Somogyi Hírlap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)

1994-09-03 / 207. szám

14 SOMOGYI HÍRLAP — SZÍNES HÉTVÉGE 1994. szeptember 3., szombat Csak nézünk, mint a moziban Dokumentumkötet Trianonról SZOLIVA JÁNOS Versre vetkőztek a szavak Akár a forgó szélkakas, másnak látszik, mi ugyanaz. Agyamban őröl a malom, talán már nem is én vagyok. Versre vetkőztek a szavak, ki ne tudná az igazat. Van-e még mit elhallgatok? — ráépülnek a templomok. Mindenről szól ami külföldre utazókat érdekelheti Turizmus Plusz A Turizmus Kft. új, a nagyközönséghez szóló új­ságot indított útjára augusz­tus 31-én Turizmus Plusz címmel — jelentették be a társaság tegnapi sajtótájé­koztatóján. A 33. évfolyamában járó kéthetente megjelenő Tu­rizmus című lap a szakem­bereknek szól, s utcán nem is kapható. A „Plusz” az új­ságos standokon, benzinku­taknál és a nagyobb szu­permarketekben lesz meg­vásárolható. Az új lap min­den hónap utolsó szerdáján jelenik meg, turisztikai prog­ramokat, szolgáltatásokat, hasznos információkat kö­zöl. A szerkesztőség remé­nyei szerint a lapban megje­lenő írások segítenek meg­könnyíteni az eligazodást az egyre bővülő utazási kíná­latban. A lap folyamatosan figye­lemmel kíséri az idegenfor­galmat érintő jogszabályo­kat, azok változásait, vala­mint a kormány e területtel kapcsolatos fontosabb dön­téseit. Az első számban tájékoz­tatást olvashatnak az érdek­lődők az olaszországi jogo­sítvány-vitáról, az őszi-téli charter-járatokról, kedvez­ményes repülőjegyek vásár­lásáról, utasbiztosítási lehe­tőségekről, őszi külföldi programlehetőségekről, az európai benzinárakról, to­vábbá az autópályahaszná- lati-díjakról. A z Ágota-pusztára vezető szekérutat villámsújtotta nyárfák meg fűzfák sze­gélyezték. Amelyik még ép volt, az is kókadozott. Úgy mozog­tak a rekkenő légben a portól fakó levelek, akárha önmagu­kat legyeznék a tikkadt fák. Gyorsan haladó kordé por­zott az úton. Egy ló húzta a könnyű járművet, és ketten ül­tek fajta. A fiatalos, kövér, gon­dosan beretvált, nyakkendős úr mellett szikár, szürke, mo­gorva, koros paraszt, ő fogta a hajtószárat. — Csakugyan kellek én ide? — kérdezte a puhatestű. Le­vette micisapkáját, és gyűrött, elázott zsebkendőjével újra ta­pogatta verejtékező homlokát és tarkóját. — Úgy akarom, hogy semmi se legyen törvénytúlsó — húzta ki nyakát az amúgyis jó fejjel magasabb paraszt. — Ügyvéd legyen ott, amikor szembené­zünk. Enyém az a juss! Ha akarja, ha nem, ide kell adnia azt a boronát. Nem örült az ügyvéd, hogy jelen kell majd lennie. Hiába sü­tött hét ágra a nap, sötétnek ta­lálta a világot. — És messzire megyünk még? — kérdezte kedvetlenül. — Oda — mutatott az idős paraszt az ostornyéllel egy bi­Megkérdeztük a televízió új struktúráján éjjel-nappal dolgozó munkatársakat, hogy szeptember 5-től ér­demesebb lesz-e kinyitni a tévét azoknak, akik nevetni, izgulni, szórakozni akarnak. íme a bőség kosara: A már megkezdett sorozatok — Dal­las, Kojak, Szomszédok, Mag­num, Kisváros, Colombo, stb. — folytatódnak, ezen kívül a „Póráz nélkül” című két részes olasz filmet, az „Özvegyasz- szonyok” című, korábban betil­tott orosz filmet láthatjuk. A francia Luc Besson rendezői sorozatában az „Élet-halál harc” című film kerül vetítésre elsőnek — a rendező három filmjét mutatja be a magyar te­levízió —, majd a „Metró”, és végül a romantikus, csodásán fényképezett, a vizek világát bemutató „A nagy kékség” ke­rül képernyőre. A rendezői so­rozat másik nagy alakja, Luis Bunuel, akinek filmjei már mű­soron vannak. Szeptemberben „A szabadság fantomja”, „A vágy titokzatos tárgya”, vala­mint „A burzsoázia diszkrét bája” című filmjeit nézhetjük meg. A „Charley Warrick” című amerikai film és egy éjszakai thriller követi a sort, „A valami”, amely hasonlít a „Nyolcadik utas, a halál” című filmhez, s Kurt Russell a főszereplője. Szintén amerikai a „Farmerek között”, a „Szelíd angyal” és a „A szerelem Harley Davidso- non érkezik” című film. Indul egy új 6 részes angol sorozat, címe: „Bangkok Hilton”. Ismét vetítésre kerül a „Csupasz pisztoly”. „Az elfelejtett Ken­nedy fiú” című amerikai film­ben megismerkedhetünk azzal a legidősebb gyerekkel — Jo(seph)e Fitzgerald Ken- nedyvel —, aki mint vadászre­pülő a második világháború­ban halt meg. Francia-román film a „Finom kis háború” című A New Yorkii metróban akár fedetlen keblekkel is utazhat­nak a hölgyek — a város ha­tóságainak legutóbbi döntése értelmében —, feltéve, hogy például nem dohányoznak. New York város közlekedési hatóságai úgy döntöttek, hogy zonytalan távolságban resz- kető-remegő facsoport felé. Nagyon bánta már a doktor, hogy elvállalta ebben az ügy­ben a jogi képviseletet. Ez a mellette billegő vén bolond ki­lépett, mert magángazda akar lenni, ott, annak a tanyának a környékén elásta boronáját az apja, amikor annak idején be­lépett, mert azt menteni akarta. Az most a visszaszerzendő juss. Ámde aki most ott lakik, az nem akarja visszaadni... Nem is tanya volt a tanya, csak egy sárral vert falú szal­makunyhó. A szalmán tökindák tekergőztek, amiket azért do­bált fel a kunyhó lakója, hogy védje a tetőt a viharok ellen. Három jegenye, két vánnyadt szilvafa, egy vedlett gémeskút, meg néhány kazal övezte a kunyhót. Húsz méterrel távo­labb, a karámból sovány tehe­nek nézték a semmit. — Maga itt a gazda? — szólt barátsággal a kunyhó előtt vá­rakozó emberre az ügyvéde. Szándékosan ügyelt rá, hogy ne legyen ellenséges. O itt a Jog, Őneki elfogulatlannak illik lenni. Fürgén lépett le a kordé­ról, mert örült, hogy vége a si­vatagi utazásnak. — Inkább cseléd — mor­mogta az ember. Két méter magas is lehetett, ha kihúzta komédia, szintén francia „A vagány”. Újra indul a „Csak nézek, mint a moziban” soro­zat, valamint ismét láthatjuk a „Különben dühbe jövünk” című Terence Hill-Bud Spencer fil­met. „A kaméliás hölgy igaz története” címmel Isabelle Huppert főszereplésével Du­mas: „Kaméliás hölgy”-ének eredeti változata alapján eroti­kus, kissé naturális alkotás ké­szült. „A megérzés” című an­gol krimiben egy idősödő író fiatal felesége és egy büntetett előéletű szintén fiatal fiú sze­relmi háromszögét bonyolítja a feleség váratlanul felbukkanó ex-férje. Az immár történelem­nek számító 1953-ban készí­tett francia, fekete-fehér „The­rese Raquin” című film fősze­replője Simone Signorét. Alf­red Hitchcock „Családi össze­esküvés” című krimi-vígjáté- kában a híres rendező másik arcát ismerhetjük meg. A „Zöld kárty” című francia-ausztrál film színesíti az amerikai fil­mek palettáját és életünket. Kedvenc tévéseink egytől egyig visszatérnek a képer­nyőre: Vitray havonta egyszer megint arra invitál majd, hogy Töltsön velem egy estét, Ké­pes Andrásnak pedig eszébe jutnak érdekes dolgok Apropó jeligével. Friderikusz bevált showja mellett szombat estén­ként híres haragosokat békít, illetve korszakos meglepeté­seket okoz, s lesz éjszakai fi­nom erotikus játék Kaszinó címmel. A bevált játékok (Sze­rencsekerék, Mindent vagy semmit, Magáll az ész) meg­maradnak, s Lászlón György, a rádióból tévéssé vált szóra­koztató-karmester azt ígéri, hogy klasszikus kabaré mellett csattanós politikai kabarét is láthatunk. Vasárnap délelőtt Leporello címmel tematikus műsor indul, s a könyvbará­toknak sok örömöt szerez majd a tévés Irodalmi kávé­a kebleiket közszemlére tevő nőket csak abban az esetben kell a rendfenntartó szervek­nek őrizetbe venniük, ha vi­selkedésükkel „megbotrán­koztató vagy veszélyes hely­zetet idéznek elő a metróko­csikban”. Mint a rendőrség volna magát, de nem tehette, mert a munkától görnyedtté lett a testtartása. Ennek, valamint előrehaladott korának ellenére roppant erőt sejtetett. Karjait könyékben kissé behajlítva tar­totta, miáltal két lábra állt med­vének tűnt. Nagy üregű szemei bagolyra emlékeztették az7 ügyvédet. A kordés paraszt abrakos ta­risznyát húzott a ló fejére, az­után azt mondta: — Mennénk tán beljebb. V ékony vályogfal válasz­totta ketté a kunyhó bel­sejét; nagyobbik fele is­tálló volt, amiben kajlafülű csa­csi szomorkodott. A másik rész lakótér volt, dikóval és néhány gyalogszékkel. Istállószag meg nyirkosság volt odabent, ezért a hűvösség sem esett jól az ügyvédnek. Mennyezet helyett girbegurba faágakat rakott ke- resztbe-kasul a hajdani építő, és közvetlenül erre tette a szalmát, amely már csaknem feketére avasodott, és pókok himbálóztak róla... A vendégek gyalogszékekre ház. Akik eddig hiányolták a tévéből a táncot, most örülhet­nek; balett-filmek is műsorra kerülnek — Világutazások az Operában — és havonta lega­lább egy élő színházi közvetí­tést ígérnek a szerkesztők, a zenét kedvelőket pedig a Ze­nebutik szórakoztatja. A kettes csatornán heti öt alkalommal induló kulturális híradó „Mú­zsa” címmel jelentkezik estén­ként, 15-20 perces műsorral, a Nap Tv készítésében. Az eddigi gyakorlattal ellen­tétben — hogy ti. az esti hír­adó után egy-egy rövid kulturá­lis hírről szerezhettünk tudo­mást — a múzsa folyamato­san, a legszélesebb értelem­ben tájékoztat majd a hazánk­ban és külföldön történő legfris­sebb kulturális eseményekről, és a határainkon kívül élő ma­gyar alkotásokról, így a film, zene, színház mellett az építé­szet, oktatás, divat, városkép alakítás, képzőművészetek, közművelődés területeiről is. Főrendező Lukin Ágnes, fő- szerkesztő pedig Váradi Júlia lesz, akiknek nem titkolt vá­gyuk, hogy a sokféle ízlést ki tudják elégíteni. Az első hét anyaga már kész van, ebben bemutatkozik az Egyház Zenei Fesztivál, szó lesz a középis­kolák új oktatási módszereiről, tantárgyairól, például a „de­mokratizmus” című tantárgy­ról, Marosán Gyula kiállításá­ról, a Vígszínházról, ezenkívül rendszeresen bemutatkozik az épp „aktuális” színházi ren­dező. Mélykúti Ilona és Győrffy Miklós mellett a műsorvezetők ismert színészek is lesznek, lehetőséget adva, hogy saját portájukon próféták legyenek, mi pedig egy másik szerepben is megismerhessük őket. A sportot kedvelők se ijedjenek meg; bármilyen hihetetlenül hangzik is: marad elég idő meccsközvetítésekre. (Atlantic) szóvivője elmondta, akkor is fel kell lépni az ilyen hölgyek­kel szemben, ha tiltott tevé­kenységet folytatnak a föld­alattin, például dohányoznak. (A New York-i metró szerelvé­nyeiben a dohányzás, a rágó­gumizás és a kéregetés is tilos.) ültek, a „gazda-cseléd” a kü­szöbre kuporodott, s hátát az ajtófélnek vetette. Hosszú ideig hallgatagon ül­tek. Egy egér szaladt a fal tö­vében, s a kordésgazda ráta­posott. Halk reccsenés hallat­szott, amint összetört a parányi csontozat az állatkában. Rosz- szullét kerülgette az ügyvédet, amint látta, hogy „ügyfele” két ujja között lóbálja a farkánál megfogott férget, s egy ideig érdeklődéssel szemlélte is, csak azután hajította ki. — Esznek a jószágok, Antal? — szólalt meg végre a kordés. — Szálainak — dünnyögte Antal, majd élénkebben hozzá­tette: — Mondtam én, hogy nem itt lenne a helyük, de hát a vezetőség ezt jelölte ki. Nincs más legelő, mert kivitték a far­merok... A z ügyvéd észrevétele szerint idétlenül, idege­nül hangzott a „farmer”, ámde idegen volt itt az ügyvéd számára minden. Összerándult a gyomra, amikor eszébe jutott a „szembenézés”. Ez a két áltat Mindannyiunkban él egy Trianon-kép. Ennek telje­sebbé tételére vállalkozott a Magyar Nemzeti Történeti Társaság, amikor a Nemzeti történelmünk című sorozatá­ban megjelentetett egy doku­mentumkötetet. A Kaposvári Nyomda Kft-ből kikerülő vas­kos kötetnek népes a szerző­gárdája, és megjelentetését elsősorban a „hazánkból el­származottak” szorgalmazták. A könyv Trianon tragédiáját elemzi. Az ország szétdarabo- lásának előzményeit, követ­kezményeit. Megpróbál arra is választ adni: vajon elkerülhető lett volna Trianon. Terjedel­mes rész szól arról, hetven­négy év távlatából miként íté­lik meg a határkorrekciót. A szerkesztők egy csokorban közük a külföldi magyarság vé­leményét a magyar kisebbségi politikáról és az itthoni véleke­déseket a hivatalos kisebb­ségi politikáról. Sajátos kon­cepció szerint, és csupán né­hány lapra, dokumentumra hi­vatkozva... Az 1920-as békeszerződés öt részre vágta a nemzet tes­tet. Rónai András szerint: az utódállamok a bekebelezett magyar lakossággal szemben igen ellenségesen léptek fel, noha nemzetközi nyilatkoza­tokban és szerződésekben Öt nagyszínházi bemutatót tervez a kaposvári Csiky Ger­gely Színház, ezekre az iskolák és kollégiumok diákjai is bérletet váltottak. Tabról 90-en, Bala- tonboglárról 45-en, Nagyatádról az Ady Endre gimnáziumból 132-en, a marcali gimnáziumból 130-an, a csurgói diákok közül 125-en, Fonyódról 80-an, Barcsról 140-en igényeltek színházbérletet — tudtuk meg Nincsevics Jánostól, a színház jegyirodájának vezetőjéről. A korábbi évekhez képest nem csökkent a diákok érdeklődése a színházi produkciók iránt, az utazási költségtérítésre a me­gyei önkormányzat a tavalyi fe­dezetet az idén is biztosítja. Kiss Tiborné, a megyei ön- kormányzat tanácsosa el­egymásnak ront itt a harminc éve elásott „jussért”, egy vacak boronáért, és ő lesz jelen, mint a Jog. Ezek azonban fütyülnek rá, ha kivetkőznek magukból. Aggodalommal pillantott a ba­golyszemű, karvalyorrú Góli­átra. Egy-egy csapás azokkal az öklökkel, és mindkettejük­nek