Somogyi Hírlap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)
1994-09-10 / 213. szám
1994. szeptember 10., szombat SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Vas helyett fahinta Balatonberényben A balatonberényi óvoda nevelőtestülete 35 ezer forintot nyert pályázaton az intézmény udvari játékainak felfrissítésére. A háromcsoportos óvodába 40 kisgyerek jár; ők örülnek legjobban, hogy a régi vasjátékokat modern és megbízható fajátékok (csúszda, mászóka, hinta) váltják föl. Az óvoda főbejáratához pedig szélfogót építettek. Iskolai támogatás Ordacsehiben Ordacsehi képviselő-testülete úgy döntött: téríti a diákok utazási költségeinek egy részét, a rászorulóknak pedig az étkezési díjat is. A 80-90 diáknak (a középiskolásoknak is) szeptember 30-ig kifizetik a tankönyvek árát. Tavaly gyermekenként 2000 forintot szántak rá; ez ma már nem elég. Pályázaton is csak 80 ezret nyertek, s ezt egészítik ki önkormányzati költségvetésből. Bogiári ajándékok Szentegyházának Balatonboglár városközpontjában faragott oszlopon tábla jelzi: „Szentegyháza 800 km.” Szép gesztus az erdélyi partnerváros iránt. S hogy ez nem is olyan nagy távolság, az erősödő baráti kapcsolatok is jelzik a két település civil szervezetei, állampolgárai között; s megtalálják a segítés módját. A bogiári városvédő egyesület most egy számítógépet küld Szentegyházára, és ehhez számít a város polgárainak támogatására. Az önkormányzat gépjárművet küldött a testvérszervezetnek, e hó végén pedig a polgármesteri hivatal szakemberei odautaznak szakmai tapasztalatcserére. Megújul a leilei szanatórium Valamennyi fürdőszobát felújítják a balatonlellei Hunguest Giuseppe Hotelben mintegy 8 millió forintból. A költségből 2 millió a Zala megyei Építőipari Vállalattól érkezik, mert korábbi kifogásolt tevékenysége nyomán, hosszú pereskedés után ebben egyeztek meg. A Hunguest Nemzeti Üdültetési Rt egyébként szeretné a szállodáit azonos színvonalra emelni. Az idei fejlesztést e programot megelőzve kapta a leilei hotel. A népszerű szanatóriumban október 5-én kezdődik a szezon, s jó hír, hogy nem emelik az árakat. T ankönyy-malőr Szentgyörgyön Az évnyitón kihirdetett tankönyv-vásárlási feltételekkel ellentétben, a balatonszentgyörgyi önkormányzat az idén is fedezi az iskolások tankönyvköltségét. A polgármesteri hivatal már szeptember előtt 120 ezer forintot juttatott el az iskolához, a napokban pedig további 180 ezeret utalt át az intézmény számlájára. A sajnálatos technikai bakiért a családoktól elnézést kérnek; az 1-8. osztályos gyerekek szülei hamarosan visszaigényelhetik a befizetett összeget. Egy év alatt nyolcszázezer vendég a Siótournál Árnyékgazdaság árnya az idegenforgalmon Erdősítésre telik, buszjáratra nem Földfoglalást emleget Töreki lakossága Nyolcvannyolc hektár védett terület? — Gazos is jó volna, csak saját volna (Folytatás az 1. oldalról) — Tízszázalékos, a tavalyihoz hasonló visszaesést kell regisztrálnunk az idén is — mondta dr. Kovács Miklós. — Év végéig várhatóan 800 ezer vendégéjszakát töltenek el nálunk a turisták. A fizető-vendéglátás mérőszámai rosszabbak, mert az ágazat rohamosan kerül át az árnyékgazdaságba. A július jobb volt, mint a tavalyi, augusztusban azonban már 10-e körül véget ért a szezon. A vendégkör legnagyobb része volt keletnémet, s véget ért a szabadságuk, mikor elkezdődött az iskola. A bajorok nem jöttek a várt számban: az autók rendszámain, a régi vendégek elmaradásán is látható ez. Sajnos, újra rövidebb lett a szezon. Pedig júliusban még minden biztatóan alakult; belföldiek hétvégeken tömegével kirándultak a Balatonra, csaknem egyharmadával többen, mint tavaly. A csehek 20 százalékkal, a hollandok 11 százalékkal többen érkeztek, és kezdtek visszatérni a lengyel vendégek is. — Hogy mit tudunk tenni? — tette fel a kérdést önmagának a vezérigazgató. — A forintleértékelésből származó árfolyamelőnyt az idén nem tudtuk érvényesíteni. A kereskedelmi szálláshelyekre kirótt áfa 10 százalékról 25 százalékra emelésének nagyon súlyos hatása lesz, hiszen a szerződéseket már megkötöttük, a terheket pedig már nem lehet áthárítani a vásárlókra. Most Alapítvány diákok egészségéért Húsz éve tanít Siófok III. számú általános iskolájában, a kiliti városrészben Gadányi Éva. Egy esztendeje az igazgatás terhei is az ő vállaira nehezednek. — Három fő célt tűztem magam elé — mondta —: a nyelv- tanítás erősítését, a számítás- technika tanítását és az egészséges életmódra nevelést. Hogy