Somogyi Hírlap, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)

1994-11-12 / 267. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZÁNK ÉS A NAGYVILÁG 1994. november 12., szombat Göncz Árpád Barcson városközpontot avatott Kérdőjelek A Ferenczy Europress kommentárja Hosszú NATO-jegyesség? Fel kell gyorsítani a NATO kibővítését — az elmúlt hetek­ben mind gyakrabban e vélemény tükröződik a Washington­ból keltezett jelentésekben, amelyek az amerikai álláspont félreérthetetlen változásáról számolnak be. Hiszen nemrég épp az USA volt az, amelyik a NATO-n belül a hajdani Varsói Szerződésbeli tagállamok tartós „parkolópályára” állításának elvét képviselte. Előrelépés remélhető decemberben? A várakozás szerint csakugyan az atlanti szövetség kül- és védelmi miniszterei­nek jövő havi tanácskozásai szolgálhatnak majd alkalomként annak felmérésére: hol tart a NATO a kibővítéshez elenged­hetetlen politikai döntés meghozatalában? Pontos menet­rend, csatlakozási időpont kitűzése persze akkor sem vár­ható, de a belga fővárosban azért kiderülhet, valóban van-e változás a keleti régióval szemben eddig tanúsított óvatos tá­volságtartásban? A békepartneri program, illetve a jövő hét elején aláírandó konkrét együttműködési megállapodás a NATO-val persze még jó ideig egyfajta „ismerkedési” fázist jelent hazánknak is. Ezalatt nemcsak „össze kell szokni” a közös hadgyakorlatok, kooperációs programok révén a két félnek, hanem elkerülhe­tetlen végiggondolni jó néhány alapvető kérdést is. Mit jelent például a védelmi ernyő esetleges kiterjesztése, a bonyolul­tabb döntéshozatal? Ez nyilván Brüsszel dilemmája. Mennyit ér meg nekünk a NATO-tagság? Mibe kerül ez politikailag, no meg anyagilag? Ezek meg egyértelműen a csatlakozni vá­gyók gondjai. Könnyen lehet tehát, hogy azoknak lesz igazuk, akik a NATO és szűkebb régiónk „egybekelése” előtt hosszas jegyességet jósolnak? Hiszen senki sem akar ráfizetni egy túl gyors házasságra. Habsburg Ottó Miskolcon Az Európa Unió és hazánk Visszafoglalt szerb város A boszniai szerb csapatok Bosznia északnyugati részén yisszafoglaltak egy várost a muzulmánoktól. Páléi szerb források szerint Manojlo Milo- vanovic tábornok késő este bejelentette Grabez város el­foglalását a kormányerőktől, akik szavai szerint „teljes ve­reséget” szenvedtek. A bosz­niai szerb hadsereg tábornoka kijelentette: garantálja mind­azok biztonságát, akik megad­ják magukat. Csökkenő fegyvereladások Az Egyesült Államok külföldi fegyvereladásai a szeptember végén zárult 1994-es pénz­ügyi évben jelentősen vissza­estek, és csupán tizenhárom milliárd dollárt tettek ki. A vé­delmi minisztérium által csü­törtökön közzétett adatok sze­rint az előző évben az értéke­sítések meghaladták a har­minchárom milliárd dollárt. Bővítik a NATO-t Egy magát megnevezni nem óhajtó orosz hivatalos személyiség újságíróknak kije­lentette: amerikai részről jelez­ték Moszkvának, hogy a NATO kibővítése esetleg már három év múlva megkezdő­dik. Amerikai kormányforrások azonnal cáfolták a kijelentést, hangoztatva, hogy nem mondhattak ilyesmit az oro­szoknak, mert még nincs dön­tés a csatlakozás időpontjáról. Az orosz forrás szerint az amerikaiak a hároméves idő­szakkal kívánták megnyug­tatni Moszkvát afelől, hogy nincs szó a szövetség azon­nali kiszélesítéséről. Horvát-amerikai együttműködés Washingtonban november 29-én memorandumot írnak alá a horvát-amerikai védelmi és katonai együttműködésről — állapodtak meg csütörtökön Zágrábban a két ország illeté­kesei. — Megvitattuk a memo­randum tervezetét s az csak­nem teljesen elkészült már — idézte az AP Joseph Kruzel- nek, az amerikai védelmi mi­nisztérium európai és NATO- ügyekkel foglalkozó helyettes államtitkárának szavait. Kru- zel 12 tagú delegáció élén egy napot töltött Zágrábban. Delors indul a választásokon Jacques Delors, az Európai Unió Bizottságának ez év vé­gén távozó