Somogyi Hírlap, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)
1994-11-15 / 269. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP — BELPOLITIKA 1994. november 15., kedd Javuló közúti statisztika A dunántúli régióban az év első 10 hónapjában — a tavalyi esztendő azonos időszakához képest — jelentős mértékben csökkent a közúti balesetek száma - hangzott el a Veszprém megyei Rendőr-főkapitányság tegnapi sajtótájékoztatóján. A statisztikák szerint a Dunántúl megyéiben az első 10 hónapban a balesetek száma az előző évihez képest 532-vel csökkent 5043-ra. Ebből a tavalyi 451-hez képest 380 halálos baleset történt. 10 százalékkal csökkent az úgynevezett súlyos balesetek száma is. Míg tavaly ezekből 2249-et regisztráltak, addig az idén 2047-et. A köny- nyebb balesetek száma 259- el csökkent. Halálos kimenetelű balesetek következtében a dunántúli közutakon 449-en haltak meg. Súlyos sérüléssel 2519, míg könnyű sérüléssel 4467-en kerültek kórházba. Az esetek jelentős részét — 746 balesetet — az ittas vezetés okozta. Az idegenforgalmi alap bevétele Az idén a tervezettnél jóval kevesebb folyik be az idegen- forgalmi alapba. Eredetileg mintegy 2 milliárd forintos bevételre számítottak. Ebből a költségvetési támogatás mintegy 200 millió forintot tesz ki, az idegenforgalmi vállalatok pedig mintegy 1,6 milliárd forintos hozzájárulást terveztek. Ezentúl 170 millió forint bevételre számítottak a korábban kihelyezett támogatások törlesztéséből. Az alap bevétele azonban várhatóan mintegy 800 millió forinttal kevesebb lesz, mert a vállalkozók hozzájárulása elmarad a tervezettől. Szíriaiak faültetési akciója A szíriai elnök, Hafez AI Asszad tavaly elhunyt fia, Ba- szel AI Asszad emlékére ültetett fát szíriai fiatalok egy csoportja tegnap Budapesten a Mechwart ligetben. Az „Örökre Baszelnek világjárás” elnevezésű csoport négy tagja Bukarestből érkezett a magyar fővárosba, amely útjuk negyedik állomása volt. A következő megálló a tervek szerint Pozsony lesz, majd onnan Prágába utaznak tovább. Nem vetítik Scorsese filmjét Martin Scorsese „Krisztus utolsó megkísértése” című filmjét — figyelembe véve a nagymérvű egyházi és társadalmi felháborodást — csütörtök este nem tűzi műsorra a Magyar Televízió. A Scor- sese-film későbbi esetleges sugárzásáról még nem született döntés. Vízügyi megbeszélések Vízügyi megbeszéléseket folytatott izraeli partnereivel Gyurkovics Sándor, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára, aki Tel Avivban részt vett a nemzetközi közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi konferencián. Tárgyalásai során szó volt arról, hogy magyar vízügyi szakemberek hogyan tudnak bekapcsolódni izraeli programokba, egyebek közt a mezőgazda- sági öntözésébe. A közlekedési miniszterrel folytatott tárgyalások során felvetődött: növelni kellene a Budapest- Tel Aviv közötti légijáratok számát, módosítani a Maiévjáratok időpontját. „Neve ha van, csak áruvédjegy”, avagy Lázadás az MSZP-ben? József Attila kollégium néven rendszeresen ülésező' „szellemi műhely” megalakítását határozták el múlt hétfőn azon a „fehér asztal melletti beszélgetésen”, amelyen a magyar Szocialista Párt mintegy félszáz országgyűlési képviselője — vagyis a frakció csaknem egynegyede — vett részt. A találkozó szervezői az MSZP „népi baloldalként” emlegetett irányzatához tartozó politikusok — többek között Kosa Ferenc és Géczi József — voltak. Ők már a közelmúltban tartott pártkongresszus előtt is „frakcióztak” — hogy ezt az idejétmúlt, bolsevik kifejezést használjuk. Ők hozták össze a nagy feltűnést keltő „Benczúr utcai vacsorát”, amelynek egyik célja az volt, hogy kiigazítsa a hivatalos jelölőbizottság ajánlásait: például Szekeres Imrével szemben Jánosi Györgyöt próbálják meg ügyvezető elnökké választani (akkor még úgy tűnt, lesz ilyen tisztség), s bejuttassák a „kifelejtett” Kosa Ferencet a pártelnökségbe (ez sikerült). Jellemző volt a hétfői színhely, a vasasszakszervezet üdülője is, mintegy kiemelte József Attila „munkásmozgalmi oldalát”, vagyis a résztvevők másik jellegzetes körét: a szakszervezeti vezetőket, Nagy Sándort, Szőllősi Istvánnét, de ide sorolhatjuk az ugyancsak a szak- szervezeti mozgalomból jött Csintalan Sándort, az MSZP ügyvezető alelnökét is. Nem kevésbé fontos, hogy ki az, akit nem hívtak meg a Római-partra: Horn Gyula pártelnök-miniszterelnököt és legközelebbi munkatársát, Szekeres Imre frakcióvezetőt. Meghívottak és meg nem hívottak névsora együtt kézenfekvővé teszi a következtetést: nyílt hatalmi harc bontakozott ki egyrészt a párt — a kormány és a parlamenti frakció — vezetése, másrészt azok formálódó koalíciója között, akik a legkülönbözőbb okok miatt szemben állnak — vagy legalábbis elégedetlenek — Horn Gyulával és a koalíciós kormánnyal. Van, akiknek személyes okai lehetnek: kiszorítva érezheti magát Kosa mellett nemcsak az elnökségből most kihagyott Géczi József, hanem a minden tiltakozása ellenére a Művelődési Minisztériumba száműzött Jánosi vagy a kormányalakítás idején a környezetvédelemnél többre számító, de azután még a pártalelnök- ségtől is megfosztott Baja Ferenc is. A személyes motívumoknál azonban fontosabbak — ss azokkal keverednek — a komolyabb, elvi, politikai különbségek, amelyek nyíltan hangot kaptak az összejövetelen. Azok — Baja, Géczi, Jánosi például —, akik 1989-ben reformkörösként segítettek megásni az MSZMP és a pártállam sírját, nehezen veszik tudomásul az újabb pártfegyelem kényszerét, amit — muta- tis mutandis — ismét kormányzati felelősségnek hívnak, de amit számukra a mozgalommal szemben megintcsak az apparátus és a technokrácia mindenhatósága jelenít meg. Ne terjesszen be a kormány a parlamentnek törvényjavaslatot — követelték például —, amíg azt nem vitatják meg a szocialista frakcióban. A privatizációs törvénnyel se kéne úgy sietni, érdemes lenne „mélyebben elgondolkodni rajta” — ezt már Csintalan Sándor mondta, az ellentétek egy másik, fontos körét jelezve. Négy nappal később, pénteken, azután Nagy Sándor MSZOSZ-e hivatalosan is elutasította az új privatizációs koncepciót, amely túl gyorsan akarja obskúrus vevők — aki készpénzzel fizet, az csak gyanús lehet — kezére játszani az állami vagyont, s háttérbe szorítja a munkavállalói tulajdonszerzést, (Közben szerdán egyébként az MSZP parlamenti képviselőcsoportja — a „római partiak” többségének távollétében — jóváhagyta a privatizációs törvénytervezetet, amelyet másnap a kormány véglegesített). A hétfői találkozón elhangzottak közül a legnagyobb visszhangot az a vélemény keltette, hogy a szocialistáknak talán más koalíciós partner után kellene nézniük: a szabaddemokraták helyett a „szociális érzékenységű” kereszténydemokratákkal lehetne együttműködni. A dolog érdeme szempontjából tulajdonképpen mellékes, hogy a KDNP vezetői az idős Varga László kivételével — nyomban s kéjes örömmel utasították vissza a „kommunista utódpárttal” való kapcsolatnak még a gondolatát is. Ennél fontosabb, hogy a szocialista pártban a koalíciót jóváhagyó júniusi pártkongresszus óta először jelentkeztek fennhangon azok, akik utálják az SZDSZ-t. Ezt persze lehetett tudni, de ha erre már nemcsak gondolni szabad, az politikai platformképző erő lehet a liberálisokkal egyébként eltérő okok miatt szemben álló „népi baloldal” és a „szakszervezeti szárny” között. így kap önmagán túlmutató értelmet két olyan furcsa epizód — a bor fogyasztói adóemelésének elutasítása, illetve Schalkhammer Antal bányász-szakszervezeti elnök parlamenti mentelmi jogának fel nem függesztése. Ezekben az esetekben a szocialista képviselők egy nagyobb csoportja Békési pénzügyminiszter (nyilvánvalóan az SZDSZ „ötödik hadoszlopa”), illetve a frakcióvezetés ellenében