Somogyi Hírlap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)

1994-09-06 / 209. szám

6 SOMOGYI HÍRLAP — BELPOLITIKA 1994. szeptember 6., kedd Átadták a Fehér Rózsa-díjat A Kultúraközvetítők Kama­rájának elismerését tegnap nyújtották át a Merlin Szín­házban. Fehér Rózsa-díjban részesült Hegedűs Géza író és pedagógus; Füköh Levente múzeológus, a gyöngyösi Mátra Múzeum igazgatója; Pa- lánkai László lábodi népmű­velő és a Merlin Színház társu­lata. A kultúraközvetítéssel hi­vatásszerűen foglalkozók négy esztendeje hozták létre szakmai kamarájukat. A tár­sadalmi szervezet évente há­rom személynek, illetőleg egy műhelynek ítéli oda a Fehér Rózsa-díjat kimagasló érték- közvetítő és értékteremtő te­vékenységéért. Bemutatták a Sakálvadászatot Az utóbbi hetek legnagyobb világpolitikai szenzációja Car­los szudáni őrizetbe vétele és Párizsba szállítása volt. A Magyar Könyvklub jóvoltából most a hazai olvasók is meg­ismerkedhetnek a hírhedt ter­roristáról szóló „Nincs megál­lás Sakálvadászat” című, több mint hatszáz oldalas doku­mentumkötettel, amely tavaly látott napvilágot Londonban. „S” Modell a belvárosban Az „S” Modell Részvénytár­saság megállapodást kötött a német Steilmann céggel. A társaság Kossuth Lajos utcai üzlete a Steilmann European Selection márkaüzletként mű­ködik. A Steilmann csoport évente több mint 30 millió da­rab konfekcióterméket forgal­maz, a blúzoktól, kosztümök­től kezdve a férfi öltönyökig, a sportruházati cikkekig és a gyermekholmikig. A terméke­ket 38 németországi saját üzemében, 40 telephelyen Európa-szerte, továbbá 26 ázsiai gyárban állítják elő. A budapesti üzlet 10 millió forin­tos árukészlettel nyitott, s az utánpótlás folyamatos. Magyar-brit katonai kiképzés Hódmezővásárhelyen, a Bercsényi Miklós Gépesített Lövészdandár laktanyájában tegnap ünnepélyes megnyitó­val kezdődött a Partnerség a békéért brit-magyar katonai kiképzés és gyakorlat. A Coldstream II. Brit Gyalogos Gárdaezred századát és a lö­vészdandár katonáit Urbán Lajos vezérezredes, a száraz­földi csapatok parancsnok-he­lyettese köszöntötte. Beszé­dében utalt a közös kiképzés történelmi jelentőségére, hi­szen a Magyar Honvédség történetében először fordul elő, hogy NATO-tagállam hadseregének katonáival együtt gyakorlatoznak. Horn találkozója a nyugdíjasokkal Horn Gyula miniszterelnök szeptember 16-án találkozik a Nyugdíjas Kamara képviselői­vel. Megbeszélésükön a nyolc százalékos nyugdíjemeléssel kapcsolatos kérdésekről, az áremelés kompenzációjáról, valamint a Nyugdíjas Kamará­nak, mint érdekképviseleti szervnek a gazdasági, társa­dalmi megegyezés vitáiban való részvételéről tárgyalnak. A szervezet júliusban küldte el ál­lásfoglalását a miniszterelnök­nek, amelyben arról tájékoztat­ták, mit várnak az új kormány­tól. A kamara szeretné, ha a megemelt nyugdíjakat, január­tól visszamenőleg, november­ben egy összegben fizetnék ki. Bíróság előtt a taszári baleset Tótújfalun nem értik a rendőröket és várják a szakvéleményt Még mindig válogatnak a vitatott kendermagban Mint ismeretes, Tótújfalu­ban hétszázhúsz tő (húsz mázsa) kendert foglalt le au­gusztus közepén a rendőr­ség. A megyei rendőrkapi­tányság büntető eljárást indí­tott visszaélés kábítószerrel bűncselekmény gyanúja mi­att Schutzmann Józsefné el­len. A tótújfalusi asszony így emlékezett vissza az augusz­tus 16-án történtekre: — Álta­lános ellenőrzés volt a határ mentén, s így bukkantak rá a rendőrök a kenderre. Majd lemérték a „magnak” vélt nö­vényt, kihúzatták, s jelentet­ték a barcsi tűzoltóságnak, akik gondoskodtak az elége­tésről. Elrendelték