Somogyi Hírlap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)

1994-10-14 / 242. szám

6 SOMOGYI HÍRLAP — BELPOLITIKA 1994. október 14., péntek Október elsején lépett hatályba az új rendőrségi törvény Titkos információk bírói engedéllyel — A bűnüldözés két terüle­tén a bíróságot is érinti a tör­vény. Az egyik a „bűnmegelő­zési ellenőrzés” — mondta dr. Szollár Pál, a Somogy Megyei Bíróság büntető kollégiumának vezetője, akit a bíróság kötele­zettségeiről kérdeztünk. — A törvény szerint a rend­őrség bűnmegelőzési céllal el­lenőrizheti azt, akit szándékos bűncselekményért legalább két évi, illetve visszaesőként bár­milyen időtartamú szabadság- vesztésre ítéltek. A büntetés le­töltése után a rendőrség bár­mikor kezdeményezheti az el­lenőrzés elrendelését. Ám az ezzel kapcsolatos határozatát jóvá kell hagyatni a bírósággal. A bíróságnak 72 órán belül kell dönteni a kérésről. Ha a válasz igen, akkor a rendőr a tulajdo­nos engedélye vagy invitálása nélkül is beléphet a lakásba. Az engedélyt az ellenőrzést kezdeményező rendőrség terü­letén működő városi bíróság adja meg. A rendőrségi tör­vénynek a bíróságokat érintő másik része az előzőnél bonyo­lultabb feladatokat jelent. Isme­retes: a bűnüldözésben a bűn- cselekmény, illetve elkövetője felderítésére, elfogására, a kö­rözött személy felkutatására használják az úgynevezett tit­kos információgyűjtést. E körbe tartozik a magánlakás (tulajdonos tudta nélküli) átku­tatása, feltérképezése, hely­színeinek technikai eszközök­kel történő rögzítése, a lehall­gatók (poloskák) és videó fel­vevők elhelyezése, a levelek és egyéb postai küldemények felbontása, vezetékes és veze­ték nélküli távközlők lehallga­tása. A titkos információgyűjtés módszereit már a nyomozás elrendelése előtt kérheti a rendőrség, ha a cél elérése ér­dekében szükségesnek tartja. Ezek bevetését korábban csak az igazságügyminiszter enge­délyezhette. Az új rendőrségi törvény szerint ezentúl elég a bíróság hozzájárulása. De csak akkor kerülhet rá sor, ha valóban felmerül a súlyos bűn­cselekmény elkövetésének alapos gyanúja, azaz a várható büntetési tétel legalább öt évi, vagy annál hosszabb idejű szabadságvesztés. — Hogyan biztosítható a tit­kosság? — Az említett módszerek al­kalmazása az államtitok kö­rébe tartozik. Ez azt jelenti, hogy a rendőrségen is, a bíró­ságon is a szigorúan titkos ügykezelés szabályai szerint kell eljárni. Indítványt csak a megyei rendőrfőkapitány, vagy bűnügyi helyettese tehet a bí­róságnak. A titkos információ gyűjtést viszont már nem en­gedélyezhetik a rendőrkapi­tányságok székhelyén működő városi bíróságok. Ezzel — egész megyére vonatkozóan — kizárólag a megyei bíróság elnöke által kijelölt bíró foglal­kozhat. Jóváhagyhatja, illetve elutasíthatja a kezdeménye­zést. Ez a bíró (és a helyettese is) a Kaposvári Városi Bírósá­gon dolgozik. — Nem lassítja-e ez a nyo­mozást? — Nem. A döntés meghoza­talára biztosított 72 óra nem túl hosszú idő. A törvény rendkí­vüli helyzetekben (súlyos bűn- cselekmény megelőzése érde­kében) lehetővé teszi, hogy a főkapitány azonnal elrendelje a titkos információ gyűjtést. Ez­zel egyidőben azonban be kell nyújtania a kérelmet a bíró­sághoz. Ilyenkor