Somogyi Hírlap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)

1994-10-07 / 236. szám

1994. október 7., péntek SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Pályázati pénz a barcsi szociális foglalkoztatónak Tízmillió forintért újabb munkahelyek Kevesebb az állat, mert fogy a bizalom Két gazda Darányban A barcsi szociális foglalkoz­tató még a tavasszal nyújtotta be pályázatát a Népjóléti Mi­nisztériumhoz, hogy a rehabili­tációs alapból segítse a meg­változott munkaképességűek foglalkoztatását. A közelmúlt­ban kapták meg a választ: 26 millió forint helyett tízmillió ju­tott az intézménynek. Ebből az összegből hétmil­lió forint a vissza nem térí­tendő támogatás, hárommillió a kamatmentes hitel. A leg­utóbbi testületi ülésen a váro­satyák úgy döntöttek, hogy a benyújtott programhoz bizto­sítják a 2,5 millió forint saját erőt. — Pályázatunk célja a vá­ros és városkörnyék foglalkoz­tatási gondjainak enyhítése — mondta Horváth Miklós, a szociális foglalkoztató igazga­tója. — A szerződést a napok­ban megkötöttük a Budapest Bankkal; a beruházási prog­ramot 1995 márciusáig kell megvalósítanunk. Ez a beru­házás a varrórészleget érinti. Álmos, csendes az utca He- resznyén. Kollár Gézáné az árnyas fa alatt ült a pádon. Babot válogatott. — A mai ebédet már meg­főztem; ez a hűtőládába ra­kom. Jó lesz majd a télen — mondta. — Egyedül lakom a házban, ezért nem hozom az ételt a konyháról. Megterem a kertben a paprika, paradicsom is. Meg aztán minden kiadást végig kell gondolni, mert meg­eszi a fene ezt a drágaságot. Csak gyógyszerekre költők hetente 300 forintot... Kollár Gézáné havonta 7700 forint nyugdíjat kap. Na­gyon kevés pénz ez, mondja, s ebből kell megélnie. — Csak a legszükségeseb­bet veszem meg a boltban, a maszeknál. Spórolok, ahogy csak lehet. Én a gázt sem köt­A csurgói Máté Lajos által két éve Csurgónak adomá­nyozott Aradi vértanúk dom­borműves obeliszk emlékhely- lyé lett a kisvárosban. Október 6-án az önkormányzati és a Jól összeillik a kétféle tevé­kenység: dr. Nőthig István fog­lalkozása állatorvos, és nyug­díjasként állatgyógyászati pa­tikát nyitott Barcson belváro­sában. Felmértük az igényeket, és úgy töltöttük fel a polcokat. Hazai és import gyógyszer­eket, oltóanyagokat adunk re­ceptre — mondta —, s árusí­tunk recept nélkül takarmány­kiegészítőket, vitaminokat, ál­lattartási eszközöket is. Az árukészletünk félmillió forint körül van. Legtöbben kisálla­toknak a kozmetikai szereket veszik, és a bolhanyakörvet keresik. Elmondta: most még inkább A varroda gépeinek teljes fel­újítását, cseréjét tervezzük, kiegészítve speciális gépek — szabászgép, gomblyukazó — vásárlásával. Ezt követően több dolgozót tudunk foglal­koztatni. Bedolgozói tevékenység in­dításával szeretnék növelni a saját anyagos termékek var­rását. Tervezik például, hogy munkaruhát, ágyneműt is gyártanak. A szociális foglalkoztató há­rom részlegében — a varro­dában, az építőipari és a ke­reskedelmi részlegben — 1995 márciusáig 69 dolgozót kell alkalmazniuk, közöttük 25 megváltozott munkaképessé­gűt. Az önálló gazdálkodást folytató intézmény az új gé­pekkel még jobb teljesítményt érhet el. A pályázat révén ka­pott kamatmentes kölcsönt pedig törlesztik: jövőre vissza­fizetnek egymillió forintot. A saját erőt, a 2,5 millió forintot pedig a forgóalapban szeret­nék felhasználni. (Gamos) tetem be, mert nincs rá keret. Van kút az udvaron, onnan hozom a vizet, így azért sem kell fizetni. Kollár Gézáné özvegyasz- szony. Heresznyén született, és azóta itt él. — Ez az ottho­nom — mondja. S azt is, hogy életében csak egyetlen mun­kahelye volt, az is a faluban: a ruhaüzem. Ott dolgozott 27 évet. Most is talál magának munkát: a ház körül mindig van tennivaló. A pihenés nap­közben csak annyi, hogy gyógyszerért utazik Babó- csára, Barcsra. — A lányom Kaposváron lakik, és van két unokám —■ mondta. — A mai világban nem könnyű velük boldogulni. De ha megzörgetik a heresz- nyei kiskaput, annak örülök a legjobban... G. A. református gimnázium diákjai, valamint egyesületek, szerve­zetek, intézmények küldöttsé­gei, és magánszemélyek tisz­telegtek a csurgói gimnázium parkjában álló emlékmű előtt. csak érdeklődők jönnek, a vá­sárló elég kevés. A hiánycik­keket azonban összeírják, s beszerzik egy héten belül. Az árut többek között a Privamet- től.