Somogyi Hírlap, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)
1994-11-12 / 267. szám
1994. november 12., szombat SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Bedegkéren mentik, ami még menthető Kevés volt az önerő A taszári repülősök is az eget kémlelik Hóra kész a géppark Vállalkozói fórum a gazdaság helyzetéről — Az 1995-ös gazdasági évtől csodát várni nem lehet: ez lesz az átmenet legkeményebb éve, amely az eddigi legnagyobb terhet jelenti majd. — Ezt dr. Csákabonyi Balázs országgyűlési képviselő (MSZP) mondta gazdasági helyzetelemző előadásában tegnap a kaposvári vállalkozói fórumon. — Az ország gazdasága rosszabb helyzetben van, mint azt sokan gondolnák — folytatta. — Közel hárommillió nyugdíjas él hazánkban, és a regisztráción kívül rekedtekkel együtt mintegy egymillió munkanélküli: megroggyant gazdaságunknak őket is el kell tartani. A képviselő hozzátette: a kilábalás csak úgy lehetséges, ha a kormány eltökélten tartja magát a meghirdetett restrikciós gazdaságpolitikai programjához, s nem engedi fellazítani azt. Mindemellett azonban igyekszenek kiérdemelni a vállalkozásbarátabb kormány jelzőt. A VOSZ megyei szövetsége a tisztánlátás igényével szervezte a tegnapi fórumot, azért, hogy a jövőbeni változásokkal kapcsolatos különféle híresztelések helyett elsőkézből kapjanak információt a vállalkozói szférában dolgozók. Ezért meghívták körükbe dr. Csákabonyi Balázs és dr. Eger- szegi László országgyűlési képviselőket, dr. Orosz László vállalkozói irodavezetőt és dr. Kolber Istvánt, a megyei közgyűlés alelnökét. A szövetség megyei elnöke, Daxner Gábor tolmácsolta a a vállalkozókat leginkább érintő kérdéseket: mire számíthatnak a szabályozás és az adózási rendszer terén? Eger- szegi László elmondta, hogy az adózás rendszere egyszerűbb, átláthatóbb lesz, amit a kódexszerű gazdasági szabályozás kidolgozásakor is szem előtt tartottak. Arra a kérdésre, mit vár a komány a vállalkozói rétegtől, az országgyűlési képviselő elmondta: a törvények betartását és tisztességes adózást. A gazdaság fellendítéséről szólva a képviselő elmondta, hogy abban nem számíthat az ország jelentős külföldi segítségre. Feltétlenül számítani akar a ki kell viszont a vállalkozók és a munkások tehetségére és ambícióira. (Balassa) Szeptember 30-án kellett volna átadni a bedegkéri általános iskola tornatermét, de még csak a falak állnak. Félő, hogy a belső térben már elkészült, ragasztott faelemek tönkremennek, ha nem kerül tető az épületre. Dr. Szabó Károly jegyző szerint befüröd- tek a kivitelezés felét vállaló kaposvári Komplex Kft-vel, mert az pénzhiány miatt nem tudja folytatni a munkát. Igaz, a bedegkérieknek is van gondjuk: az önerőből vállalt tizenkétmillió forintot, nem sikerült hiánytalanul előteremteni. A mintegy százhúsz gyermek részére tervezett tornaterem, Somogyegressel közös beruházásban épül. A szomszédos település eddig egymillió forinttal szállt be az építkezésbe. A tornaterem hu- szonkilencmillió forintba kerülne, de mert Bedegkér az elmaradott térségek sorát gyarapítja, az összeg hatvan százalékát céltámogatás formájában nyerte el. Az elöljárók most a ragasztott faszerkezeteket gyártó Velencei Agrokomplexszel tárgyalnak; a cég vállalná, hogy ötmillióért tető alá hozza a tornatermet. Hogy mentsék, ami még menthető. (Várnai) A megyében huszonhét hóeke, hómaró és sószórógép áll készenlétben az első síkos hajnalra várva. A szükséges sómennyiség fele a telephelyeken