is érvényesül tehát a törvény szabta bírósági garancia. Szegedi Nándor Katonák kizárva Magyarországon a hivatásos katonák nem vállalhatnak poli­tikai szerepet. — Elsősorban nem is a nagypolitikából hiányoljuk a ka­tonákat — mondta Kett Attila és Metzger István. Mindketten a taszári katonatisztek képvise­letében vettek részt a Katonák Érdekvédelmi Szövetségén a küldöttgyűlésen. — Sokkal fá­jóbb, hogy a helyi döntéshoza­talból is kimaradunk. Hivatásos katona ugyanis még lakhelyé­nek képviselő-testületébe sem kerülhet be. A fejünk fölött, minket kihagyva döntenek ró­lunk minden szinten. Taszáron a lakosság fele hi­vatásos katona, illetve család­tag, az önkormányzati testület­ben mégsem ülhetne egyetlen katonatiszt vagy tiszthelyettes sem. A taszári tisztek elmond­ták: érdekvédelmi szervezetük a köztársasági elnöknek cím­ezve levélben készül tiltakozni ez ellen, illetve a hivatásos ka­tonák legnagyobb európai ér­dekvédelmi szervezete, az Eu- romill segítségét kérték. (Nagy) A kártérítésről még nem döntöttek A munkaügyi perek tapasz­talatairól közöltünk interjút szeptember 19-én. Ebben a Somogy Megyei Munkaügyi Bíróság elnöke többek között elmondta: „A munkaadók egy része könnyedén felrúgja az elbocsátással kapcsolatos jogszabályokat... Pedig per­vesztés esetén 6 hónapra visszamenően a munkavál­laló valamennyi kárát (a vég- kielégítést is) meg kell fizet­niük. Erre kötelezték például a Fonyódi Városgazdálkodási Intézményt, mert negyvenöt dolgozóját harminc napon be­lül — kellő tájékoztatás nélkül — tette az utcára...”. A Fonyódi Városgazdálko­dási Intézmény igazgatója Völler Zoltán ezzel kapcsolat­ban közölte szerkesztősé­günkkel: a Somogy Megyei Munkaügyi Bíróság első fo­kon valóban hozott ilyen ér­telmű ítéletet, de a kártérí­tésre vonatkozó fellebbezé­sük alapján a Somogy Me­gyei Bíróság az ítélet e részét hatályon kívül helyezte, és új eljárás lefolytatására utasí­totta a munkaügyi bíróságot. A Somogy Megyei Munka­ügyi Bíróság elnöke e rekla­mációval kapcsolatban el­mondta: az elsőfokú ítéletnek a dolgozók visszahelyezését elrendelő határozata jogerőre emelkedett. A kártérítésre vonatkozóan a fellebbviteli bíróság még va­lóban nem hozta meg az íté­letet. Tolerancia-díj Hajón tanácskoztak a szakszervezetek Dunai hajóúton egyeztették tapasztalataikat, a közös fel­lépés lehetőségéről a magyar, a szlovák és az osztrák köz- szolgálati szakszervezetek vezetői. A tárgyalásokról csü­törtökön Budapesten tartottak sajtótájékoztatót. Mint Szabó Endre a Közszolgálati Szak- szervezetek Szövetségének tiszteletbeli elnöke elmondta: a közszolgálat világviszony­latban komoly kihívásokkal néz szembe. A kormányok arra törekednek, hogy csök­kentsék a közszolgálati kiadá­sokat. Ezért privatizációs megoldásokhoz folyamodnak, létszámleépítéseket javasol­nak. Mindez indokolja a köz- szolgálati szakszervezetek közös fellépését. Mint Szabó Endre hangsúlyozta: vilá­gossá kell tenni, hogy színvo­nalas közszolgálat nélkül nem lehet modern államról be­szélni. A közszolgálat hely­zete, jövője nem csupán a te­rületen dolgozók, hanem a társadalom szempontjából is vizsgálandó. Magyarországon a szakszervezetek támogatják az ésszerű