Somogyi Hírlap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)

1994-10-14 / 242. szám

1994. október 14., péntek SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Füstbe ment tervek -és 14 millió forint Eltévedt és hűséges, gyorsröptű tubicák Istvándi nadrágszíj - húzása - pénz híján Nem mondhatják Istvándi- ban, hogy gond egy szál se. Hiszen annyi van, mint égen a csillag. Ki kell böjtölni ezt az esztendőt, no meg a többit is... A szociálpolitikai feladatok rengeteg pénzt emésztenek fel, körülbelül másfél millió fo­rintot — tudtuk meg Kercza Lajos körjegyzőtől. Az előirányzott idei huszon- kétmillió forintos költségve­tésből júliusig elköltötték ti- zennégymilliót, vagyis maradt még nyolcmillió forint. Egye­bek mellett munkanélküliek jövedelempótló támogatására kifizettek 1,7 milliót. Jelenleg ötvenen kapnak támogatást. Az alsótagozatos iskola és az óvoda fenntartása is csaknem 2,5 millió forintba kerül. Az önkormányzat a nehéz­ségek ellenére is támogatta a beiskolázást: a főiskolásoknak személyenként nyolcezer fo­rintot, a középiskolásoknak ötezret adott; az általános is­kolások szülei — gyermeken­ként — háromezer forintot kaptak. Emellett teljesen ma­gára vállalta a napközis-étkez­tetés térítési díját: ez harminc óvodást és nyolcvan általános iskolást érint. Fejleszteni nem tudnak Ist- vándiban, pedig nagyon kel­lene. A jegyzőség épülete is felújításra vár. Ez azonban pénz híján, egyelőre, nem va­lósulhat meg. Éppúgy, mint a saját jegyzőség felállítása. Úgy tűnik, ez is füstbe ment terv... Lakásvásárlásra, tataro­zásra is van igény, csak a pénz hiányzik. Pályázaton ugyanis nem kaptak. Ezért nagyon meg kell húzni a nad­rágszíjat, ha nem akarnak hi­ánnyal zárni. Gamos Adrienn Miháldinecz Mihály bizonytalansága Négy hektár földet bérel Miháldinecz Mihály vízvári gazda. Ellenszolgáltatásul aranykoronánként tíz kiló búzát ad a tulajdonosnak. S van még 1,8 hektár saját földje is. Hogy mindezt megművel­hesse, MTZ-traktort szerzett be, meg a hozzávalókat. — Kell a termés, mert két bikát és két hízót tartok — mondta Miháldinecz Mihály. — A takarmány igen drága: egy zsák malactáp ezerhá- romszázötven forintba kerül. A legnagyobb gond azonban a bizonytalanság, az, hogy nincs konkrét vevő a jószá­gokra. Persze ez nemcsak az állattenyésztésre vonatkozik, hanem a növénytermesz­tésre is... A 100-140 kilo­grammos hízóért kilónként százötven forintot adnak, a nagyobb súlyút viszont ol­csóbban veszik meg. Most annyit tartok csak, amennyire szükségünk van a felesé­gemmel. Tán nem gondolja, hogy a hentesnél vásárolok ötszáz forintos húst?... Az állattartók teljesen a padlóra kerültek, Miháldinecz Mihály szerint. Pedig — mind mondta —, ha a városi la­kosságnak nem lesz kenyér, hús, akkor majd tüntetnek. A falusi paraszt meg csak hall­gat, de hát ők többen is van­nak... — Ha megmondanák előre, hogy ki, mennyiért ve­szi át az árut — mondta —, akkor beállítanék ide egy fal­kát is. De így nem kockázta­tok, mert lehet, hogy ráfizetek az egészre... G. A. T or nacsarnokot építenek Barcson A barcsi polgármesteri hivatal műszaki szakembereinek köz­reműködésével az Erdészeti, Vízügyi és Vízgazdálkodási Szakközépiskola építési-vállal­kozási szerződést kötött a Dráva-Modul gmk-val az épülő tornacsarnok kivitelezésének 1995. augusztus 10-i befejezé­sére. A beruházás összköltsége meghaladja az 58 millió forintot. Az épületben kialakítanak egy 20x40 méteres, a szabvány sze­rint nemzetközileg elfogadott küzdőteret és 500 nézőt befo­gadó lelátót is. Ezenkívül még felépítik a négy modern öltözőt vizesblokkal, továbbá a szertá­rakat, a tanári szobákat és egyéb kiszolgálóhelyiségeket. A barcsi galambász A szabadidő hasznos eltöl­tésének egyik legjobb módja a postagalambok tartása — vallja Stix József természet- védelmi őr. Állatszeretetét nagyapjától örökölte. — Versenyeztetem is a ga­lambjaimat, bár inkább hús­termelés céljából tartom — mondja a barcsi galambász. — A Magyar Postagalamb- sport Szövetség tagegyesüle­tei kerületet alkotnak; én a délnyugatihoz tartozom, en­nek központja Pécs. Egyesü­leti versenyeken indulok: a ke­rület határozza meg egy kör­zet versenyprogramját. Az idén kelt és az idős ga­lambokat külön indítják. — Májustól egymást követik a hosszabb versenyek. A fő­versenyek iránya északnyu­gat; az öt-hathónapos tubik pedig rövidtávú csillagtúrán vesznek részt. Stix József leggyorsabb ga­lambja, mint megtudtuk, 1225 métert tett meg percenként. A legjobb eredményt pedig 1992-ben érte el egy megmé­rettetésen, Hatvanban. Akkor 170 galambot engedtek ki, és Stix József galambja a máso­dik helyen végzett. 