Somogyi Hírlap, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)

1994-11-14 / 268. szám

1994. november 14., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Lelátóról látták be: kell a kamara Négyszeres áron kelt el a Gabona Rt többségi részvénycsomagja Somogyi vállalkozók osztályértekezlete Tőkeemelést ígér és fejleszt a befektető A múlt héten már beszámol­tunk a hét ideiglenes szakmai osztályba szerveződött So­mogyi Kereskedelmi és Ipar­kamara egyik osztályának ér­tekezletéről, ahol a kereske­delmi, közúti és közszükség­leti cikk javítása, a szállás­hely-szolgáltatás és a vendég­látás, valamint az utazásszer­vezés területén tevékenykedő és többségi magántulajdonnal működő gazdasági társasá­gok és szövetkezetek képvise­lői vettek részt. Tegnap az ugyanezen pro­filú egyéni vállalkozók ültek le kaposvári osztályértekezle­tükre, hogy tagjaik sorából küldötteket válasszanak az országos kamarai alakuló kül­döttgyűlésre, s hogy öt fővel kiegészítsék az ideiglenes szervező bizottságot. A együttléthez kissé bőre szabták a szervezők a hely­színt, a kaposvári Sportcsar­nok lelátója ugyancsak lötyö­gött a negyedik osztály mint­egy száz jelenlévő tagján. En­nél a gyér vasárnap délelőtti érdeklődésnél nincs is jobb bi­zonyság arra, hogy egyelőre még meglehetősen ismeretle­nek és homályba vésznek a kamara alakulásának előnyei, amelyek legalábbis vetekedni tudnának a vállalkozók hét­végi pihenésével. A kamara jövőbeni műkö­désének lehetőségeit — egy feltett kérdésre — Christ Mik­lós, az ideiglenes szervező bi­zottság tagja, az értekezlet le­vezető elnöke ismertette. Mint általánosságban mondta: a megválasztandó országos kamarai testületek nem tudják olyan rosszul irányítani a dol­gokat, amint az a politikusok tudják tenni általában — felül­ről irányítva. Christ Miklós, a somogyi ke­reskedelmi kamara titkára kérdésre válaszolva kiemelte: a gazdasági kamara nem ér­dekképviseleti szervezet. Ugyanakkor a létrehozandó külföldi irodák és külkapcsolati teendők révén a kamarának szerepe lesz a gazda­ság-élénkítésben, a vállakó­zásokra vonatkozó kötelező adatszolgáltatás, leinformál­hatóság pedig az üzleti forga­lom biztonságát segítheti elő. Harmadrészt a kamara képviseli magát a parlamenti szakbizottságokban, tagjainak véleményezési joga lesz a gazdasági szabályozást ille­tően. Nem utolsósorban pedig a gazdasági tevékenységgel összefüggő közigazgatási fel­adatokat is kap a kamara, mondta a szervezőbizottság tagja. A Somogybán mintegy 16 ezer 400 tagot számláló ka­mara jóságainak ismertetése után nyílt szavazással döntöt­tek a jelenlévők arról, kik le­gyenek a 4, osztály küldöttei, és kik kerüljenek az ideiglenes szervező bizottság. (Balassa) A Dél-dunántúli Gabona Rt privatizációjára kiírt első pá­lyázatra még két jelentkező volt, ám az ÁVÜ — a kész­pénz arányának emelése ér­dekében — kiegészítésre szó­lította fel a pályázókat. Ekkor a minimum ár már a jegyzett tőke 301 százaléka volt, s ezt az MBO-MRP szervezettel közös pénzügyi befektető nem vállalta, így egyedül a dr. Bö- dőné, dr. Kerényi Tünde által vezetett befektetői csoport maradt. Az ÁVÜ döntött, ők köthetnek szerződést 401 százalékon, melynek egyhar- mad része készpénz. — A vételár magasnak tűnik a jegyzett tőkéhez képest — válaszolta a Somogyi Hírlap kérdésére dr. Kerényi Tünde — de a közel 2 milliárd forint értékű saját tőkéhez viszo­nyítva már nem. Ha ezt néz­zük, 150 százalékos áron ju­tottunk részvénytöbbséghez egy évi 3,5 milliárd forint nettó árbevétellel rendelkező cég­nél, ami igazán jó befektetés­ként értékelhető. — A magas vételi ár mel­lett tőkeemelést is vállaltak. Ez mindenképpen hosszú távú terveket sejtet. — Valóban hosszú távra gondoltunk amikor benyújtot­tuk a pályázatot, amiben hatá­rozott, jól átgondolt fejlesztési, gazdálkodási és marketing tervek szerepelnek. A gabona­ipar köztudottan magas forgó­eszköz-igényű, de a mai banki kamatok olyan magasak, hogy szinte képtelenség kitermelni. A vállalt 150 millió forint kész­pénzes tőkeemelés az átlagos forgóeszközigény egyhar- mada, amivel 40-50 millió fo­rint hitelkamatot tudunk meg­takarítani. Ez az oka, hogy to­vábbi tőkeemelést is terve­zünk a jövőben. A piacon je­lenleg viszonylagos liszbőség uralkodik, csak a legjobb mi­nőségnek van biztos piaca. Épp ezért úgy gondoljuk, a to- vábbfeldolgozás fejlesztése a Dél-dunántúli Gabona rt egyik továbblépési lehetősége. Ez biztos felvevőpiacot, nagyobb nyereségtartalmat és plusz munkahelyeket jelenthet a cégnek. — Bár jelenleg nincs ga­bonahiány, ilyen tervekhez biztos termelői háttér is kell. — Pontosan ezért támogat­juk, hogy a termelők mihama­rabb vásárolják meg a rész­vények 34 százalékát. Legye­nek tulajdonosok, és egyben biztos beszállítói a társaság­nak. Emellett igen fontosnak tartjuk a termeltetési szerző­déseket, mégpedig a minő­ségi búza előállítására. A kon­zorcium egyik tagja, az Élel­miszertudományi Alapítvány vetőmegnemesítéssel is fog­lalkozik, ebben ők segítenek majd. Az értékesítésben pedig a szintén tag Agrokont rt, aki tagja a gabonatőzsdének. — A határozott saját el­képzelések megvalósításá­ban számítanak a jelenlegi menedzsmentre, akik az első fordulóban ellenfeleik voltak? — A részvénytársaság me­nedzsmentjét mi jónak tartjuk, és együtt szeretnénk dolgozni velük. Természetesnek tarjuk, hogy ők is pályáztak, ez nem változtat a kapcsolatunkon. — Mikorra várható a tár­saság végleges privatizáci­ója? — Minél előbb szeretnénk aláírni az adásvételi szerző­dést az ÁVÜ-vel, már csak azért is, hogy idén fizetni tud­junk. A készpénzt és a kárpót­lási jegyet letetétbe helyeztük, de az E-hitel felvétele — bank- technikai okok miatt — nem ilyen egyszerű, ezért szeret­nénk elkerülni a csúszást. Az ÁVÜ ígérete szerint a 34 szá­zalékos csomagra még idén kiírja a pályázatot. Remélem, hogy a jövő év első negyed­évében befejeződik a privati­záció és csak a terveink meg­valósítására koncentrálha­tunk. Varga Ottó FEJLŐDIK A KEMPING Szociális helyiségek, konyha, fürdő, zuhanyozó kap majd helyet a most készülő csoko- nyavisontai kemping vizesblokkjában. A száz négyzetmé­ter alapterületű épület kivitelezése várhatóan hárommillió forintba kerül. Fotó: Török Anett Változatlan a munkanélküliek száma Somogybán Kevesebb életpálya kezdődik az utcán A megyei munkaügyi köz­pont legfrissebb adatai alap­ján stagnált, mindössze 0,1 százalékkal csökkent a re­gisztrált munkanélküliek száma Somogybán. Jelenleg több mint 16 ezren vannak a megyében munka nélkül. Még ennek a csekély lét­számcsökkenésnek az illúzi­ója sem maradhat meg, mert ez a szám annak alapján ala­kult ki, hogy tovább nőtt azok­nak a száma, akik elveszítet­ték jogosultságukat a munka- nélküli segélyre, és mindösz- sze fizetéspótló támogatás­ban