alapján megállapítható: élet­képesebbek, gazdaságosabban működtethetők azok a cé­gek, ahol tulajdonhoz juthattak a dolgozók. A Siófokon zajló munkavállalói résztulajdonosi konferencián elhangzott az is: főleg abban az esetben, ha hagyják őket tulajdonosként vi­selkedni! Nem válhatnak-e irányíthatatlanná ezek a vállalkozások, ha mindenki bele akar majd beszélni az esztergapad, a kő­műveskanál mellől, az eladópult mögül, hogy mekkora fize­tést adjanak maguknak, milyen fejlesztéseket hajtsanak végre? Ha a tulajdonosok, így a dolgozók által is választott vezetők reális alternatívákat kínálnak, akkor — még ha hosszasabb, nehézkesebb úton is — születhet jó döntés sokszáz ember között is. Ráadásul óriási előnyt jelenthet ez a formula, hiszen hobilizálja a belső erőforrásokat; saját dön­tésüket hajthatják végre a dolgozók. Az összes eladott állami vagyon kilenc százaléka került a munkások kezébe. Kevés ez? Nem sok. Ennek oka az is: hi­telfelvételre szorul az, aki részt kíván vásárolni, tulajdonos akar lenni. A magyar dolgozók tulajdonhoz jutásának története akkor lehet majd csak igazán sikersztori, ha az „egyszerű” munkás, a „kisember” is megfelelő módon juthat hitelhez. Versenyt hirdet és listát állít a Somogyért (Folytatás az 1. oldalról) A Somogyért Egyesület el­nöksége tegnapi ülésén meg­lepőnek, ugyanakkor elisme­réssel és felérőnek minősí­tette az MSZP kaposvári szer­vezetének kitüntető figyelmét. A Somogyért véleménye az, hogy a szocialista párt saját tagjaival szemben támasztott választói magatartás, valamint a kilátásba helyezett szank­ciók az MSZP belügyének te­kintendők. A testület mindeh­hez hozzá tette: érdeklődéssel várják, hogy az MSZP városi szervezete miként foglal állást a nyugdíjasok kaposvári egyesületében tevékenykedő MSZP tagjaikat illetően. Ez az egyesület ugyanis — a Somo- gyért-hoz hasonlóan — önálló jelölteket és kompenczációs listát is állít, ebből követke­zően választási ellenfele lesz az MSZP-nek is. A Somogyért Egyesület elnökségének azt tanácsolja a szervezet tagjai­nak, hogy mindenki maga döntse el: milyen aktivitással és melyik szervezet jelöltje mellett kampányol, kire sza­vaz, illetve melyik szervezet jelöltjeként vesz részt az ön- kormányzati választáson. Tag­jaitól semmiképpen sem várja el, hogy bármely más szerve­zettel fennálló tagsági viszo­nyát — akár átmenetileg is — felfüggessze. Ha viszont egy másik szervezet azt kéri tőlük, hogy a Somogyért tagságát szüneteltessék, ezt lelkisme- retfurdalás nélkül tegyék meg. Az önkormányzati választás után pedig minden tagot visz- sza várnak. Azok az alapító tagok, akik tagságukat időle­gesen felfüggesztik nem ve­sztik el ezt a státuszukat. A tagság felfüggesztéséről egyébként még írásos beje­lentést sem várnak: tudomá­sul veszik, ha a „konfliktus” el­kerülése érdekében valame­lyik tag a választások idősza­kában nem tevékenykedik. A Somogyért Egyesült — hangzott el az elnökség ülé­sén — közös jelöltek indítását ajánlja az önkormányzati vá­lasztás többi szereplőjének. Az elnökség ugyanakkor a vá­lasztások időszakában min­den tag és szimpatizáns tá­mogatására számít. Fonyódi alkotók kiállítása Nyolc fonyódi és környé­kén élő alkotó műveiből nyílt kiállítás tegnap a Gyergyai Galériában. A festők, grafi­kusok, fafaragók munkáiból rendezett bemutatót Boross Lajos alkotó tanár ajánlotta az érdeklődők figyelmébe. A kiállítás december 3-áig várja a látogatókat. írótábor Nagykanizsán A vajdasági írók tanácsko­zásán, az úgynevezett 42. Kanizsai írótáborban dr. Ko­máromi Gabriella, a kapos­vári Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola tanára tartott vitazáró előadást „Ke- resztül-kasul az irodalomban a gyermekábrázolások men­tén” címmel. Kedvezmény az időseknek Tótújfalu lakóinak hatvanöt százaléka nyugdíjaskorú,- ugyanakkor évente csak két-három gyerek születik a faluban. A szociális alapból a három-négy és ötgyermekes családoknak ad a leggyak­rabban az önkormányzat ne­velési és rendkívüli szociális segélyt. Hétfőtől péntekig a falugondnok hordja a húsz százalékos kedvezménnyel járó ebédet az egyedülélő időseknek. Véradás Bolhón Harminchétén vettek részt a múlt héten Bolhón szerve­zett véradáson. Összesen 14,8 liter vérrel segítették a rászorulókat. A környéken legközelebb Babócsán lesz véradás, november 24-én. Vállalkozások az öntödében A Kaposvári Villamossági Gyár öntödéje helyén ma tu­catnyi vállalkozás működik. A gépeket leszerelték, az ön­töde az idő során teljesen el­sorvadt, ám a vállalat egykori telepén ma kft-k és bt-k sze­reztek tulajdont. A lerobbant épületeket tulajdonosaik fo­lyamatosan újítják fel, így a sokáig elhagyatottan állt üzemcsarnokokba ismét visszatért az élet. Álláshelyek Siófokon A Somogy Megyei Munka­ügyi Központ Siófoki Kiren­deltsége számos munkahe­lyet kínál az állástalanoknak. Ugyiratkezelői, postaforgalmi végzettséggel rendelkező munkanélkülit, biztosítási üz­letkötőt, minősített hegesztő­ket és asztalosokat. Bogláron nagy gyakorlattal rendelkező gépjárműszerelőt, nevelőta­nárt — középfokú végzettség esetén nyelvvizsgával, vagy tanítóképző ének-zene szak­kal: felvennének még varró­nőket és mechanikai műsze­részt is. 4 millió az iskolára A helyi általános iskola, és az óvoda fenntartása sok pénzt vesz ki a viszi önkor­mányzat zsebéből. A két in­tézmény működési költsége­inek fedezésére évente négy millió forintot különít el az ön- kormányzat. Ez a falu szűkös költségvetésében jelentős összeg, így új beruházásokra már nemigen jut pénz.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents