Somogyi Hírlap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)
1994-09-30 / 230. szám
1994. szeptember 30., péntek SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Huszonegy szándéknyilatkozat az „otthonházra” Kutatják a vízi világ rejtett értékeit Tizenkilencen várnak az épülő garzonokra Tizennégy otthonházi lakást építtetett 1992-ben és tavaly a barcsi önkormányzat; kivitelezője a Kova gmk volt. Ezekben a lakásokban tizenkilencen laknak. S egyre többen kapnak kedvet a lakásakcióhoz — ezt jelzi a huszonegy igénylő szándéknyilatkozata. Az otthonház-program folytatását tervezi a képviselő-testület. Négy pályázatot nyújtottak be, egyebek között a Népjóléti Minisztériumhoz is. Támogatást azonban nem kaptak, s úgy tűnik, hogy az idén már nem is számíthatnak ilyen pályázati pénzre. Maga Ferencné, a szociális központ vezetője: — A barcsi és vidéki igénylők közül többen felajánlották, hogy a lakások használatbavételi díját: 500 ezer forintot vagy a tartási szerződésre befizetendő összeget (500 ezret, plusz személyenként 300 ezer forintot) előre befizetik az ön- kormányzatnak. Ezzel is szeretnék gyorsítani az építkezés megkezdését. Ezt a szociális központ mögött, a már kész otthonházak folytatásának szánják. S úgy hallottuk, hamarosan megkezdik a munkát, ha az igénylők október közepéig megállapodást kötnek az önkormányzattal és kifizetik a pénzt. Tizenkét lakás építését tervezik most. Négy lakásba barcsiak költöznek be, hét lakásba pedig vidékiek — összesen tizenkilencen. A többi lakásra az építés befejezése után kötnek szerződést. Az építkezés költsége tizenkétmillió forint: ebből 9,4 milliót állnak a leendő lakók, 1 millió 705 ezer forintot pedig az önkormányzat. A 37 négyzetméter lakóterületű, másfél szobás garzonlakásokat — a tervek szerint — jövő tavasszal adják át. A kivitelezésre az önkormányzat pályázatot ír ki. (Gamos) Savanyú a szőlő ezen a hegyen is Szüret Őrtilosban Jobb termésre és magasabb cukorfokú mustra számítottak az őrtilosi szőlősgazdák. Pedig már az előszüret sem kecsegtetett sok jóval. Az időjárás is „harmadolta” a termést; a sok eső miatt kipattogtak a szemek. — A gondos munka ellenére is csak fele vagy egy- harmada termett a tavalyi mennyiségnek — panaszolja Ivancsics Sándor. — Korábban egy hektáron volt szőlője a családnak, most azonban csak 270 négyszögölön termelek — mutatja gazdaságát. Hét kordonban vannak hazai fajták is, de a 22 sor tőkeművelésen, bizony, még noha is akad. — Akinek az nincs, annak bora sem lesz — mondja. — Amit eddig az előszüreten leszedtünk, annak a kétharmada elrohadt. Pedig tizenegyszer permeteztem... A kevésbé kényes fajták jobban bírták a betegségeket is. Aki teheti még vár, hogy magasabb legyen a must cukorfoka. — Jó, ha a felét hordóba tudjuk szűrni — teszi még hozzá a gazda. — Pedig szép kilátásokkal indult a tavasz. Ivancsics Sándor már 19 éve nyugdíjas. Mint mondja, az idén érzi először, hogy nehezen megy a munka. Veje és lánya segít neki a szüreti munkák előkészületeiben. A bortermelés titkairól nem faggatom; azt mondja, ilyen nincs is. Házasítani kell az egyes borokat, és legalább háromszor fejteni. S ha nem olyan a termés, mint az idei, akkor kitart a jövő szüretig. Németh István Udmurt népművészet a barcsi múzeumban A barcsi Dráva múzeumban megnyitották az „Udmurt népművészet” című kiállítást. Az uráli nyelvcsalád finnugor ágához tartozó nép népművészetének emlékeiből, a dús hímzésű és fémcsün- gőkkel, pénzérmékkel díszített ruhákból rendeztek kiállítást. November elejéig tekinthető meg a Dráva múzeumban. Felfedezők a Dráván Vízi