906 métert tett meg percenként. Pedig az időjárás nem fogadta kegye­ibe a versenyzőket, mert fel­hős volt az ég alja. Így a siker nagyobb értékű... — Időigényes hobbi ez, és nem olcsó mulatság — mondja. — A takarmányozá­suk naponta egy sör ára. De nagyon hűségesek! Egy má­jusi edzésen eltévedt a tubi- cám, s majdnem egy év múlva tért vissza. Hozzánk is röpült Szabadkáról egy magasröptű Stix József galambász keringő. Jeleztem a tulajdo­nosnak, s ő nekem ajándé­kozta. Lehet, hogy továbba­dom, mert az igazi szenvedé­lyem a postagalamb. Stix József állományában valamivel több mint száz ga­Fotó: Gamos Adrienn lamb van. — Örök kezdő ma­radok a versenyzés terén — summázta. — Nem úgy, mint az angolok; náluk egy a lé­nyeg: a gyűrűszám és a he­lyezés... Gamos Adrienn Kálmáncsai traccsparti, öreg emberekkel Mariska néni pöröl — Felőlem lehet miniszter a pityipalkó is, csak tegye jól a dolgát — mondta Buzási Imre kálmáncsai otthonában. — Mert mi, öregek ha összejö­vünk, arról is beszélgetünk. S már megint emelték az ára­kat... S az is szóba kerül, hogy mi lesz a földünkkel, amit bennhagytunk a téeszben. Érdeklődtem arról is, hogy milyen a falu közbiztonsága. — Itt nagyobb rendzavarás nem fordul elő — mondta Bu­zási Imréné. — A cigányok dolgosak, jó módban élnek. Az egyik család például két éve boltot, presszót nyitott a falu elején. így a környéken élő időseknek nem kell a köz­ség másik végébe gyalogol­niuk. Lukács Ferencné 74 éve­sen is örökké tevékenykedik. Szívesen végzi a mezei mun­kát. A nehezebb fizikai meg­terhelést azonban már nem bírja, ezért alkalmanként se­gítséget is fogad. — Múltkorában is felszökött a vérnyomásom 210-re — mondta. — Sok a panasz a szívemre, a lábamra is. Lukács Ferencnéről nem mondható el, hogy túl beszé­des volna. Teszi a dolgát. „Engem nem érdekel senkinek az ügye a faluban” — fűzi hozzá. Aztán könnyes szem­mel mégiscsak elmondja, hogy 48 évi házasság után meghalt élete párja. Azóta szinte remeteként él... — Van itt szék, csak legyen aki ráüljön — mondta Gorda Józsefné, amikor betértem hozzá. — 1940 óta lakom Kálmáncsán: ezt a házat ke­serves munkával szereztem, nem hagyom itt. Cselédként is dolgoztam, de akkor a mosta­ninál könnyebb helyzetben voltunk. Időben befejeztük a munkát, a hét vége ünnep volt. Most ilyen nem létezik; csak a nagy hajrá van. Tudja, nem csoda, ha kiborulnak az emberek... A 70. évét taposó Mariska néni az özvegyivel együtt több mint 13 ezer forint nyugdíjat kap. — Csak a kispénzűek nyugdíját emeljék fel — mondta. — Nézem a parla­menti közvetítéseket; sokszor pörölök is a képviselőkkel, mi­kor olyanokat mondanak. Per­sze, nem beszélnek vissza... Ha ebből a helyzetből kimá­szunk, hálát adhatunk a jó Is­tennek. Gamos Adrienn Negyvenezer kötet minden adatát tárolják Számítógép a csurgói városi könyvtárban A városi könyvtár dolgozóinak létszámát 1991-ben a vá­rosi képviselő-testület kettővel — egy teljes és egy félállású dolgozóval — csökkentette. A kollektíva mégis bizonyított: a megyében elsőként számítógépre vitte a könyvállományt. A Textar feldolgozórend­szer áldásait már hetek óta kamatoztatják. Nem kell a 40 ezer kötet katalóguscéduláit lapozgatni: a képernyő elé ülve bárki kényelmesen és gyorsan kikeresheti a szerző­ket, címeket. Füstös Jánost a három év­vel ezelőtti létszámleépítés kéthavi kényszerpihenőre kényszerítette, de volt elkép­zelése. Számítástechnikában járatos barátaitól érdeklődött, hogyan lehetne felhasználni a könyvtáros-munkában. Koc­káztatni is mertek: megvettek egy jó, ám általánossá nem vált programot. Pár hétre rá örömmel értesültek róla, hogy a