Somogyi Hírlap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)

1994-10-26 / 252. szám

1994. október 26., szerda

SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI KAPCSOLATOK

13

Benedek József kényszerpályája

Körbe járja Torvaji a földjén

Benedek József ügyintézés közben Fotó: Czene Attila

Kultúra, vagy iparcikk-kölcsönzés?

Videotéka-özön a Balaton mellett

Jó tervvel lehet támogatáshoz jutni

Benedek József úgy tudja körbe járni a faluját, hogy bakancsa csak a saját földjét tapossa. Torvaj apró falucska az észak-somogyi dombok között, de azért annyira nem kicsi. A gazda 130 hektár saját, és tengernyi bérelt szántón, legelőn dolgozik.

— Hét tehénnel hét éve kezdtem, egy kis földdarabon. A tejpénz volt az induló tőkém. Vetőmagra, gépekre hitelt vettem fel, mert a napi három fe- jés sem hozott eleget. Ma már nyugodt vagyok: visszafizettem mindent, az utolsó fillérig.

Az udvaron, a kert alján három Zetor, két silózó, nagybálázó, teherautó, rendfelszedő pótkocsi, három vetőgép, rendsodró, gyűrűshenger, trágyaszóró, kaszagép sorakozik. Mind a sajátja. Három társával közösen vásárolt kombájnt.

— Az állatok merre vannak?

— A legelőn kószálnak.

— Kószálnak? Nem lopja el a híres torvaji betyár?

— Évszázada meghalt az

— nevet. — Egyet különben sem tudna elvinni senki, mert az egész csorda menne utána. Azzal meg sok lenne a gond. Korábban egyébként napszámos legeltetett, de az irigyeim mindig berúgatták, az állatokra meg nem figyelt akkor. Kerítést építtettem inkább, áramot vezettem bele

— így nem függök senkitől.

— Áramot?

— Engedély van rá, és szakember húzta el sokkilométernyi hosszan. Megcsípi a teheneket, bőgnek is, ha hozzáérnek. Három óriási karámot kerítettem ki a földből; egyszer az egyikben, aztán a másikakban legelnek, amíg van mit. Magam fejlesztettem ki a technológiát; az állatok té- len-nyáron a szabadban vannak, csak naponta kétszer, a fejésre jönnek haza. Meg sót nyalni. A fű, lucerna mellé a legelőre terítem nekik a kiegészítő etetőanyagot; most vettem például tíz vagon törmelék cukorrépát a kaposvári gyártól. Napi 100-150 liter tejet adnak a cserébe, amit Ta- bon,k bérelt üzletben adunk el.

— Negyvennél több tehenet számoltam. Gondolom, alig győzi az etetést.

— Nincs gond, tele a padlás, ötven méter hosszan — mutatott a családi házra.

— Bírják a gerendák?

— A földrengés idején sem roggyantak meg. Van építési engedélyem egy négyszáz négyzetméteres tároló fölhúzására, de a pénzügyi erőforrásaimat még át kell csoportosítanom a nagy munkához. Egyébként mindent magam bütyköltem a birtokon; azt a szállítószalagot is, ami tető alá hordja a terményt. A zsákolást nem bírja a térdem: műtötték.

Lefelé már akárki elhajigálja.

Később azt mondja:

— Egyébként nem ez az igazi mezőgazdaság, amit mi csinálunk. Kényszerpályára vagyunk ítélve; alig van pénz, az is nagy kockázat útján, na meg temérdek munkával kerül elő. Én most rozsot vetek például, mert igénytelen növény, nem kell gyomirtani sem, és amit befektetek, azt biztosan visszakapom. Ha nagyobb javadalmat hozó búzát szórnék a földbe, mellé mást is adnom kellen, hogy kinőjön, szépen nevelődjön. Sokan kezdtünk mezőgazdasággal foglalkozni a faluban: mára ketten maradtunk egy barátommal.

— Biztosan azért, mert lépést tart az idővel. De nem túlzás a hordozható telefon a traktorban, a tehenek mellett?

— Muszáj volt megvennem,

mert a hivatalok csak reggel nyolckor nyitnak, nekem meg addig is kell valamit csinálnom. A hajnali öt óra már mindig az állatok mellett, a földeken talál. Amikor eljön az idő, leállítom a traktort, hogy hallani lehessen, aztán megbeszélem, megszervezem telefonon az ügyeimet.