és a Philaxiától hozzák. — tylem bántuk meg elhatá­rozásunkat — mondta. — Bi­zakodunk, hogy majd csak nyereséges lesz a családi vál­lalkozás... Több horvát vevő is meg­fordult már — mint mondta — üzletében, s jó érzés, ha ta­nácsaival — mert beszéli a nyelvet — segíthet nekik. Tü­relmesen válaszol a „Miért va- karódzik a Fifi?” és az ehhez hasonló fogas kérdésekre is. G. A. Több mint öt éve alig fér­tek el itt a sertések — mondta Sár János nyugdí­jas darányi gazda. — Majd­nem száz disznót tartot­tunk... Az ólakban most mindössze három hízó van — saját szükségletre. Négy tehenet tart még; a fia csa­ládja segít neki, hogy bol­doguljon az állatokkal. — A tej literét jobb esetben húsz forintért veszik át; a napi mennyiség megközelíti az öt­ven litert — mondta. — Elég Több mint 25 éve Máthé Csaba a református lelkész Istvándiban. Több települé­sen hirdeti az igét: Darányt, Drávagárdonyt, Kastélyos- dombót is ö pásztorolja — összesen mintegy ötszázöt­ven lelket. — Örömmel végzem a rámbízott szolgálatot — mondta. — A gyülekezet nem nagy, de hitben, szere- tetben erős. Tizenhat éve kerékpározom Istvándi és Kastélyosdombó között, egyik istentiszteletről a má­sikra. Zuhogó esőben és forró nyárban vagy éppen hóesésben. Ezek az utak nem fárasztóak, mert a cél mindig fontosabb... Bár anyai-apai ágról is ta­nítók, lelkészek kerültek ki családjából, azt mondja, nem ez volt számára a meg­határozó. Tizenhárom éves komfirmándusként Ézsaiás könyvéből a következő igét kapta: „Ne félj, mert megvál­tottalak, neveden hívtalak téged, enyém vagy!” Akkor döntötte el, hogy a lelkipász­tori pályát választja élethiva­tásul... Az istentisztelet mellett a darányi általános iskolában hetente háromszor — három csoportnak — hittant is tanít. — Kellő anyagiak híján a gyülekezeti munka szép­Évszázados titkok kerültek napfényre Csurgón, az első is­kola felújításakor. A hajdani ora­tórium feljárójánál a lekapart mész alatt egykori diákok üze­neteit találták. Az első név, amit a munkák műszaki vezetője, Lantos Sándor kibetűzött itt: a Matolcsy.Több ilyen nevű diák Aki harminc évvel ezelőtt Csurgón moziba ment, vá­rosban érezte magát. Ha ma ül a filmvászon elé, falura jellemző környezet és falusi színvonal fogadja. Remélhe­tőleg nem sokáig. A mai Korona szálló emele­tén a tágas, lépcsőzetes néző­terű, díszrácsos erkélyű ter­met statikai okokra hivatkozva húsz évvel ezelőtt zárták be. Azóta üres a szép épület eme­lete. A filmvetítéseket a műve­lődési ház nagytermében ren­dezték, áldatlan körülmények között. Ha az előtérben be­szélgetett valaki, zavarta a nézőket, onnan meg a hang jók a tehenek, frissfejősen megadják a napi 22 litert. Sze­retem én is a tejet, megiszom naponta a két litert is. Sajnos, a tehenek járatását — legelő híján — nem tudjuk megol­dani. Napközben a karámban tartjuk őket. Volt ez másképpen is. Mint mondta: valaha annyi szarvas- marha járt ki a legelőre, hogy három csordás élt a faluban. A takarmányozás, trágyázás Sár János feladata, a fiáék pedig fejnek — naponta kétszer. Egy kataszteri hold földjükön terme­sége itt a fizetség. És ezt szépséget csak az fedezi fel, aki végzi — teszi hozzá. Szabadidejét a kertben tölti, rossz időben szívesen olvas. Azt mondta: — Sze­retnék egyszer unatkozni, mert akkor tudnám, hogy mit járt ide; egyik 1834-ben precep­tor volt. A legismertebb pedig Matolcsy Sándor, később az igazgatótanács elnöke. Szív- bemarkolóan csurgói név a Be- gedi is. A legrégebbi feljegyzés 1812. május 9-i. Festetics, Nagyváthy akkor még látogatta az iskolát... Az első bekarcolá­hallatszott ki. Épült egy új, 130 nézőt befogadó mozi is, de ki­használatlansága és a vállalat átszervezése miatt be kellett záratni. A csurgói önkormány­zat újra akarta indítani, pályá­zatot írt ki. Ekkor bukkant fel egy 25 éves fiatalember, Tóth Csaba. — Siófoki