Somogyi Hírlap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)
1994-10-31 / 256. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 1994. október 31., hétfő Malév tervek Az első félévben veszteséges volt a Malév Rt, elsősorban a téli hónapok gyenge forgalma miatt. A légitársaság az év végére a második félévben várható nagyobb bevételek ellenére is csak nullszaldó körüli eredményre számíthat. A jövőben új kereskedelmi stratégiát kívánnak megvalósítani a légitársaságnál, mely a rugalmasságon és az agresszívebb üzletpolitikán alapul. A tervek szerint a forgalom és a bevétel növelése érdekében kiépítenek egy útvonal menedzsment rendszert, bővítik az ügynökségi értékesítési rendszert és fejleszteni kívánják a cég marketing tevékenységét is. Gót kárpótlási jegy hasznosító rt Újabb kárpótlási jegy hasznosító rt részvényei jegyezhetők. A Gót Ingatlanbefektetési Rt újdonsága, hogy - mint neve is mutatja - az összegyűlt kárpótlási jegyekkel ingatlanokat, és nem privatizált állami cégeket kívánnak szerezni. A jegyzési helyeken - a Pakett Bróker Rt fővárosi, szegedi, miskolci és zalaegerszegi irodáiban - 165 százalékos árfolyamon megvásárolják a kárpótlási jegyeket, ha a befektető a pénzért Gót részvényt jegyez. Egy 10 ezer forint névértékű, A sorozatú törzsrészvény ára 16 ezer 500 forint. Szamuráj- kötvények A Magyar Nemzeti Bank azt követően, hogy a közelmúltban 500 millió márkás kötvénnyel jelent meg, most a japán pénzpiacon 30 milliárd jen értékű szamuráj-kötvényt bocsát ki. A kibocsátást a Daiwa Securities szervezi, futamideje 7 év, kamata pedig 6,65 százalék. A papír fix kamatozású. A két kötvénykibocsátás révén a Magyar Nemzeti Bank közel 700 millió dollárhoz jut, amely már a jövő esztendő finanszírozását szolgálja. így módosítják jövőre az adózás szabályait A kormány döntött arról a tervezetről, amelyet a társasági adóról, illetve a magán- személyek jövedelemadójáról szóló törvények módosítására terjeszt az Országgyűlés elé. A kormány amikor a jövedelmek adóztatásával összefüggő jövő évi intézkedés- csomagot kidolgozta a bevételek stabilizálását, az egyensúly javítását, a vállalkozások működési feltételeinek, esélyegyenlőségének javítását, a tartós megtakarítások ösztönzését, a fogyasztás kemény korlátok között tartását, a szja-terhe- lés szociálisan igazságosabb újraelosztását, valamint az adózók közérzetének javítását tartotta szem előtt. A kormányprogramban foglaltakkal összhangban — az idei évközi intézkedéseket is figyelembe véve — 1995-ben a következő módosítások várhatók: A társasági adó esetében a beruházásösztönzés volt az egyik elérendő cél. Az új szabályok ezt a vállalkozásban maradó jövedelemre vetített adókulcs csökkentésével kívánják elérni. Megszűnik az adóhivatal előzetes engedélyének előírása az alapítványoknak juttatott összegek, közérdekű kötelezettségek vállalása esetén. Ez eddig is formális volt. A közalapítványoknak adott támogatások teljeskö- rűen leírhatók az adóalapból. A személyi jövedelemadózás adótáblázata változatlan marad. A korábbi adóalap-csökkentő kedvezményeket azonban adókedvezmények váltják fel. (gy például az összjövedelem adójából vonható majd le a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék, valamint a munkavállalói járulék 25 százaléka. 7200 forint adójóváírásra lesz jogosult az a magán- személy, akinek évi összes jövedelme nem több 480 ezer forintnál. A családi pótlék továbbra is adómentes lesz. Megmarad a szakszervezeti tagdíjak fizetésére vonatkozó adókedvezmény is. Adózás alá esik viszont a hivatali személygépkocsik magáncélú használata. Ez a költségvetési intézményekre nem vonatkozik. Az államkötvények vételi- és eladási árfolyamai 1994. október 28. nettó vételi nettó eladási felh. kamat eladási árf.-hoz kötv. árfolyam % árfolyam % % 1994.10. 