Somogyi Hírlap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)
1994-09-06 / 209. szám
1994. szeptember 6., kedd SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Rendelet a közterületről Rendeletet alkotott legutóbbi ülésén a karádi képviselő-testület a közterületek használatáról, ugyanis június 30-án hatályon kívül helyezték a központi jogszabályt. A közterületek használatával kapcsolatos kérdéseket ezentúl helyi rendeletben kell szabályozni, amely kitér arra, hogy milyen esetben lehet igénybe venni és milyen díjat kell fizetni. A módosítás után Kará- don is emelkedtek a használati díjak. Hitel a gázvezetékre A nagyberényi önkormányzat 11 millió forint hitelt vett föl a település vezetékes gázhálózatának kiépítésére öt éves időtartamra. Nehezíti az ön- kormányzat helyzetét, hogy az Oázis panzióval korábban megkötött szerződést a tulajdonos egyoldalúan visszavonta. A panzió a gerinchálózat építésének támogatásához egymillió forintot ajánlott föl. A faluban a hálózatépítési munkákkal párhuzamosan folyik a lakásokba való bekötés is, így várható, hogy a fűtési szezon kezdetén a lakosság fele már vezetékes gázzal fűt- het. Közösségi munkavégzés Rendeletet fogadott el a bá- bonymegyeri képviselő-testület a munkanélküli jövedelem- pótló támogatásban részesülők közösségi munkavégzésbe való bevonásáról. A foglalkoztatás mértékét maximálisan havi 40 órában állapították meg. Ennek keretében a közterületek tisztántartásán, gondozásán jelenleg hat munkanélkülit foglalkoztatnak, akik külön díjazásban részesülnek. Elkészült az emlékmű A tengődi polgárok régi vágya teljesült a közelmúltban. Elkészült az első és második világháborús hősi emlékmű, melynek tervét Filótás Antal tabi épülettervező készítette. Az emlékmű fehér márványtáblájára összesen 71 áldozat nevét vésték föl. Ünnepélyes felavatását szeptember végére tervezi az önkormányzat. Készül a járda Zalán Több mint félmillió forintot nyert a zalai önkormányzat a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumhoz benyújtott pályázatán, melyet saját forrásból 578 ezerrel kiegészítve betonjárda építésére használnak föl. A több mint egy kilométeres szakaszon Hucskó Bálint helyi vállalkozó végzi a kivitelezést. A Zichy Mihály utcában már elkészült, s most hozzálátott a Kossuth Lajos utcai járdaszakasz építéséhez. A beruházás összértéke meghaladja az egymillió forintot. Csökkenő termelés, apadó energiaigény Ötven hátralékos a Dédász tabi kirendeltsége területén — Ügyfélforgalmi iroda kialakítását tervezik a városközpontban A Dél-dunántúli Áramszolgáltató Vállalat tabi kirendeltségét 1968-ban hozták létre a tabi és a környékbeli települések villamosenergia ellátásának javítása érdekében. A Dédász Rt kirendeltségének mai ellátási területe már meghaladja a 400 ezer négyzetkilométert. Tabon kívül 20 község és 10 lakott település (puszta) tartozik a körzetbe. A Koppány-vöigyi térség aprófalvas jellege miatt, a fogyasztók száma azonban alig haladja meg a 9 ezret, ami mintegy 30 ezer embert jelent. — A villamosenergia-ellátás folyamatosságát és minőségét kirendeltségünk 20 fős létszámmal igyekszik biztosítani — mondta Léránt Gábor kirendeltségvezető. — Dolgozóink az alapszakképzettségen felül számos egyéb — az üzemeltetéshez, a szolgáltatáshoz, az üzemzavar elhárításához szükséges — szak- képzettséggel rendelkeznek. A fogyasztókkal kapcsolatos ügyintézés (pl. adatmódosítások, többlet és új energiaigény bejelentése, számlázások) segítésére számítógépes ügyfélforgalmi rendszert vezettünk be. így az ügyek kezelése, áttekintése a korábbinál egyszerűbbé vált. Ugyancsak e rendszer nyújt segítséget a kintlévőségek behajtásához is. A térségünket is sújtó gazdasági problémák és nehézségek ellenére területünkön — a társkirendeltségekhez képest — elfogadható a fizetési morál. Rendszeres hátralékosaink száma mintegy 50 fő körül van. Az átmeneti pénzzavarral küzdő fogyasztóinkkal — kamat felszámításával — részletfizetési megállapodást kötünk. Az áram kikapcsolására csak reménytelennek tűnő esetekben kerül sor. A szolgáltatásból kizárt fogyasztók száma húsz körüli. A