magyar könyvtárügy törté­nete egyik legnagyobb ese­ményének lehetnek részesei. A Könyvtári Kamara egységes számítógépes rendszert akart; elnyertek egy hatmillió forintos pályázatot, és megbízták az Infoker számítástechnikai kft-t az egységes program kidol­gozására. A Textar feldolgozó szükségszerűen az első lépés volt. Közben a csurgóiak dolgoz­tak. 1991-ben a közművelő­dési pályázaton nyert pénzért egy korszerű számítógépet vettek, ezt két év múlva újabb követte. Naponta 50-től 2-300 könyvet dolgoztak fel folyama­tosan, attól függően, hogy van-e hozzá nyomtatott kata­lóguscédula. Megszűnt a könyvtárellátó egyeduralma: ott vesznek, ahol olcsóbb. Az épp leltárba vett lexikonért 2780 forint helyett 2063-at fi­zettek. Mindenki kivette részét a munkából. Igaz, a kölcsön­zőtermekben néha volt kisebb torlódás, de megérte; a kor­szerű két gépen ma már gyorsan vissza lehet keresni címet, tárgyszót. Káplár Jó­zsef könyvtárigazgató nem a komputeres világban nőtt fel, mégis szívesen használja. Ó elsősorban a könyvrendelés­nél. Ez pillanatok alatt kiderül: megvan-e egy megjelent könyv, s ha igen, hány pél­dányban. Óriási e gépek befogadóké­pessége. A Szabó Ervin Könyvtár 150 folyóiratanyagát követi tárgyszó, cikkek szerint. A megyei könyvtártól 250 gyermekverskönyv adatbázi­sát kapták meg. Egyetlen CD-lemezen pedig rajta van az összes hatályos jogsza­bály. Közben növelte a nyitva­tartási időt is a könyvtár. Ked­den egész nap és szombaton délig is az olvasók rendelke­zésére állnak. Várják a rendszer teljes kiépü­lését. A megyei könyvtár lesz a Textlieb Somogy megyei rendszerének gazdája. Akkor egy telefonhívással vala­mennyi könyvtár bármely adata lekérhető lesz. A csur­góiak ehhez már megtették a magukét. Horváth József Emelt vezetői pótlékok Véleményezte a barcsi kép­viselő-testület művelődési, ok­tatási és sportbizottsága a Széchenyi Ferenc gimnázium és az 525. Számú Ipari Szak­munkásképző Intézet igazga­tói állására beérkezett pályá­zatokat. Az ülésen javasolták egyes önkormányzati intéz­ményigazgatók vezetői pótlé­kának emelését is. A bizottság ezt a Deák Ferenc, a II. és a III. számú általános iskola, a Vikár Béla Zeneiskola, a szo­ciális központ, a szociális fog­lalkoztató, az 525-ös ipari szakmunkásképző és a vá­rosgazdálkodási igazgatóság esetében jóváhagyta. Döntés született az október 23-i városi ünnepséggel kapcsolatban is: erre Király Bélát is meghívták. Segélyezés Vízváron Vízváron 40 munkanélkülit tartanak nyilván, jövedelem- pótló támogatásban tizenhatan részesülnek. Nevelési segélyt hárman kapnak havonta. ; ne­kik 1875 forintot fizet az ön- kormányzat. Rendszeres szo­ciális segély két személynek jár — ők 6600 forintot kapnak. Rendkívüli szociális segélyre az önkormányzat erre az évre 150 ezer forintot tervezett. Lépcsőcsere a gimnáziumnál A barcsi polgármesteri hiva­tal tárgyalást folytatott Otolecz Árpád kaposvári magánvállal­kozóval a Széchenyi Ferenc gimnázium lépcsőjének kijaví­tásáról. Megállapodtak abban, hogy az épület előtti lépcső tel­jes cseréjét november végéig elvégzi, az épület mögöttinek a cseréjét pedig a jövő ta­vasszal április 25-ig befejezi. Ez a munka 800 ezer forint költséggel jár. Udvarhelyi vásár barcsiak nélkül Barcs testvérvárosa, Szé­kelyudvarhely leveket küldött a Dráva-parti város önkor­mányzatának, és meghívta a barcsi vállalkozókat, üzletem­bereket termékeik bemutatá­sára az október 14-18. között tartandó udvarhelyi őszi vá­sárra. A barcsi önkormányzat számos terméket készítő és forgalmazó céget felkeresett, tájékoztatta az üzletembere­ket a rendezvényről, jelent­kező azonban nem akadt. Járdát építettek 3 millióért Hárommillió forintért építet­tek járdát Berzencén, jó más­fél kilométer hosszan a köz­ség központjában. Az összeg 60 százalékát az útalapból támogatásként nyerte az ön-, kormányzat, mivel a járda nagy forgalmú út mellett ha­lad. Építésében több szakem­ber mellett tizenkét közhasznú munkás is részt vett. A beru­házás során helyenként az utat is szélesítették, és csa­tornázni is kellett az út mellett. t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents