Somogyi Hírlap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)
1994-10-06 / 235. szám
14 SOMOGYI HÍRLAP — NYUGDÍJASOK OLDALA 1994. október 6., csütörtök Megyei Ki mit tud? és világnapi megemlékezés Találkozó Nagyatádon A múlt hét végén ötödik alkalommal rendezték meg Nagyatádon a Somogy megyei nyugdíjasok Ki mit tud? vetélkedőjét. Az Őszikék ’94 bemutatón a nagy érdeklődés miatt kategóriaversenyeket tartottak. Három helyszínen négyszázhúsz szereplő száznyolc músorszámot adott elő. A színvonalas vetélkedőt követően 20 nívódíjat osztott ki a zsűri. A helybeli Őszi Napfény nyugdíjasklub négyet is elnyert. A nívódíjasok közül 11-en jutottak az országos döntőbe. Legtöbben — ötvenhármán — az ének-zene kategóriában indultak: a bala- tonkeresztúri népdalkor, a táskái és a somogytarnócai asszonykórus, egyéniben pedig a zamárdi Sági Istvánná és a kaposvári tárogatós, Kerekes Kálmán került a legjobbak közé. Az idősek világnapjáról — a gálaműsoron — dr. Gyenesei István, a megyei közgyűlés elnöke emlékezett meg. Kifejtette, hogy a hagyományok ápolásával, a nemes célokért munkálkodva ők is sokat tehetnek településükért és a megyéért. A Somogyért egyesületnek — mint mondta — egyik legerősebb „szekciója” a ny ugd íjasszövetség. Németh István Megingott biztonság A Kamarai Tanács sajtótájékoztatója s Értékvesztett nyugdíj Vélemény az országos döntések előtt Ingyenüdülés Lillafüreden Szombaton délután három órakor tartja az idősek napjáról való megemlékezést Kaposváron, az MSZOSZ-ház színháztermében a Kaposvári Nyugdíjasok Egyesülete. Ezt megelőzően sorsolják ki (ugyanott) a nyugdíjasok boltjában minden ötezer forintos vásárlás után kapott sorsjegyeket. Félezer ember birtokában vannak ezek a tombolajegyek, s a fődíj a lillafüredi Palotaszállóba egy hétre szóló, kétszemélyes, térítés- mentes beutaló. Igencsak értékes az a díj is, amelynek szerencsés nyertese másodmagával egy évig ingyen ebédelhet a megyei önkormányzat éttermében. A világnapi megemlékezés keretében még további mintegy kétszáz kisebb-nagyobb nyereményt sorsolnak ki. Késik a nyugdíj- törvény Az új nyugdíjtörvény még jövőre sem készül el — ez a véleménye az országos nyugdíjbiztosítási önkormányzat elnökének. Az indokolt korrekciókat törvénymódosításokkal oldják meg. Arról is tájékoztatott, hogy a nők a jövő évtől is a jelenleg érvényben levő jogszabályok alapján kérhetik nyugdíjazásukat. A nyugdíjra való jogosultság kérdéseit jelenleg vizsgálják, de lényeges változásra mostanában nem lehet számítani. Emelt összeg októbertől A nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátásban részesülők októbertől kapják először az emelt összegű ellátásokat. A rokkantsági járadék, az átmeneti járadék, a vakok rendszeres szociális segélye, az egészségkárosodási járadék, valamint a központi szociális segély összege havi 300 forinttal nő. 3500 forintra emelkedik a vakok személyi járadékának összege. A vakok rendszeres szociális segélyének legnagyobb összege 8715 forint. Az emelt összegű rokkantsági járadék 6801, a központi szociális segély 7945, a rendszeres szociális járadék havi összege 7304 forint — ez utóbbiak ellátását decemberben egyszeri alkalommal 1200 forinttal kiegészítik. Válasz 30 kérdésre Mintegy ezer személyre kiterjedő, reprezentatív felmérést készít a nyugdíjasok körében ezen az őszön a Nyugdíjasok Országos Kamarájának szociológiai csoportja. A „házi” közvéleménykutatás során a kérdőíven harminc kérdésre kérnek választ. Noha ez a munka nem pótolja a tudományos intézmények által