van, és az úgynevezett mentőhomokot is kitették már az emelkedők mellé, a csúszós kanyarokhoz — hangzott el tegnap azon az értekezleten, melyet a téli forgalom biztosításáról tartottak a közúti igazgatóság kaposvári telepén. Az igazgatóság embereinek Somogy ezernyolcszáz kilométernyi országútjából telente hatszáz kilométeren kell folyamatosan járőrözniük. Az igazgatóság ügyelete a mete- rológiai szolgálattal is folyamatosan kapcsolatban áll, sőt a taszári repülőezred radarjai is kémlelik az eget és ha hófelhőt látnak, azonnal értesítik az igazgatóságot. Az értekezleten arról is szó esett, hogy a téli utakon a legveszélyesebb a hajnali páralecsapódás, ami súlyos baleseteket okozhat. Az autósoknak idén is fokozottan kell figyelniük a hidak és vasúti átjárók környékén, ahol nem sózzák az utakat az igazgatóság emberei. Az építész sikere az építészeté Juhász Tibor: Barcs épül és szépül a közös munka eredményeként Barcs Városért kitüntetést kapott Juhász Tibor városi főépítész a Dráva-parti település képviselő-testületétől. Ezzel ismerték el a 43 éves építésznek a szép város szép városközpontjának kialakításában végzett munkáját. — Valóban kaposvári építész vagyok és Kaposváron is élek — mondta a Somogyi Hírlapnak Juhász Tibor. — De az építész tevékenysége nem köthető egy településhez, ha a feladatra a megbízást az ország másik végéből kapja, akkor ott is dolgozik. A barcsiak hat éve kerestek meg, hogy vállaljam el a főépítész feladatát. Nekem már ez is nagy megtiszteltetés volt. Azóta dolgozom Barcson is, és azóta egy kicsit barcsi is lettem. Szeretem ezt a várost. Szeretem emberi léptékét, és lakóinak mentalitását. Úgy gondolom, hogy hat év építészeti munkáért kaptam ezt az elismerést. Nincs nagyobb dicsősége egy építésznek, mint az, hogy munkájával hozzájárulhat egy város képének formálásához úgy, hogy lakói elégedettek azzal, amit végez. Erre a kitüntetésre nagyon büszke vagyok, mert a szakmát és a főépítészeti intézményt is elismerték vele. Azt mondja: Barcs város- központjában több év munkájának gyümölcse érett be. Ezt már össze lehet hasonlítani, lehet jutalmazni, elismerni. Feltétlenül tudni kell, hogy Barcs épül és szépül, és ez közös munka eredménye. Úgymond a „mű” nem jött volna létre, ha nem fogékony az újra a barcsi lakosság, Juhász Tibor Barcs város főépítésze Fotó: Király J. Béla nincs rugalmas, gyors és jó döntések meghozatalára képes képviselő-testülete, jól működő hivatala. — Szóval ez egy „összjá- ték” eredménye, ami részben mára készült el, de van még ötlet és terv bőven — summázta Juhász Tibor. — Mint építész, közel 18 év szakmai gyakorlattal a háta mögött, hogyan fogalmazná meg az építészet feladatát? — Az építészet eredeti célja a téralakítás, az élet színterének alakítása. Az építészet a képzőművészet egyik ága, amely téralakítási, térszervezési lehetőségével különbözik a képzőművészet többi ágától. A térbeli hatás és a térhatás nem ugyanaz. A tárgyak térbeli hatása, csak komponense a térhatásnak. Az építész térformáló tényezőkből szerkeszti meg az élet színterét. Az építészeti tevékenység nem korlátozódik csak egyes épületek létrehozására. Épületek, terek egymás közötti kapcsolatát elsődlegesen az építész tervezi, mindig figyelemmel és kellő tisztelettel a meglévő értékekre. Azt hiszem, ha egy építész pályafutása során eljut addig, hogy egy épületet nemcsak önmagáért tervez, akkor létre tud hozni, hozzá tud tenni valamit az élet színterének