Somogyi Hírlap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)

1994-10-26 / 252. szám

12 SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI KAPCSOLATOK 1994. október 26., szerda Balatonföldvár, Kaszópuszta Vállalkozásfejlesztési konferenciák Egy kis szomszédolás: a csurgói irodavezető' a nagyatádi standon Fotó: Török Anett A tanácsadó irodák címe és telefonszámai: Somogy Megyei Vállalko­zói Központ, 7400 Kaposvár, Csokonai u. 3. Telefonok: 82/312-330 - 82/422-174 - 82/422-175, fax: 82/416-024. Kaposvár Vállalkozói Köz­pont, Megyeháza, Ügyfél- szolgálati Irodája, Csokonai u. з. 82/422-146. Kaposvár Start Alapítvány, Damjanich и. 1/a. 82/310-200. Balaton­földvár Vállalkozói Iroda, Petőfi S. u. 1. tel.: 84/340-664. Barcs Vállalkozói Iroda, Bajcsy-Zs. u. 46. 82/362-044. Csurgó Vállalkozói Iroda, Baksai u. 9. 82/351-512. Mar­cali Vállalkozói Iroda, Rákó­czi u. 9. 85/311-058. Nagy­atád Vállalkozói Iroda, Ba­ross G. u. 9. 82/352-000. Tab Vállalkozói Iroda, Kossuth u. 47-49. 84/320-436 A vállalkozói irodák vezetői Balatonföldvár: Herényiné Nagy Erzsébet, Barcs: Kocsis Tibor, Csurgó: Mayer Tibor, Kaposvár: dr. Orosz László, Marcali: Krupai Győző, Tab: Barkócy József Szakmai napok Marcaliban és Tabon folyta­tódnak a városi tanácsadó irodák szakmai napjai. No­vember 8-án Tabon találkoz­nak a város és a térség ön- kormányzatainak, pénzintéze­teinek képviselői és a kisvál­lalkozók, hogy véleményt cse­réljenek a kisrégió fejlesztési lehetőségeiről, a vállalkozói iroda szerepéről. Marcaliban november 10-én a rendez­vény központi témája lesz: a gyógyfürdő projekt pályázat és a megvalósítással kapcso­latos teendők. Kézikönyv kistermelőknek A nagyatádi vállalkozói iroda bogyósgyümölcs és gyógynövénytermesztők szá­mára készített kézikönyvet. A rövidesen megjelenő mintegy 100 oldalas kiadványban ag­rárszakértők olyan ajánláso­kat állítottak össze, amelyek évtizedes termelői tapasztala­tokon nyugszanak, s ismerte­tik a nyereséggel kecsegtető legújabb kertészeti módsze­reket is. Vállalkozójelöltek tesztközeiben A megyei munkaügyi illetve a vállalkozói központ oktatási pályázatát elnyert cégek egyike szokatlan ötlettel elő­zetes tesztvizsgálatnak ve­tette alá a vállalkozói tanfo­lyamra jelentkezőket. Már a teszt vállalása — avagy az esetleges elállás — megerősí­tette az eltökéltséget, vagy éppenséggel a várható ne­hézségektől való félelmet je­lezte. A teszteléssel megbízott szakvezetők igyekeztek a négyszemközti beszélgetés feszült légkörét feloldani; hi­szen a jelentkezők többsége már nem éppen tinédzser-kor jeleit viselők. Volt, aki a hosz- szú hónapok óta vajúdó nagy- vállalattól húsz év munkavi­szony után kapta a végkielégí­tést, és most új szakmát kell tanulnia negyvenes fejjel. Egy somogyi fiatalember a bevo­nulás vagy a tanulás között még nem tudott dönteni, a vá­rosszéli kisfaluból jött „szak­közepei’ végzett kislány fel­szolgálóként sem talál munkát az őszi hónapokban... Ahány jelentkező, annyi emberi sors. A tesztek értéke­lése jóadag rugalmasságot is kívánt tehát: eldönteni kiből lehet jó vállalkozó. N. F. A megyei vállalkozói köz­pont 1992 tavaszán szervezte meg a városi tanácsadó iroda hálózatát. Nyugati tapasztala­tok szerint is 2-3 évnek kell el­telnie, hogy az ilyen jellegű ügynökségek munkájának kézzelfogható eredményei megmutatkozzanak. Az irodák működéséhez a