Somogyi Hírlap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)

1994-09-27 / 227. szám

1994. szeptember 27., kedd SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Készülnek a téli karbantartásra Tabon Hárommillió tégla, fejlesztési tervek Kevés a szakmunkás, hiába keresik Másfél millió kisméretű téglának megfelelő falazó­anyagot gyártottak tavaly a tabi téglagyárban, mikor be­fejeződött a rekonstrukció. Erre 11 millió forintot fordí­tott a három tulajdonos. Az év elején aláírták az adásvé­teli szerződést is az Állami Vagyonügynökséggel, s a tabi téglagyár szeptember közepéig újabb hárommillió darab téglát készített. Ennek piaci értékesítése folyamatos — tudtuk meg Kékesi Tibor gyárvezetőtől. Hogy miért nem gyártottak többet? A gépek és beren­dezések javítása, az átsze­relések és egyéb munkák — mint mondta — rengeteg időt elvettek, így nem tudtak nagyobb kapacitással dol­gozni. A gyár jelenleg négy fajta falazóanyagot készít, ám tervezik válaszfal, illetve egy nagyobb méretű tégla gyár­tásának megkezdését is. Kékesi Tibor a gondok kö­zött említette: húszán dol­goznak itt, de hiányoznak a szakemberek; az erősáramú műszerész és a lakatosok. Bár — mint mondta — Ta­bon nem a legalacsonyabb béreket fizetik. A betanított munkások egyműszakos munkarend­ben 13-14 ezer forintot, a szakmunkások 16-17 ezer forintot visznek haza ha­vonta. — Sajnos, nem tudom megmondani — így Kékesi Tibor —, hogy miért nem jönnek szakmunkások dol­gozni a téglagyárba, pedig rendszeresen meghirdetjük az állásokat. A munkaügyi kirendeltséggel is szoros a kapcsolatunk. Az onnét kül­dött munkanélküliek azon­ban többnyire nem felelnek meg az itteni elvárásoknak. A téglagyár ugyanis veszé­lyes üzem. A gyár területén csaknem 700 ezer kisméretű tégla­egységnek megfelelő fala­zóanyag vár értékesítésre. Ennek ellenére a termelést mindaddig folytatják, amíg az időjárás lehetővé teszi. Előreláthatólag október vé­gén, november elején állnak le a nyerstégla előállításá­val, illetve az égetéssel. Ezt követi a téli nagykar­bantartás. Erre mintegy öt-hatmillió forintot szánnak, hogy a tavasszal lehetőleg zökkenők nélkül indulhasson a munka. 1995-ben ugyanis — bízva az építkezések föl­lendülésében — már hétmil­lió kisméretű téglaegység­nek megfelelő falazóanyag gyártását tervezik Tabon. Krutek József Több száz méter a város forgalmas szakaszán Nagyobb a biztonság az új kerékpárúton Egyre népszerűbb Tabon a kerékpárút, amit a Kossuth La­jos utcán a betegek szociális otthonától a vásártérig építet­tek. Az aszfaltozott, csaknem egy kilométer hosszú és több mint két méter széles úton néha — elsősorban vásárna­pokon — szinte egymást érik a kerékpárosok. Az önkormányzat tavaly nyújtotta be pályázatát az Út­gazdálkodási és Koordinációs Igazgatósághoz. A kerékpá­rosok ugyanis egyre többször kerültek veszélybe a városban — az egyre növekvő átmenő­forgalom miatt. Külön út kel­lett, hogy biztonságosabb le­gyen a közlekedés. A pályáza­ton nyert több mint kétmillió fo­rintot az önkormányzat ugyanekkora célhitellel meg­toldotta, és kivitelezőt kere­sett. A munkát végül is a sió­foki Ökobau Kft nyerte, s alvál­lalkozókkal végezte el. A kivitelezés során mindvégig alkalmazkodtak a terepviszo­nyokhoz, s figyelembe vették a korábban készült közműaknákat is. Kiemelt szegéllyel látták el a kerékpárút száz méteres szaka­szát, a közút szélesítése mellett. S így Tabon — az út átadása után — lényegesen biztonságo­sabbá vált a közlekedés. K. J. Egyesületek, körök Tab közéletében A tabi képviselők múlt heti ülésükön tájékoztatót hallgattak meg a városban működő egye­sületek, csoportosulások tevé­kenységéről. Tabon ugyanis ki­emelt szerepet szántak a civil szerveződéseknek, melyek va­lós igények kielégítésére jöttek létre. Ezért az önkormányzat támogatta — anyagilag is — az egyesületeket, műkedvelő cso­portokat. A városban az elsők között alakult meg a Tabi Hegyközség, ám tevékenysége a kezdeti len­dület után visszaesett. Az Er­dély Baráti Kör a Tusnádfürdő- vel kötött testvérvárosi szerző­dést követően alakult; a tervek megvalósítása azonban lénye­gesen aktívabb munkát igényel, hogy a két település kapcsolat- tartása folyamatos legyen. 