Héra Alapítványtól az idén 48 kisnyugdíjas, valamint nagycsaládos fogyasztó kapott közel 180 ezer forint ösz- szegű támogatást számlájának kiegyenlítésére. Tabon a Dédász kirendeltség telephelye a centrumtól távol van, ezért azt tervezik, hogy a városközpontban kihelyezett ügyfélforgalmi irodát létesítenek. Megtudtam még: mivel a térségben az ipari termelés jelentősen visszaesett, az energiaigények is csökkentek. A mostani igényeket a kiépített hálózatok képesek kielégíteni, csak legfeljebb a teljesítmény átcsoportosítására lehet szükség. A térségben mindössze a HTR Kft-nek van növekvő energia- igénye, ezért a tavalyi és az idei fejlesztések is erre irányultak. 1993-ban elkészült a Kft-t ellátó új transzformátor-állomás, ebben az évben pedig a város keleti részén, az ipari üzemeket ellátó 20 KV-os vezetéket építettük át. (Krutek) A fémcsiszoló Az óriáscég új áruház építését tervezi A tabi képviselők nem táncoltak vissza Szerződést írt alá az önkormányzat és a Balaton Füszért Rt A tabi önkormányzati képviselők augusztusi testületi ülésükön megtárgyalták azt a beadványt, melyet a helyi áfész elnöke írt a város polgármesterének. Kecskés Gábor ebben felhívta a testület figyelmét, hogy a tabi polgárok tulajdonát ne az elmúlt időszak gyakorlatának megfelelően kezeljék. Kérte, hogy a város tulajdonában levő ingatlanok eladása kerüljön meghirdetésre. Levelében megkérdezte: mi indokolta egy ingatlanrész sürgős eladását, valamint azt, hogy e kérdésben zárt tárgyaláson döntsenek? Farkas István polgármester az ülésen elmondta: az ingatlan megvétele korábban azért volt fontos a városnak, mert a rendezési terv szerint a várost tehermentesítő út megépítése céljából az ingatlan egy részére az ön- kormányzatnak szüksége van. A testületi ülésen nem zárt tárgyalás volt, az eladásra fenntartott területet bárki megvehette volna. A Balaton Füszért Rt a régi raktárából ki kíván költözni, ezért új áruház építését tervezi a városban. Az áfész elnökének kérését — mely szerint a testület vonja vissza korábbi döntését és az ingatlant pályázat útján értékesítse — az ülésen jelenlevő képviselők egy tartózkodás mellet elutasították és a meghozott döntést nem változtatták meg. így a Tüzép-telep és a régi sportpálya közötti ingatlant értékesítik. Dr. Garabon Károly városi jegyző szerint a szóban forgó ingatlan eladása sem törvényt, sem helyi rendeletet nem sért, értékesítése jogszerű. A képviselő-testület felhatalmazása alapján a tabi polgármester és Dévényi Zoltán a Balaton Füszért Rt vezérigazgatója az adásvételi szerződést már meg is kötötte. K. J. Réztárgyak csiszolása közben Tabon, az Arany János utcai ház falára szerelt táblán olvasom: Salamon János fémcsiszoló. Érdeklődésemre a „mester” elmondta: nem önálló szakmát takar ez a megnevezés, de tudás kell ahhoz, hogy valaki nekivágjon a csiszolásnak... A fekete hajú, bajuszos fiatalember 14 évet dolgozott a Videoton tabi gyáregységében. Kezdetben raktárosként, később pedig lakatos szakmunkásként. 1987-ben hagyta ott a céget és kezdett önálló vállalkozásba. Fémcsiszoló lett! — Egy magam „fabrikálta” géppel kezdtem a munkát — emlékszik vissza a hét évvel ezelőtti időre. — A kezdés nagyon nehéz volt, mert nem voltak kapcsolataim, másrészt a porelszívást sem tudtam megoldani. Ma már nincs ilyen gondom. A fémcsiszolásra váró munkát a Messing Kft-től kapja (a cég fémtárgyak öntésével foglalkozik), de Salamon János fényesítette ki a balatonboglári és a tabi katolikus templom kegytárgyait is. Bár a régi tárgyak csiszolása nehezebb, elFotó: Sebők Dezső készülte utáni ragyogásuk kárpótolja a fáradtságos munkát. A tabi fémcsiszolótól tudom: e tevékenység nehézségeit a tárgyak formája és nagysága határozza meg. Az öntvénytárgyak megmunkálása három meghatározott szakasz, mozzanat elvégzését igényli. A dur- vázással kezd, ezt követi a finomítás, majd a fényezés. Ez a művelet lényegében nem más, mint a „finomforgácsolás”. — A filckorongra ragasztott szemcsék nagyságától függ — mutatta csiszolás közben —, hogy a felület milyen „finom” lesz. Ugyanis a továbbiakban ez határozza meg a termék