szavazott. Ezek kis ügyek voltak, de egy hét múlva az Ország- gyűlés megkezdi a jövő évi költségvetés, s vele a gazdasági megszorítások vitáját. A helyzetet egyelőre sem az „50-ek”, sem a pártvezetés nem akarja dramatizálni, de az biztos, hogy alig négy hónappal kormányfői hivatalba lépése, s néhány héttel pártelnöki újjáválasztása után Horn Gyulának az eddigi legkomolyabb kihívással kell szembenéznie. Hajdú András Döntött az Alkotmánybíróság A tulajdonos nem korlátozható Az Alkotmánybíróság tegnap aláírt határozatában alkotmányellenesnek ítélte és megsemmisítette a lakástörvénynek azokat a rendelkezéseit, amelyek a nem lakás célú helyiségek értékesítéséből származó bevételek felhasználásának módját kötelezően előírták az önkormányzatok számára. Alkotmányellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a testület azokat a rendelkezéseket is, amelyek szerint a nem lakás Evangélikus imaházat építenek Balatonszárszón, amelynek ünnepélyes alapkő- letételét a hétvégén rendezték. Az emelkedett hangulatra az adhatott igazán okot, hogy az egyházközség és az ön- kormányzat összefogásának eredményeképpen a templom falai már állnak. így dr. Harmati Béla püspök és Bereczk Gyula polgármester a kőművesek által kihagyott helyre illeszthette a közös erőfeszítés dokumentumait. A községháza közelében a célú helyiségek eladásából befolyó bevételek ötven százalékát a fővárosi kerületek kötelesek a fővárosi közgyűlés számlájára befizetni. A testület indoklása szerint: „A kötelező vételár-felhasználás a vállalkozói vagyont képező, nem lakás céljára szolgáló helyiségek esetében olyan tulajdonkorlátozás, amelyet a közérdek nem indokol. Az Alkotmánybíróság másrészt kimondta, hogy a lakások eladásából származó bevételek 140 négyzetméter alapterületű ház építését az önkormányzattól ingyen kapott telken és ötszázezer forintos anyagi támogatásával, illetve a püspöki hivatal egymillió forintjával építik. Házilagos kivitelezéssel rövidesen tető alá kerül az imaház, amelyet tavasszal szeretnének átadni a híveknek. A helyi adományozók támogatásával és a társadalmi munkával együtt 3,5-4 millió forintból felépül az evangélikus templom Balatonszárszón. G. Wl. esetében azok a rendelkezések, amelyek a fővárosi közgyűlés számlájára történő befizetést írták elő, 1994. december 31-ig nem alkalmazhatók. A határozat megállapítja: a jogbiztonság azt kívánja, hogy az állam a költségvetési év közben ellentételezés nélkül, az önkormányzatok hátrányára ne változtassa meg az önkormányzati bevételek szerkezetét, s a szabadon felhasználható bevételeket ne tegye célhozkötötté. Pál László Zalaegerszegen Pál László ipari és kereskedelmi miniszter szerint az ország stratégiai fejlesztésének legfontosabb kérdései közé tartoznak az infrastrukturális beruházások, s önmagában, az ipari környezet általános gondjaitól eltekintve sem a vaskohászat, sem a válságrégiók ügye nem orvosolható. A miniszter hétfőn Zalaegerszegen a Gyáriparosok Országos Szövetségének kihelyezett ülésén vett részt, s a szövetség elnöke, Széles Gábor társaságában felelt az újságírók kérdéseire. Evangélikus templom épül Balatonszárszón MINDEN HÍVÁS MEGVÁRJA ÖNT Fontos hívást vár? Beszéljen nyugodtan... Nyomógombos telefonkészüléke mindig figyelmezteti, ha beszélgetés közben másvalaki is hívja Önt. így eldöntheti, hogy a már megkezdett beszélgetést folytatja-e vagy másik hívójával beszél inkább. Ezentúl az üzletfelei is kevesebbet bosszankodnak, mert telefonja csak ritkán ad foglalt jelzést. A DIGIFON szolgáltatások nemcsak az Ön életét teszik kényelmesebbé, hanem azok dolgát is megkönnyítik, akik Önnel szeretnének kapcsolatba lépni. Közel húszféle szolgáltatás közül választhat! Legközelebbi ügyfélszolgálati irodánkban készségesen válaszolunk minden kérdésére. A szolgáltatásokat digitális központba kapcsolt előfizetőinknek ajánljuk.