részesülnek, ellenben újabb — 900 — munkanélküli került be a rendszerbe, és igényelt munkanélküli segélyt. A munkanélkülek száma el­sősorban Siófokon és Bala- tonbogláron nőtt meg, ami várható volt a szezon eltelté­vel, de egész Somogybán is­mét növekszik a kereskede­lem—vendéglátás területéről kiszorulók száma. A januári mértékéhez ké­pest viszont kevesebb állásta­lan kerül ki a mezőgazdaság­ból. Eddig erőteljesen növe­kedett a nem termelő szférá­ban dolgozók — például a közalkalmazottak — munka- nélkülisége. Az őszre az állás­talan közalkalmazottak száma kicsit csökkent. Átalakulóban a korcsopor­tok aránya a munkanélküliek között. Kevesebb köztük a fia­tal: mintegy háromszázötv- vennel csökkent a pályakezdő munkanélküliek száma, és több mint kétszázötvennel a huszonöt éven aluliaké. A pá­lyakezdő munkanélküliek leg­többje valamilyen átképzésen vesz részt. N. L. SOMOGYI HÍRLAP Balassa Tamás jegyzete A kártevés ára Árat sokféleképp lehet emelni. Például úgy, hogy egy ter­méket ma drágábban adunk a boltban, mint amennyiért teg­nap. Ez persze meglehetős evidencia. Ám van úgy, hogy a termék ára változatlan, mégis többe kerül: teszem azt, amikor a megszokott méretű sportszelet egyszercsak spórszeletté zsugorodik, akkor a zsugorodás mértékével emelkedik az ára. Különben én már akkor is ár­emelést szimatolok, ha egy terméket „átdizájnolnak”, és gya­nús horpadásokat (tartalomkiszorító jellegeket) helyeznek el a krémtúrós ibriken. De ez még mind semmi: a dugiáremelés végtére is nem sért szabályt. A szabály akkor sértődik meg, ha például az ár lefelejtődik, teszem azt a löncshúsos konzervről. Ekkor ugyanis már a hasraütés szerinti új árat kell megfizetni a pénztárnál. Ám ek­kor még mindig jól eshet az a kis vagdalt, nem úgy, mint ami­kor a szavatosság vagy a fogyaszthatóság lejártának idejére jubileumi megemlékezést lehetne kiírni. A példáinkban megemlített cselekmények a vásárlók leg­népszerűbb — mondhatni: legkedveltebb? — megkárosítási módozatai, amint ezt a megyei fogyasztóvédelmi felügyelő­ség tapasztalatai igazolták. Ez az ártevés kára. Az a kár pedig, amit a kereskedelmi ágazatban tisztesen működők fizetnek meg emiatt: az már a kártevés ára. Cigányfórum Bolhón, alakuló ülés Taranyban Legfőbb feladat a munkahelyteremtés A cigányok érdekeit képvi­selő szervezet alakult Tarany­ban 30 taggal. Szegedi Tibor, a dél-somogyi cigányképvise­lők szövetségének vezetője elmondta: kezdeményezték kisebbségi önkormányzat ala­kítását is, és minden remé­nyük meg van a sikerre, hi­szen Taranyban több mint 200 fős a cigányság, ami várha­tóan elegendő lesz a kisebb­ségi önkormányzat létrehozá­sához. Taranyban két külön­böző cigánycsoport él. To­vábbi reményekre ad okot, hogy a szervezet és a kisebb­ségi önkormányzat ügye ösz- szefogásra bírta őket. A szervezet a maga és a várhatóan létrejövő kisebb­ségi önkormányzat legfőbb feladatának a munkahelyte­remtést tartja, mivel a taranyi cigányság több mint 70 száza­léka munkanélküli és a ma­gyar lakosság nagy része sincs sokkal jobb helyzetben. Ezt elsősorban vállalkozások létrehozásával, illetve a köz­hasznú munkások létszámá­nak növelésével képzelnék el. Ez utóbbi egyúttal lakóhelyük, és környéke szebbé tételét is szolgálná. Az új taranyi cigányszerve­zet csatlakozott a Dél-Somo­gyi Cigányképviselők Szövet­ségéhez, amelynek így 13 tagszervezete van