Somogyi Hírlap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)

1994-09-24 / 225. szám

1994. szeptember 24., szombat SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Két év alatt lőttek a lövészegyletnek „A társas életet kell fejlesz­teni, a magyar társadalmat kell művelni! Ehhez pedig nem kell felsőbb segélyezés és nem szükséges a kormány at- yáskodása; erre elégséges minden egyes ember a maga körében, és csudákat mível­het az állampolgárok összes­sége egyesülés és társulás út­ján...” Ezekkel a szavakkal fordult 1874 szeptemberének elején a somogyi közönség­hez Satzger Keresztély bálvá- nyosi földbirtokos és az újság­íróként is tevékenykedő Ta­rtós Pál. Céljuk a Balaton Mel­léki Lövészegylet életrehívása volt, amely „a férfias céllövés és az egyéb társas mulatsá­gok mellett arra is nyitna tért..., hogy a politikánál reáli­sabb és üdvösebb kérdések felett értekezhessék”. Az értelmiség a sajtó szerint „fölös számmal” jelentkezett az egyletbe. így már október 1-jére összehívták az alakuló gyűlést. A siófoki vendégfo­gadóban ötvenen jelentek meg, s megválasztották az egylet tisztikarát. A főlövész- mester Tallián Lajos lett. A következő évben a Bel­ügyminisztérium megerősí­tette a Balaton Melléki Lövé­szegylet alapszabályait. Tag­létszáma ekkor már 110-re rúgott, s a „lövészek” csak a nyarat várták. 1875. július 28-án nagy ün­nepséggel nyitották meg az egylet lövöldéjét Siófokon, a Balaton közelében. A közön­ségnek a lövészet iránt nem igazán lelkesedő része színie­lőadáson és tombolán szóra­kozott. A vendégfogadóban nagy volt a tömeg, még Zichy Mi- hályné, a híres festő felesége is eljött. A lövészet azonban nem volt valami eredményes, talán mert túl messze állították fel a céltáblákat. A lövöldében megjelentek száma sem felelt meg a vártnak. Újabb céllövé­szetet 1876. július 3-án tartott az egyesület, de akkor már „a gúnyig kevés tagal”. Most ala­kították, s már megunták — írta a korabeli sajtó az egylet­ről — „...pedig az alakuláskor volt zaj, cigányzene, bankett, tószt, mint ez nálunk szokás! A lövészmester hiába buzgól- kodik..., a füstből nem bír aranyat teremteni.” A Balaton Melléki Lövészegylet 120 éve kinyomtatott felhívása azon­ban, miszerint az állampolgá­rok összessége „csudákat mí­velhet” egyesülés és társulás útján, alighanem mit sem ve­szített időszerűségéből. Nagy Zoltán Virágos díj Földvárnak Berkes László polgármester Virágos város lett Balaton- földvár — a 2500 helybeli la­kos és a nyarat ott töltő, mint­egy 20 ezer ember örömére. Különösen nagy gondot fordí­tottak a közterületek rendjére, kicserélték a régi padokat, s rendezték a parkokat is. Felfi­gyelt erre az Országos Ide­genforgalmi Hivatal is. Az eu­Prix d’ Honneur-díjjal rópai városok „virágos” verse­nyében is indult Balatonföld- vár. Tíztagú nemzetközi zsűri döntött a 17 európai település virágos versengésében, Épi­nai városában. Balatonföldvár még nagyon sokáig büszke lehet az eredményre, ugyanis a „Prix d’ Honneur” díjat kapta. Kun G. Tibor Több fény a főúton A főútvonal világítását javítják Balatonlelle határában a Dédász bogiári kirendeltségének munkatársai. A meghibásodott égők helyére energiatakarékos nátriumégőket szerelnek föl. Fotó: Lang Róbert Drágállják a kaposvári társulatot Színház a bogiári vörös kápolnánál Telt házzal