Somogyi Hírlap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)

1994-09-03 / 207. szám

SOMOGYI HÍRLAP 1994. szept. 3. szombat SZÍNES HÉTVÉGÉ Könyveket ajánlunk RIMAY JÁNOS Balassi-epicédium A Balassi fivérek halálára összeállított korabeli gyász­versgyűjtemény első reprint ki­adása. (Balassi Kiadó, 380 Ft) HUGH TOMAS Két gyilkosság története Ha nem Rudolf Hess, a Reich második embere, akkor ki volt a spandaui börtön utolsó lakója? Az angol eredetiben nagy sikert aratott oknyomozó kötet újdon­ság a magyar érdeklődők szá­mára. (Balassi Kiadó, 400 Ft) TANDORI DEZSŐ Hosszú koporsó Az új prózakötet regény és napló, szerves folytatása és gazdagodása Tandori művé­szetének. (Balassi - 380 Ft) LAKATOS ISTVÁN 21 vers A borostyán könyvek soroza­tának legújabb darabja Laka­tos István kiemelkedő költésze­tének keresztmetszetét adja 21 versben. (Belvárosi, 200 Ft) SZEPES MÁRIA A Vörös Oroszlán Az Édesvíz Kiadó fennállá­sának ötödik évfordulója alkal­mából díszkiadásban jelenteti meg ezt az izgalmas, négy év­századot átfpgó örökérvényű regényt. (Édesvíz - 649 Ft) PETŐ TÓTH KÁROLY Hal-álom Ez a könyv, amelyben a tu­datos szerkesztés és a véletlen egymást (is) erősítő kompozí- ciós elvvé lesz — az álom „lo­gikáját” követi. A könyv külcsí- nének megálmodója Németh Ferenc. (Cserépfalvi - 120 Ft) JAMES CLAVELL Gimnázium a változó világban Laczó János: A többlettámogatás a teljesítményt honorálja! Négy és félmillió forintért felújították a csurgói Mel- ler-kastélyt, amelyben szeptembertől ismét tanítanak. Az önkormányzati gimnázium és szakközépiskola tíz tantermet kapott itt, ugyanis a református egyházkerü­lettel kötött megállapodásnak megfelelően 1996-ig a régi épületet el kell hagyniuk. Laczó János igazgatót a hogyan továbbról kérdeztük. A felújított Meller-kastély, ahol ismét tanítanak Laczó János, a csurgói gimnázium és szakközépiskola igazgatója Fotó: Kovács Tibor — Még nincs végleges megoldás, a megállapodás szerinti időre viszont kell, hogy találjunk. A Meller-kastély fel­újítása fontos, a távlatokban viszont egy Csurgónak és a környéknek megfelelő profilú, életképes középiskolát kell lét­rehozni.S célszerű akár egy új típusú intézményben is gon­dolkodni. — A református gimná­zium léte kihívást jelent vagy együttműködést? Egyáltalán: nem teszi feles­legessé az önkormányzati gimnáziumi képzést? — Amikor egymás mellett működni kezdtünk, az volt az álláspontom és ma is az, hogy ennek mindenekelőtt a tanu­lók lássák a hasznát. Termé­szetes, hogy van verseny­helyzet, amely minden iskolá­ból valamiféle többletet kény­szerít ki és ez alapjában véve jó. Egyébként a tanévkezdés tapasztalatai mindkét közép­iskolában azt mutatják, hogy a feltételeinkhez képest volt elég jelentkező. Tehát „mind­kettőnkre” szükség van. Kissé túltekintve Csurgón, általában is az a véleményem, hogy az önkormányzati, az egyházi, az alapítványi és magániskolák körében idő kell ahhoz, hogy megszervezzék azt a peda­gógusgárdát, amely a képzés, nevelés sajátos céljaival azo­nosulni tud. Egyébként itt helyben is egy tanév áll még mögöttünk, s őszintén szólva inkább egymásmellettiségről beszélhetünk, mint kiterjedt együttműködésről. Ez utóbbi természetesen vezetői szinten adott, s az együttlét kényszer- helyzetéből is fakad, ám ezzel együtt célszerű és korrekt. — Miután a szakképzési „paletta” meglehetősen szí­nes, ott jobban adott a tá­mogatói háttér is, gondol­junk csak a sokat emlegetett vállalkozó iskolákra. Nem je­lent ez hátrányt a hagyomá­nyos gimnáziumnak? — Induljunk ki abból, hogy a normatív támogatás egyetlen iskolatípusnak sem elég. S itt van terepe mindenféle ügyes­kedésnek