Somogyi Hírlap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)
1994-09-30 / 230. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 1994. szeptember 30., péntek 200 milliós aktívum Több mint 200 millió dolláros aktívum keletkezett az idegenforgalomban július végéig. A Magyar Nemzeti Banknál tegnap elmondták, hogy július végéig 711,3 millió dollár bevétel keletkezett a turizmusból, ami tizenkilenc százalékkal több mint az előző év hasonló időszakában. A kiadás 505,8 millió dollárt tett ki és ez huszonhat százalékos emelkedést jelent. így hét hónap alatt 205,5 millió dollár aktívum keletkezett az idegen- forgalom jóvoltából, míg tavaly július végéig ez 196,6 millió dollárt tett ki. Nyugati tőke Esztergomba Fordulópont előtt áll Komá- rom-Esztergom megye gazdasága. Várható ugyanis, hogy Győr-Moson-Sopron megye után az osztrák és a német tőke érdeklődése a fővárossal is jó közlekedési kapcsolatban álló országrész felé fordul. Ezért rendkívül fontos, hogy a megye időben felkészüljön erre a befektetők érdeklődését felkeltő fejlesztési lehetőségek, programok kidolgozásával, a befektetői lehetőségek feltérképezésével. Ez a megyei közgyűlés tegnapi ülésén hangzott el. Fejlesztések a Westelnél A Westel Rádiótelefon Kft ez évben összesen mintegy másfél milliárd forintot költ műszaki fejlesztésre. E beruházások célja a cég szolgáltatásainak bővítése - mondotta Papp Miklós, a kft vezérigazgatója a cég tegnapi sajtótájékoztatóján. Étteremben tartott sajtótájékoztatóján. E fejlesztésnek köszönhető, hogy a Westel előfizetői csütörtöktől megvásárolhatják az NMT 450 i-rendszerű, s a világ legkisebb és legújabb hordozható kézi telefonjaként ismert Benefon Delta készüléket. Richtertőkemelés A Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt rendkívüli közgyűlésén a társaság alaptőkéjének 4 milliárd 413 millió 512 ezer forinttal való felemeléséről döntöttek. Ennek kapcsán 4 millió 413 ezer 512 darab egyenként ezer forint névértékű, névre szóló törzs- részvényt bocsátottak ki. Döntöttek továbbá a korábban meglevő 63 ezer 950 darab bemutatóra szóló részvény névre szóló értékpapírrá való átalakításáról. A társaság alaptőkéje a tőkeemelés után 17 milliárd 637 millió 486 ezer forintra emelkedett. 83. kampány Ercsiben Megkezdődött a feldolgozási kampány az Ercsi Cukorgyárban. A tervek szerint hetven napig tart, s ezalatt mintegy 160-170 ezer tonna répát dolgoznak fel. A gyár történetének nyolcvanharmadik kampányát - ötvenmillió forintos korszerűsítés eredményeként - két új berendezéssel, a cukorszörpből a cukrot kiválasztó centrifuga, valamint az új, nagyteljesítményű keverőberendezés üzembe állításával kezdték meg. Az alapanyagot a környező mezőgazdasági üzemekből vásárolja fel a gyár. Matáv-rendszerváltás (Folytatás az 1. oldalról) A Matávosok azért hívták össze a sajtó képviselőit, mert szeptembertől a pécsi igazgatósághoz tartozó négy megyei üzem helyét tizenegy Távközlési Centrum vette át. Mint elhangzott: a szervezeti változás új feladatokat ró a cég szakembereire, akiknek rövid idő alatt megtízszerezett ügyfélforgalommal kell szembenézniük. Négy megyében a Matáv Rt-nek több mint 177 ezer előfizetője van, a tervek szerint azonban jövő év végére ez a szám megduplázódhat. A munkát segítik azok a központi beruházások is, melyekkel az adminisztrációt szeretnék gyorsítani és egyszerűsíteni a társaságnál. A sajtótájékoztatón az újonnan alakult tizenegy távközlési centrum vezetői is bemutatkoztak. Patona Győző, a kaposvári körzet első embere arról beszélt, hogy a somogyi aprófalvas településszerkezet gazdaságtalanná és drágává teszi a fejlesztést, ennek ellenére a cégnél nagy gondot fordítanak a modernizálásra. Ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy az elmúlt időszakban Kaposváron és Barcson két új digitális központot is átadtak, Csurgó környékén pedig heteken belül használhatják majd az előfizetők az új automatizált rendszert. Nagy Sándor Siófok környékének telefonellátásáért felel. Mint elmondta: negyvennégy településen egy év alatt hat ezerről tizenhétezerre nőtt az előfizetők száma. A siófoki körzet egyébként a legkedvezőbb adottságú vidékek egyike, hiszen mindenhol digitális központok működnek, melyeket a szakemberek optikai kábelrendszerrel kötöttek össze. Marcaliban, ahol Kovács Árpádot választották a távközlési centrum vezetőjévé, idén nyolcezer új állomást kapcsoltak a rendszerbe. Az év végére ebben a körzetben is befejeződik a digitális központok telepítése. Jelenleg húsz községben dolgoznak a Matáv munkatársai és ha végeznek, Marcali környékén is teljes lesz a telefonközpontok automatizálása. B. Zs. Répatermesztők közgyűlése (Folytatás az 1. oldalról) A nagy szárazság miatt kevesebb volt azonban a cukorrépa, a gyárak egymás területéről is felvásároltak, nagyobb árat kínáltak a szerződésen kívüli termelőknek. A szerződést mégis teljesíteni kell a gazdálkodóknak. Lipák László több problémára is felhívta a figyelmet: A termelők jó néven vennék a gyár vezetőitől, ha megnyugtatnák őket, hogy az elszámoló átlagár az valóban az... A termelők biztonságát erősítené az is, ha az ország cukorgyáraiban a laboratóriumok munkája szinkronban lenne, így több helyen is mód nyílna a minták bemérésére és a kapott adatok összehasonlíthatók lennének. Az import engedélyezési rendszert el kellene törölni és csak vámokkal védeni a belső piacot. Jelenleg a világpiacon cukortúlkínálat van, a 80 százalékos importvám esetén is megéri a behozatal a kereskedőknek, ami súlyosan rontja a hazai termelők pozícióját. A vásárlóknak ugyanakkor az az érdekük, hogy minél olcsóbban vásárolhassanak. Ebben az ellentmondásos helyzetben felvetődik a kérdés, hogyan alakul a jövőben a cukorvertikum helyzete. A Kaposcukor Rt. részvényeinek 43 százaléka még állami kézben van. Az amerikai tulajdonban levő Abic cég igazgatója, Tóth Péter szerint a Kaposcukor is támogatja azt, hogy erre a részvényvásárlásra együttesen pályázzanak a mezőgazdasági termelőkkel, akik egyedül nem rendelkeznek ekkora vásárlóerővel. Az együttes fellépést az is indokolja, hogy így megteremtődik a végtermékérdekeltség is. Egyelőre azonban még egyhelyben topognak, mert az ÁVÜ még nem írt ki pályázatot és a folyamat leállt. Boldizsár Beáta A bennfentesek üzlete Részvényvisszaélések gyanújától hangos a gazdasági sajtó, azt rebesgetik, hogy egyesek visszaéltek cégük értékpapírjaival. Hogyan, miként? Induljunk ki abból, hogy egy részvénytársaság igazgató- sági tagjainak, a bennfentes személyeknek saját cégükről több és jobb minőségű értesülésük van, mint a piac többi részvevőjének, beleértve a hivatásos befektetőket is. Milyen jellegűek ezek az információk? Az egyes részvénytársaságok vezetői a cég valóságos helyzetének ismeretében meg tudják ítélni, vajon a részvények árfolyama híven kifejezi-e a cég valós értékét, vagy pedig alulértékeli, netán túlbecsüli azt? Ha ennek ismeretében az alábecsült árfolyamú részvényekből vásárolnak maguknak, s a túlbecsültekből eladnak, ez szívük joga, ebben őket a törvény nem akadályozza meg. Egészen más a helyzet viszont, ha tudomásuk van bizonyos elhatározásokról, amelyek a cég tevékenysége révén az árfolyamokat befolyásolják, s ebből kovácsolnak maguknak hasznot. Megtudják például (netán éppen ők maguk javasolták a közgyűlésnek), hogy meghatározott mennyiségben, a piacinál magasabb áron vásárolja vissza részvényeit, s ennek meghirdetése előtt piaci áron részvényeket vesznek — akkor tiltott bennfentes kereskedelmet hajtanak végre. Ugyanez a helyzet akkor is, ha a részvények árfolyamának csökkentésével fenyegető tények illetve intézkedések ismeretében azok nyilvánosságra kerülése előtt veszteség nélkül megszabadulnak értékpapírcsomagjuktól. A bennfentes kereskedelem nehezen felfedezhető és bizonyítható tényállás. A nagy nyereségek elérése, illetve a veszteségek elkerülése olyan vonzerő, amely miatt a bennfentes kereskedelem a legfejlettebb értéktőzsdéjű országokban is — a körmönfont szabályok és szigorú ellenőrzés ellenére — mindig újra és újra előfordul. Kérdés, hogy miért nem tiltják meg részvénytársaságok tisztségviselőinek, hogy munkaadójuk részvényei a tulajdonukban legyenek? Ezt nem érdemes tiltani, mert csaknem lehetetlen a tilalomnak érvényt szerezni, de nem is volna célszerű, hiszen a részvénytársaság tisztségviselőinek a részvénytulajdonosokkal való érdekazonosságát, a társasági vagyon gyarapítására való erőfeszítéseit a legnagyobb hatásfokkal az motiválja, ha maguk is tulajdonossá válnak. Sok sikeres cég anyagi ösztönzési rendszerében jelentős szerepe van annak, hogy a vezető beosztású, a cég jövőjét befolyásoló szerepet játszó munkatársaknak részvénytulajdont ad. Nincs olyan színtere a gazdasági életnek, ahol valamilyen módon ne lehetne visszaéléseket elkövetni. A gazdasági élet viszonylagos tisztaságát egy egészségesen növekvő gazdaságban az garantálja, ha a becsületes viselkedés gyümölcsözőbb, mint a kockázatosán kivitelezhető visszaélés. De hol vagyunk mi még ettől? Bácskai Tamás Állattenyésztési tudományos napok Mihály-napi elszámolás Negyven százalékkal csökkent a juhállomány (Folytatás az 1. oldalról) A tudományos tanácskozás házigazdája, dr. Horn Péter, az egyetemi kar dékánja mondta megnyitójában: nehéz időkben világszerte fokozott jelentősége van a szakemberek találkozóinak, eszmecseréjének, - és a magyar juhtenyésztés ma igazán nehéz időket él át. Figyelemreméltó adatokat idézett: a határainkon belüli mai állattenyésztési lehetőségek 33 százalékát hasznosítja az agrárágazat. Nincs olyan vállalat, mely a kapacitásának egyharmados kihasználásával rentábilisan működne, ehhez legkevesebb 60-70 százalékos kihasználtság kell. Kézenfekvő tehát, hogy a rohamosan megfogyott állatlétszámot minden lehetséges módon gyarapítani kell. Dr. Szerdahelyi Péter, az FM államtitkára vitaindító előadásában ezzel a feladattal foglalkozott. Bevezetőjében az általános agrárpolitikai tapasztalatokat értékelte, útalva arra, hogy az első félév statisztikája arra enged következtetni: megpezsdülőben van az ágazat. Am ez elsősorban a növénytermelési eredményekre vonatkozik! Az állatállomány nemcsak 1989-93 között, hanem azóta is fogyott; ma már belső ellátásra importálni kell a sertést. Juhból pedig, ahol több mint 40 százalékos volt a csökkenés, nem tudjuk teljesíteni azt exportot, melyre lehetőségünk lenne az európai piacokon. Mint hangsúlyozta: hazánk agrárpozi- cióin változtatni kell. Várhatóan 3-4 hét múlva sorra megjelennek azok a rendeletek, melyek ezt hivatottak elősegíteni. Ezen belül utalt a támogatási rendszerre, a várható export-szubvenciókra, a szabályozórendszer módosítására. A kormány mindettől azt reméli, hogy az ideihez képest nő a termelés és az agrárágazat nagyobb mértékben járul hozzá az országban előállított nemzeti értékhez. Az állattenyésztésen belül talán a legkritikusabb helyzetben a juhászat van. Mint elmondta dr. Mucsi Imre, a Magyar Juhtenyésztő Szövetség elnöke, 1982-től 3 millióról csaknem másfél millióra csökkent hazánk juhállománya, 1,9 millióról 967 ezerre az anyaállomány. Az export kontingensek pedig folyamatosan nőnek, - csak éppen nem tudja teljesíteni hazánk. A tudományos napokon elhangzott előadások és viták azokat az igényeket, tényeket igyekeztek feltárni melyek hozzásegíthetnek a mélypontról való elmozduláshoz. Egy bizonyos: a szomorú Mihály-napi elszámolás nem a pásztorok hibája! A rendezvénnyel összefüggésben a kaposvári karon szakmai bemutatót is tartottak, ahol ma tenyészállat-árverésre kerül sor. V. M. Krimi az Antenna Hungárián? ...egyszerűen minden • Merről közelít a kolera? • Mit tehet a rendőr? • Mi jön Meciar előtt? Juhász Pál bárdudvarnoki tenyésztő
