Somogyi Hírlap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)
1994-10-11 / 239. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP — BELPOLITIKA 1994. október 11., kedd Megkérdeztük Csintalan Sándort és Szabó Ivánt: Merre tart az MSZP? Elkészültek a tagkönyvek Tankönyveket gyűjt a Somogyért Solt Pál Németországban Solt Pálnak, a Legfelsőbb Bíróság elnökének vezetésével három tagú bírói delegáció utazott tegnap Németországba. A küldöttség tagjait fogadja Rajna-Pfalz tartomány igazságügy minisztere, valamint a német legfelsőbb bíróság mellett működő ügyvédi kamara elnöke is. Kezdeményez a Fidesz A Fidesz-frakció azon túl, hogy kezdeményezi az alkotmány módosítását, az új alkotmányt előkészítő hatpárti parlamenti bizottságban is csak azzal a feltétellel vesz részt, ha a tárgyaló felek elfogadják, hogy az alaptörvényt négyötödös többséggel alkossa meg az Országgyűlés. A Fidesz elkészítette a képviselők jogállásáról szóló törvény módosítását célzó javaslatát is. ÉT-levél a miniszterelnöknek Az ÉT munkavállalói oldala tegnap levelet küldött Horn Gyula miniszterelnöknek. Ebben kéri: függessze fel a foglalkoztatást, létszámcsökkentést, a közalkalmazotti illetményalapot, és az intézmények működési kiadásait érintő résztervezési munkát illetve kezdeményezze a haladéktalan érdekegyeztetést e témákban. Konferencia a börtönökről „A börtönrendszerek átalakítása — költségkímélő fejlesztések, működtetés” címmel tegnap négynapos konferencia kezdődött Pilisszentke- reszten. A tanácskozás fő témája az említett gondok megoldásában nagy gyakorlatra szert tett amerikai és nyugateurópai cégek módszereinek ismertetése. Népkonyha Győrött Népkonyha nyílt tegnap Győrött. A létesítményben harminc hajléktalan juthat naponta egyszer meleg ételhez. A rászorultakat kereső szolgálat kutatja fel, s segíti hozzá a szociális szolgáltatás igénybevételéhez. Az új szociális intézményben tisztálkodásra is lehetőség nyílik. A népkonyha kialakításához a Népjóléti Minisztériumtól pályázat útján 1,4 millió forintot nyert a város. Az építési munkák jórészét maguk a hajléktalanok végezték. Az elmúlt hét végén tartotta három napos kongresszusát a Magyar Szocialista Párt. Az előzetes várakozásokkal ellentétben az MSZP második embere nem Szekeres Imre frakcióvezető lett, hanem Csintalan Sándor az új ügyvezető al- elnök. Valamilyen ki nem mondott politikai szándékot takar ez a személyi változás? — kérdeztük Csintalan Sándortól. — Pontosan megfogalmazta a kongresszus ezt a politikai szándékot: az ügyvezető alel- nök feladata, hogy rendezze a párt sorait. Az MSZP legismertebb politikusai a választások eredményeként kormányzati illetve fontos parlamenti szerepkört kaptak, rám vár most a feladat, hogy a Köztársaság téren a párt ügyeivel foglalkozzam. A kormányzat mögött olyan pártot szeretnénk tudni, amely politikai műhely, ahová bármikor bejöhetnek a választók és elmondhatják az észrevételeiket. Együtt kell kidolgoznunk a következő évek programját, amelyben a mainál sokkal jelentősebb szerepet kaphatnak a fiatalok és megtalálja a helyét a ma még pártokhoz nem kötődő értelmiség is. — Az elit, vagy a tömegek pártja lesz az MSZP? — Nem tudom megjósolni a folyamat végét, de én egy olyan tömegpártot szeretnék, amely gazdasági, erkölcsi és Az oktatáspolitikai kérdések rövid áttekintése, valamint a jövendő együttműködés lehetőségeinek megvitatása volt a két fő napirendi pontja annak a kötetlen konzultációnak, amelyet a Közoktatáspolitikai Tanács folytatott Fodor Gábor művelődési és közoktatási miniszterrel, valamint Báthory Zoltán helyettes államtitkárral. Milyen változások várhatók a sokat vitatott Nemzeti Alaptanterv előkészületeiben? — kérdeztük Báthory Zoltán helyettes államtitkárt. — Elsősorban azért kell újragondolnunk a nemzeti alaptantervvel kapcsolatos elképzeléseket, mert az így kialakuló hármas szabályozási rendszer — a NAT, az iskolatípusonkénti követelmények és a központilag kiadott keret- tantervek — túlzott állami bekulturális tényező marad akkor is, ha egy következő választáson kikerül a hatalomból. Nyu- gat-Európa szociáldemokrata pártjai ilyenné fejlődtek az elmúlt száz évben. Olyan viszonyokat szeretnénk teremteni az MSZP-ben, ahol a gondolatok, az érzelmek és az ötletek tartják együtt az embereket. Az