1992-ben jött létre az Önvé­delmi Egyesület, s főleg éjsza­kai járőrözésekkel segíti a bűn­megelőző munkát. Nemrég ala­kult a Magyar Máltai Szeretet­szolgálat helyi csoportja — kari­tatív feladatok ellátására. A tájékoztató kitért arra is, hogy a ciklusidőszak elején több egyesület létrejöttére és ezek hatékonyabb munkájára számí­tottak. A Lakásbérlők Egyesülte helyi szervezetének példája is bizonyítja, hogy a közös érdek sok embert mozgósít. Ezért kí­vánatos volna, ha újabb civil szerveződések jönnének létre, például a város szépítésére vagy a környezetvédelemre. Tabon csaknem húsz egyesü­let, szervezet, műkedvelő cso­port tevékenykedik, s tagjaik száma megközelíti a 900-at. A képviselő-testület úgy döntött, hogy továbbra is támogatja a városban működő egyesülete­ket. K. J. Karbantartás Karádon A karádi Aranykalász szövetkezetben a gépszerelők Oros-6011 típusú adaptert szerel­nek a Class Oominátorra, hogy elvégezhessék a napraforgó és a kukorica betakarítását. A gépműhelyben az MTZ traktort is javítják, és műszaki vizsgára készítik föl az Ifa tehergép­kocsit. Képünkön: Verpulácz Ferenc és Hegedűs János szerelő Fotó: Sebők Dezső Az önkormányzat támogatja a vállalkozásokat Kánya iparosodik Átképző tanfolyam Adándon Évről évre nehezebb a kö­zépiskolát végzettek elhelyez­kedése. így sokan — kény­szerből — azonnal munkanél­küliként vágnak neki az élet­nek. A fiatalok pályairányítá­sát, esetleges elhelyezkedé­sét segítik az átképző tanfo­lyamok; ezeket a munkaügyi központ és kirendeltségei szervezik egyes iskolákkal. Az ádándi szakmunkás- képző intézet is bekapcsoló­dott ebbe a munkába. A me­gyei munkaügyi központ se­gítségével egyéves átképző tanfolyamot szervezett azok­nak a nyilvántartott munkanél­külieknek, akik többnyire ná­luk végeztek. A 1200 órás át­képző kurzuson mezőgazda- sági gépjavítói végzettséget szerezhetnek — s így az új szakmában talán új elhelyez­kedési lehetőséget — a ma még munkanélküli fiatalok. Az átképző tanfolyamot, amelyre eddig 14-en jelent­keztek, a munkaügyi központ hallgatónként 48 ezer forinttal támogatja. Az ádándi iskolá­ban október 3-án induló kur­zusra jelentkezéseket még el­fogad az intézmény. K. J. Kányában öt évvel ezelőtt senki sem gondolta, hogy valaha is „kis ipari centrum” lesz. A helyi vezetők persze örülnek a munkahelyte­remtő befektetéseknek, hi­szen a kisvállalkozások csökkenthetik a munkanél­küliséget, és hozzájárulnak a település fejlődéséhez. Schmuck Ferenc, kányái polgármester: — Korábban településün­kön ipari tevékenységet csak a termelőszövetkezet vég­zett melléküzemági formá­ban. A kereslet és a jöve­delmezőség hiánya azonban ennek megszűnéséhez ve­zetett. Az utóbbi négy évben viszont kedvező fordulat kö­vetkezett: különféle vállalko­zások indultak, munkahelyet teremtve több kányái lakos­nak is. A polgármester elsősor­ban a grillsütőkészítő üze­met említette. Ez most csak négy alkalmazottal dolgozik — alkatrészeket készítenek —, de később várhatóan 10- 12 kányái és környékbeli személynek ad munkát. Ugyancsak a termelés indí­tásának utolsó szakaszában van a szörp- és szénsavas üdítőital-előállító üzem. Tel­jes kapacitással november­ben kezdődik a termelés, és négy munkást foglalkoztat. Közülük három Kányában lakik. A község ipari termelési szerkezetét színesíti a sör­főző üzem is. Itt bajor típusú sört állítanak elő. Az év vé­gére tervezik az előállított ital palackozásának megkezdé­sét, s a jövőre jelentősebb kapacitásbővítés is szerepel az elképzelések között. — Ha ipari tevékenységről beszélünk, szólni kell a bér­munkában, elsősorban né­met piacra termelő női és fér­fifehérneműt előállító üzem­ről is — mondta a polgár- mester. — Jelentősége ab­ban van, hogy valamennyi dolgozója — tizenkét alkal­mazottal kezdték — helybeli vagy a szomszédos telepü­lések munkanélküli lányai­ból, asszonyaiból került ki. Önkormányzatunk azt ter­vezi, hogy a továbbiakban is támogatja — lehetőségei szerint anyagilag is — a helyi kereskedelmi és ipari vállal­kozásokat. Krutek József Szervezőkészség és önzetlen tenniakarás A gazdagodó Tengőd Tengőd több mint 850 éves történetének utolsó négy éve gondokkal és belső viszá­lyokkal volt terhes. Az utóbbi másfél év azonban eredmé­nyesnek mondható. Elkészült