Somogyi Hírlap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)

1994-09-27 / 227. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 1994. szeptember 27., kedd / Állványok exportra Tűzihorganyzott építőipari állványokat gyárt németországi és ausztriai exportra a se- gesdi Ferrokov vas- és fémipari kft. Ebben az évben mintegy 2700 tonnányi árura van megrendelésük, melyet elsősorban az osztrák DÓKA cégnek szállítanak Fotó:Török Anett Garancia a bérre Egymillió forint helyett ötmilliót javasolnak * Átalányadót remél a Kisosz Beváltott garanciák Megtörtént az első garanci­abeváltás a Hitelgarancia Rt- nél. Az első vállalkozás, amely nem tudta fizetni a Hitelgaran­cia Rt által garantált hitelének esedékes kamatait, 17 millió forintnyi kölcsönt vett fel. Nem az elképzelések szerint alakult a cég sorsa, fel kellett adni a vállalkozást. Eddig hét ilyen jelzés érkezett a Hitelgarancia Rt-hez, s ezek közül néhány esetben garanciabeváltásra kényszerülnek. Befektetés a DataNet-be 35 százalékos részesedést szerzett az elektronikus infor­mációs szolgáltatási rendsze­rekkel foglalkozó DataNet Táv­közlési Kft-ben a Central Euro- pen Telecom Investment. A cég 1,4 millió dollárt fektetett a ma­gyar társaságba. A befektetés révén a cég alaptőkéje 215,6 millió forintra nőtt. így most a CETI-n kívül a Rolitron csoport, a CE Capital Consultants Inc-ben is tulajdonos. A megál­lapodás a DataNet számára a forrásokat biztosítja az adat­kommunikációs szolgáltatások tovább fejlesztéséhez. Lezárult a HB-jegyzés Lezárult a kisbefektetőket is érintő kárpótlási jegy-rész­vény csereakciója. A befekte­tők rövid idő alatt túljegyezték a HB Westminster Rt egymilli- árd forintos névértékű rész­vénycsomagját. A jegyzésen egy 1000 forintos névértékű részvényt egy 1000 forintos címletű kárpótlási jegyért lehe­tett megszerezni. A 44 száza­lékos adósávban így egy kár­pótlási jegy után 704 forintos adóvisszatérítést lehet igé­nyelni, mivel az új részvények megvásárlására fordított ösz- szeg levonható az adóalapból, annak 30 százalékáig. Rendeződik az ingatlan ügy A Kincstári Vagyonkezelő Szervezet megelégedéssel fogadta az arról szóló híreket, miszerint a fővárosi önkor­mányzati képviselő-testület egyetértő határozatot hozott a Nádor utca 36. szám alatti in­gatlan cseréjéről. Ezzel az előszerződés után megkez­dődhettek a tárgyalások a vég­leges csereszerződés feltéte­leinek kidolgozására. Egy kormányelőterjesztésre is megtörténtek az előkészüle­tek, amely alapján hozott kor­mányhatározat remélhetőleg pontot tesz a hosszú ideje hú­zódó ingatlanügy végleges rendezésére. V alutaárfolyamok (Az MNB árfolyama szept. 26-án) Pénznem Vételi Eladási árfolyam 1 egységre forintban Angol font 169,18 172,18 Ausztrál dollár 79,36 80,70 Belga frank (100) 335,78 341,28 Dán korona 17,57 17,87 Finn márka 21,75 22,09 Francia frank 20,21 20,55 Görög dra. (100) 45,32 46,12 Holland forint 61,61 62,65 ír font 167,13 169,93 Japán yen (100) 109,68 111,54 Kanadai dollár 79,65 81,17 Kuvaiti dinár 360,65 367,31 Német márka 69,06 70,26 Norvég korona 15,76 16,04 Olasz líra (1000) 68,64 69,86 ATS (100) 981,45 998,15 Portugál esc. (100) 67,72 68,86 Spanyol pes. (100) 83,35 84,81 Svájci frank 83,35 84,67 Svéd korona 14,35 14,59 USA-dollár 107,21 109,21 ECU (Közös Piac) 131,93 134,17 A vállalatok felszámolásakor A kormány központi bérga­rancia alap létrehozásáról dön­tött és sürgősséggel az Or­szággyűlés elé terjeszti az erről szóló törvényjavaslatot. Ennek indoka az, hogy a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolás­ról szóló 1991. évi II. törvény, amely 1992. január 1-jén lépett hatályba, megszüntette a fel­számolás alatt álló gazdálkodó szervezetek bérkifizetéseivel kapcsolatos állami garanciavál­lalást. Felszámolás esetén a gaz­dálkodó szervezetnek először a béreket, illetve a végkielégítést A Cégközlöny október elején teszi közzé, hogy az Állami Va­gyonkezelő Részvénytársaság vásárolja meg a Magyar Hitel­bank tulajdonában lévő kiadói részvényeket. Az MHB a Mai Nap Kiadó Rt-ben 78,98 százalékos, a Re­form Hírmagazin Lap- és Könyvkiadó Rt-ben 90 százalé­kos, a Szabad Föld Kiadónál 3 A jövő évi költségvetés főbb irányvonalait ismertetve a továbbiakban elmondta, hogy a folyófizetési mérleg hiánya 1995-ben nem halad­hatja meg a 2-2,5 milliárd dol­lárt, azt követően, hogy a de­ficit tavaly 3,5 milliárd dollárt ért el, s az idén várhatóan 3 milliárd dollár körül alakul. A beruházások részaránya a végső fogyasztás terhére nö­vekedhet, csak így javulhat a gazdaság pénzügyi egyensú­is tartalmazó felszámolási költ­ségeket kell kifizetni. Ez a gya­korlatban akkor jelent problé­mát, ha a cégnek nincs kész­pénze, illetve vagyona nem nyújt megfelelő hitelfedezetet a munkavállalókkal szembeni tar­tozások rendezésére. A bérga­rancia alap, mint elkülönített ál­lami pénzalap ilyen esetekben támogatást nyújt azoknak a gazdálkodó szervezeteknek, amelyek tevékenységük a fel­számolást megelőzően lega­lább 6 hónappal megkezdték. Az alapból a támogatás — az előírásoknak megfelelő kérel­met benyújtóknak — automati­százalékos részesedéssel bír közvetlenül. Közvetve az MHB- Invest Rt-n révén a Szabad Föld tulajdonának további 48,2 szá­zalékával rendelkezik a bank. Ezeket a részvényeket az ÁV Rt. vásárolja meg. A Mai Nap 9576 darab 10 ezer forintos névre szóló részvényeiért az ÁV Rt 39 millió forintot fizet. A Sza­bad Földben 8947 darab 10 lya. A végső fogyasztás szer­kezetében, töret engedve a lakossági fogyasztásnak, az államháztartás részesedése csökken. Az államháztartás hiánya 1995-ben az esedé­kes tőketörlesztést nem szá­mítva 330-350 milliárd forint lesz. Amennyiben a tőketör­lesztést is figyelembe veszik, úgy ez a deficit eléri a 490- 510 milliárd forintot, ami a GDP csaknem 7 százalékát jelenti. (Az idén a várható de­kusan jár. Feltéve, ha az erre szolgáló összeg az alapnál rendelkezésre áll. Az alap for­rása a foglalkoztatási törvény rendelkezései szerint fizetett munkaadói járulékból e célra elkülönített összeg, valamint — a kormány döntése alapján — az állami költségvetés össze­sen 600 millió forint erejéig. Ha a parlament elfogadja a bérgarancia alapról szóló tör­vényt, jelentős munkavállalói kör számára nyílik lehetőség, hogy felszámolási eljárások esetén időben hozzájussanak az őket megillető munkabérhez vagy annak egy részéhez. ezer forintos névértékű rész­vény cserél gazdát, ebből 7739 