küllemét. — A fényezés, amit rongykoronggal végzek, a legkoszosabb és legaprólékosabb művelet, mert itt dől el a munkám minősége és milyensége. Foglalkozásom nem tartozik a jól jövedelmező vállalkozások közé (annak ellenére, hogy napi 10—12 órát dolgozom), de egyenlőre nem adom föl... Örömmel tölt el, ha az általam csiszolt használati tárgyat, vagy díszítőelemet meglátom és az másoknak is tetszik. Krutek József A nyugdíj mellé kell a kiegészítő jövedelem Aki megszokta, amíg bírja tart jószágot Többet is sütne a karádi üzem Négymilliót költöttek fejlesztésre — Húsz dolgozót foglalkoztatnak Kézikocsival, kerékpárral és lovaskocsival hajtottak be An- docson a termény-és takarmánykereskedéssel foglalkozó telephely udvarára. A cégtulajdonos Pacs László édesanyja szolgálta ki a vevőket. Kukoricát, búzát, tápot árusítanak itt, de foglalkoznak különféle termények, gyümölcsfélék szezonális felvásárlásával is. Moós Józsefné tsz-nyugdí- jas és férje helyi kistermelők: állatokat tartanak. — Disznaink, nyulaink és baromfiaink vannak — mondta a megszólítás után. — A nyúlállományunk ugyan most lecsökkent, mert az ólat és a katrocokat fel kell újítani. Egyébként nyolc-tíz anyával és annak a szaporulatával foglalkozunk. A sertéstartás is minden gondjával a napi munkához tartozik. Évente általában 20-25 hízót adunk le. A múlt hónapban ment el az utolsó transzport, de gondolkodunk újabb malacok vételén. Most csak két hízó van saját szükségletre. — Megéri az állattartás? — Nemigen. Sokszor csak a pénzünknél vagyunk. A munka szinte soha nincs megfizetve. De, tudja hogy van faluhelyen: aki megszokta, az ameddig csak bírja tart állatokat. Aztán az is gond, hogy esetenként későn kapjuk meg a pénzt. így volt ez legutóbb is. A kevéske nyugdíj mellé azonban kell a kiegészítő jövedelem. — Mit vásárolt most? — Egy zsák granulát malactápot, amit majd megdarálunk, ugyanis ebből adok a baromfiaknak is. Vettem még kon- centrátumot és nyúltápot is. A búza, az árpa és a kukorica pedig megterem. Kétszeri Lajos kerékpárral ért a telepre. Az andocsi nyugdíjas elmondta, hogy csak néhány kiló tápot vesz a nyulaknak. Eladásra nem hizlalnak, csak saját szükségletre nevelnek, mert nagyon szeretik a nyúl- húst. — A baj csak az — mondta —, hogy sokba van a tartásuk... Szűcs Ferenc lovaskocsival kanyarodott a kereskedés udvarára. Ő mondta. — Nyugdíjasként is muszály gazdálkodni, mert különben hehéz a megélhetés. Most csak két zsák süldőtápot veszek. Nálunk is kevesebb már az állomány, mint a korábbi években volt. Öregszünk, meg aztán nem éri meg foglalkozni, vesződni az állatokkal. Ki tudja mi lesz fél év múlva. Rendszerint mások húzzák a hasznot... (Krutek) A Karádi Aranykalász Mezőgazdasági Szövetkezet az idei évben bővítette a két éve átadott Malom- és Sütőipari Üzemet. Egyrészt a malom feldolgozókapacitását fejlesztették, másrészt a sütőipari üzem területét is növelték. A szövetkezeti beruházás összértéke (gépekkel és gyártó- csarnokkal) négymillió forintot tett ki. Csillag István főkönyvelő elmondta, hogy a várható termelésnövekedéssel az általános költségek csökkennek, s azt remélik, hogy ez eredményjavuláshoz vezet. A karádi ma- lom-és pékségben jelenleg húszán dolgoznak. Termékeiket a környező településeken és a Balaton partján értékesítik. Keresett árú a briós, a kuglóf és a háromfajta kenyér. Választékbővítést a későbbiekben csak a péksüteménynél terveznek: pl. a túróstáska sütését. Bár volt kísérlet a rozsból és tritikáléból sütött kenyér bevezetésére, a piac azonban nem igényelte. A szövetkezeti üzemben késztermékként a lisztet kilós, kétkilós és ötkilós kiszerelésben értékesítik, valamint kisebb mennyiségben zsemlemorzsát is árusítanak. A településen négy saját boltjukban árulják termékeiket, de emellett még mintegy 15 kereskedővel vannak üzleti kapcsolatban. — A malomban évente 1200 tonna búzát őriünk — mondta a főkönyvelő. — Ezt kenyérként és különféle péksüteményként adjuk el. Havonta 281 mázsa kenyér, illetve 53 mázsa péksütemény sül és hagyja el az üzemet, melynek éves árbevétele meghaladja a 14 millió forintot. K. J. >