vége. Bekaparja őket va­lami gödörbe, szélnek ereszti a lovat kordéstul, és még csak nem is keresik majd őket. Senki nem tudja, hogy a „kolhozba” jött a „farmer”: szembenézni. — Hát akkor lássuk — emel­kedett fel a kordés. A napfényre lépve megköny- nyebbült az ügyvéd. Most érezte, hogy odabent fázott. Araszolgatva követte a két pa­rasztot. Azok hamarosan eltűn­tek a kazlak között, s ő nem sie­tett utánuk. Egyszercsak fojtott káromkodást, ütést, zuhanást hallott. „Most ölik egymást!” — szorította torkon a félelem. Nagy komondor ugrott elő a kazlak mögül, és nyüszítve nyargalt, amerre az ösztöne vitte. Védelmet keresve sza­ladni kezdett az ügyvéd is, de pár lépés után belebotlott saját lábába, és fölhemperedett. Karó repült el felette, amit az előtűnő gazda küldött a kutya után, azt kiabálva, hogy világgá kergeti, amiért rákapott a csir­NKMZETI TÖRTÉNELMÜNK II. Dokamentiimkötcl /V TRIANON FORRÁSAI I. egyenjogúságot ígértek nekik. Érdi M. Ferenc történész ezt tartja — és ezt a kötet elősza­vában is leírja — Trianon legt­ragikusabb, egészen máig ható következményének. Ezt igazolja a közelmúltban Tőkés Lászlóval készült interjú is. A Királyhágó-melléki református püspök véleménye szerint Er­dély területét a magyar nem­zet nem ténylegesen, hanem földrajzi és politikai értelem­ben veszítette el. Erdély földje azoké, akik ottlaknak, s amíg Erdély megélhetést, jövőt kínál nekik, amíg harcolhatnak jogai­kért, addig nem veszíthetik el. Bár Erdély elcsatolása Trianon óta folyamatban van. L. S. mondta: a közművelődési és tu­dományos bizottság mintegy 200 ezer forintot szavazott meg arra a célra, hogy a somogyi di­ákok utazási költésegeihez hoz­zájáruljanak. A bérletet váltott középiskolások egyszeri 180 fo­rint támogatást kapnak. Meg­kérdeztük a Somogy Megyei Művelődési Központ igazgatóhe­lyettesét, Károly Irmát is, hogy az intézmény az új színházi évadban is megszervezi-e a színházbusz-akciót a vidéki fel­nőtt lakosságnak. Megtudtuk: országos pályázatot adtak be, de eddig válaszra sem méltatták az igényüket. A tervük továbbra is az, hogy a somogyi kistelepü­lések lakosai közül minél többen juthassanak el a kaposvári színház előadásaira. H. B. kékre! Vitte dühe a kutya után, de megtorpant a földön fekvő ügyvéd mellett, akinek a feje körül átnedvesedett a föld a vértől. Odajött a kordés is, és közö­sen ámulták a jelenséget. — Ebbe ütötte a fejét —- rú­gott a kordés egy betonvá­lyúba, miközben a környéket vizslatta. — Nem értem ellen­ben, hogy mitől bukhatott fel? Még egy göröngy sincs itt. Se­gíts, Antal! Tegyük a kordéra. Orvoshoz viszem, hátha ma­radt még benne élet. — Na... de a borona — nyögte Antal, miközben egye­dül emelte a szétfolyó, maga­tehetetlen testet a kordéra. A másik a tarisznyát húzta le a ló fejéről, s mellékesnek hatóan kérdezte: — Hány esztendeje dolgo­zunk együtt? — Harminc körül — mondta a karvalyorrú. A z idős paraszt fellépett a kordéra, és markába szedte a hajtószárat. Pil­lanatig maga elé nézett, és azt mondta: — Megrozsdált az már a föld alatt. Kár volt érte idejönnöm. Nem azon múlik a jövendő. Rácsapott a lóra, és elporzott a kordéval visszafelé, a kopár távolba. Csák Gyula Szabad a szabadosság a metróban A juss Támogatott ifjúsági színházbérietek

Next

/
Thumbnails
Contents