végzett felméréseket, jó szolgálatot tehet a kamarai döntések meghozatalánál, a célok kijelölésénél. Idén először vidéken Háromnapos rendezvény- sorozat keretében az idén Szekszárdon tartották az országos megemlékezést az idősek világnapjáról. Két alkalommal Budapest adott otthont hasonló programnak, s a múlt hét végén először volt vidéki város az ünnepségek helyszíne. A tolnai megye- *■ székhelyen fórumon vitatták meg a nyugdíjasokat érintő fontosabb kérdéseket, s gálaműsor színesítette a programot. A világnapi rendezvényen részt vett dr. Kovács Pál népjóléti miniszter is. Ösztönös a törekvésem, hogy minden alkalmat megragadjak az előttünk járó nemzedékekkel való találkozásra, kezük óvatos megszorítására, egy-egy köszönő mondat megfogalmazására. De igazán akkor vagyok boldog, ha akármilyen kicsit is, de segíthetek gondjaik-bajaik orvoslásában. Mondandóm talán olyan elemeket is tartalmaz, amelyek ünneprontásnak tűnhetnek. Nem is annyira önöknek, mint inkább önök helyett mondom, bízva abban, hogy közös hangunk eljut azokhoz, akiknek szánjuk. A gyermekek aprócska szívében éppen annyi, sőt több öröm fér, mint a felnőttekében. Kár, hogy sokak szíve csak azért nő, hogy minél üresebbé váljék, és elméjük is csak azért élesedik, hogy túljárjanak felebarátaik eszén. Szomorú társadalomban élünk. Pénzt, sikert mindenáron: ezt a tanítást csöpögtetik belénk. Mibe fogózzanak azok, akiknek teste már túl gyorsan fárad, értelmük fényét halványulni érzik, érdeklődésük már csak magukra szűkül, s elmúlt éveiket ismételgetik? Tudjuk, a kor nem érdem, és azt is, hogy minden kornak megvan a maga értelme, szépsége, csak megtalálni és felmutatni néha nagyon nehéz. Teljes életet kell élni, ez a jól bevált recept. Egyre többen kénytelenek feltenni a kérdést önmaguknak, környezetüknek, s a felsőbbségeknek: jó-jó, de miből? A nyolcvanas évektől az egyre súlyosbodó gazdasági problémák és a növekvő infláció miatt a nyugdíjak vásárló- értéke fokozatosan romlott. Évről-évre nyíltan, vagy leplezetten megrövidítik a törvényben megígért nyugdíjemelések mértékét. Ma is 20 % feletti az infláció, miközben mindössze 8 %-os nyugdíj- emelésre van remény. A nyugdíjasok helyzetét tovább rontja, hogy a munka- nélküliség nagymértékű megjelenése nem, vagy csak nagyon nehezen teszi lehetővé a nyugdíj melletti munkavállalást, a kiegészítő jövedelmek megszerzését. S ha lenne is munka, az idősödő, gyengülő szervezet gyakran tiltakozik ellene. A nyugdíjasok hosszú idő óta aránytalanul nagy terhet viselnek, amely már nem fokozható. Önöket nem vigasztalhatja a tíz években mért fellendülés esélye. Ezért a jövőben a várható életszínvonalcsökkentő intézkedéseket valamennyi nyugdíjasnál nyugdíjemeléssel kellene kompenzálni. A nyugdíjrendszer nem lehet része a szociálpolitikának. A nyugdíjas embernek nem szociális védőhálóra van szüksége, hanem nyugdíjkarbantartási mechanizmusra. A jelenlegi körülmények között célszerű, hogy a nyugdíjak legalább az előző évi nettó keresetnövekedések mértékében emelkedjenek. S ez biztosan több 8 százaléknál. Azzal, hogy ma Magyarországon a nyugdíjasok elszegényedése tömeges jelenséggé vált, egyidejűleg a tá- gabb család anyagi, szociális biztonsága is megingott. S ez csak fokozza rossz érzéseinket. Törvény és hatáskör híján a megyei önkormányzatoknak nem előírt feladata a települések és az állampolgárok érdekeinek képviselete, védelme, de nekünk is részt kell ebben vállalnunk, mert nincs más út, mint közösen cselekedni. Együtt, egymásért, Somogyért! (Részlet