Somogyi Hírlap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)

1994-10-22 / 249. szám

6 SOMOGYI HÍRLAP — BELPOLITIKA 1994. október 22., szombat Nem szabad teret adni a járványos gyűlölködésnek — Minden párt nevében van a programja is Bővül a választás lehetősége Gyermekszegénység Magyarországon Dr. Csehák Judit a változó családi ellátásokról A Somogyért Egyesület bejelentette: indul a decem­ber 11-i önkormányzati vá­lasztásokon. A hírt megye- szerte többféleképpen érté­kelték. A pártok véleményt is mondtak a szándékról. Dr. Gyenesei Istvánt, a megyei közgyűlés elnökét, a So­mogyért Egyesület társel­nökét — akit az elnökség a választásokkal kapcsolatos ügyek vitelével bízott meg — kérdeztük: miért? — Röviden: azért, mert benne van az alapszabá­lyunkban mint feladat, és mert a törvény erre lehetőséget ad. Mi pedig élni kívánunk ezzel. A pártok mellett, őket kiegé­szítve, választási alternatívát szeretnénk adni, egyensúlyt teremteni kormánypártok és ellenzéki pártok között — fe­lelte. Hozzátette: — A közéle- tiséget vállalók nagy része szerint nem szeretne párt szí­nekben megjelenni, így nekik nyújtunk lehetőséget, kerete­ket. Ugyanakkor az emberek nagy többsége nem párttag és elvárják, hogy ha lehet, ne kényszerítsék őket az önkor­mányzati választásokon kizá­rólag pártokban való gondol­kodásra. Végezetül ezzel is szolgálni kívánjuk azt az ösz- szefogást, amelyre szüksé­günk lenne Somogy megye, a települések, az itt élők sorsá­nak alakítása érdekében. — Az egyesület választá­sokon való indulásáról vé­leményt mondtak a pártok. Mit szűrt le ezekből a meg­nyilatkozásoktól? — Fontos, hogy többségük pozitívan nyilatkozott. Úgy tű­nik elfogadták, hogy velünk — egy nem párttal — színesedett a paletta. A megnyilatkozáso­kat én nem minden esetben pártvéleményként, hanem né- hányuknál az érintett pártok vezetőinek véleményeként ér­tékelek. Tanulságosak, több­ségükön érdemes elgondol­kodni. Hiszem, hogy a Szocia­lista Párt tagjai és szimpati­zánsai többségének más a vé­leménye ebben a kérdésben, mint a nyilatkozónak, akinek azért meg kellene őriznie nyu­galmát. A harag rossz tanács­adó. Mi továbbra is partne­rünknek tekintjük az MSZP-t is a megyéért végzett munkánk­ban, és bízunk abban: ők is el­fogadnak bennünket válasz­tási ellenfélként, de politikai partnerként. A demokráciába beleértendő a civil szféra vá­lasztási és választhatósági le­hetősége is. Hisszük, hogy ez egészségesebbé teszi a közé­letet. Ezúttal is megerősítem: nem általában vagyunk a pár­tok ellen, de ellene vagyunk (bármelyik párt esetében) a to­tális hatalmi törekvéseknek, ami senkinek sem lenne jó. — Kikre, milyen támoga­tottságra számít a választá­sokon az egyesület? — Ma a szellem egyesíté­sén kell elsősorban munkál­kodnunk, hogy a rosszindulat és a beteg elmék ne juthassa­nak térhez. Nem hiszem, hogy olyan jól menne a dolgunk, hogy teret adhatunk a járvá­nyos gyűlölködésnek. Ehhez itt helyben nem ártana létre­hozni egy, a parlamentinél ki­egyensúlyozottabb politikai struktúrát. Ezért azokra szá­mítunk, akik nem csupán pár­tokban gondolkodnak, akik nem szeretnék, ha a képvi­selő-testületek pártok vitafó­rumává válnának, számítunk azokra is, akik eddig nem ta­láltak maguknak szervezeti keretet közéleti aktivitásuk ki­fejtéséhez, számítunk a par­lamenten kívüli pártok szimpa­tizánsaira, és mindazokra, akik tudják vagy érzik, hogy a helyi közéletben az a fontos: ki az, aki akar és képes tenni te­lepüléséért, a polgárokért, s így a megyéért. Ebbe a körbe nagyon sokan tartoznak bele, civil és nyugdíjas szervezetek, szakszervezetek, sport- és kulturális egyesületek, vallási- és etnikai kisebbségek, egészségkárosodottak szer­vezetei, város- és községszé- pítők, hagyományőrző cso­portok... Sorolhatnám tovább. Országgyűlési képviselőinkkel — pártállásuktól függetlenül — jó a kapcsolatunk: jól lob­biznak a megye érdekében. Jól egészítjük ki egymást. — Ennek megfelelő a vá­lasztási program is? — Körvonalazódott már, de az elnökség még nem vitatta meg és nem fogadta el. Sze­retnénk bevonni a véglegesí­tésébe majd a jelöltjeinket is. Az azonban egyértelmű, hogy a bevált gyakorlatot folytatjuk és továbbra is a helyi politikát, a helyi érdekeket szeretnénk az országos elé helyezni. So­mogynak az eddigieknél is ha­tározottabb megyepolitikára van szüksége. A megyei köz­gyűlésnek fokozatosan a me­gye gazdájává — manapság divatos kifejezéssel — a me­gye „menedzserévé” kell válni, ezt figyelembe véve kell kép­viselni a települések érdekeit, részt vállalva a települések térségi infrastrukturális fejlesz­téseinek koordinációjából, az ágazati programok (mező- gazdasági, idegenforgalom) megvalósításából. A nehe­zedő időszakban bekapcso­lódnánk az emberi problémák megoldásának keresésébe, a tisztességes megélhetés biz­tosításának igénylésébe. Tu­lajdonképpen elég annyit mondanom, hogy minden szervezetnek és pártnak a ne­vében van a programja is. Tessék csak utánagondolni... — Ha ön utánagondolt, milyen eredményre számít? — Nemcsak a civil szféra, hanem a társadalom egésze számára üzenetértéke lesz az eredménynek, bármi legyen is az. Hiszem, hogy a So­mogyért Egyesület a válasz­tásokat követően tartós és tiszteletreméltó helyi erőt kép­visel majd. A ránk irányuló megkülönböztetett figyelem és „törődés” azt bizonyítja, hogy sokan számolnak ve­lünk. Számomra sincs más tisztességes út mint a megmé­rettetés, és ezt a Somogyért Egyesület színeiben teszem. Nem születtem megyei elnök­nek, de a jelenlegi helyemen vagy bárhol másutt tovább szolgálhatom szülőmegyém javát, akkor megköszönöm, vállalom a bizalmat. Ha azon­ban a pártpolitikai érdekek ér­vényesítése ezt nem tenné le­hetővé, akkor emelt fővel fo­gadom és csak annyit mond­hatok: köszönöm, hogy eddig és ennyit is segíthettem. Most azonban még nem ennek van itt az ideje. (Lengyel) Dr. Csehák Juditnak, a par­lament egészségügyi és szo­ciális bizottsága elnökének meggyőződése, hogy értékel­hető szakmai stratégiák nem készültek a szociálpolitikában, az MSZP programjában sem. Ennek oka, hogy rendkívül ke­vés adat birtokában tudtak csak a párt szakemberei dol­gozni. Az új kormány-stratégia céljai azonban egyértelműek: a piacgazdaságban