is. Nézetem szerint jogos a többlettámogatás, ha az valóságos teljesítményen alapul. A gimnáziumnak pedig egyetlen vállalkozása a telje­sítmény. — Ez igaz, ám ha a vég­zett diák nem tanul tovább, akkor a teljesítmény kizáró­lagos „dokumentuma” az érettségi bizonyítvány. — Én viszont ezt az érett­ségi bizonyítványt csupa nagybetűvel írnám. Ehhez pedig az szükséges, hogy a társadalom honorálja az álta­lános műveltséget. Azt‘ a mű­veltséget, amely nyelvtudá­son, a komputerek kezelési képességén, a humán és a reáltárgyakban való jártassá­gon alapul. Ha a speciális képzést, — s ma ez a tenden­cia —, már kora serdülőkorra hozzuk előre, akkor szakbar­bárokat nevelünk. Nem adjuk meg a világra való rátekintés lehetőségét sem. — S ezt a szándékot ho­norálja a társadalom? — Még nem, de kell neki. — Vajon mi készteti erre? — Ha nem puszta szlogen a sokat hangoztatott Európába tartás, akkor például ennek a kényszere. Az a fajta kommu­nikációs szükséglet, amely a kultúrában, közéletben, ke­reskedelemben, idegenforga­lomban nemcsak nyelvismere­ten, hanem hagyományőrzé­sen, környezeti kultúrán is alapul. — Ez viszont képzési „programváltozást” is felté­telez. Mit tapasztal, ösztö­nöz erre a kulturális tárca? — Örülnék ha az irányítás nemcsak struktúraváltásban gondolkodna tovább. Négy plusz négy, négy plusz kettő, vagyis: nyolcosztályos, hat- osztályos, négyosztá­lyos...Játszadozunk a szá­mokkal, holott nem erről van szó. Én megemelném az álta­lános képzés időtartamát, a szakmai képzést pedig a 18 éves kor utánra tenném. Eh­hez az irányítás biztosítsa a működési feltételeket, a tar­talmi feladatokra pedig írjon ki pályázatokat. Vagyis: ösztö­nözzön. Ezért amikor ma­gamban jó tanévet kívánok kollégáknak, diákoknak, való­jában, a bátor próbálkozás reménye tölt el. Olyan gimná­ziumra gondolok, amely a tár­gyi tudással együtt nevel em­berségre, környezettel való barátságra és értékek őrzé­sére. Tröszt Tibor Paradicsom­fesztivál Bunolban Fél évszázada szokásos ,,paradicson-fesztiváljukat” tartották szerdán a spanyolor­szági Bunol lakosai. Az utcai mulatság 20 ezer résztvevője 120 tonna „gránátot” használt fel, s a város paradicsomban „fürdött”, a kiadós paradi­csom-csaták nyomán. Az ut­cákon folyt a piros lé, s ez a városnak 3 millió pezetájába került. A mulatság egy 50 év­vel ezelőtti diákcsíny emlékét őrzi, s az egykori esemény egyik résztvevője az 50. év­fordulón a városháza erkélyé­ről intézett beszédet az egy­begyűlt vidám tömeghez. Rejtélyes betegség Rejtélyes járvány ütötte fel a fejét kedden a Viking Sere­nade tengerjáró hajón: az 1734 utas közül több mint négyszázan és a 612 fős személyzet közül nyolcán be­tegedtek meg. A Royal Carib­bean társaság luxushajója a tervezettnél egy nappal ko­rábban, csütörtökön kötött ki a kaliforniai San Pedro kikötőjé­ben, ahol a súlyos bélpana­szokkal szenvedő utasokat mentők egész hada várta. Hat utast még szerdán, egy kikö­tés során a mexikói Ensena- dában kórházba szállítottak. Egyikük, egy 78 éves férfi, a kórházban meghalt. A titokza­tos betegség oka egyelőre is­meretlen. Az amerikai egész­ségügyi hatóságok nyomozást folytatnak az ügyben. Velencei Filmszemle A mostani, 51. Velencei Filmszemle rendezői már az Arany Oroszlánért versengő alkotások kiválasztásakor is a jövőre tekintettek: minden ko­rábbinál nagyobb teret adtak a pályájuk kezdetén álló rende­zőknek. A tizennyolc ver­senybe hívott alkotó közül nyolc olyan, aki első, illetve második filmjét készítette. Szeptember elsejétől tizenkét napon át Velence a filmek vá­rosa is lesz. Összesen 180 filmet mutatnak be, ezek több mint 60 százaléka a pálya­kezdő