névre, 1208 bemutatóra, szól. Ezeket a papírokat az ÁV Rt 407 millió forintért vásárolja meg. A vagyonkezelő szervezet legolcsóbban a Reform részvé­nyekhez jut hozzá. Az összesen 1800 darab 10 ezer forintos névértékű, névre szóló papírért 1 800 600 forintot fizet az ÁV Rt. ficit a GDP 7,9 százalékát te­szi ki). A kormány koncepciója szerint 1995-ben nem nö­vekszik a GDP. Ez a viszony­lag kedvezőtlen helyzet csak akkor változhat meg, ha a kül­földi működőtőke-beáramlás a prognosztizáltnál nagyobb lesz. Egyelőre azzal számol­nak, hogy a jövő esztendő­ben 1-1,5 milliárd dollár ér­tékű működőtőke jön be az országba. Amennyiben azonban a privatizációt sike­rül felgyorsítani, úgy elkép­zelhető, hogy a tőkebeáram­lás kedvezőbben alakul. Egyébként 1995-ben 150- 200 milliárd forint értékű pri­vatizációs bevétellel számol a Pénzügyminisztérium. A Pénzügyminisztérium koncepciója szerint a beruhá­— A kisvállalkozók már régóta szorgalmazzák, hogy legyen átalányadózási rend­szer — mondta Kertész Re­zső, a Kereskedelmi és Ven­déglátó Vállalkozók Somogy megyei Érdekképviseletének titkára. — Ez azt jelentené, hogy előre tervezhetően, megállapodásos alapon — az adóhatóság és a vállalkozók érdekképviseletének bevoná­sával — 2-3 évre meghatároz­zák azt az adóösszeget, amit évente kell fizetni. Az elképzelés szerint az átalányt minden esetben fi­zetnék a vállalkozók: akkor is, ha több vagy kevesebb a for­galmuk. Bevezetésétől több mindent várnak: választható­ság esetén azok jelentkeznek átalányra, akik eddig adófize­tők voltak. Ez a módszer szá­mítások szerint kisebb adót je­lent számukra. Az egyéni vál­lalkozók a kötelezően előírt üzleti nyilvántartások vezeté­sében még lényeges könnyí­tést illetve csökkenést is vár­nak az átalányadózástól. Míg elsődlegesen a viszonylag alacsony éves árbevételt el­érők körében erős az igény arra, hogy már a várható költ­ségek számbavételekor is számolhassanak a fizetendő adó összegével. Az átalányadózás nem is­meretlen: 1986-87-ben már működött ilyen rendszer. — Akkor egyik évről a má­sikra 30-40 százalékkal lehe­tett növelni az adót. Ez önkén­tes alapon történt: a vállalko­zónak azért volt előnyös, mert Az Állami Vagyonügynök­ség megkezdi a használaton kívüli, ám még termelőképes állami tulajdonban lévő gépek, berendezések eladását. Az első privatizációs gépbörze ma lesz Taksonyban, amelyet továbbiak követnek. A gépe­ket főként készpénzért szán­dékoznak eladni, azonban kárpótlási jegyet is elfogadnak a helyszínen aznapi vételi ár­folyamon. A taksonyi gépbörzén öt­venöt vállalat ezerkétszázöt­zások 1995-ben 5 százalék­kal bővülhetnek, miközben a fogyasztás 2-4 százalékkal csökken. Ezen belül is a kö­zületi fogyasztás jóval na­gyobb mértékben esik vissza, közel 10 százalékkal, míg a lakossági fogyasztás 1-2 százalékkal mérséklődhet. Mindennek az a feltétele, hogy a bérek és az államház­tartás kiadásainak növeke­dése szerény mértékű le­gyen, jóval elmaradjon az árak emelkedésétől. Az el­képzelések szerint a bérek a jövő évre tervezett inflációnál 5 százalékkal kisebb mérték­ben emelkedhetnek. Tovább folytatódik a bank- rendszer privatizációja. A Magyar Külkereskedelmi Bank után a Budapest Ban­kon a