elnöke fontolgatja, hogy induljon-e a francia el­nökválasztáson. A politikus a Vranitzky kancellárral folyta­tott eszmecseréje után közölte újságírókkal, még nem dön­tött, de időben be fogja jelen­teni szándékát. A kancellári hivatalban folytatott megbe­szélésen elsősorban arról a kihívásról volt szó, amelyet a kelet-közép-európai országok EU-felvételi törekvése jelent. Terrorveszély Angliában Fokozott éberségre szólí­totta fel a londoni zsidó közös­séget a Scotland Yard, amelynek figyelmeztetése szerint a felekezetnek hosszú távon kell számolnia a kö­zel-keleti rendezés ellenségei részéről várható terrorfenye­getéssel. A riasztás Francia- országból érkezett a londoni rendőrséghez, azután, hogy a francia biztonsági erők fel­göngyölítettek egy fanatikus iszlám csoportot. (Folytatás az 1. oldalról) Szörnyű volna, ha bárki is kihasználná a társadalom tényleges feszültségeit, rész­vagy pártérdekei szolgálatára. A munkanélküliséget, a létbi­zonytalanságot, az olykor ugyancsak jogos felháboro­dást, vagy azt a szakadékot, ami egyre nő gazdag és sze­gény között. Mert a békétlen­ség magvát könnyű elhinteni, de aratni nem az arat, aki a bő termés ígéretével kábít. Kalá­csot, vagy legalább nagyobb karéj kenyeret ma nem ígérhe­tek. Azt azonban megígérhe­tem: minden porcikámmal arra törekszem, hogy hazánkban a tehetségnek, az értékes szel­lemi és fizikai teljesítménynek becsülete legyen. S az emberi tisztességnek is. Ennek szellemében szeret­ném arra kérni Önöket, Barcs város azon az úton menjen to­vább, amelyen elindult. A múlt és a közelmúlt értékeit is megőrizve, saját adottságait és erejét felmérve építkezzék. Közel a határ, ami ma már inkább összeköt horvát bará­tainkkal és nem elválaszt tő­lük. Ma már talán közösen gondolkozhatunk azon, hogy határos térségeinket miként fejleszthetnénk összehan­golva a kölcsönös előnyök alapján. És nemcsak a határ­menti kérdésekre gondolva. A föld jó errefelé és szép a táj. A szövetkezés sem csak Göncz Árpád köztársa­sági elnök a városközpont avatót követően újságírók kérdésére válaszolt. A ki­sebbségi önkormányzatok választásáról szóló kér­désre felelve elmondta: — Én óriási jelentőségét lá­tom a kisebbségi önkormány­zatoknak. Mint tudjuk Magyar- országon a kisebbségünk nagy része szórványban él. Szór­ványban egyébként képtelen képviselni a maga érdekeit,k és itt felolvad többségben, ha nem adunk neki módot, alkal­mat és lehetőséget arra, hogy együttes akarattal tudja éppen a nyelvhasználati, kulturális jo­gait megvédeni. Ha a finanszí­rozás módja jó, akkor én szí­vemből remélem, hogy ez a munkamegosztás a kettő kö­zött létrejön, és testvéri, part­neri viszonyt sikerült létre­hozni. Nemzetiségenként kü­lönböző a feladat. Bizonyára lesz olyan nemzetiségi terület — például német területeken —, ahol a helyi önkormányzat, és a kisebbségi önkormányzat gyakorlatilag egybe esik, mert homogén állatporól van szó. Romák esetében ez nyilván nem így van, mert eléggé szórványban élnek, és elég je­lentékeny kisebbséget alkot­nak. Tudom az országban él­nek félelmek, annak idején a németeket azon az alapon te­lepítették ki — teljesen jogtala­nul —, hogy fölhasználták a népszámlálási íveket, hogy azon német nemzetiségűnek vallották magukat. Én azt hi­szem a jelen pillanatban már csak azért sem kell semmiféle félelmet táplálniuk ezzel kap­csolatban, mert ami szá­munkra rendkívül fontos, ide­haza bizonyítsuk be: nem sze­gényig hanem gazdagít ben­nünket minden nemzetiségi kultúra megőrzése. Bebizo­nyítsuk magunknak is és a vi­lágnak, hogy van lehetőség kulturális autonómiára, amit szeretnénk a magunk kisebb­kirakat volt, hanem a kemény munka megérdemelt gyümöl­csöt termett. Sok lehetőség rejlik a Dráva folyóban és a születő nemzeti parkban is. De legfőképpen az itt élő em­berekben, akik mindig átvé­szelték sorsuk fekete éveit, és akik mindig képesek voltak gyarapodni, szívós munkával, szűkebb hazájuk adottságait is kihasználva. Önök tehát nem hagyomá­nyok és előképek nélkül kezd­ték meg életüket a Magyar Köztársaságban, az immár európai értelemben is demok­ratikus jogállamban. Előnyök van, amivel eddig élni tudtak, és amivel kötelességük é\n\. A polgár — ha valóban polgár­nak tudja magát — legnyomo­rúságosabb helyzetében sem válhat közömbössé a köz ügyei iránt. Erejét, magánlé­tének értelmét csak a közös­ség biztosíthatja, a demokrá­cia játékszabályai szerint. Ép­pen ezért nem mondhat le jo­gainak gyakorlásáról. Fontosnak tartom, hogy ezt kimondjam egy hónappal az önkormányzati választások előtt. A tavasszal itt is, mint az ország többi részén, az embe­rek kötelességüknek érezték, hogy az országgyűlési válasz­tások során kimondják véle­ményüket. Az én számomra a választások legfőbb üzenete az volt, hogy népünk elutasí­tott mindenfajta szélsőséget. sége számára is elérni a hatá­rainkon kívül. Nekünk tehát létérdekünk, hogy tisztessége­sen hajtsuk ezt végre és tőlünk telhetőén a legjobb módon, fenntartva azt a lehetőséget, hogy a munkahelyet tökélete­sítsük, és beépítsük módosí­tással a törvénybe azokat az elemeket, amelyeket eddig nem figyeltük, amiket nem tu­datosítottuk magunkba, mert tapasztalatból az egész intéz­ményt nem ismerjük. Az önkormányzati választá­sokkal kapcsolatos kampány­ról szólva a köztársasági elnök valószínűnek tartotta, hogy a nagyvárosokban érvényesül a párthoz tartozás, a kisebb tele­püléseken viszont személyi vá­lasztások lesznek. Tehát azo­kat az embereket, akik alkal­masnak bizonyultak polgár- mesternek, újra fogják válasz­tani, azokat, akiket helyileg is­mernek és alkalmasak arra, hogy képviselő-testületi tagok legyenek meg fogják válasz­tani, függetlenül attól, hogy mi­lyen pártállásúak. Minél kisebb a közösség, annál kevésbé kü­lönül egymástól el a közösség, a párt érdeke, illetve annál in­kább egységes a község közös érdeke. Barcsról, ahol életében elő­ször járt ilyen képet őrzött meg Göncz Árpád: — Megerősítette azt a meg­győződésemet, hogy a magyar demokrácia egyik első lépése, amely a korábbi felülről vezé­relt közigazgatást fejéről a tal­pára állított — döntően fontos lépés volt. Az elmúlt négy esz­tendőben a helyi önkormány­zatok szinte csodát műveltek a frontvonalban. Mindig keve­sebb pénzzel, mint amennyire szükségük lett volna, de mindig figyelembe véve a lakosság támogatását, és a polgárok szemmel láthatólag felismerik a saját érdeküket, és a saját érdekükben áldozatra is haj­landók, és képesek. Ez itt gyö­nyörűen megmutatkozijc — A város szép — folytatta Bal és jobboldalt. A tiszta be­szédre viszont odafigyelt. Ez szinte példa nélkül áll Európa keleti felén. Értékelik is világ­szerte. Ezt a bölcsességet kell megőriznünk a jövőben is. Az önkormányzati választásokon is. Azzal, hogy az embert néz­zük, akire a szavazatunkat ad­juk, s csak azután a pártállá­sát,. Én úgy hiszem, a helyi poli­tikában nehezebb hazudni. Szereplőit testközelből isme­rik. Élniük kell hát az alka­lommal, hogy olyan testületet válasszanak városuk élére, amelyik képes oldani a fe­szültségeket, amelyik meg tudja alapozni Barcs és a bar­csiak jövőjét. A józan szóra fi­gyeljenek. És döntsenek fel­elősséggel! Az önkormányzat az önöké. Göncz Árpád így fejezte be városközpontot avató beszé­dét: — Magyarországnak most jó esélye van rá, hogy ami ezer év során oly sokszor majdnem sikerült, az még a mi életünkben is sikerüljön, és végérvényesen betagolódjunk Európába. Immár gazdasági­lag is, hiszen szellemünk és kultúránk már régen európai. De az esély beváltásának na­gyon nagy az ára, és azt ne­künk kell megfizetni. Más nem teszi meg helyettünk. Mi vi­szont csak akkor leszünk ké­pesek rá, ha összefogunk. Az egész nép, az egész nemzet. —. Ez a közösségi központ pedig elég humánus ahhoz, hogy otthont adjon azoknak, akik ide bemennek. Sem nem magasabb, sem