ezredforduló polgárai jobban vonzódnak az olyan politikai erőkhöz, amelyeknek belső élete az egyesületekéhez áll közelebb, ahol mód van a karitatív tevékenységre éppen úgy, mint a szórakozásra, a politikai vitákra vagy akár a sakkozásra, a sörözésre. — Hogyan lesz ilyen körülmények között a párttagok, az MSZP választóinak akaratából kormányzati akarat? — Módosítani kell az alapszabályt, be kell vezetni a kongresszusi indítvány intézményét, lehetőséget kell adni, arra, hogy akár egyetlen ember, egyetlen alapszervezet kongresszusi indítványt tehessen, sőt arra is, hogy a párt belső csatornáin keresztül egyes indítványok akár kormányzati szintre is eljussanak. Van már ilyen Európában, el kell tanulni mások gyakorlatát. A pártnak, a frakciónak és a kormánynak, bár funkciójuk más és más, közvetlen kapcsolatban kell állniok egymással. Ha megpróbálunk elhatárolódni a kormánytól, ha az új avatkozást jelentenének a pedagógus önállóságába. — A hármas szabályozás melyikét kellene tehát megszüntetni? — Egy olyan egyszerűbb tantervi szabályozórendszert szeretnénk kialakítani, amely kerettantervek nélkül, csak a nemzeti alaptanterv és a helyi tantervek szintjén működne. — Az iskolaszerkezet módosítására nem gondol a tárca új vezetése? Marad a tizenhat éves korig szóló tankötelezettség, vagy ezen is változtatni kívánnak? — Azon, hogy a gyerekek tizenhat éves korukig iskolába járjanak, nem kívánunk változtatni. Pedagógiai szempontból én magam is azt az álláspontot képviselem, hogy az általános műveltséget megalapozó hat esztendős iskolai pártvezetők önmaguk politikai megvalósítására akarják felhasználni a pozíciójukat, óhatatlanul elkövetjük azt politikai hibát, amit az MDF elkövetett. Megkérdeztük dr. Szabó Ivánt, az MDF parlamenti frakcióvezetőjét is arról, mi a véleménye az MSZP kongresz- szusáról. Előrebocsátva, hogy csak sajtóértesülései vannak, a következőket mondta: — Ami mostanában az MSZP házatáján történik, az kísértetiesen hasonlít mindarra, ami az MDF-ben is lejátszódott, bár nálunk kissé később, kormányzásunk félidejében. Objektív társadalmi és politikai jelenségnek is tekinthető az, hogy a választási siker után némi szakadék keletkezik a parlamentbe és a kormányzásba bekerült emberek és a „kívül rekedt” pártapparátus között. Szekeres Imre, bár frakcióvezetőként igen jól képviseli pártja érdekeit, mégsem lett második ember, mert eleve nem is akartak Horn Gyula mellett második embert. Hallgattam Csintalan Sándor tv-nyilatkozatát is. Azt hiszem, alapvetően téved, amikor azt állítja, hogy az MSZP bázisát 90 százalékban a bérből és fizetésből élők alkotják. Ez a réteg már lassan a népesség 50 százalékát sem éri el... Téves társadalomképre pedig csak légvárak építhetők. (Somfai-Németh) kezdő szakaszt tartalmilag erősíteni kellene. Erre aztán stabilan ráépülhet a négyéves alsó középfokú szakasz, amely azonban már bizonyos érdeklődési köröknek megfelelően differenciálna. Ezt koronázná meg a két vagy három éves felső-középfokú szakasz, amely elvezetne az érettségiig. — Feltételezem, ezek csak távlati tervek... — Igen, ez valóban olyan távlati modell. Nem kivitelezhető máról holnapra, de megvalósítására hosszú távon feltétlenül szükség van. Éppen ezért a nemzeti alaptantervvel kapcsolatos kritikák elemzése után még az idén szeretnénk a negyedik, a hatodik, a nyolcadik és a tizedik évfolyamok követelményrendszerét újrafogalmazni. R. P. Á. Tankönyvgyűjtési akcióba kezd a Somogyért Egyesület a megyei önkormányzattal közösen. Erről határozott tegnap délutáni ülésén az egyesület elnöksége, ahol bejelentették azt is, hogy elkészült a Somogyért Egyesült tagsági igazolványa, s azt a munkatervvel és egyéb hasznos tudnivalókat tartalmazó tájékoztatókkal együtt folyamatosan postázzák a tagok részére. Az elnökség tegnapi ülésén egyebek mellett az önkormányzati választásokkal kapcsolatos egyesületi tennivalókról is tárgyalt, s úgy határozott Dévényi Zoltán egyesületi elnök javaslatára, hogy az ön- kormányzati választásokkal kapcsolatos tennivalókat dr. Gyenesei István, az egyesület társelnöke koordinálja, s munkáját az elnökség tagjaiból alakult három tagú bizottság segíti. A Somogyért Egyesület általános iskolák részére hirdetett a megyei önkormányzattal tankönyvgyűjtési versenyt. A határokon túli magyar