Somogyi Hírlap, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)
1994-11-09 / 264. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP — BELPOLITIKA 1994. november 9., szerda Nagyatádi polgármesterjelölt vetélkedő Gyűlik, vagy apad a bizalomtőke... Aki a virágot szereti, kényelmetlen helyzetbe kerülhet Petúnia-per Balatonfenyvesen Határ menti találkozó Deák János vezérezredes, a Magyar Honvédség parancsnoka tegnap, Győrben határ menti találkozón - fogadta Kari Majcen tábornokot, az Osztrák Szövetségi Haderő főszemlélőjét. A tárgyaló felek a magyarosztrák katonai együttműködési feladattervben foglaltak végrehajtását tekintették át, meghatározva a további teendőket. A megbeszélésen részt vett Németh Sándor altábornagy is. Új rendszert avattak Az ország legnagyobb UNIX alapú számítógéprendszerét az Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program budapesti központjában Göncz Árpád köz- társasági elnök adta át tegnap a magyar kutatói, oktatói és köz- gyűjteményi közösségnek. Világbanki támogatással a SUN magyarországi partnerétől, a DATAWARE-től beszerzett számítógéprendszerrel 483 tudományos intézmény sok ezer számítógépes munkahelyén lehet a hazai és a nemzetközi adatbázisokat elérni. Elhanyagolt létesítmények Pénzhiány miatt elhanyagolt állapotban vannak a vízügyi létesítmények. A szakemberek megállapításai szerint Vasban és Zalában az árvízvédelmi építmények még megfelelnek, de az 1500 kilométer hosszan húzódó kisebb vízfolyások kellő karbantartására nincs elég erő és pénz. A tulajdonváltozások sem javítottak a helyzeten, az új gazdák nem tartják legfontosabb feladatuknak a karbantartást, így mintegy 50-60 százalékkal nagyobb a kiöntésveszély, mint korábban. Jogsértettek problémái Katonafiaink halála közügy, mert senki sem lehet biztos abban, hogy az ő gyermekével nem történhet hasonló tragédia — hangsúlyozta Pozsár Já- nosné, a Jogsértettek Egyesületének elnöke. A négy éve alakult egyesület 70 katonai és civil haláleset körülményeit szeretné megnyugtató módon tisztázni. Az elnökasszony elmondta, hogy véleményük szerint az esetek többségénél a nyomozás során súlyos visszaélések történtek; több katonai ügyészt, illetve bírót név szerint említve vádolt az ügyek eltusolásával. Két dudás van egy csárdában. Azaz két polgármester-jelöltet is jelölt a nagyatádi MSZP választást előkészítő bizottsága. Ebből lett azután a bonyodalom, mert a két jelölt nem fért, nem is férhetett meg egy pártban. Legutóbb Rákó- czy Attila vállalkozó, az MSZP hivatalos polgármester-jelöltje mondta el lapunknak ezzel kapcsolatos véleményét. Most Ormai István művelődési-ház igazgató keresett meg bennünket aki jelenleg a Nagyatádért Egyesület polgármester-jelöltje. Az ügy úgy kezdődött, hogy az MSZP nagyatádi szervezete előkészítő bizottságot alakított a polgármester-jelölésre. A bizottság Ormai Istvánra, a művelődési ház igazgatójára tett javaslatot. Az alapszervezet taggyűlése azonban másként döntött: 15-14 arányban Rákó- czy Attila vállalkozónak, a párt helyi elnökének szavazott bizalmat a polgármester-jelöltségre. Mónos József volt elnökségi tag szerint — aki elkísérte Ormai Istvánt — 15-20 olyan MSZP tag van Nagyatádon, aki ellenzi ezt a döntést vagy időközben a „hivatalos” jelölt ellen fordult. Meglepőnek tartják, hogy Rákóczy Attila pártelnök kisebbségről nyilatkozik a konfliktus kapcsán. Pedig az történt, hogy a hét tagú elnökségből négyen távoztak. Mónos szerint a tagság jelentős része is elfordult a vezetőségből, mert az atádiak végre már atádi polgármestert szeretnének. Most és utoljára Ormai István a Somogyi Hírlapnak azt mondta: eddig senki nem kérdezte meg a véleményét. Ezért most egy alkalommal a nyilvánosság előtt kívánja kifejezni azt. Nagyatádon nagy a várakozás. A polgárok ugyanis elégedetlenek a város elmúlt négy évével. Ezért foglalkoznak főként a lehetséges polgármesterek személyével. Áz MSZP is kénytelen volt napirendre tűzni ezt. Hosszú idő után alakult meg az előkészítő bizottság, amely a véleményeket összegezve voksolt Ormai István mellett. Amikor ez kiderült, már érezhető volt a