túrán vett részt Győri Vilmos barcsi fotós, Rózsás Márton, a Dráva múzeum munkatársa és Silvija Jan- csevski, a verőcei múzeum régésze. Tájékozódtak a Dráván: a Murától a Rinyáig. Hosszabb kalandra négyszer vállalkoztak. Először júliusban, Krizsnicától Barcsig járták be a folyót — csónakon. — Naponta változik a folyó vízszintje a vízi erőművek működése miatt — mondta Győri Vilmos. — A horvátországi részen gazdag az élővilág, rengeteg állatfajt láttunk. Rózsás Márton hozzátette: — Elsősorban a part lebomlásával előbukkanó régészeti lelőhelyeket kerestük. Következő útjuk Barcstól Drávagárdonyig vezetett. — Egy-két bödönhajót találtunk, ez fatörzsből kifaragott, egy- vagy kétszemélyes csónak. Harmadik alkalommal Vízvártól Barcsig mintegy 35 kilométert eveztünk. A múlt hét végén volt a nagy próbatétel: háromnapos út, Őrtilostól Barcsig. A táv 78 kilométer. Tervezik, hogy még az idén visszatérnek a természeti kincsekben, régészeti leletekben gazdag helyekre. — Az alapos megfigyelésekből olyan következtetéseket vonhatunk le — Száraz ágon új virágok Csurgó főterén a szeptemberben virágba boruló vadgesztenye a természet játéka is lehetne. A kép azonban nem áraszt derűt. A keleti oldalon a fasor néhány fája már évek óta kókadozik. Csurgó környékén az erőteljes, buja növényzetet talán még nem kezdték ki a savas esők. Amikor azonban édesapámtól a szilfákról érdeklődtem, neheztelt rám, hogy nem ismerem fel őket. Csak erdős ismerősöm adott igazat: az elmúlt évtizedekben csaknem teljesen kipusztultak. A híres iharosberé- nyi szelídgesztenyések állományát évről évre tizedeli a pontosan még nem azonosított kór. Nemrég a csurgói gimnázium parkjának négy fenyőfája pusztult ki. Ma 13-14 fát látunk menthetetlennek. Valamennyit ki kell vágni... Melyik lesz a következő? Gyanakodva, de bizakodva tekintünk az egészségesnek látszó ágakra. Nem bánnánk, ha nem drámai pusztulás után kellene meggyőzően tanítani a környezetvédelmet. Horváth József A Dráva-kutató csoport mondta Rózsás Márton —, amelyek a Dráva környékének kutatásához segítséget „Május végén, június elején úgy érzem, hogy elég volt. De augusztusban már hiányoznak és szeptemberben alig várom, hogy megkezdjem velük a munkát”. Dr. Kozma Ákosné mondta ezt. Több mint 30 éve pedagógus. — Tanítói pályámat Lakó- csán kezdtem, 1963-ban — mondta. — Alig melegedtem meg a Dráva-parti faluban, mikor Istvándiba kellett jönnöm. Azóta itt tanítok... Ennek már majdnem harminc esztendeje. Munkája meghatározó, és roppant felelősségteljes. Igazgató egy olyan iskolában, ahol a tanulók kilencven százaléka cigány. Dr. Kozma Ákosné azt állítja: erre a munkára nem születni kell, csak szíwel-lélekkel végezni. Az ide járó nebulók azonban sok mindenben különböznek más iskola diákjaitól. Már az alap is más: nyelvi nehézségeik vanFotó: Győri Vilmos nyújtanak. Győri Vilmos pedig kiállítást tervez vízi túrán készített fotóiból. (Gamos) nak, és ingerszegény az otthoni környezetük. S ami a legnagyobb gond: a gyerekek zöme rokonházasságból származik. Sokat változott azonban a helyzet az utóbbi két és fél évtizedben. A „kiszűrt” gyerekek Barcsra kerülnek, a nevelési tanácsadóhoz. És ha nem iskolaérettek, marad(hat)nak még egy évig az óvodában. Az istvándi iskola igazgatója örömmel számolt be arról, hogy az alsótagozatos iskolában nincs olyan tanulójuk, aki többször ismételt osztályt... Dr. Kozma Ákosné munkáját elismerték miniszteri dicsérettel is. A legnagyobb boldogságot azonban — mint mondta — az jelenti neki, hogy a 30 év során tizenöt tanítványa lett pedagógus. És hogy egyre több cigány