a házkuta­tást, de nem találtak semmit. Tarr Attila a megyei rend­őrkapitányság vizsgálati osz­tályának fővizsgálója arról tá­jékoztatta a Somogyi Hírla­pot, hogy először Budapestre vitték a mintát, s annak eredménye ismeretében égették el a kábítószer-alap­anyagot tartalmazó kendert. Úgy érzi, hogy a jogszabá­lyoknak megfelelően jártak el. Schutzmann Józsefné a barcsi rendőrkapitányságon várta a magminta eredmé­nyét. Ebben van kábítószer — jött a válasz és ezért 5-13 évig terjedő börtönbüntetés is járhat. — Tudom, hogy nem va­gyok bűnös — állítja —. Két éve hoztam először ipari kendermagot, azzal a céllal, hogy állataim takarmányozá­sához felhasználhassam. Régóta dolgozom a téesznél és jól tudom, hogy ahol nap nap után százan is megfor­dulnak, ott ártalmas növényt nem termesztek. A férj felháborodva megje­gyezte: — Elvetettük a ma­got, kikelt, de nem mi arat­tunk! Azt állítja, hogy először tönkretették a termést és csak utána kérték a szakér­tők véleményét. Majd hozzá­tette: jellemző magyar menta­litás az, hogy egyszerűbb előbb rombolni, aztán gon­dolkodni. Gamos Adrienn (Folytatás az 1. oldalról) Az utóbbi évek egyik legsú­lyosabb tömegszerencsétlen­sége megrázta az ország köz­véleményét, amely azóta is fi­gyelemmel kísérte a vizsgálat részeredményeit. Dr. Fóris Kálmán — a tehergépkocsi ve­zetőjének védője — a rész- eredményekkel többször vitába szállt, és nem titkolta, hogy a „hivatalostól” eltérő szakértői véleménnyel rukkol elő. A rendkívüli figyelemre utal az is, hogy az ügyet tárgyaló Dr. Mó­zes Gábor tanácsába még egy bíró került: dr. Makai Lajos és eggyel növelték az ülnökök számát is. Az ötös tanács dönt majd arról, ki a felelős a ször­nyű tragédiáért. Dr. Kálmán Mária főügyészségi ügyész vádbeszédében egyértelműen Petró Csaba tehergépkocsive­zetőt hibáztatta. A vádirat töb­bek között megállapítja: a Bécsből Magyarországra vas­lemezlapokat szállító — új munkahelyén még próbaidejét töltő — Petró Csaba járművéről a szerencsétlenséget meg­előző napon Zalaszentgróton lerakták a szállítmány egy ré­szét. Ezt úgy tették, hogy a szerelvény úgynevezett gépes (első) részén 4535, a pótkocsi hátsó részén pedig ennél több: 5665 kilogramm (79 darab) vas­lemez maradt, amelyet két he­vederrel rögzítettek az alváz­hoz. Az egyenlőtlen terhelés úgynevezett farnehéz állapotot eredményezett, amely igen kedvezőtlenül hatott a menets­tabilitásra. Petró már elhagyta Kaposvárt, amikor az egyik rögzítőheveder elszakadt, és egyik darabja az úttestre esett. A vádirat szerint 18 óra 20 perc körül a tehergépkocsi az egyik enyhén balra ívelő kanyart le­vágta és átlépte a felezővona­lat. Ekkor a bal forgalmi sávból 1,2 métert vett igénybe. Köz­ben a sebességet növelve tért a jobboldali forgalmi sávba. (Az egyébként jó műszaki állapotú­nak minősített tehergépkocsi sebességmérő órájának nem volt világítása, ezért Petró csak becsülhette a sebességet, és nem volt jó a távfény sem.) Az autóbusz vezetője ekkor már érzékelhette Petró szerelvé­nyének kritikus helyzetét, ezért jobbra kormányozta járművét, amelynek bal oldala 0,6-0,8 méterre távolodott el a felező­vonaltól. A mintegy 70 kilomé­teres sebességgel haladó sze­relvény gépes része 0,2-0,3 méter távolságban még sze­rencsésen elhaladt a busz mel­lett. A pótkocsi bal oldali első sarka azonban — a felezővo­naltól 0,8-1 méter távolságra a baloldali forgalmi sávban ha­ladva — 20-30 centiméter „kezdeti átfedéssel” az autó­busznak ütközött. Az igazság­ügyi szakértő kizárta, hogy mű­szaki hiba, sebesség okozta „balra térés”, vagy a rakomány rögzítésének