28. tartozó hozam % 1994/A 99,17 99,28 23,08 27,52 1994/B 97,87 97,68 15,05 28,02 1995/A 87,89 88,54 0,84 29,30 1995/B 87,18 87,89 16,30 29,12 1995/C 95,96 96,23 12,90 29,19 1995/F 91,13 91,67 5,50 30,16 1995/G 91,94 92,55 4,22 29,97 1995/H 92,04 92,70 2,56 29,30 1996/A 84,13 85,47 13,74 25,90 1996/B 88,49 89,35 13,38 28,46 1996/C 88,20 89,09 12,47 28,28 1996/F 87,15 88,19 7,86 27,38 1996/H 95,26 96,33 13,42 27,68 1997/C 81,94 83,34 11,22 25,90 1997/D 101,50 103,50 20,73 1997/E 102,00 103,00 3,49 1997/H 96,04 97,75 10,55 25,90 1997/J 99,00 100,00 8,98 1997/K 98,00 99,00 6,26 1998/A 99,00 100,00 16,00 Az államkötvényeket bruttó árfolyamon forgalmazzuk, bruttó árfolyam = nettó árfolyam + az esedékesség napjáig felhalmozott kamat. A megjelölt árfolyamok az 1994/A kötvény esetében max. 1 millió Ft névértékű kötvény vételére, illetve 1 millió Ft névértékű kötvény eladására jelentenek kötelezettséget. A többi államkötvénynél a vételi limit 1 millió Ft, az eladási limit 3 millió Ft. Az államkötvényeket az MNB Somogy megyei Igazgatóság forgalmazza (7400 Kaposvár, Széchenyi tér 4., telefon: 82/419-411, telefax 82/412-959), ahol részletes információt nyújtanak az érdeklődó'knek. Duna Alap befektetés A Duna Tőzsdei Befektetési Alap befektetési jegyei november 2-ától jegyezhetők. Az alap tőzsdei értékpapírok — részvények, államkötvények, befektetési jegyek — vásárlására kívánja fordítani a befektetők pénzét — mondta a cég új befektetési alapjáról szólva Debreczeni Kálmán, a Duna- invest Tőzsdeügynökség Kft ügyvezető igazgatója. A részvényalapok kockázata nagyobb, mint az állampapírokba fektető alapoké, de a hozam is magasabb lehet. A Duna Alap a két alaptípus sajátosságait ötvözi: az összegyűlt vagyon 48,46 százalékát tőzsdei állampapírok vásárlására költi, ezeket a többi vásárolt értékpapírtól külön kezeli. Ennek az úgynevezett „biztonsági tőkehányadnak” a hozamát csak a hároméves futamidő végén fizetik ki. Az eddig indult részvényalapokhoz képest a Duna alap újdonsága: a vagyon 2 százalékáig vásárol csak tőzsdén kívüli papírokat. Az alapkezelő fantáziát lát a tőzsdére bevezetett, jelenleg alacsony árfolyamon megszerezhető befektetési jegyek vásárlásában is. Ezek megszerzésére a vagyon mintegy 10 százalékát szeretnék fordítani. Ma kezdődik a vita a módosításról Hajlékonyabb törvényt ígér a parlament a szövetkezeteknek Ma a szövetkezeti törvény módosításáról kezd vitát a parlament. Ennek Pásztohy András országgyűlési képviselő (MSZP) a mezőgazdasági bizottság elnöke a bizottsági előadója. — Az 1994. évi 45-ös törvénnyel módosította a parlament az 1992. évi 1. törvényt a szövetkezetekről, amely több garanciát adott a szövetkezetek önállóságának. Ezért az 1994 évi módosítás visszalépés volt és a miniszteri ajánlásnak is ellentmond: sérti a nemzetközi szövetkezeti jogelveket, a szövetkezetek önállóságát azzal, hogy az államnak beavatkozási lehetőséget adott. Most tehát ennek a korrekciójára került sor — mondta a Somogyi Hírlap kérdésére felelve Pásztohy András. Hozzátette: A szövetkezeti törvényből az ágazati, a mező- gazdasági szövetkezetekre vonatkozó részlet a javaslat szerint kikerül. Abban ugyanis az egy falu, egy szövetkezet leválásának a lehetősége volt. Vagyis a falu önállóan dönthetett, hogy kiválik a szövetkezetből és ezzel nem kis bonyodalmat okozhatott a szövetkezet gazdasági fejlődésében, működésében. A másik módosítás érdekkiegyenlítő jellegű. Az eredeti — 1992-es — szövetkezeti törvény nem tette lehetővé, hogy az üzletrész tőke 10 százaléka ösz- szehívja a közgyűlést. A mostani módosító javaslat szerint sem hívhatja össze, de a szövetkezeti közgyűlésen napirendi pontot javasolhat. Tehát tagi jogosítványokat nem kapnak az üzletrésztulajdonosok, de lehetőséget arra igen, hogy észrevételeiket a közgyűlés elé terjesszék. A harmadik módosítási javaslat a megengedő jellegű: lehetővé teszi, hogy a szövetkezetek — ha akarnak — szétváljanak és ehhez nem kell több szavazat mint a szövetkezeti tagság ötven százalékának a kétharmada. Nem betonozza be a jelenlegi struktúrát, ugyanakkor átgondoltabbá és előkészítettebbé teszi a változást. Az 1992-es szövetkezeti törvény a társasági törvény megoldásait alkalmazta, amikor lehetővé tette, hogy a szövetkezet a taggyűlést egy napon két időpontra