már. Az alakulóülésen jelen volt a te­lepülés polgármestere is, aki támogatást ígért a cigány- szervezetnek. A cigányok munkához való jutását tartja legfontosabb tennivalójának az egy éve 27 fővel megalakult Bolhó ci­gányszervezete is. A hét vé­gén fórumot tartottak, ame­lyen Varga Ilona a Cigányfé­lóra szerkesztője a cigányság elmúlt harminc évéről tartott előadást. A negyven részt­vevő előtt részletesen ele­mezte az eltelt időszak alatt a cigányság beilleszkedését a nagytelepülésekbe és a váro­sokba. Szólt a jelenlegi gaz­dasági helyzet következtében előállt megélhetési problé­mákról, az etnikum szokásai­ról és iskolázottságáról, s egy cikk kapcsán kitért a cigány­gyűlöletre is. Nagy — Németh Delegáltak a küldöttgyűlésre A Somogy Kereskedelmi és Iparkamara hét ideiglenes osztályából összesen mintegy 60 küldöttet választott a kama­rai tagság, akik a közeljövő­ben tartandó országos kama­rai alakuló küldöttgyűlésnek a somogyi delegáltjai lesznek. A küldöttgyűlés megszavazza az alapszabályt, dönt a költ­ségvetésről vagy annak alap­elveiről, és megválasztja a kamarai testületeket. Ugyan­csak a hét osztályból egészí­tették ki a tizenegy tagú ideig­lenes szervező bizottságot harminchárom fősre. A bizott­ság a küldöttgyűlésig dolgozik az alapszabály-tervezeten, azután megszűnik. Védett vasútvonalak Nem valószínű, hogy a vasút gazdaságosságát firtató vizsgálatok a Balaton-partra is kiterjednének. Ha mégis, ak­kor sem lehet semmiképp megoldás a vonalak felszámo­lása — ezt mondta a Somogyi Hírlapnak Nagy Béla, a Közle­kedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium . vasúti főosztá­lyának vezetőhelyettese. A teherforgalom ugyanakkor mindinkább a villamosítás alatt álló Kaposvár—Dombó­vár vonalra tevődik majd át. T elefonbekötések Szennában Bővítik a telefonhálózatot Szennában. 1991-ben önerős fejlesztéssel 22 vonalat kötte­tett be a lakosokhoz a telepü­lés önkormányzata. Mára ez már nem elegendő, a hálózat bővítésre szorul. Érre Szen­nában és a környező közsé­gekben is rövidesen sor kerül: a Matáv ígérete szerint az igénylők a jövő évben meg­kapják a várt telefonvonalat. A nyárra várhatóan végeznek a lakossági bekötésekkel, a tel­jes beruházással pedig a ter­vek szerint decemberre ké­szülnek el. Fellini emléke a könytárban Az olasz filmművészet je­lentős alkotójának, Federico Fellininek állít emléket egy ki­állítás a Megyei és Városi Könyvtár előadótermében. Mester Béla festőművész tár­latának címe In memóriám Fellini. A tárlat, amelyet Svajda József, a szakszerve­zetek országos szövetségé­nek megyei elnöke ajánl az az érdeklődők figyelmébe, dél­után 16 órától november 24-ig tekinthető meg. Másfélezer közhasznú munkás Több mint ezernégyszáz a közhasznú munkások száma a somogyi településeken. Leg­többjük — 78 százalék — kommunális tevékenységet végez: közterületek rendben- tartása a feladata. Alig nyolc százalékuk dolgozik mindösz- sze az egészségügyben, négy százalékuk pedig a művelő­dés-oktatás területén. Kétmillió forintos hálózatbővítés Közel kétmillió forintba kerül annak a beruházásnak a kivi­telezése, amely során a ka- posmérői önkormányzat fina- szírozásában a külterületi te­lepülésrészekre is eljut majd a vezetékes ivóvíz. A mintegy két kilométeres ivóvízvezeték építése a napokban kezdő­dött, és a tervek szerint a hó­nap végére befejeződik.

Next

/
Thumbnails
Contents