helyi önkor­mányzatok jelentős anyagi és technikai segítséget nyújta­nak. E kettős ok és a bemu­tatkozás természetes szán­déka volt az indítéka, hogy a múlt héten Balatonföldváron a helyi, Kaszópusztán pedig a sok szállal egymáshoz kötődő barcsi, csurgói és nagyatádi irodák közösen számot adja­nak eddig végzett munkájuk­ról, egyúttal országos és me­gyei szaktekintélyekkel véle­ményt cseréljenek a kistérsé­gek fejlesztésének sajátos le­hetőségeiről és korlátáiról. A rendezvényekre mindkét helyszínen szép számmal el­jöttek az önkormányzatok, a kisebb és nagyobb vállalkozá­sok, a pénzintézetek, az iro­dákkal kapcsolatot tartó mun­kaügyi központok és más in­tézmények, érdekvédelmi szervezetek képviselői, és többen közülük véleményt is nyilvánítottak. Az is jellemezte a konferen­ciákat, hogy a vállalkozók be­mutatták termékeiket; népi iparművészek, pékek, számOtógépesek, építőanya­gokat forgalmazók éltek az al­kalommal olyanok, akiket a vállalkozói irodák hitellel, ter­mékismertetőkkel, szakta­nácsokkal segítettek az elin­dulás többnyire rögös útján. További közös vonása volt a szakmai napoknak, hogy a megyei önkormányzat vezetői — és ezt megerősítették a he­A vállalkozói központ egyik fő tevékenysége az oktatász- szervezés, amelyet pályázat- nyertes oktató cégek végez­nek. Az oktatás anyagát egy­részt az ügyfélforgalmon, másrészt a kisvállalkozóknál felmerült igények alapján állít­juk össze. Alapfok 1994-ben támogattuk a bio­kultúra oktatást, vállalkozói alapismereteket nemcsak a megyeszékhelyen oktattunk, hanem az alirodáink székhe­lyein is. A mezőgazdaság át­alakulását és az új termelési formák elterjedését segítik a farmer ismeretek és az általá­nos mezőgazdasági ismere­tek oktatása. A falusi turizmus kialakulását az a program se­gíti, amely a falusi vendéglá­tás tudnivalóit teszi közkincs- csé — beleértve az esztétikus környezetet, a környezetkultú­rát — kiegészítve azt a gaz­dasági ismeretekkel is. Az ok­tatás a saját dolgozóink ál­landó képzéseit jelenti, hiszen A megyei vállalkozói központ pályázatát elnyert Pannon egyetem továbbképzési inté­zete az őszi-téli hónapokban 3 farmerképző tanfolyamot indít: Barcson, Marcaliban és Nagy­atádon. A szakmai ismeretek mellett számviteli, jogi, marke­lyi polgármesterek is — helyes döntésnek minősítették a vál­lalkozói központ és hálózatá­nak létrehozását. A balatonföldvári program­ban Rosta Sándor, a Balaton Alapítvány elnöke is kifejtette véleményét. Szerinte a telepü­lésükhöz gyökerekkel kötődő vállalkozók érdemelnek támo­gatást a Balaton-parton, akik nem két hónap extraprofitban gondolkodnak. Szükség van a vendégek aktivitására is ala­pozó programokra, vállalkozó „animátorokra”, akik a gyere­kek és fiatalok részére nyújta­naprakész ismeretekkel tudjuk segíteni a vállalkozókat. Ál­landó nyelvi képzés szüksé­ges, hogy a külföldi partnerek­kel közvetlen és napi kapcso­latban lehessünk. A tanulást és a vállalkozói képzést segít­jük a pályázat útján elnyer­hető, vissza nem térítendő támogatással. Pályázhat min­den vállalkozó, aki marketing, pénzügy, számvitel területén kívánja ismereteit bővíteni, vagy humán menedzsment tanfolyamot végez. Mestervizsga A támogatható tanulmányo­kat kiegészíti a vállalkozók ré­széről felmerült igény: az idei évtől a mestervizsgák költsé­geit is fedezzük. A fenti tanul­mányok esetén a tandíj há­romnegyedét