sor. Elkészült a pénzin­számára kevesebb adminiszt­rációs kötelezettséget írtak elő. Ez megérte neki, hogy többet fizessen — állítja a megyei titkár. Majd hozzá­tette: — Ma egy átlag kisvál­lalkozó 20-30 ezer forintot for­dít könyvelésre. Míg '88 előtt a vállalkozók 80 százaléka maga könyvelt, most ugyan- ennyien szakképzett könyve­lőhöz fordulnak. — Ebben az esetben vállalkozóként 20-30 ezer forintnyi összegről van szó és ezt költségként elszá­molják. De ha ezt adóba fizetik be, akkor a központi büdzsé­ben több a pénz. így a vállal­kozó sem jár rosszul, és ter­vezhetőbb az adófizetési köte­lezettség is. Az átalányadózás — a Ki­sosz elképzelése szerint is — várhatóan már a jövő évtől életbe léphetne. Ez azonban attól is függ, hogy az adótör­vények módosításakor mi­képp tudják igényeiket a prog­ramba iktatni. A Pénzügymi­nisztérium által kidolgozott tervezetről Kertész Rezső ki­fejtette: Az átalányadó az 1995-ös adóévtől, egy évre, kísérleti jelleggel történne. A részletes szabályokat később dolgoznák ki. Nem értenek egyet az egymillió forintos áta­lányadózás felső határral. Vé­leményük szerint ez olyan ke­vés vállalkozót érintene, hogy nem is érdemes foglalkozni az ötlettel. Ezt — mint hangsú­lyozta — minimum 5 millió fo­rintos bevételi határnál kellene megszabni, de célszerű volna a 8 vagy akár 10 millió forint is. H. M. ven gépét lehet megvásárolni. Az összértékük eléri a két­százhúsz millió forintot. A be­rendezések többsége textil­ipari és mezőgazdasági gép, jármű. Az ÁVÜ adatbázisában könyvszerinti értéken 3-4 mil­liárd forintnyi értékesíthető gép szerepel. Á börzén felkínált állami va­gyontárgyakat az akcióval megbízott Economix Rt. 10 millió forint vagyonérték alatt árverés útján, efelett pedig pá­lyáztatással értékesíti. tézet privatizációs stratégiája, s jelenleg már a szakmai be­fektetőkkel tárgyalnák. Októ­ber végéig kidolgozzák a I Pénzügyminisztériumban a magyar bankrendszer távlati fejlesztési programját. Ettől a programtól függ a többi nagy bank magánkézbe adása. Végül szóba került a bel­földi államadósság ügye is a sajtótájékoztatón. Békési László szerint az idén a bel­földi államadósság eléri a 3700-3800 milliárd forintot. Jövőre tovább növekszik, és az év végére várhatóan 4300-4500 milliárd forintot tesz ki. 1995 lesz az első esz­tendő, amikor a belföldi álla­madósság meghaladja a fo­lyóáras GDP-t, amely a kö­vetkező esztendőben 4000 milliárd forint körül alakul. Sajtórészvények piaca A külföldi tőke fokozottabb beáramlása és a fogyasztás csökkenése hozhat eredményt Jövőre a növekedés megalapozása a cél Csökken a GDP és a fizetés — Folytatódik a bankprivatizáció A stabilizáció és a növekedés feltételeinek megalapo­zása, ez a két fontos, alapvető' feladat jellemzi a kormány jövő évi gazdaságpolitikáját. A stabilizáció jegyében csök­kenteni kell a GDP és a végső felhasználás közötti különb­séget. A végső felhasználás eddig 10 százalékkal haladta meg a GDP termelését. Ugyanakkor lényeges, hogy a beru­házások részaránya tovább növekedjen. Minderről Békési László pénzügyminiszter tájékoztatta a sajtó képviselőit tegnap a Pénzügyminisztériumban. Privatizációs gép­börze Taksonyban

Next

/
Thumbnails
Contents