Ketten csinálják a vállalkozást a feleségével. A harmincöt éves Benedek József hozzá teszi:

— A dédi annyit segít, hogy a csipetekre; két kislányunkra vigyáz. Ilyen társ nélkül már régen elbuktam volna. Megkopaszodtam, megőszültem a hitelekbe, de a nejem mindig buzdított, segített ötleteivel, na és a két kezével. Egyébként előtte az összes nőismerősöm félt a marháktól...

Czene Attila

Az utóbbi rövid időben legalább tíz videotéka nyílt a Bala- tonszemes-Lengyeltóti határolta szűk körzetben. Veréb Ferenc indította el a lavinát. Láthatóan jól megy neki Bala- tonlellén és Fonyódon. S be-be térnek hozzá a vállalkozók, hogy megnézzék sikerének, üzletének titkait.

S bár titokról szó sincs, a fiatal vállalkozó megismerve a szakma rejtelmeit, ma azt állítja, sejtelme sincs hogy volt bátorsága másfél éve szerény filmkészlettel belevágni. Hiszen ebben az új üzletágban a mottó a gyorsaság és a frissesség, mert a házimoziban az emberek a megjelenés másnapján szeretnék látni a legújabb filmeket. Ezt a legnehezebb teljesíteni.

Tavaly májusban jelent meg a rendelet, miszerint a videotékákba csak a megjelentéstől számított fél év múlva adhatják ki az új mozifilmeket. Hogy senkinek se legyen kedve pult alól másolt, feliratozott, amúgy rossz minőségű kópiákat kölcsönözni, bűncselekménynek minősítették ezt. Kettőt-öt évig terjedő börtönbüntetés is járhat érte, meg a szerzői jogdíjak kifizetése, illetve bolt bezárás. A börtönbüntetésre még nem volt példa, de úgy hírlik Siófokon, Balatonföldváron is lebukott már valaki.

Az ember azt hinné, hogy akkor igazi mozit csinálni könnyebb a frissesség szellemében. A fiatalember álmodozott is róla hónapokig, hiszen Lelle városának nincs állandó mozija. Jó ötleteiben sem volt hiány. A helyiségben is sikerült volna megállapodni a művelődési intézménnyel, és pénz is lett volna a befektetéshez. A filmbeszerzésen bukott meg a dolog: úgy működik ma is, mint annak idején a cukor, meg liszt jegy. Osztják a megyei moziüzemi vállalatok a települések nagysága és miegyéb szerint. Az új vállalkozó kerül a leghátrébb a sorba, miközben a moziba már csak a legújabb filmekért mennek be az emberek.

Tehát marad a szerencse a kazetták vásárlásában is. Aki nem sündörög a lehető legtöbbet a kiadók körül, az nem tudhatja mikor van kedvezményes vásárlás. Az sem árt, ha megbízható partner az illető és készpénzzel fizet. így lehet másfél év alatt a kezdő 258 filmet kétezres tékára bővíteni.

Azért bíztató, hogy jó üzleti tervvel ezen a területen is lehet támogatáshoz jutni: Veréb Ferenc a megyei vállalkozási központ pályázatán nyert pénzt a számítógépes nyilvántartás bevezetésére és a téka felújításra. Igaz, a nyereségét következetesen visszaforgatja az üzletbe, amelyet Balatonlel- lén most bővít éppen, majd új szolgáltatásokat vezet be. A szolgáltatás itt érdekes dolog: a fiatal alkalmazottak Lellén ismerik a családok házimozis szokásait, tudják ki, mikor bukkan fel, akciófilmet, romantikusát, vagy vígjátékot keres.

Az őszi-téli hónapokban a téka egy kisközösség fontos találkahelye. Jogos tehát a kérdés: most akkor a videotéka iparcikk kölcsönző, vagy kultúraterjesztő vállalkozás? Az adótörvények szerint mindkettő: huszonöt százalékos áfa terheli, mint kölcsönzőt míg a forgalom után tíz százalékos kulturális járulék fizetendő a művészeti alapba. Mi más ez ha nem kettős adóztatás.

G. M.

Helyzet és vezérfonal

Egyéves a vállalkozói központ privatizációs irodája

Az információk somogyi börzéje

Naprakész privatizációs információkkal segítik az érdeklődőket Fotó: Török Anett

A Somogy Megyei Vállalkozói Központ, Kaposvár Megyei Jogú Város képviselő-testületének vállalkozási és gazdasági bizottsága anyagi hozzájárulásával adott, kistérségi fejlesztési és befektetési projektek sorában Kaposvár és térsége gazdasági helyzetének feltárására és gazdasági fejlesztése feladatai fő irányainak meghatározására — tenderkiírás alapján — megbízást a Magyar Paribas Rt-nek.