elszakadása idézte elő a pótkocsi kitérését. Petró a balesetet akkor kerül­hette volna el, ha megfelelő ve­zetéstechnikai magatartással a jobboldali forgalmi sávban köz­lekedik, vagy a visszatérést az ütközés helye előtt befejezi. Az autóbusz vezetője mindössze 25-30 méterre észlelhette a te­hergépkocsi kritikus helyzetét, és már nem akadályozhatta meg az ütközést. Az ügyészség Petró Csabát halálos tömeg­szerencsétlenséget előidéző közúti baleset gondatlan oko­zásának vétségével vádolja. Az eredeti szakmáját tekintve autószerelő, izmos, szőke Petró Csabán nem látszott a tömegszerencsétlenség rop­pant terhe. Bizonyára azért, mert a tanács elnökének arra a kérdésére: „bűnösnek érzi-e magát?” határozott „nem”-mel felelt. A vádlottnak a biztonsá­gos rakodásra vonatkozó vála­szai, amelyeket a Bécsitől Ta- szárig az út minden részletét górcső alá vevő bírói, ügyészi, szakértői kérdésekre adott, enyhén szólva amatőr színvo­nalon mozogtak. Azt például, hogy a szerelvény eleje és vége súlyos, a közepe könnyű volt, megfelelőnek találta. Noha arra a kérdésre, „Akar-e vallo­mást tenni?” az elején igennel válaszolt, közvetlenül a tragé­diával kapcsolatos vallomást megtagadta. A tanács elnöke ekkor elébe tárta a nyomozati vallomását. A per a tanúk ki­hallgatásával folytatódott. Szegedi Nándor Lobbi-listát készítenek a parlamenti bizottságok A napokban a Parlament­ben új fogalommal találkoz­tunk: lobbi-lista. Mit jelent ez a fogalom? — A civil szervezetekkel is kapcsolatot szeretne terem­teni a parlament — felelte Bihari Mihály, az alkotmá­nyügyi, törvényelőkészítő, igazságügyi és ügyrendi bi­zottságának alelnöke. Úgy gondoljuk, jó, ha a parlamenti bizottságok már az előkészítő munkálatok során megismerik az adott kérdéskörrel kapcsolatos „civil” véleményeket, ame­lyek adott esetekben be is épülhetnek az állásfoglalá­sokba. — Milyen formában kí­vánják megvalósítani ezt az együttműködést? — A házszabály terveze­tének 140. paragrafusa lehe­tővé teszi, hogy a bejegy­zett, országos érdekképvise­leti szervek — ha kérik —, felkerülhessenek egy jegy­zékre, az úgynevezett lobbi­listákra. — Hogyan, hol lehet ezt kérni? — A kérelmeket az Or­szággyűlés főtitkárához kell benyújtani. A listát évente megújítva és természete­sen, ha szükséges újabb szervezetekkel kiegészítve a Magyar Közlönyben közzé teszik. — Hogyan működik majd a lobbi-lista? — A parlamenti bizottsá­gok, amikor egy-egy kérdés megtárgyalásakor meg kí­vánják hallgatni a különféle érdekképviseletek álláspont­ját, elő fogják venni ezt a lis­tát. Meg fogják nézni, me­lyek azok a szervezetek, amelyek igényt tartanak arra, hogy kikérjék a véle­ményüket. — Ezek a szervezetek netán a bizottságoknak ál­landó meghívottjai lesz­nek? — A házszabály nem ren­delkezik arról, hogy a parla­menti állandó bizottságok üléseire kiket kell kötele­zően, állandó jelleggel meg­hívni. Én azt gondolom, hogy ebből a jegyzékből minden bizottság külön-külön kivá­lasztja majd azokat az ér­dekképviseleti szervezete­ket, amelyeket minden ülé­sére meghív. — A meghívottaknak mi­lyen jogot biztosít a tör­vénytervezet? — Ha az Országgyűlés a házszabály-tervezetnek ezt a részét is elfogadja, akkor az érdekképviseleti szerve­zeteknek tanácskozási joguk lesz. Ezzel minden bizony­nyal elkerülhetők lesznek az olyan viták, mint amilyenek az országgyűlési képviselő­ség és a polgármesteri megbízatás összeférhető- sége körül kialakultak. (Koós) Sajtócsemegével, érdekes információkkal csalogattak Nyitott tárcák csábítása Nyitott tárcák címmel tegnap a Parlamentben első ízben szervezte meg a kormány