alakításához. Ahhoz a színtérhez, amelyben az emberek jól érezhetik magukat. Ezt tartom az építész, az építészet legfontosabb feladatának. — Jelentős állomás ez az építész életében? Most merre tovább? — Kezdő építészként végig jártam az iskolán kívüli iskolát. Vannak munkáim, amikre büszke vagyok, de vannak olyanok is, amelyeket szívesen elfelejtenék. A mostani „állomás” valóban jelentős: Barcs városközpontjának alakításával olyan lehetőséget kaptam, amely épületek, terek tervezéséből és a városközpont berendezéséből állt. Persze, ez még nem lezárt folyamat, de az eddigi visszajelzésekből úgy tűnik, jól sikerült. Természetesen a munka folytatódik. Most Kaposváron talán országosan is újszerű vállalkozáshoz tervezek egy úgynevezett bürohotelt, ahol vállalkozók vásárolhatnak vagy bérelhetnek iroda és lakásegységeket. Kaposváron tervezek egy jól működő vállalkozáshoz irodaépületet. Nagyatádon pedig Stadler József építész kollégámmal együtt megálmodtuk az új tűzoltólaktanyát... Lengyel János Somogyi betegeket is fogadnak a sebészeti centrumban Szívműtét Zalaegerszegen A Zala Megyei Kórház kardiológiai és szívsebészeti centrumában 1994 november 8-án dr. Papp Lajos szívsebész, központ vezetője és műtétes csoportja végrehajtotta az első, sikeres, nyitott szívműtétet. A mintegy 170 percig tartó csapatmunkát a magyar egészségügy történelmi eseményeként is értékelhetjük. Köztudott ugyanis, hogy főként a Dunántúl déli és nyugati régiójában — Zala, Tolna, Baranya és Somogy megyékben — szinte katasztrófális helyzet alakult ki a szívsebészeti ellátás hiánya miatt. Az ország lakosságának 16 százaléka, mi- tegy 1,6 millió ember sínylette meg ezt. Az intézmény vezetői által szervezett tegnapi sajtótájékoztatón megtudtuk: a szívsebészeti központ működési gondokkal küszködik. Dr. Várszegi József orvos-igazgató elmondta: A cél-és címzett támogatások valamint a pályázatokon nyert összeg mellett jórészt az adófizető zalai polgárok fedezték a beruházáshoz szükséges mintegy két milliárd forintot. A folyamatos működést nehezíti, hogy a társadalombiztosító mindezideig egy fillért sem adott erre a célra, csak a már végrehajtott műtétek után téríti meg a költségeket. A kórház 300 millió forintos hiánnyal küszködik. Dr. Papp Lajos a Somogyi Hírlap kérdésére válaszolva elmondta: a szervezett beteg- ellátás keretében a somogyi betegeket is fogadják. A finanszírozási gondok miatt azonban egyelőre — a szakmai indokokat is figyelembevéve — a Zala megyei betegek élveznek elsőbbséget az ellátásban. Ennek megfelelően az akut szívbetegeket 24 órán, a sürgős eseteket 3 napon, míg a krónikus betegeket 3 hónapon belül tudják megoperálni. A betegkivizsgálás egységesítésén túl a továbbiakban arra is szükség lesz, hogy az adott megyék vezetőivel megtárgyalják a segítés módját. Az OTP által 5 millió forinttal alapított Zalaegerszegi Sívsebé- szetért Alapítvány ad erre többek között lehetőséget. Szerény vigasza lehet a dunántúli betegeknek, hogy a centrum beindulása óta lényegesen rö- videbb várakozási időt követően, több szívműtétre fogad betegeket a budapesti szívsebészeti intézet. Várnai Ágnes SOMOGYI HÍRLAP Czene Attila jegyzete Számítások(k) Jövőre kevesebb kék alga virágzik majd a Balatonban. Ez jó hír. Szakemberek mondták el azt is tegnap Füreden, a Fürdőegyesületek a Balatonért című konferencián: a vízben lubickolni szabad, de az egészségnek határozottan a kárára válhat, ha kortyolgatunk belőle. A szennyvíz