is összehívja. — Vagyis ha az első nem határozatképes, akkor nem kell hazamenni, hanem egy kávészünet után ismét ösz- szeülhet. — Az 1994-ben elvégzett módosítás ezt nem tette lehetővé. Most az eredeti megoldást hozzuk vissza: ha az alapszabály megengedi, akkor a közgyűlést össze lehessen hívni egy napra kétszer is. Ezzel a három módosítással azonban még nem kerül ki a törvényből valamennyi diszkriminatív szabály. Ezért azzal terjesztjük általános vitára a javaslatot, hogy a kormányzat az illetékes érdekképviseletek bevonásával az egységes szövetkezeti törvényjavaslatot elkészíti. — Ha ez a törvény átmegy a parlamenten, az azt is Jelenti, hogy a szövetkezeti törvény szövetkezetbará- tabb és hajlékonyabb lesz? — Mégpedig úgy, hogy nem zárja el az utat a továbbfejlődéstől. Tehát a szövetkezet tovább alakulhat akár társasággá, szövetkezeti magántulajdonosok szövetkezetévé, vagy pedig több szövetkezet létrehozhat egy magasabb szintű szövetkezetét, például beszerzésre, értékesítésre vagy hitelezésre. — Mikorra lehet számítani új szövetkezeti törvényre? — A politikai államtitkár szerint az előkészítésre 8-12 hónap kell. Úgy tűnik, hogy 95 végén a parlament elé kerülhet. Szeretném, ha így lenne ez, mert addigra eldől, hogy a mostani módosítás hatására milyen irányba mozognak a szövetkezetek. Januárban lesz a szövetkezetek kongresszusa, ahol szintén foglalkoznak majd a továbbfejlődés irányával és lehetőségével. így alakulhat majd ki önkéntességen és a magántulajdonon alapuló szövekezeti mozgalom. (Kercza) Kötszer szerződés Egészségügyi, rugalmas pólyák magyarországi terjesztésére kizárólagos magyarországi forgalmazási jogot kapott a Rico Kötszerművek Rt a német Karl Otto Braun cégtől. A Rico ezentúl saját márkanévvel hozza forgalomba a Magyarországon csomagolt tizenöt fajta, azon belül többféle méretű K.O.B. termékeket. A Rico Kötszerműveket tavaly decemberben privatizálták. A részvények a magánszemélyekből álló Wallis csoport, a Rico menedzsment, a vállalat dolgozóiból alakult MRP szervezet, az önkormányzatok, valamint a társadalombiztosítás tulajdonában vannak. Csökkenő őszi vetésterület - időarányos teljesítés Betakarítási finis Somogybán (Folytatás az 1. oldalról) Tavaly 49 ezer 500 hektáron szándékoztak búzát vetni a mezőgazdasági termelők, de ennek felén sem tudták magágyba juttatni a vetőmagot október végéig. Idén a tervezett 45 ezer 500 hektárból 34 ezer 192 hektáron már befejezték a munkát. Mintegy négyezer hektárral csökkent az őszi árpa vetésterülete, 300-al a rozsé. Két és félezer hektárral nagyobb területen vetettek a savanyodás gátlására kiváló takarmánykalászost, a tritikálét. — Befejezettnek tekinthető a burgonya betakarítása, hiszen a vetésterület alig egy százalékán maradt még földben a gumó. Idén a 3740 hektáron rendkívül alacsony, mindössze 135 mázsás termésátlagot könyvelhettek el a burgonyatermelők— folytatta a betakarítási eredményekre térve az osztályvezető. A cukorrépa 60 százaléka is már kikerült a földből. Időarányosan jobban állnak a termelők a tavalyihoz képest. Az eddigi átlagtermés meghaladja az elmúlt évi 299 mázsás, és az idén nyáron becsült 320 mázsás átlagokat. Az eddig betakarított 2268 hektáron átlag 347 mázsa répa termett. A Kaposcukor rt adatai szerint a cukortartalom folyamatosan, a kezdeti 15,4-ről 12,5-13 százalékra csökkent. A jelenlegi cu- korkihozatal 10,24 százalék körül alakul. Félidejénél tart a kukorica betakarítása is megyénkben. Tavaly október végére 34 ezer 861 hektáron végeztek a munkákkal, idén 42 ezer 787 hektárról került a 217 ezer 401 tonna szem a szárítókra, tárolókba. A tavalyi átlagtermés mindösssze 46 mázsára sikeredett, az idei aszály ellenére 50 mázs feletti átlagot jeleztek a gazdálkodók. — Összességében elmondható: az időjárás kedvezett a talajelőkészítő, a vető és betakarító munkálatoknak. A legnagyobb erőfeszítés továbbra is a még lábon álló, mintegy 42 ezer hektár kukorica jó minőségben történő betakarítása, valamint a 900 hektárra tehető búzavetés befejezése. Mészáros Tamás <