feszültség, hiszen a bizottság állítólag úgy foglalt állást, hogy van egy másik alkalmas jelölt is: Rákóczy Attila vállalkozó, a párt atádi elnöke, csakhogy rá valamivel kevesebben gondoltak. A taggyűlésen viszont fordult a sorrend: 15-14 arányban. Ormai István a taggyűlésre ösz- szeállította a városprogramot s arról — szerinte — parázs, de érdemi vita folyt. Azok is elmondták véleményüket, akik részt vettek az előkészítésben és az ellentábor is. Programhiány — A szavazás után arra számítottunk, hogy a pártelnök megfogalmazza: hogyan alakul a továbbiakban a párt kampánymunkája — mondta Ormai István. — Az MSZP tagok egy része megkeresett és azt javasolta: gondoljuk újra végig a történteket, mert a város szempontjából nem jó a döntés. A polgárok többsége is azt hangsúlyozta: nem tudják elfogadni ezt a megoldást. Igyekeztünk megismertetni Rákóczy pártelnököt is a véleményekkel. Hiába érveltünk, egyeztettünk, nem jutottunk előbbre. Közben egyre több MSZP tag kérte azt, hogy újra vállaljam a megmérettetést. Mi szélesebb alapokon nyugvó, nyitott várospolitikára gondoltunk. Konstruktívabb városvezetést akarunk annál, ami nyomokban már felfedezhető Rákóczy Attila elképzeléseiben. Neki ugyanis nincs programja, hiszen amikor megkérdeztük, hogy milyen programhoz csatlakozhatnak a kisebbségben maradtak, azt a választ kaptuk: nincs program. Ormai István hangsúlyozta: nincs szó személyes ellentétről, csupán arról, hogy másképpen gondolkodnak a városról, a megoldási módokról és egy korszerűbb vezetés megteremtésének lehetőségéről. — Nem a pártpolitikát, a paktumokat és a koalíciós megállapodásokat helyezzük előtérbe, hanem a várospolitikát, amely fölötte áll ezeknek — mondta. — A legtöbb biztatást az MSZP tagoktól kaptam, amelyet csak megerősítettek a kívülről jövő támogatások. Ezért nem tudtam nemet mondani. A párt elnöke nem a párton belüli konfliktust kezelte, hanem igyekezett időt nyerni. — A héttagú elnökség négy tagja — tehát a többség — bizalmatlanságáról értesítette az elnököt. Ha ez így van, akkor ennek egy politikai vezető számára valamilyen következményekkel kellett volna járni. Kértük: hívják össze a taggyűlést. Hat hétig kellett rá várni. Az MSZP tagok egy része bejelentette: nem támogatja Rákóczy Attila jelöltségét és kampányát. így távoztunk a taggyűlésről. A következmény: a párttagságunk felfüggesztéséről szóló levelet megkaptuk és fegyelmi vizsgálatot indítottak ellenem. Mónos József, akit ugyancsak felfüggesztettek és jelenleg az önkormányzatban képviselő megerősítette: Rákóczy Attilának nincs programja, csak azt tudja, hogy polgármester akar lenni. Az előkészítő bizottságban az volt a vélemény: alkalmatlan és a városban esélytelen a tisztségre. Az előterjesztést azonban már úgy fogalmazták meg, hogy mindkét jelölt esélyes és alkalmas, azzal a különbséggel, hogy Ormai István jobban. Másként gondolkodók Ezt a változtatást úgy tudtam csak elfogadni, hogy a bizottság egyik tagja elmondja a pártelnöknek a kialakult véleményt. Állítólag Rákóczy Attila a tájékoztatást meghallgatta és azt felelte: ez egy dolog, de ő polgármester akar lenni és az is lesz... Van 15-20 ember, aki Atádon másként gondolkodik a jelöltügyről, az MSZP alapító tagja és az elmúlt négy évben sokat dolgozott. Tudjuk — mondta Mónos József — ami történik, azzal az MSZP-nek okozunk kárt, pedig a párttal semmi gondunk: helyi konfliktus ez, így is kellene kezelni. Ormai István jelenleg a Nagyatádért Egyesület polgármester-jelöltje, és azt mondja: az egyesület minden választókerületben állít képviselőjelöltet. Azt akarják ezzel elérni, hogy választási lehetőséget nyújtsanak a polgároknak és a város vezető posztjaira elkötelezett, felkészült atádiak kerüljenek. A Nagyatádért Egyesület a város érdekében együttműködik a Somogyért Egyesülettel A balatonfenyvesi Tátika és Petőfi utca kereszteződésében található gyepes terület április óta borzolja a kedélyeket. Az ügyben a felek a november 8-i meghallgatáson is hajlíthatatlanságukat bizonyították. Az államigazgatási, hatósági ügyként kezelt „virágo- sítási akció” megítélésében alapvető