dr. Gyenesei Istvánnak, a megyei közgyűlés elnökének Nagyatádon, az Idősek Világnapja alkalmából rendezett ünnepségen mondott beszédéből.) Tolnai csibe A somogyi megyeszékhelyen az utóbbi években jó szolgálatot tesz a nyugdíjasoknak a kaposvári, Szent Imre utcai nyugdíjasbolt. Hasonló üzlet működik megyénkben még egy-két településen, s tudunk nyugdíjasboltokról más megyékben is, ahol alapvető élelmiszeripari cikkeket, háztartási árukat olcsóbban adnak, mint más boltokban. Most arról értesültünk, hogy a Szekszárdi Nyugdíjasok Érdekszövetsége a jövő héten előbb élelmiszert, majd néhány nappal később konyhakész csirkét értékesít kedvezményes áron. Az akciókat a szekszárdi székházában bonyolítja le a tolnai megye- székhely nyugdíjasainak érdekszövetsége. A Nyugdíjasok Országos Kamarájának tanácsa megvitatta a nyugdíjasok helyzetével kapcsolatos feladatokat és azokat az érdekvédelmi tennivalókat, amelyek a kormányprogram ismeretében a kamarára hárulnak. Ezekről, s az idősek önkormányzati képviseletéről tartottak sajtó- tájékoztatót Budapesten a kamara vezetői: Knoll István elnök, Mihalovits Ervin ügyvivő és Piros Istvánné. — Több mint kétmillió nyugdíjast tömörít, 38 tag- szervezetben az 1990-ben alakult Nyugdíjasok Országos Kamarája. Véleményével befolyásolhatja a nyugdíjasokat érintő országos döntéseket, közreműködhet a törvények előkészítésében. A kamara négy képviselője vesz részt a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat munkájában. A kamara alapszabálya kizárja, hogy bármelyik pártnak elkötelezze magát. — Hangsúlyozták: — Csokorba kötötték mindazokat a feladatokat, amelyeket a „szociális paktum” megkötésénél a nyugdíjasok helyzetének megítélése szempontjából figyelembe kell venni. Hazánkban 2,9 millió nyugdíjas él, közülük 2,5 millió saját jogán részesül ellátásban. Amíg a hetvenes évek nyugdíjrendszere viszonylag biztonságos megélhetést nyújtott az időskorúaknak, addig a nyolcvanas években a nyugdíjak vásárlóértéke egyre inkább romlott. A legnagyobb értékvesztés 1990 és 1993 között következett be. Mindebben közrejátszott, hogy húsz évvel ezelőtt az évi infláció mintegy 4 százalék volt, s azóta súlyosbodtak a gazdasági problémák, nőtt az infláció, s a legutóbbi néhány évNagyon sok somogyi háztartásban a nagyik látják el a sütés-főzés tennivalóit: saját maguknak és életük párjának vagy a velük közös háztartásban élő fiataloknak szakácskodnak. Az ő figyelmükbe ajánljuk: alumíniumedényeket ne használjanak főzéshez, ételek tárolására, legfeljebb vízmelegítésre. Miért fontos az óvatosság? Az alumínimum főzéskor könnyen lép reakcióba olyan anyagokkal, amilyeneket a főzésre szánt étel, az élelmiszer tartalmaz, s a főzés során olyan vegyületek jönnek létre, amelyek károsak az emberi szervezetre. Ilyenek a szerves savak és az alkalikus sók. ben a nyugdíjak évente átlagosan 12 százalékkal maradtak el a fogyasztói árak emelkedésétől. Tény, hogy a nyugdíjak reálértéke 1980-tól 1993-ra a felére esett vissza. Csökkentek a nyugdíjak nemcsak az árakhoz, hanem a keresetekhez képest is. Miután megállapítható, hogy a nyugdíjasok nemcsak az elmúlt négy évben, hanem előtte is hosszú idő óta aránytalanul nagy terhet viselnek — amely tovább már nem fokozható —, a kamara megítélése szerint a jövőben a várható életszínvonal-csökkentő intézkedéseket valamennyi nyugdíjasnál nyugdíjemeléssel kell kompenzálni. Határozottan szét kell választani a biztosítási és a szociális elemeket, amelyek igencsak összekeveredtek, s a jövőben a szociálpolitikai