rendezők alkotása. Természetesen nem hiányoz­nak a nagy nevek sem, mint Jiri Menzel, Oliver Stone, vagy Woody Allen. Mit mondanak a külföldi rendőrök a rablókról? A műkincsrablás kulisszái mögül A patkánykirály A világ egyik isten háta mö­götti sarkában, a szingapúri Changban több ezer foglyul ej­tett brit, ausztrál és amerikai katona sínylődik iszonyú kö­rülmények között egy táborban. Japán rabtartóik állatnak tekin­tik őket, hiszen „gyáván” meg­adták magukat, és eszerint is bánnak velük. Clavell átélte ezt a sok szenvedést, és hitelesen ír arról, hogyan őrizték meg néhányan - elsősorban Marlo­we, az angol úrifiú, s barátja, King a harlemi proligyerek, aki királlyá lett a patkányok között - tartásukat, emberi méltósá­gukat a fogolytábor poklában. (Magyar Könyvklub - 485 Ft) Előkerültek a zsidó kegy­tárgyak „mona-lisái”. Frö­lich Róbert, a budapesti Do­hány utcai zsinagóga főrab­bija nevezte így azokat az el­rabolt és megkerült tárgya­kat, amelyeket a hitközség dísztermében tekinthetnek meg az érdeklődők. A Zsidó Múzeumból még a múlt év decemberében rabol­ták el a nagyértékű műkincse­ket. A magyar rendőrség és négy másik ország rendőri szervei együtt nyomozva buk­kantak rá a romániai Dascalu faluban az elrabolt értékek mintegy kilencven százalé­kára. A rablók alighanem az ille­gális nemzetközi műkincs-ke­reskedelem titkos csatornáin keresztül akarták értékesíteni a csodálatosan megmunkált, egyedi, antik darabokat. Érté­kükről becslések vannak for­galomban, — 70-től 200 millió dollárig? Vajon ez attól függ, mennyi nemesfémet tartal­maznak? Attól is, de főként at­tól, mennyire különlegesen szép, ritka, muzeális darabok­ról van szó. Ezt néhány mű­tárgy bemutatásával is bizo­nyította az újságírónak Túrán Róbert, a Zsidó Múzeum igazgatója. Az egyik különleges ötvös­munka a tórakorona rimon párral kombinálva. Ezt az ezüst alkotást aranyozott fel­ületek borítják, tetején a Habsburg koronával. A rimon pár az összezárt tóraterkercs tetején használatos. A termé­kenység ősi szimbóluma, vol­taképp stilizált gránátalma. A maga nemében páratlan ér­tékű a hanukija, amely nyolc plusz egy gyertyát tart. Ebből két különlegesség is van a gyűjteményben. Az egyiken egy Napoleon szobor van, a másikon II. József dombor­művű képmása. A rablással kapcsolatban egyébként három román származású személy ellen in­dult eljárás. Németországban kiadatási őrizetben van Chirita Niculae. Mint Helmuth Gruber- től, a Bajor Rendőrség Külön­leges Ügyosztályának vezető­jétől megtudtuk, a bűntetteit előéletű Niculae-t nagystílű, veszedelmes betörőként tart­ják nyilván a német hatósá­gok. Ezért már régebben meg­figyelés alatt tartották. Nem kizárt, hogy ha kiadják Ma­gyarországnak és itt lefolytat­ták ellene az eljárást, „vissza­kérik”, hogy felelhessen a Németországban elkövetett bűntetteiért. A másik műkincsrablót, Ste­fan Emiliant az osztrák ható­ságok vették őrizetbe, majd szabadlábrahelyezése mellett folytatják ellene az eljárást. Róla Leo Sorger, a bécsi rendőrség nyomozója el­mondta: — Emílián valahol a törvényesség határán él, fel­tehetően a prostitúció, a le­ánykereskedelem világában mozog. Magas, kisportolt, elegáns férfiú, nagylábon él és drága luxusautókkal közleke­dik. Bécs Florisdorf nevű vá­rosrészében lakik. Nem tar­tunk attól, hogy eltűnik, bárme­lyik pillanatban elfoghatjuk. A harmadik gyanúsított, Arie Bacal, aki orgazdaként ki­terjedt nemzetközi kapcsola­tokkal rendelkezik, egyelőre ismeretlen helyen tartózkodik. A nyomozás természetesen folyatódik, hiszen az eltűnt műkincseknek mintegy tíz százaléka még nem került meg. Roóz Péter

Next

/
Thumbnails
Contents