szóvivői irodája a minisztériu­mok képviselőinek kötetlen találkozóját az újságírókkal. Forró Evelyn szóvivő elmondta: a jövőben rendszeressé kívánják tenni az ilyen jellegű megbeszéléseket, amelyekre a tárcák képviselői „sajtócsemegéket”, azaz érdekes in­formációkat hoznak magukkal. A több mint egyórás találko­zón tíz államtitkár, illetve ál­lamtitkár-helyettes ismertette néhány mondatban a legfon­tosabb miniszteriális feladato­kat. Naszvadi György, a Pénzügyminisztérium helyet­tes államtitkára a pótköltség­vetéssel kapcsolatban el­mondta, hogy kedden nagy vita várható az Érdekegyez­tető Tanácsban Harsányi László, a Népjóléti Miniszté­rium közigazgatási államtit­kára azt jelezte, hogy a nyug­díjbiztosítási önkormányzat keddi közgyűlésén foglalkozik majd a visszamenőleges nyugdíjemeléssel. Beszélt az államtitkár az energia-áreme­lés kompenzálási lehetőségei­ről, azonban még nem dőlt el az áremelés mértéke. Hang­súlyozta: a kórházak és a ren­delőintézetek nem maradhat­nak ki a támogatásból. Az energiaáremelés érinti a föl­dművelésügyi tárcát is - mondta Rednágel Jenő he­lyettes államtitkár, aki kifej­tette, hogy szeretnék átalakí­tani a mezőgazdasági támo­gatás egész rendszerét. A legsürgősebb teendőnek az aszály miatti gondok feloldá­sát tartja az államtitkár-helyet­tes, ezért a tárca javasolja a kormányzatnak, hogy az 1993-ban és 1994-ben felvett hitelek tulajdonosai kapjanak 10 százalékos kamattámoga­tást, és engedjék el a mező- gazdaságban dolgozók mini­mumadóját. Világosi Gábor, a Belügyminisztérium államtit­kára a november végi önkor­mányzati választásokkal kap­csolatos törvényhozásról be­szélt. Kemény Attila, a kör­nyezetvédelmi minisztérium közigazgatási államtitkára pe­dig azt hangsúlyozta, hogy gazdasági átalakulás nem mehet jól környezetvédelmi törvény nélkül. Kovács Kálmán, a közleke­dési minisztérium politikai ál­lamtitkára bejelentette: a MÁV pénzügyi szanálásának tervét hétfőn átadta a MÁV új veze­tése a miniszternek. Csiha Judit, az Igazságügyi Minisz­térium politikai államtitkára az erőltetett ütemű törvényhozást többek között azzal indokolta, hogy számos jogszabályt az előző kormány nem tudott a parlament elé terjeszteni, s a jelenlegi kormányprogram végrehajtásához szükséges törvényeket pedig nem lehet halasztani. Forró Evelyn kormányszó­vivő három, 3000-es, eddig tit­kosnak minősített kormányha­tározatot ismertetett. Még 1992-ben növelte a kormány 250 millió forinttal az Illyés Ala­pítvány támogatását, minde­nekelőtt a határon túli magyar­ság intézményeinek megszilár­dítása érdekében. Ugyancsak az Illyés Alapítvány javára hoz­zájárult ahhoz 1994 januárjá­ban, hogy a Magyar Televízió 1 millió 150 ezer forint értékben gépkocsikat és mikrobuszokat adjon át az alapítványnak. Két­százezer forintot juttatott a kormány az Egészséges Nem­zetért Álapítványnak, hogy a román rádió és televízió ma­gyar szerkesztőségének opera­tőrét Németországban kezel­hessék. (MTI) Minden kiderül... Nyilvános Baumit színvallás! II 1 I i I I I I II Baumit. Építőanyagok profiknak. A legjobb minőségű épító'anyagok mellett a Baumit most bemutatja különleges vakolatait! A Baumit nemesvakolatok 14 színben állnak a vásár­lók rendelkezésére. Ki kell emelnünk a Baumit Granolán vakolatait, melyek 232 különböző színnel hozzák a bőség zava­rába a magyar építkezőket. Akinek pedig még ez sem elég, választhat a Baumit Szilikát vakolatai közül 189 színből! Vallja be Ön is: erre nem számított. Keresse a színmintákat a Baumit szakkereskedőknél több mint 200 helyen az országban! I

Next

/
Thumbnails
Contents