elemeket — költségvetési finanszírozással — külön kell kezelni. A nyugdíjrendszer ugyanis nem része a szociálpolitikának. A nyugdíjaskamara fontosnak tartja — egyebek között — az értékvesztett nyugdíjak korrekcióját, az éves emelés szabályozását. Úgy vélik, hogy a nők nyugdíjkorhatárának emelkedése csak akkor valósítható meg, ha egyidejűleg mód nyílik a rugalmas nyugdíjba vonulásra is, és az özvegyi nyugdíjak rendezése során el kell érni, hogy az özvegyek az elhunyt házastárs nyugdíjának 40 százalékát kiegészítésképpen megkapják. Érdekes javaslat: a nyugdíj mellett munkát vállalók a jövedelmük után ne a nyugdíj összegével összevontan, hanem önállóan adózzanak, s központi intézkedéssel vegyék elejét a mezőgazdasági nyugdíjasok további rohamos elszegényedésének. Hernesz Ferenc Akik a veszély tudatában mégis ilyen edényeket használnak, azok figyelmébe ajánljuk: főzés után mielőbb tegyék -ét az ételt zománcozott, üveg- vagy porcelánedénybe. Alumíniumedényekben semmi esetre se készítsünk savanyú ételeket, ne tároljunk bennük savanyúságot, s főként gombák főzéséhez ne használjunk ilyen edényeket! Az alumínium tisztításához ne Használjunk mosószert, ez ugyanis olyan anyagokat tartalmaz, amelyek károsak egészségünkre. Erre a célra csak a mosogatószerek alkalmasak. Dr. 1.1. Mértéktartó emelkedés Sorra teljesülnek — ha késve is, de valóra válnak — a nyugdíjasok kívánságai. Igaz, „csak” nyolc százalékkal, de visszamenőleg emelik a nyugdíjakat — erről döntött plenáris ülésen kedden délután a parlament. Nem kis pénzt, 21,2 milliárd forintot fordít a költségvetés erre. A nyugdíjemeléssel egyidőben — ugyancsak visszamenőleg — havi 300 forinttal emelik és egy összegben fizetik ki a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátásokat is. A rendszeres szociális járadékban részesülők az idén decemberben további 2400 forint egyszeri, egyösszegű kiegészítést kapnak. Elodázták az energiaárak emelését — ezt is megnyugvással vették tudomásul a nyugdíjasok, még ha előrevetíti is árnyékát a jövő év eleji, nagyobb arányú árnövekedés. Mértéktartó emelések, mondhatnánk: az egyik a társadalom, az ország teherbíró képességét veszi alapul mérték gyanánt, s ahhoz igazítja a nyugdíjak emelésének határát — a másiknál a nyugdíjasok pénztárcája, anyagi tűrőképessége a mérce. A nyugdíjas azonban a kapott ellátást a bolti árakhoz méri, és ahhoz az összeghez, amelyet a szolgáltatók díjbeszedői kérnek. Hétköznapi, reális viszonyítási alap. Kár, hogy nem mindig találja meg benne a számítását... (Hernesz) Megjött a postás a nyugdíjjal Somogy az ország egyik legidősebb megyéje: olyan magas nálunk a nyugdíjasok és járadékosok aránya, hogy az már párját ritkítja. Hogy ez a társadalombiztosítási kiadásokon belül mekkora összeget jelent? Somogybán a nyugellátással összefüggő kiadások 1993-ban megközelítették a 12 milliárd forintot: kereken 2 milliárddal többet költöttek erre a célra, mint 1992-ben, és 5 milliárd forinttal többet, mint 1990-ben. Mintegy százezer emberhez kopogtat be havonta a postás nyugdíjjal, illetve nyugdíjszerű járadékkal. S akkor még nem szóltunk azokról az idősekről, betegség vagy szociális körülmények miatt rászorulókról, akik az önkormányzatoktól kapnak rendszeres vagy esetenkénti segélyeket. Sokan vannak Somogy-szerte, akiknek a postán rendszeresen érkező nyugdíj, járadék biztosítja — ha biztosítja — hónapról hónapra a megélhetést. S számuk az idő múlásával nem csökken, hanem nő... H. F. Itt tessék aláírni... Fotó: Török Anett Veszélyes alumínium