vagyok, s épp Csurgón jártam. Kérdeztem, miért van zárva a mozi? Ép­pen akkor tárgyalta a képvi­selő-testület a bérbeadást. Megpályáztam. Vállalkozó vagyok: nyáron Siófokon, de most már van csurgói kötődé­sem. A kétezres csurgói diák­ságra lehet számítani. Elnyerte a pályázatot. Az lik meg a takarmány egy részét, és a lekaszált lucernát saját lo­vukkal szállítják. Lovuk — állítja — húsz percen belül ér — nyar­galva — Darányból Potonyba. Ez tíz kilométer... — Sokan felhagynak az állat­tartással most — mondta Sár János —, mert csak ígéretet kapnak, s a helyzet nem javul. Mi ragaszkodunk a jószágok­hoz; a fiamék szeretnék az ál­lományt gyarapítani. Remény­kedünk, hogy megtaláljuk majd számításainkat; hiszen egyszer fenn, egyszer lenn... G. A. csináljak. Három gyermek édesapja, és megbecsülik a községben. Hívták már máshova is, de mindig nemmel felelt. Mint mondta: neki már Ist­vándi lesz a végállomás... Gamos Adrienn sokat csak lemeszelték, így tűnt elő a Fodor, Józan, Oláh, Bele- vári név. 1840-ből Fülöp Jó­zsef... A felsőbb rétegekben az 1860-as évek diákjai: Gödöllei József, Molnár István, Füstös András, Aracs János. A karzat falán Benkó Gyula 1861-ben egy szívbe írta a nevét. H. J. önkormányzat rendbe tetette az épületet, a gépeket felújí­totta. A hathónapos próbaidőt szeptember 15-től ötéves szerződés váltotta fel. Hetente négy előadást tart. Tóth Csaba nem titkolja: nagyobb látogatottságra szá­mított, mert most kevés diák jár moziba. Az iskolák sem szorgalmazzák, pedig a diák­előadásokra kedvezményt tud adni. A környezet máris kultu­ráltabb a korábbinál. Mint mondta, szívesen be­fektetne Csurgón. Tervei kö­zött egy szórakoztató központ is szerepel, és egy jó diszkó, amilyen a Balatontól délre se­hol sincs. Horváth József Püspöki áldás Gyékényesen Balás Béla kaposvári me­gyéspüspök áldja meg szom­baton a bérmálás alkalmával felújított gyékényesi templo­mot. Mintegy négymillió forin­tos költséggel tavaly kicserél­ték a torony teljes faszerkeze­tét, s rézlemezzel borították. Felújították a villamos hálóza­tot, kívül-belül újravakolták, festették. Maczkó Gyula espe­res-plébános a jó harminc éve lemeszelt falfestmények újra láthatóvá tételét is tervezi. Takarékoskodik az önkormányzat Csurgó város képviselő-tes- tülete 85 millió forintos hiány­nyal kezdte meg munkáját négy évvel ezelőtt. Takaréko­san gazdálkodtak, mert sze­retnék elérni azt, hogy adós­ság nélkül zárják a négyéves ciklust - jobb helyzetet te­remtve ezzel a következő képviselő-testületnek. Munkanélküliek Heresznyén Több település példáját kö­vetve Heresznyén is adott be­iskolázási segélyt az önkor­mányzat. Ez negyvenhat gyermeket érintett, összesen 92 ezer forintot fizettek ki, gye­rekenként kétezer forintot. Ki­lenc munkanélküli él a telepü­lésen, s hatan kapnak jövede­lempótló támogatást. Ot köz­hasznú munkást is alkalmaz az önkormányzat. Fotóalbum 2000 példányban Régi adósságát kívánja tör­leszteni a barcsi önkormány­zat: fotóalbumot jelentet meg 2000 példányban, 50 színes és ötven fekete-fehér fotóval. Ez a Dráva-parti város mutatja be. A kaposvári Nyomda Kft készíti az albumot, amelyeket Vörös András grafikusművész állított össze. Várhatóan de­cember végén jelenik meg. Két falu közös gépvásárlása Drávagárdony a szom­széd településsel, Drávata- másival közösen vásárolt egy MTZ-882-es traktort, és megvették hozzá a felszere­léseket is. Ez a két telepü­lésnek kétmillió forintba ke­rült, s közösen használják a különböző munkákhoz. Kastélyosdombói szüreti mulatság A kastélyosdombói szociá­lis foglalkoztató intézet mű­soros szüreti bált rendez ma este. Fellép a barcsi Boróka néptáncegyüttes, a tánchoz pedig a Costa Rica szolgál­tatja a zenét. Heresznyén is nehéz az özvegy élete Diákok, küldöttség az obeliszk előtt Bolhanyakörvet keres Fifijének a vevő s Allatpatika Barcson Felújított nagyteremben heti négy vetítés Mozi a csurgóiaknak Négy települést szolgál Istvándi papja Lelkipásztor biciklin Máthé Csaba istvándi lelkész - egy ifjú házaspárral Titkok az első oskolában i t

Next

/
Thumbnails
Contents