diák fejezi be a nyolc osztályt, s utána szakmát tanul. Akad már köztük, aki érettségizett is. Gamos Adrienn Istvándiban a tanulók többsége cigány Tizenöt pedagógust nevelt 30 év alatt Csendes napok 38 év vasúti munka után Luczek Mihály boldogsága Luczek Mihály Babócsán ötvenhét éve él a feleségével boldog házasságban. Egy munkáltatója volt csak: a vasút. És egy nagy szenvedélye: a labdarúgás. A vasútnál 38 évet töltött: dolgozott pályamunkásként és felváltóként is. Hosszú ideig rúgta a labdát a helyi futballcsapatban — és nem is akárhogyan... — Sokat kínlódtam az életben. Minden voltam, csak úriember nem — mondja a 82 éves Luczek Mihály. — Néhány éve még lejártam a Drávára is horgászni; most már, sajnos, az is elmarad... Ha jól emlékszem, egy kilenckilós harcsa volt a legnagyobb hal, amit fogtam. A kertben azért még dolgozgatok a feleségemmel. Meg is terem ott minden. Szükség is van a zöldségre, gyümölcsre, mert a nyugdíja — mint mondta — a felesége házastársi pótlékával együtt csak valamivel több, mint 18 ezer forint. S ezt kell beosztani kettejüknek... Korábban tartottak jószágot is; most csak a fia foglalkozik ezzel, aki szintén a faluban lakik. S hozza is szüleinek a húst... — Öregkorban — mondta Luczek Mihály — már nemigen válogat az ember. Azért a legjobban én még mindig a füstölt szalonnát szeretem. Luczek Mihályéknak mostanában nyugodtak a hétköznapjaik. — Aztán jönnek hozzánk az unokák is — derül fel az öreg arca. — Azok lekötik minden időnket... Gamos Adrienn Verőcei iskolások látogatása A verőcei Vladimir Nazor Általános Iskola 20 diákja és 10 tanára látogatott Barcsra. Testvérintézményükben, a Deák Ferenc Általános Iskolában órákat látogattak; vetélkedőn és zenés klubfoglalkozáson vettek részt. Megtekintették a szennai falumúzeumot, és Kaposvárra is kirándultak. Rendezési terv Csurgón A csurgói önkormányzat felülvizsgálta a város általános rendezési tervét. A hét évvel ezelőtti kiindulási alaphoz képest több változás is van: új helyre került a bölcsőde és a közösségi ház. Felkerült rá az azóta épült autószerviz, tornacsarnok és egy sor új utca. Orvosi szolgálat Komlósdon A barcsi városatyák egyhangúlag jóváhagyták a helyi felnőtt- és gyermek-háziorvosi szolgálat területi felosztását. Komlósd és Péterhida — a város környéki két kis település — felnőtt és gyermek lakosságának területi ellátását a barcsi orvosok vállalták. Somogyi táncosok pesti versenyen A Budapesten rendezett országos rangsorversenyen a „C” junior II. felnőtt kategóriában Berkes Sándor, a csurgói Csokonai Vitéz Mihály Református Gimnázium tanulója partnerével — Nagy Zsófiával — negyedik helyezést ért el. Drávatamási kábeltévéje Drávatamásiban az idén 15 millió 900 ezer forintból gazdálkodnak. Pályázaton nem sikerült pénzhez jutniuk, ezért saját erőből építették ki a kábeltévé-rendszert. A műholdas tévéprogramokat is vehetik a helybeliek. A beruházás 1,8 millió forintba került. Másfél milliós támogatás Az élelmiszerárak emelkedése miatt kényszerhelyzetbe kerültek Csurgón a bölcsőde, a 4 óvoda, 2 általános iskola és az önkormányzati gimnázium. Pótelőirányzati kérelmüket kedvezően bírálta el a képviselőtestület: csaknem másfél millió forintot adott az élelmezés minőség-javítására. Nem kellett emelni térítési díjat, s ezzel ezernél is több szülőn segített. Irodát kaptak a horgászok A barcsi képviselő-testület a Hősök tere 2. sz. alatti irodahelyiséget jelölte ki a Barcs és Vidéke Horgászegyesületnek. Az önkormányzat tulajdonában levő 27 négyzetméter alapterületű helyiséget támogatási jogcímen díjtalanul használhatják.