működtet­hető, az esélyegyenlőtlensé­geket méltányosan kiegyenlítő rendszerre van szükség, amely követi a változásokat, miközben figyelembe veszi az ország gazdasági teljesítőké­pességét. Mindennek alapja a helyzetértékelés, és ma tud­juk: 20 százalékkal csökkent az ország teljesítőképessége, 2,6 szorosára növekedtek az árak, 10 százalékkal csökken­tek a reáljövedelmek és 2 sze­resére nőtt a létminimum alatt élők száma. Ami a legriasz­tóbb: a 14 éven aluli gyerme­kek fele szegénységben él, és ez többek között hajléktalan­ságot, éhezést, a ruházkodás hiányát is jelenti. Drámai hely­zet, hogy öröklődhet a sze­génység. Ma a munkanélküli szülő gyermekére is ez az esély vár. — Ha nem kezeljük ezt az új társadalmi gondot, tíz év múlva is ugyanígy szembe kell néznünk vele — mondta a bi­zottság elnöke, aki a Magyar Gyermek- és Ifjúságvédő Ka­mara balatonfenyvesi szakmai akadémiáján szólt a szociálpo­litika törekvéseiről. Ilyen súlyos helyzetben az új program kevésbé hangsú­lyozza az érdemesség elvét, amennyiben a rászorultság ka­tegóriáival találkoznak a szak­emberek, az a gazdasági ne­hézségekkel függ össze, és Csehák Judit reméli, mindösz- sze egy-két évig tart. Az ál­lampolgári jogon juttatott ellá­tások híve nyilvánosan elfoga­dott alapelvekre és feltétel- rendszerre építve. Ezek kidol­gozásának legfőbb akadálya, hogy nem létezik jövedelem­nyilvántartás (a jövedelmek egyharmada a feketegazda­ságban képződik), ezért nem lehet tisztességes és hatékony ellátási rendszert alkalmazni. Egyelőre ezért sem lehet a ma nyugdíjminimum alapján szá­molt ellátásokat a létmini­mumhoz kötni. A családi ellátások változ­nak elsősorban: azzal, hogy el­törlik a kötelező szolgálati időt a gyermekgondozási támoga­tás megszerzéséhez húsze­zerrel több anya részesülhet a juttatásban. Ugyancsak várha­tóan január 1-től a munkanél­küli anyák is hozzájuthatnak a gyes-hez Nymodon. Sőt felme­rült, hogy az apák mellett a nagyanyák, nagyapák is igénybe vehessék. 1996-ra várható a gyes és a gyed ösz- szevonása, mert csak akkor tisztességes egységesíteni, ha magas juttatási szinten tudják ezt megtenni. S igazán akkor van jogalapja — mondta Cse­hák Judit —, ha bevezetik a központi bölcsődei normatívát, ha egyáltalán vannak bölcső­dék és az anyák tudnak vá­lasztani. G. M. KOBÁfty VARTHATÖ NEZZE MEG AZ ÜJ CÍMKE TÚLOLDALÁT EGYMILLIÓ FORINTÉRT! Ha a legismertebb magyar sört, a Kőbányai Világost választja, nemcsak egy könnyű, friss és finom italhoz jut hozzá, hanem részt vehet egy fantasztikus nyereményjátékban is. Miután kellő hőfokra hűtve elfogyasztotta a pompás, aranysárga nedűt, áztassa le az új köntösbe öltözött üvegről a címkét, és kitöltve, 1994. november 30-án 12 óráig juttassa el a megadott címre! így Ön is eséllyel pályázhat a 20 nyeremény egyikére. Minden visszaküldött címke egy-egy külön esélyt jelent! 1. díj: bruttó EGYMILLIÓ Ft 2. díj: bruttó 500 000 Ft 3. díj: bruttó 200 000 Ft 4-10. díj: bruttó 100 000 Ft 11-20. díj: bruttó 60 000 Ft FRISS, VILÁGOS KŐBÁNYAI - MINDEN PALACKBAN 7•19«2, .... • ■ ' *2-3»25. i

Next

/
Thumbnails
Contents