ellentmondás van a bírságoló önkormányzat, illetve a szabálysértéssel vádolt Varga Lajos, zenetanár-vállalkozó között. Bár nem törvényt ülni jöttek össze tegnap az érintettek, a „békéltető tárgyalás” mégis eredménytelenül zárult. A „petúnia-akta” tehát a törvényességi felügyelethez kerül felterjesztésre. — Van Fenyvesnek ennél sokkal fontosabb közterületi, sőt szennyezési problémája is — jegyezte meg fejcsóválva a nézeteltérések tisztázására összehívott megbeszélést vezető polgármester, Lombár Gábor. Valóban elgondolkodtató, hogy az ingatlana előtti közterületre virágládákat és lovasszekeret elhelyező vállalkozó „vétsége” immár so- kadszori visszatérő témája a választásokra készülődő hivatalnak. Az előzményekről röviden annyit, hogy az önkormányzat közterület felügyelője — a műszaki csoport muka- társaival egyetemben — még a tavasszal kifogásolta, miszerint a saroktelek előtti térségre kipakolt súlyos virágállványok veszélyeztehetik a közlekedést. — Ráadásul engedéllyel sem bír a polgár, szólt az érvelés — tegye beljebb, vagy vigye a kerítés mögé, ahol senkit se zavar. A Fenyvesért Faluszépítő Egyesület oszlopos tagjának számító Varga — saját bevallása szerint — az első szóbeli(!) instrukcióra beljebb tette a virágedényeket, s ezzel a dolog részéről el volt intézve. (El is Az UNIFACE holland és a CAP-DEBIS német informatikai cég több mint 100 millió forint értékű szoftvert adományozott a magyar felsőoktatási intézményeknek. A külföldi cégek erőművöknél, nagyvállalatoknál használatos programfejlesztő és progképedt rendesen, amikor nyár végén kézhez kapta a bírságolás tényét rögzítő határozatot.) Nem úgy a lakossági bejelentés alapján helyszínelő hivatali alkalmazottak, akik szerint még június elején sem történt elmozdulás, sőt: a mázsás virágládák mellé egy — jobbára az árokban veszteglő — virágos szekér is társult... A feljelentésükre hivatalból reagáló jegyzőnő, Gönczyné dr. Gállos Judit az augusztus 19-én kelt határozatban „közterület illegális használatáért” kétezer forintos pénzbírságot rótt ki, amely öt nap elzárásra cserélhető föl... Általános megrökönyödésre a széplelkű zenetanár az utóbbit választotta, így protestálván a határozat nonszensz volta ellen. — Ha ez törvényszerű, akkor vállalom a büntetést — jelentette ki nyomatékosan a „vádlott”, mialatt jogi képviselője, dr. Komáromi József a jegyzőnővel a vonatkozó jogszabály értelmezésébe bonyolódott. — Miért nem élt ügyfele a jogorvoslás lehetőségével, holott erre többször is felhívtam a figyelmét? — kérdezte a jegyzőnő. — Ön mulasztást követett el, amikor Varga Lajos azonnali telefonos tiltakozását nem tekintette kifogás-emelésnek — riposztozott az ügyvéd. A délutánba nyúló vita során a haragos hatalomtól a nyakas állampolgáron át a jogtiprásig röpködtek a jelzők, s forrtak a — kívülálló számára — érthetetlen indulatok. Akad, aki azt tartja: nem a virágon, mégcsak nem is a ládákon van a hangsúly. Egy bizonyos Balaton-parti sporteszközöket kölcsönző pavilon privatizálása pattintotta lángra a szikrát, amelyet az elővásárlási joggal rendelkező önkormányzat „orra elől” Varga pályázaton nyert el. Cs. K. E. ramtervező rendszereket juttatnak el az egytemekhez, főiskolákhoz. Az ajándékozásról szóló szerződést tegnap írta alá a külföldi cégek képviselői és Csirik János, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium helyettes államtitkára. Adomány a felsőoktatásnak A viszály nyomai Tisztújításra készül a Parasztszövetség Mit érdemel az adós? 128 somogyi tagja van a tisztújításra készülő Magyar Parasztszövetségnek. Ezt Bodó József, a szövetség megyei elnöke közölte a Somogyi Hírlap szerkesztőségével. Azt is elmondta, hogy a tagok többsége falusi kisvállalkozó, aki a földből él, és nem tagja a szövetkezeteknek. Gerbovits Jenő, a Magyar Parasztszövetség társelnöke mindehhez hozzátette: a mostani tagok fölismerték, önállóan nem tudnak létezni, szükség van arra, hogy a szövetségbe tömörüljenek. Gerbovits Jenő úgy fogalmazott, hogy a Parasztszövetség ma „nem jó állapotban van”. Ennek sok egyéb mellett oka az elmúlt évek kisgazda viszálya