rajtoltak a produkciók Ordacsehi segíti a falu fiataljait Ordacsehiben szívósan építik a jövőt. Lendületes az infrastruktúra fejlesztése, s emellett nagy gondot fordíta­nak a gyermekekre is, hiszen javában dolgoznak az iskola építésén. Az év végére vár­ható a munka befejezése, s így — mint Horváth Gyula polgármester elmondta — egy óvodai csoport létesíté­sére is lehetőségük nyílik. Addig is valamennyi gyermek tankönyveit állja a község, s hozzájárul az utazási és ét­kezési költségekhez is. Adnak pénzt másra is: szociális és nevelési se­gélyre elmegy 145 ezer, gyermeknevelési támoga­tásra 120 ezer, a munkanél­küliek jövedelempótló támo­gatására szintén 70 ezer fo­rint. A polgármesteri hivatal húsz helybélinek elintézte, hogy rokkantsági nyugdíjhoz, egyéb szociális járadékhoz, vagyis rendszeres ellátáshoz jusson. Tíz embernek biztosí­tanak közhasznú munkát. A fiatalok fészekrakását pedig évi 500 ezer forintból kamat­mentes kölcsönnel segítik. G. M. A bogiári nyári színházi esték mindig ráfizetésesek voltak, és most is azok. Ennek ellenére nem telhet el úgy nyár, hogy ne le­gyen színház — sőt most már zenés színház, operett és zenekar is — a vörös kápolna udvarán. Az idén a pécsi színház művészein kívül föllépett Bogláron operetténekes — Leblanc Győző —, nótaéne­kes — Béres Ferenc —; volt indián népzene, barokk mu­zsika, komoly és könny­űzene egyaránt. Menyhártné Huszár Haj­nalka, a bogiári művelődési központ vezetője elmondta, többnyire telt házzal mentek a produkciók, viszont ez a helyszűke miatt így is csak 100-120 nézőt jelentett. A bogiári nyári színházi esték tehát sokban vannak a Balaton-parti városnak. En­nek ellenére ígéret van rá, hogy lesz jövőre is. Übü király, Baahl, emlé­kezetes előadás volt. Ezért messziről is eljöttek a szín­házszerető emberek Bala- tonboglárra. Az utóbbi években azon­ban hiányzik a kaposvári színház Boglárról. — Saj­nos, a városnak nincs annyi pénze, hogy megfizesse a kaposvári színházat — mondja művelődési ház igazgatója. — Megpróbáltuk, de nem sikerült megállapodást kötni, hogy itt hozzanak létre egy előadást. Egy kisváros költ­ségvetéséhez képest na­gyon drágán dolgoznak. Többször tárgyaltak a bu­dapesti Független Színpad vezetőivel is. Ők a kaposvá­riaknál nagyságrendekkel olcsóbban, 5-600 ezer forin­tért vállalkoztak volna egy darab bogiári színpadraállí- tására, ám a városnak — érthető — még ez az összeg is túl nagy volt. (Nagy) Szép edények - biztató remények I Kézműiparos-mfíhely a kislaki házban A szőlőskislaki fazekasházat 1983-ban alapították a Légii testvérek, azóta is családi vál­lalkozásként működtetik a kéz­műipari műhelyt. A környék hangulata már önmagában vonzza a látogatókat, akik a ke­rámiakészítés több fajtájával is megismerkedhetnek a fazekas­házban. — Először ritka fekete kerá­miatárgyakat készítettem; en­nek ősrégi magyar hagyomá­nyai vannak — mondta Légii At­tila. — A technológiát még Mo­hácson tanultam. Az idén pedig megkezdtük a nagyon keresett festett majolika gyártását, ezt szeretnénk majd továbbfejlesz­teni. Növekszik az igény — mint megtudtuk — az olyan tárgyak iránt, amelyek nemcsak díszei a lakásnak, hanem a háztartás­ban is használhatók. — Ezért készítünk különböző készlete­ket (reggeliző, kávés), valamint fűszertartókat és sütő-főző edé­nyeket is a dísztárgyakon