de legfeljebb 50 000 forint vissza nem térí­tendő támogatást nyújt a So­mogy Megyei Vállalkozói Központ. A beérkezett pályá­zatokat az idén még két alka­lommal bíráljuk el. A kis- és középvállalkozá­ting és vállalkozási tudnivalók is szerepelnek a tananyagban. A költségeket a vállalkozói központ viseli, a résztvevők csak minimális hozzájárulást fizetnek. Jelentkezni a helyi ta­nácsadó irodákban lehet sze­mélyesen vagy telefonon. nak lehetőséget szabadidejük kitöltésére. A rendezvény szép pillana­tai közé tartozott, hogy Berkes László polgármester egy gyö­nyörű feliratos padlóvázát adott át Rosta Sándornak a város fejlesztésében végzett példás munkálkodásáért. Dr. Szíjártó István a szintén somogyi „költőtárs” Papp Ár­páddal létrehozott Balatoni Akadémia igazgatójaként szenvedélyes szavakkal ecse­telte kultúrális vállalkozásuk eredetiségét. Az akadémia ok­tatói között számosán távoli sok segítése számtalan más módon, közvetlenül illetve közvetve történik. Kézen fogva Szeretnénk csak egy példá­val jelezni a sokirányú tevé­kenységet: 1995. január else­jétől az Európai Unió egy sor termékre kötelező áru és gyár­tás minősítést ír elő. Évek óta folyik Európa nyugati felén az egységes áruvizsgálati rend­szerek kialakítása. Az áruter­melés és export területén egyre nagyobb mértékben ke­rül előtérbe az áruk és cégek minősítése általánosan elfo­gadott szabványok alapján. Természeten az Európai Únión belül ez egyszerűbbé teszi a kereskedelmet, viszont nagy kihívást jelent a többi or­szágnak. Az áruvizsgálati rendszerek megismerése cél­jából — az IKM szervezésé­ben — németországi képzés­ben vettünk részt. így a hoz­zánk forduló vállalkozókat ezen a téren is tanáccsal tud­juk ellátni. Dr. Schiller Mária Mikrohitel bírálat A Vállalkozói Központ Mik­rohitel Bizottsága legköze­lebbi ülését november máso­dik felében tartja, amelyre a hi­teligénylők mielőbb nyújt­sák be pályázataikat. Az űrla­pok a helyi irodákban és a megyei ügyfélszolgálatoknál kaphatók. földrészekről érkezve adják át a kultúra és a pénzügyi műve­letek közti összefüggések szabályait, a piacgazdaság ki­forrott tapasztalatait. A szom­szédos Balatonalmádiban rendelkezésükre bocsátott épületben a közeli jövő szá­mára képeznek olyan fiatalo­kat, akik a Balatont is világ- színvonalon tudják „eladni” kultúrális szolgáltatásaival. Élénk figyelem kísérte Nagy Sándornak, a Hitelgarancia Rt ügyvezetőjének tájékoztatóját is, aki a vállalkozók számára talán a legfontosabbhoz, a Több éve foglalkozunk vál­lalkozói tanácsadással a külső szakértői hálózatban műkö­dünk: munkánk gazdasági ta­nácsadás, adószakértés, könyvvezetés, banki hitelpá­lyázatok elkészítése, ingatlan értékbecslés és a közelmúlt óta van könyvvizsgálói jogo­sítványunk is. A vállalkozók és vállalkozások, valamint a tár­sadalmi szervezetek vehetik ezt igénybe. Tapasztalatunk, hogy a vál­lalkozók — szinte nagyság­rendtől függetlenül — nem igazi tervekkel, hanem „ál­mokkal” indulnak el tevékeny­ségük kezdetén, illetve fejlesz­teni, akkor a vállalkozást. Fel­készületlenül éri őket az a sok szakmai költség, ami egy vál­lalkozás beindításakor jelent­kezik. A tervekben nem gon­doskodnak tevékenységük fo­lyamatos finanszírozási igé­nyéről és jelentős költségté­nyezőket hagynak figyelmen kívül számításaikban. Általá­ban a költségeket alul, a bevé­teleket pedig túlbecsülik. A