közszolgálati struktúra kialakítását, az ál­lamháztartás reformját. Mind­ezt viszont csak világos stra­tégia alapján, ideológiai és ak- tuálpolitikai befolyásoktól mentesen lehet megvalósí­tani. Támogatják a közpén­zekkel való takarékos gazdál­kodást. Fellépnek viszont az „olcsó állam” jelszavával szemben, mert ez olyan szigo­rításokat jelent, amely számos közszolgálati intézmény mű­ködőképességét veszélyez­teti. Olyan takarékosságot szorgalmaznak, amely bizto­sítja az állami feladatok ellátá­sához szükséges feltételeket. Elutasítják a kizárólag pénz­ügyi okokra hivatkozó lét­számcsökkentést. A cigánysággal szembeni el­lenérzések oldását segítő alko­tásokat ismeri el az idei Tole­rancia-díjakkal az Autonómia Alapítvány - tudatta az alapít­vány kuratóriuma. A zsűri 1994-ben is 4 kategóriában oszt díjakat. A legjobbnak ítélt újságcikkek, filmek, tévé- és rádióműsorok szerzői 150 ezer, a második helyzettjei 50 ezer forintos, a harmadikok jelképes összegű különdíjat kapnak. A bizottság elsősorban tényfel­táró alkotásokat vár. Az egyes - tavaly november 1. óta meg­jelent - munkákat szerzői, munkatársaik, s a kuratórium tagjai jelölhetik. A pályázók ok­tóber 31-ig juttathatják el a ja­vasolt alkotásokat az alapít­vány címére: Autonómia Ala­pítvány pf 592 Budapest 1538. állampapír Kamatozó Kincstárjegy 1995/X. Rövid távon - előnyösen Bizonyára Ön is rendelkezik olyan megtakarított összeg­gel, melyet egy éven belül nem tervez elkölteni. Ha ezt a tartalékot igazán megfontoltan szeretné gyarapítani, olyan befektetést kell találnia, amely erre az időtartamra magas kamatot kínál, ugyanakkor biztonságos. Ez a Kamatozó Kincstárjegy 1995/X. A Kamatozó Kincstárjegy 1 éves futamidejű értékpapír, amely erre az időszakra igen kedvező kamatot nyújt. Természetesen, mint minden Magyar Állampapírra, a Kamatozó Kincstárjegyre is érvényes az állami garancia. A Kamatozó Kincstárjegy legújabb sorozata 1994. október 17-21-ig jegyezhető. A kamatozás kezdő­dátuma: 1994. október 21. Évi bruttó kamata 25%. Kivételes lehetőség a korábbi kincstárjegy tulajdono­soknak! Ha Önnek most jár le 1994/ll-es Kamatozó Kincstárjegye, a visszafizetett összeget azonnal befek­tetheti az új, 1995/X-es Kamatozó Kincstárjegybe. Az egyéves futamidő alatt a Kamatozó Kincstárjegy tőzsdei forgalmazásra kerül. így ha tervei változnak, a birtokában levő értékpapírokat napi árfolyamon elad­hatja a tőzsdén. Ugyanakkor a Kamatozó Kincstárjegy a futamidő alatt visszaváltható, de ekkor csak a névér­téket fizetik ki Önnek. Erre a befektetésre biztosan számíthat, hiszen a Ka­matozó Kincstárjegyet minden hónapban kibocsátják. A Kamatozó Kincstárjegy az alábbi forgalmazóknál jegyezhető: OTP Bróker Rt. 1051 Bp., Vigyázó F. u. 6. • OTP Bank Rt. 7401 Kaposvár, Széchenyi tér 2., Marcali, Nagyatád, Siófok, Barcs, Balatonboglár, Fonyód, Tab • MNB Somogy Megyei Igazgatóság 7400 Kaposvár, Széchenyi tér 4. • Cooptourist Rt. 7400 Kaposvár, Kossuth L. u. 8. |a New York Bróker Kft. ügynökekéntl • Kereskedelmi Bank Rt. (K&H) Barcs, Fonyód, Kaposvár, Marcali, Nagyatád, Siófok, Tab (a K&H Brókerház ügynökeként) » rí ATo> p 8 I* A TÖBBSZÖRÖS BIZTONSA O I y

Next

/
Thumbnails
Contents