nem széle­sebb, sem nem hivalkodóbb, mint amit a város nagysága és a város arányai megkövetel­nek. Csak egytől félek, hogy pillanatokon belül ki fogják nőni, s bővíteni kell. Az volt a benyomásom, hogy ez a város nagyon él és az életével meg­tölti a kereteit. Abban bízom, hogy az önkormányzat, ahogy eddig megtalálta annak a mód­ját, hogy a ruhát rászabja a la­kosságra, továbbra is meg fogja találni, hogy ha bővíteni kell. A Somogyi Hírlap munkatár­sainak kérdése így hangzott: Öntől származik a mondás: Magyarország sikerre van ítélve. Holt tartunk a sikerre vezető úton? — Nekem az a benyomásom — felelte a köztársasági elnök —, hogy a gazdaság is és a társadalom is túl van a krízi­sen. Meg merem kockáztatni, hogy ez az ország a gyógyulás felé tart, hogy van még egyné­hány nehéz esztendeje. Szí­vemből remélem, hogy az a kri­tikus 1995-ös év sikerrel jár. Magyarország puszta geopoli­tikai helyzeténél fogva törté­nelmileg belátható időn belül elkerülhetetlenül integrálódik Európába. Ez egy folyamat, amellyel ha elérünk egy bizo­nyos fokot, akkor önmagától gyorsul. Nem szabad elrontani. Nézzenek körül Barcson, s lát­ják, hogy mi épül. Voltam egy egészen kicsi faluba: érdeklőd­tem a szétment szövetkezet élete felől. Még a tartalékfölde­ket is bevetették. Miután esz­közeik voltak a magángazdák­nak megművelték a földjét és be is takarították. Tehát az együttműködés simán kialakult — mondta a Somogyi Hírlap kérdésére felelve a barcsi saj­tótájékoztatón Göncz Árpád köztársasági elnök. Kercza Imre - Varga Ottó A magyar ifjúságnak is meghatározó jövője az Euró­pai Unió. Magyarország szá­mára a kormányváltást köve­tően a legkisebb mértékben sem csökkentek az Unióhoz való csatlakozás esélyei, még az évtized vége előtt az EU rendes tagja lehet. Az ország hírneve, nemzetközi megíté­lése ugyanis - minden más véleménnyel szemben - jelen­leg jó a világban. Ezt Habs­burg Ottó, a Páneurópa Unió elnöke, az Európa Parlament tagja jelentette ki miskolci lá­togatását követő sajtótájékoz­tatón tegnap. A bejutásra vá­rakozókról szólva elmondta: nem közösen kell csatlakozni, mindenki a saját képességei szerint jusson be a közös­ségbe. Magyarország lehető­ségei most a legjobbak. GlTÁC€SOI\, riGyELCMÍ December 5-én i sm\\\ t mm ( IIAim/lÁ INDUL az AmadeuS hangszerboltban Sítt fTtS TAMÁS s®» vezetésével Felvilágosítás az Amadeus hangszerboltban, 7400 Kaposvár, Irányi D. u. 2. Telefon: 82/423-890 (63181) Az évezred befektetése III. rész A lakásvásárlási kedvezményről Sorozatunk előző két részében már beszámoltunk, a Quaestor Ingatlan Befektetési jegy nyújtotta ked­vezményekről, így az adóalapcsökkentési lehe­tőségről és a jegyzési hitelről. Ezen kívül, az új értékpapír magas hozamot és lakás-, illetve üz­letvásárlási kedvezményt is nyújt a befektetőknek. A Quaestor Ingatlan Befektetési jegy tulaj­donosainak, az alap által megvételre felkínált ingatlanokra elővásárlási joguk van és a befektetési jegy névértékéig, de max. 10% erejéig, két személy együttes vásárlása esetén, pedig max. 15% ked­vezményre jogosultak, az ingatlan vételárából. Példának vegyünk egy befektetőt, aki a Quaestor által megépített lakóházban szeretne vásárolni egy 3 millió Ft értékű lakást. Mivel 250 ezer Ft-ért jegyzett Quaestor Ingatlan Befektetési jegyet, ezért a lakásért fizetendő vételár 2 750 000 Ft, vagyis 250 ezer Ft-ot megtakarított, a vásárlás során és adóalapját is csökkenthétté a befektetési jegy felhasználásával. A 3 éves futamidejű, külföldi befektetők által is hozzáférhető Quaestor Ingatlan Befektetési jegy még várhatóan december 27-ig jegyezhető, az Agrobank Rt, az Ibusz Bank Rt, a Mezőbank Rt, a Quaestor- és a Takarékszövetkezetek országos hálózatában. Quaestor Ingatlan Befektetési Jegy: Az évezred befektetése (63134) Hazánk a gyógyulás felé tart A köztársasági elnök sajtótájékoztatója Barcson

Next

/
Thumbnails
Contents