okozza a gondokat; ezt már 1950-ben, a Magyar Hidrológiai Társaság Balatoni Kongresszusán megfogalmazták a tudósok. Pénz azóta sem került elég a probléma megoldására. A Balaton-szakértők szerint már közel a kritikus időpont — ha addig nem sikerül tenni, a vízben visszafordíthatatlan, rosszirányú kémiai, biológiai reakciók indulnak meg. Mennyi az a kritikus összeg, amennyit jövőre a Balatonra kellene fordítani legalább? A jövő évi költségvetésben a számos minisztérium, amelynek dolga van (volna?) a tóval, összesen mintegy kétmilliárd forinttal számolhat. Ennek kétszeresére-há- romszorosára volna szükség! Az ökológiai terveket eddig sohasem árazták be. Most igen; 2010-ig a legvisszafogottabb elképzelések szerint is legalább 70 milliárdot kellene elkölteni a térségben a vízminőség érdekében. Jövőre egyébként azért él majd kevesebb kék alga a Balatonban, mert — a biológusok számításai szerint — a zöld algáknak fog kedvezni inkább a tápanyagbázis, azok burjánza- nak majd... Támogatás a rászorulóknak A Héra Alapítvány pályázatán százötvenkét ezer forintot nyert Sántos polgármesteri hivatala. Huszonnyolc rászoruló családot kívánnak támogatni azzal, hogy kinek-kinek megtérítik a villany, vagy a gázdíját. Gondoltak az idősekre is, a százötven nyugdíjas hamarosan birtokba veheti az épülő gonozóközpontban a klubjukat. A régi iskolaépületet alakítják át, itt kap helyet az ifjúsági klub is, étterem kialakítását is tervezik. Illyés-nap Somogyjádon Három évvel ezelőtt vette föl Illyés Gulya nevét a so- mogyjádi általános iskola, ahol ez alkalomból hagyományosan minden évben emléknapot tartanak az iskola névadójának tiszteletére. A programsorozatra való tekintettel tegnap nem volt tanítás az intézményben. A nap kezdetén a gyertyás felvonulásban résztvevők megkoszorúzták az lllyés-emléktáblát, a felső tagozatosok emlékfát ültettek. Illyés Gulya munkásságára irodalmi vetélkedővel, vers- és prózamondó verseny szervezésével emlékeztek a diákok, míg délután az énekkar és a furulyaszakkör, valamint az alsós néptáncosok műsorát tekintették meg az érdeklődők. Kórustalálkozó Balatonbogláron Három kórus részvételével hangversenyt rendeznek ma Balatonbogláron a Lengyel-Magyar Barátság Házában. A balatonföldvári Najor Gizi közösségi ház vegyeskara, a siófoki Bányász női kar és a balatonbogláriakból és a balatonlelleikből alakult Bala- tonvox mutatkozik be. A Zimre-testvérek ismét filmeznek A kaposvári születésű Zimre István operatőr és Zimre Péter író Szondi Lajos pszichológus életútját kívánja bemutatni most készülő filmjében. A Zürichben genetikai kísérletekkel foglalkozott neves tudós munkásságát megörökítő dokumentumfilmben a még élő kortásai is megszólalnak, köztük Illyés Gyuláné Kozmutza Flóra. Házibeteg-ápoló tanfolyam Tizenkilenc munkanélküli fiatal végezte el a Vöröskereszt szervezésében Balatonbogláron a házibeteg-ápolói tanfolyamot. Közülük csupán ketten álltak munkába, ők a bala- tonfenyvesi öregek napközijében dolgoznak. Újabb tanfolyam szervezését tervezik, amely már szakbizonyítványt is nyújt. A Népjóléti Minisztérium állásfoglalása után indítják be a tanfolyamot. Szuloki galambok A barcsi Galambász Egyesület díszmadár és galambkiállítást rendez a hét végén a szuloki művelődési házban. A rendezvényen több tucatnyi díszmadarat mutatnak be, köztük ritkaságszámba menő példányokat is. A kiállítást az érdeklődők ma és vasárnap reggel kilenc órától este hat óráig tekinthetik meg.