nyelvű oktatást és a legjobban rászorultakat kívánják ezzel segíteni. A versenyben minden általános iskola részvételére számít az egyesület, s azt szeretnék, ha tanulónként legalább egy jó állapotú, használható tankönyvet gyűjtené- nek össze október 31-ig. Minden összegyűjtött 50 könyv után egy sorsjegyet adnak az iskolának. A sorsjegyekkel — amelyeket november 18-án a versenyben résztvevők jelenlétében nyilvánosan sorsolnak ki — az iskolák tíz darab, egyenként tízezer forintos jutalmat nyerhetnek. A gyűjtéssel és a versennyel kapcsolatos valamennyi felvilágosítást Ádámné Fábri Lili, a megyei önkormányzat tanácsosa adja meg. (Címe: Kaposvár, MeA deviáns viselkedéseket nem lehet megszüntetni, tehát meg kell tanulni együtt élni velük, miközben mindent el kell követni, hogy gyakoriságukat az elviselhetőség határán belül tartsuk. Ahhoz, hogy a politikusok jó döntéseket hozzanak, szükségük van a társadalmat szondázó kutatások eredményeire. A Somogyért Egyesület tagsági igazolványa, melynek hátoldalán ez áll: Célunk, hogy együttműködési lehetőséget teremtsünk a civil szervezetek, intézmények és önkormányzatok képviselői számára. gyeháza, Csokonai u. 3. Telefonszáma: 82/320-086). Ezen a címen kell értesíteni november 3-ig az iskolában összegyűjtött tankönyvcsomagokról Kovács Lajost, az egyesület társelnökét, hogy az elszállításról november 7-11 között gondoskodni lehessen, és az átvétellel egy időben a sorsjegyeket is átadják a tankönyvgyűjtési akcióban résztvevő általános iskoláknak. Az egyesület elnöksége pontosította az év hátralevő időszakára vonatkozó munkatervét és a jövő év végéig szóló munkaprogramját. Egyebek között ezt hangsúlyozta a Devianciák Magyar- országon című könyv megjelenését beharangozó sajtótájékoztatón Münnich Iván, a kötet szerkesztője. Mint elmondta: a laikusok számára nehezen olvasható írások az elmúlt 20-30 év kutatásain, megbízható statisztikai adatokon alapulanak. 16 éves korig marad az iskolakötelezettség Kerettantervek nélkül Magyar devianciák Ötven éve lőtték le a felderítő repülőt Orosz roncs a Balatonból (Folytatás az 1. oldalról) A csaknem épen maradt, mintegy hét méter hosszú bal szárny mellett fél teherautónyi elferdült, szétesett alkatrész került a felszínre. Hogy miért éppen tegnap, ötven esztendő után? A roncs megtalálói és kiemelői elmondták: a gép a katonai üdülő előtti partszakaszon feküdt, ami korábban zárt területnek számított. A hatvanas években történt halálesetet ezeken a négyzetmétereken, mindössze száz méterre a parttól, de bizonyíték nem akadt, hogy valóban a vízfelszín alatt mindössze egy méterre feszülő szárny okozta a tragédiát, amikor egy nászutas házaspár férfi tagja fejest ugrott. Az viszont bizonyos, hogy bosszúságot számtalan horgásznak okozott; töméntelen elszakadt zsineget találtak a búvárok a fémdarabokban elakadva. Két és fél éve tudnak a kutatók a roncsról; létét azért tartották titokban, nehogy az amatőr búvárok érdeklődését felkeltsék. Csak nemrég állapították meg tűzszerészek fémdetektorok segítségével, hogy a területen nincs a rakományból származó, fel nem robbant bomba, s azt is, hogy a pilóták maradványai sincsenek a roncsok között. Kiemelés előtt a vízfelület köré merülőfalat húztak, hogy az esetleg kiszabaduló repülőgépbenzint lokalizálják, de a biztonsági műveletre — mint később kiderült — nem volt szükség. A kiemelés előtt szivattyúk segítségével tisztították le a gépről a rárakódott iszapot — a motorok azonban 6-7 méter mélyen beágyazódtak a mederbe, ezek felszínre hozásához nem volt megfelelő a technológia. Mint azt Fejér Vilmos, a Balatoni Vízügyi Ki- rendeltség vezetője elmondta: 300 ezer forintba került a művelet, amelyre mindenképp szükség volt, hiszen a cég feladata a meder tisztán tartása. A víz minőségének romlása is siettette a munkát, no és a sportolási lehetőséget, illetve a hajózási útvonalat is veszélyeztette a roncs. A világháború során mintegy 70 repülőgép zuhant a Balatonba, szovjet, német, amerikai egyaránt, de ezek többségét rögtön a békekötés után a felszínre hozták. Nem tartozik szigorúan a témához, de le kell írjam: a vízből az illetékesek kiszedhetnék a kék algákat is. Erre nincs újabb ötven évünk. Czene Attila Kiemelik a Balatonból a repülőgép összeroncsolt szárnyát Lang Róbert felvétele