is. — Az érdekképviseletek, így a Parasztszövetség is, megegyeztek az Agrárrendtartási Hivatallal, hogy közös információs rendszert alakítanak ki a falusi vállalkozók támogatására. Jelenleg a sertés ágazatban tevékenykedők információs rendszere működik, de ezt a teljes ágazatra szeretnék kiterjeszteni. A Parasztszövetség egyébként az ország 1300 településén van jelen. A somogyi szervezet tisztújító közgyűlésén, amelyet november 19-én 10 órakor tartanak a megyei ön- kormányzat nagytermében — Gerbovits Jenő fogalmazott így — fiatalítani akarnak. A tisztségviselő nagyválasztmányi ülés azért ül össze, mert a jelenlegi tisztségviselők mandátuma lejárt. Ezt az alkalmat fel kívánják használni arra, hogy a megváltozott körülményekhez igazítsák a Parasztszövetség tevékenységét. Hétköznapi perpatvaraink Olvasónk írja: 100 000 forintot adott kölcsön a szomszédjának, aki szerződésben vállalta, hogy a pénzt egy éven belül visszafizeti. A szerződésben kikötötték, hogy biztosítékul a szomszéd zálogba adja 5 éves Zsiguliját. A kölcsön visszafizetésének határideje már két hónapja letelt. Hogyan jusson hozzá a pénzéhez? Eladhatja a szomszéd tulajdonát képező autót, vagy sem? A zálogjog olyan szerződést biztosító mellékkötelezettség, amellyel a jogosult — követelésének behajtása érdekében — előre gondoskodik megfelelő fedezetről. A zálogjog egyik formája az úgynevezett kézizálog, amikor a hitelező valamilyen vagyontárgyat, mondjuk egy autót köt le biztosítékul. Ha az adós határidőre nem teljesíti fizetési kötelezettségét, az elzálogosított gépkocsi árából kiveheti a maga jussát a hitelező. De ezt nem teheti meg önkényesen. Nem viheti ki mondjuk az autópiacra, nem adhatja el egy kereskedőnek. Bírósághoz kell fordulnia, meg kell várnia az ítéletet, majd egy végrehajtási eljárás után a végrehajtónak lesz lehetősége pénzzé tenni a zálogtárgyat. A zálogjogból következően a kölcsönbeadót csak a gépkocsi birtoklásának joga illeti meg, minden más jog a tulajdonosé. A zálogjog azonban kötelezettséggel is jár, ami azt jelenti, hogy például a zálogba adott autót épségben meg kell őriznie, megfelelően kezelnie kell annak, aki zálogba kapta. Vigyáznia kell, nehogy ellopják, ne tegye tönkre a rozsda. Előfordulhat, hogy az autó őrzéséért és kezelésért fizetni kell, például garázsbérlet, vagy időnként szervizeltetnie kell, hogy működőképes maradjon. Ezt a kiadást természetesen hozzá lehet számítani az eredeti követelés összegéhez. Ezen azonban nem is érdemes takarékoskodni, mert a jogszabály szerint, ha a zálogtárgy elpusztul, vagy használhatatlanná válik, a zálogszerződés megszűnik, az adós nem kötelezhető arra, hogy másik zálogtárgyat adjon. Kivéve azt az esetet, ha a bekövetkezett helyzetért ő a felelős. Némiképp egyszerűsödik a dolog, ha például az ellopott kocsi biztosítva volt, mert ebben az esetben a kifizetett kártérítés lép az eredeti zálogtárgy helyébe: a hitelező zsebreteheti az őt megillető pénzt, de a maradékot vissza kell adnia a tulajdonosnak és az egész ügylet végére pontot lehet tenni. Az esetek többségében sem a hitelezők, sem a kölcsönre szorulók nem szeretnek bírósági tárgyalásokra járni, ezért a jog lehetőséget ad a békés megegyezésre is. Ha a kölcsön visszafizetésének határideje már lejárt, a felek írásban megállapodhatnak egymással, hogy a zálogtárgyat közösen értékesítik. Ilyenkor a szerződésben ki kell tűzni egy megfelelő határidőt. Ha ez alatt nem sikerül a közösen megállapított áron vevőt találni a zálogtárgyra, a megállapodás hatályát veszíti. Ha a zálogszerződést eredetileg közjegyző előtt kötötték meg, akkor a kölcsönbea- dónak — ezen írásos szerződés alapján — lehetősége van közvetlenül, külön bírósági procedúra nélkül végrehajtási eljárást indítani. A végrehajtó értékesíti a példánkban szereplő gépkocsit, a befolyt vételárból kifizeti a kölcsön összegét, a kamatot és a késedelmi kamatot, az időközben felmerült kiadásokat, a végrehajtási eljárás költségeit a hitelezőnek. Ha még ezek után is maradt valamennyi pénz a befolyt vételárból, az a gépkocsi volt tulajdonosát illeti meg. Dr. Lajer Erika