A megbízás alapja, hogy Ka- posváro és a 74, térségébe tartozó településen a meghatározó feldolgozóipari ágazat, a nagyüzemi mezőgazdaság és építőipar összeroppant, teljesítménye 30-50 százalékkal csökkent, a gazdaság lassan mélyülő válságban van. Az elmúlt 3 évben több mint kétszeresére nőtt a munkanélküliek száma, meghaladja a7000 főt. Közöttük nagyszámban vannak pályakezdő fiatalok, magasan képzett munkások és mérnökök. A még befejezetlen felszámolások és csődeljárások, valamint a privatizáció elhúzódása miatt bizonytalanság további létszámleépítéseket is hozhat.

Az átalakult szervezetek mellett jelentős számban jöttek létre új, magán- és társasvállalkozások (számuk 10 ezer, a Somogy megyei hasonló adat 64 százaléka), amelyek döntően a kereskedelmi és szolgáltató szférában vállalnak szerepet. A gazdasági szerkezetváltás alig, néhány esetben csak a

tulajdonosváltás, érzékelhető.

Kaposvár és térsége gazdaságának fejlesztését megalapozó tanulmány arra fog választ adni,

1. melyek azok a városi infrastrukturális és emberi tényezők, városrendezési tervek, amelyekre építve konkrét partnerek konkrét befektetései szervezhetők,

2. milyen módszerek, lehetőségek vehetők számba a főleg munkahelyteremtő fejlesztésekhez,

3. a város térségével együtt miként érvényesíthetők az idegenforgalom sajátos szempontjai, nevezetesen a hobby-, szabadidő-, gyógy- és konferencia- turizmus egymást erősítő hatásai,

4. melyek azok a mezőgazdasági alapok és melyek azok a technikák, amelyek az alapanyag termelés-termeltetés ki- és nagyüzemi feldolgozás körében az érdekeltek érdekeik alapján együttműködhetnek,

5. település méretektől függően milyen önellátást biztosító vállalkozásoknak van létjogosultsága, melyek építhetnek kaposvári fogyasztókra, melyek a családi vállalkozások alapjai.

A tanulmány helyi szakmai vita után novemberben készül el, s használhatják azok, akik fogódzót keresnek, és akik tudatosan akarják Kaposvár és más településük lehetőségeit a vállalkozások ösztönzésével kihasználni.

Dr. Orosz László

Start Alapítvány irodavezetője

A Somogy Megyei Vállalkozói Központ egy éve hozta létre az Állami Vagyonügynökséggel közös ügyfélszolgálati irodáját, azzal a céllal, hogy vállalkozásokat és magánszemélyeket naprakész privatizációs információkkal segítsék. Az iroda megnyitása óta több százan fordultak meg itt, s sokan kamatoztatni is tudták a kapott felvilágosítást.

— Legfontosabb feladatunk a tájékoztatás — mondta Vörös Attila, az ügyfélszolgálat vezetője. — A privatizációval kapcsolatos hírek, információk számítógépes rendszerünkről azonnal lehívhatók: több tízezer adattal rendelkezünk. Az összes privatizációra kijelölt gyár, cég, ingatlan és telephely leglényegesebb információi birtokunkban vannak. Ilyen jellegű tájékoztatást többnyire a vállalkozók igényeltek: az itt megszerzett adatokkal később sikerrel pályáztak. Sokan érdeklődtek a Claastej, az Agrosztár vagy a barcsi parketta üzem anyagai iránt. Áz összes privatizációs pályázati kiírást, nyomtatványt illetve segédanyagot is beszerezhették nálunk.

Az irodát többnyire a kárpótlással kapcsolatban sok magánszemély is felkereste. Megtudhatták többek között, hogy mibe érdemes jegyüket befektetni. Sokan jogi és adózási tanácsot kértek. Az ügyfélszolgálat másik szolgáltatása a Céginfo illetve a „Ki mit gyárt, termel, szolgáltat” adatbázis. Az előbbi a dél-dunántúli régióra — Somogy, Tolna, Baranya és Zala megyékre —

létrehozott információs hálózat, amely 25 ezer termelő- és forgalmazó cég adatait tartalmazza. A másik országos kiterjedésű; segítségével 100 ezer vállalkozást ismerhetünk meg részletesebben.

Az iroda újabb szolgáltatása a gépbörze. Az adathálózatba bármilyen profilú cég vagy vállalkozó belekerülhet: a rendszer közvetítésével a gyártók létesíthetnek egymással üzleti kapcsolatot. (Harsányi)