kívül, hogy ennek az igénynek is ele­get tudjunk tenni. Ezenkívül sómázas kerámiák gyártásával is foglalkoznak. — Ez ritka a mi szakmánkban — tette hozzá Légii Géza. — Ez főleg Nyugat-Európában honos. Az így készült edények nagyon tartósak, kiválóan al­kalmasak sütésre-főzésre. — Gondolom, előny a Bala­ton közelsége. — Nemcsak a gyártással, hanem kerámiáink értékesíté­sével is foglalkozunk, így érezhető, hogy vége a nyári szezonnak — veszi át a szót Légii Attila. Ezt próbáljuk úgy kezelni, hogy a balatoni ide­genforgalom számunkra egy lehetőség, de egész évben erre építeni nem lehet. Van­nak komoly hazai megrendelő­ink; de tevékenységünk elég kiszolgáltatott a kereskede­lemnek. A nyugati áruk jóval olcsóbbak, mi ugyanis túl ma­nufakturálisak vagyunk. Az elmúlt években ugyan sok ne­hézségünk volt, de a jövő jót is hozhat. Ha fejlesztésre most nincs is erőnk, ez a szakma túl szép ahhoz, hogy feladjuk... Boldizsár Beáta Légii Géza a fazekasmű­helyben Fotó: Lang Róbert Kényszerű kiadás Nagycsepelyen Nagycsepely képviselő-tes- tülete az idén 15 millió forint­ból gazdálkodhat. Ebből a pénzből fejlesztésre, felújí­tásra nem jut, s csak a szük­séges karbantartásokat tudták elvégezni, illetve az intézmé­nyek működtetésére ele­gendő. Fábián János polgár- mester elmondta: négy mun­kanélkülit tartanak nyilván a faluban, de számuk a követ­kező hetekben várhatóan tíz­zel emelkedik, mivel már megszűntek a szezonmunkák. Szociális támogatásra másfél millió forintot terveztek, s ed­dig 1,1 milliót használtak föl. A képviselők remélik, hogy az elkülönített pénz segélye­zésre, támogatásra elég lesz. Motorkiállítás Siófokon Régi és új motorokból nyílik kiállítás vasárnap Siófokon a Borharapó étterem teraszán. Bódi Zoltán helybéli gyűjtő szervezte meg, hogy a ország számos motortulajdonosa ta­lálkozzék a bemutatón, ame­lyet összekötnek alkatrész­börzével és kereskedéssel is. Új fejlesztések Kőröshegyen A település önkormányzata 160 ezer forintos költséggel kerítést készíttetett a temető védelmére. A képviselő-testü­let döntése alapján a Petőfi utcában levő italbolt helyét he­lyi vállalkozóknak adták el, ahol éttermet és négy újabb üzletet építenek. A tervek el­készültek, a kivitelezési mun­kákat az ígéret szerint a közel­jövőben megkezdik. Eladják a nyimi kastélyépületet A nyimi önkormányzat — mint erről dr. Léhmann Györgyné körjegyző tájékozta­tott — eladja a község köz­pontjában levő, évek óta elha­nyagolt, ezért felújításra szo­ruló épületet. Két lakás van itt, s a renoválásra nincs pénzük. A képviselő-testület arra szá­mít, hogy olyan vevő jelentke­zik, aki felújítja és helyreállítja a több mint 100 négyzetméter alapterületű „kastélyépületet”. A község a vételárat a vezeté­kes gázhálózat építésére föl­vett hitel fedezetére kívánja fordítani. 15 millió forint támogatásra A siófoki önkormányzat a város rászoruló gyermekes családjainak segítésére eddig mintegy 15 millió forintot adott. Beiskolázási segélyben 390 család részesült: köztük két­millió forintot osztottak szét. Az iskoláknak, óvodáknak 5,5 millió forintot utaltak át ebéd­térítési és egyéb hozzájárulási segély címén, a gyermekeket nevelő családok részére 14 millió forintot fizettek ki. Siófo­kon a segélyre szoruló gyer­mekek száma meghaladja a hétszázat.

Next

/
Thumbnails
Contents