vállalkozások döntő há­nyada forgóeszköz-hiánnyal küzd és komoly hitelfedezeti problémájuk van. Ennek meg­felelően az új vállalkozások meghatározó hányada „kény­szervállalkozás”. (Ritka eset­ben párosul a tőke, a szakmai képesítés és piaci lehetőség.) A vállalkozás már indulásakor komoly korlátokkal rendelke­zik, mert a fejlődéshez szük­séges eszközök folyamatosan nem állnak rendelkezésre, a vállalkozás rövid távon azt megtermelni nem tudja. Ma­pénzhez jutás banki kálváriá­ját igen jól ismeri. Az ő fiatal cégük olyan életképes vállal­kozói ötletek mögé állít készfi­zető kezességet, amelyekhez a bankok a magas fedetigény miatt nem tudnak kölcsönt nyújtani. „Rámenősségre” ösztökélte a balatoni térségből vállalkozókat. Bornemissza Károly, a helyi üdülőegyesület elnöke a nyu­galmat megzavaró helikopte­rek és sárkányrepülőzés ellen emelt szót, míg a hallgatóság­ból mások ezt elfogadott szol­gáltatásnak vélték. A kaszópusztai konferen­ciáról is érdemes néhány megnyilatkozásra visszatérni: Zsigmond Éva, az Állami Va­gyonügynökség ügyfélszolgá­latának vezetője a megye- székhelyen és ahelyi tanács­adó irodákban elérhető priva­tizációs hírek, adatok mellett a mezőgazdasági és ipari vál­lalkozások számára szerve­zett gépbörzék lehetőségeire hívta fel a figyelmet. Ezeken olcsón lehet a különféle masi­nákhoz jutni. Dr. Koródi József a Habitat Rt ügyvezetője szerint az el­múlt négy évben nem volt összehangolt településpolitika a megyékben és kiállt a So- mogyot is érintő Déli Autópá­lya létjogosultsága mellett. (Az egyik megjegyzés; ha ez Budapestet is érintené, másként állna hozzá a minisz­térium...) Szép József nagyatádi szá­raztészta-gyártó köszönte a helyi és a megyei iroda támo­gatását, amellyel eljutott a klagenfurti vásárba, de tart a tervezett megszorító — és a kisvállalkozókat is bizonyára érintő — intézkedésektől. Dr. Novák Ferenc rád az idegen pénztőke meg­szerzésének igénye, mely a ma ismert finanszírozási lehe­tőségek mellett szinte remény­telen próbálkozás. Ha egy vál­lalkozást hajlandó finanszí­rozni a bank, olyan feltétel- rendszer elé állítja még a szakmailag legjobb vállalko­zásokat is, hogy az annak való megfelelés esetén a vállalko­zás talponmaradása is kétsé­gessé válhat. Ebből követke­zően a saját tőkével nem ren­delkező vállalkozások szinte teljes kapacitásukkal a ban­koknak dolgoznak, és nem önmaguk fejlődése érdeké­ben. Az ilyen körülmények kö­zött lehet viszonylag jó meg­oldás egyes vállalkozásoknak a mikrohitel, mert ennek ru­galmasabb törlesztési lehető­sége a vállalkozó részéről ki­gazdálkodható. Megjegyzem: a programszabályzat szerint a banki megfelelőség nem előí­rás, mindezek mellett a bírálat közel banki szigorúságú. Az alapítvány és a köztünk lévő kapcsolat jelenleg felszí­nes, ebből következően van­nak közös tartalékok az együttműködés fejlesztésére. A balatonföldvári iroda vezető­jével nagyon jó a kapcsola­tunk, és szakmai közreműkö­désünkkel egyre több porjekt- nél számolhatnak. Összefog­lalva: szükségesnek tartjuk az alapítvány tevékenységét és szeretnénk ha segítségével egyre több általunk is „átvilágí­tott” vállalkozás indulna el. Haász Ferenc a balatonföldvári iroda külső szakértője Inkább más kárán A vállalkozó holtig tanul Egy szaktanácsadó látja így * Almok helyett reális tervekkel! Farmerképzők a téli hónapokban

Next

/
Thumbnails
Contents