az egészséges ivóvízrend­szer, új iskolát építettek, em­lékművet állítottak az első és második világháború áldoza­tainak, templomot tataroztak, utat építettek. Ebben jelentős társadalmi munkát végzett a lakosság egy része, megmu­tatva a tengődiek tenniakará- sát. — Tavaly szeptemberig el­készült a katolikus templom külső felújítása — tájékozta­tott dr. Barkóczy József, az egyházközség elnöke, aki fe­leségével együtt a munkák szervezője, irányítója volt. — Most nyáron a belső javítá­sokra került sor, s megépítet­tük a templomot körülvevő járdát is. Csaknem egymillió forint értékű felújítás a hely­beli hívek összefogásával jö­hetett csak létre. Az egyház korábban már értékesítette az egykori plébánia-épületet, 72 család pedig 150 ezer fo­rintot adományozott. Az Or­szágos Műemlékvédelmi Hi­vataltól százezer forint támo­gatást kaptunk, az önkor­mányzattól 300 ezret. A tár­sadalmi munka értéke is több százezer forint volt... Az újjávarázsolt templom­hoz két oldalról is csak földút vezetett, ezért megközelítése — különösen esőzéskor — gondot okozott. A helyzet megoldására id. Barkóczy József tett javaslatot az ön- kormányzatnak. A képviselők kétszázezer forintot biztosí­tottak a templomot két utcá­val összekötő járda és be­tonút megépítésére. Kilenc nap alatt készítették el hu- szonhatan a 165 méter hosz- szú és 900 centiméter széles járdát és a csaknem ugyan­olyan hosszú, 2,5 méter szé­les betonutat. Tengődön az önkormány­zat támogatását megduplázta az önzetlen tenniakarás és a szervezőkészség. így csak­nem félmillió forint értékű tár­sadalmi munkában készült el a Petőfi és a Dózsa utcát összekötő templom-köz. A fa­luban élők közül ma már egyre többen azt remélik: a község nevét ezután nem a „tengődés” szóval hozzák majd kapcsolatba. A telepü­lés besenyő eredetű neve (Tanguld), ugyanis gazdag­ságot jelent... K. J. Felújítási munka Miklósiban A miklósi önkormányzat közhasznú munkásai bevoná­sával újíttatja fel a kultúrházat. Belső átalakítást már végez­tek, s elkészült a kultúrházat az ifjúsági házzal összekötő járda. Most a külső vakoláson dolgoznak, de kicserélik még a bejárati ajtót is. Az önkor­mányzat azt tervezi, hogy a kultúrház udvarát is parkosít­ják: fákat ültetnek, s jövőre padokat is kihelyeznek. Erdőbirtokosság Bedegkéren Bedegkéren megkezdte munkáját az Erdőbirtokossági Társulat. A szeptemberi ülé­sen Büttl József elnök arról tá­jékoztatta a héttagú vezető­séget, hogy a cégbíróság jó­váhagyta a társulat alapszabá­lyát. A község részarány-tu­lajdonosai az aranykoronán­ként! 100 forintos indulási hozzájárulást 98 százalékban befizették, ami több mint ötven- ezer forint. A megyei erdőfelügyelőség jóváhagyta idei fakitermelési kérelmüket, így a jövő hónapban a vállal­kozókkal megkezdik a munkát. A tűzifát a tagoknak az erdőbir­tokosság kedvezményesen ér­tékesíti. Az elnökség elkészí­tette a jövő évi erdőtelepítési és ápolási tervet is. Képeslap a falu látnivalóiról Üdvözlőlap megjelentetését tervezi a tengődi önkormány­zat. A falu legismertebb épüle­tei: a felújított katolikus- és re­formátus templom, valamint az új iskola és a világháborús áldozatok emlékműve látható a képeslapon. Ebből 700 da­rabot rendeltek. Kiadása ok­tóber végére várható. Megszűnt a tabi alapítvány Tabon a Világháborús Ál­dozatok Alapítvány kuratóri­uma a napokban tartott ülésén megállapította, hogy az ala­pító okiratban megfogalmazott célját teljesítette, ezért további működésére nincs szükség. Mivel az induló vagyont az ön- kormányzat biztosította, meg­szűnése folytán az alapítvány pénzével a város önkormány­zata rendelkezik. A kuratórium a 85 ezer forintot és kamatait átutalja az önkormányzat számlájára. Egyúttal java­solta, hogy ezt az összeget a temető ravatalozójának hely­reállítására használják. Kevés a múzeum- látogató Zalán Mintegy öt és fél ezer látogató kereste föl augusztus végéig a zalai Zichy Mihály Emlékmúze­umot. Főleg német és holland turisták, a környéken üdülők lá­togattak Zalára, érdeklődve a kiállított tárgyak, képek iránt. Petrus Magdolna gondnok re­ménykedik, hogy a látogatottság csökkenése megáll és egyre több általános és középiskola keresi föl az emlékmúzeumot.

Next

/
Thumbnails
Contents