meddig jutottunk egy év alatt? Ahogyan az oroszt nem lehetett, úgy a németet sem tudjuk megtanítani heti két órában, pedig a nyelvtudás itt, a Balaton-parton küazon igyekszünk, hogy legalább az olcsó, alacsony kategóriájú szálláshelyeket mentesítse a kormány a megemelt befizetési kötelezettség alól. A Balaton állapota sem a legjobb, a közbiztonság pedig lassanként ellehetetleníti a vendégfogadást. Ezek tények. Fejlesztésekkel próbálnak a saját portájukon seperni; kempingfejlesztési programot kezdtek. — A szemesi Vadvirágban még a szezon előtt 65 millió forintért végeztünk korszerűsítést. Gondolkodásunkat igazolja, hogy augusztus végéig 12 millió forinttal nagyobb bevételt értünk el, mint tavaly, befektetésünk tehát öt év alatt megtérül. A programot folytatjuk; a Tihannyal szemközti Zamárdi I. autóskemping kerül sorra, ahol 40 millió forint értékben csinosítunk, fejlesztünk. Vendégeinknek már ezen a nyáron fényképes tablókkal hoztuk tudomására, ha visszajönnek, színvonalasabb, korszerűbb üdülési lehetőségeket találnak. Jövőre egyébként törzsvendég-rendszert vezetünk be szálláshelyeinken: ha a turista visszajön, a következő évben 10 százalékos engedményt kap. Számos más kedvezményt is adunk, főképp az elő- és utószezonban. Erre azért is szükség van, mert tovább csökkent a turisták költekezési képessége. Bizonyítja ezt, hogy az idén nyolcezren fizettek be kirándulóprogramjainkra, azaz 24 százalékkal kelönösen értékes. Szaporítjuk a nyelvórák számát. Most ért föl az 5. osztályba az első angolos csoport; kedvezőek a tapasztalataink. Ezen a nyáron építkeztek is Kintiben. Tornacsarnok nőtt ki a földből még tavaly, így a fölszabadult tornaszobát átépíthették foglalkoztatónak. Nagy szükség volt erre, hiszen az 500 nebuló 23 osztályban tanul, miközben a termek száma csak húsz. Új helyre kerültek a vizesblokkok is, és — amire az igazgatónő a legbüszkébb — tetőtér beépítésével 130 négyvesebben, mint tavaly. Pedig — hogy megkönnyítsük a szülők szabad programválasztását — ebben a szezonban bevezettük az animátor-rendszert: képzett pedagógusok vigyáztak a gyerekekre. Dr. Kovács Miklós beszélt arról is: a fejlesztéseket szeretnék exportnövelő beruházásként elismertetni. Ezt most támogatja a kormány. — Kezeljék ugyanúgy az idegenforgalmat, mint a gazdaság más ágazatait — mondta Kovács Miklós. — A turizmus óriási mennyiségű valutát hoz az országnak, ráadásul a vendéget a nem kell becsomagolnunk, tartósítanunk, helybe szállítanunk, mint más árut. A vendég idejön! Az általa elköltött valuta azonban fekete csatornákon elhagyja az országot. A Siótour az idén egy- milliárd-háromszázmillió forint értékben váltott valutát, ez az adat 30 százalékkal jobb a tavalyinál. Az összbeváltás mind nagyobb százalékát teszi ki az Eurocsekk-forgalom — igaz, ezen kevés a jutalék, de a feketepiac nem jelent konkurenciát. A külföldiek, főképp a németek, egyre jobban kedvelik, hiszen ha ezt ellopják, a pénz nem vész el, mert a csekket le lehet tiltani. Szeretnénk, ha lehetővé tennék: az idegenforgalom szereplői devizáért adhassák el szolgáltatásaikat; így a turisták nem kényszerülnének az utcára, hogy ott vásároljanak — olcsóbban — valutát. Czene Attila zetméternyi hasznos területhez jutottak. — Huszonöt számítógépünk eddig dobozban pihent — mondta Gadányi Éva. — Csak néha, szakköri foglalkozásokra vettük elő őket. Most, hogy a tető alatt termet alakítottunk ki, a tárgyi feltételek adottak, tartalommal kell megtöltenünk a kereteket. Tervezzük a számítás- technika tantervbe való beillesztését. Ötödik osztálytól kezdjük a munkát, a matekból lecsípünk egy-egy órát. Addig is legelőbb a nyolcadikosokat barátkoztatjuk meg a gépekkel. Törekiben régen hangos köszöntéssel fogadták az idegent. Ha odatévedt valaki egyáltalán, mert a falu évtizedekig Csipkerózsika-álmát aludta. Siófok városrészeként indult fejlődésnek, s az utóbbi években lebetonozták poros útját, bevezették a vizet is. Mégsem boldogok a törekiek. Lapunkban többször is beszámoltunk arról: mintegy harminc család panaszkodik, hogy kimaradtak a kárpótlásból. Néhány napja boltjuk előtt gyűltek össze az emberek, a diskura végén aztán a következő levelet diktálták a szemközti házban, Balogh Jánosné tollába. Igazuk volt a törekieknek, hogy a természetvédelem csak dajkamese. 1993-ben az októberi árverésre ki volt jelölve 88 hektár a töreki határból, amit megakadályozott a polgármesteri hivatal, mégpedig úgy, hogy segítségül hívta dr. Tarján Lászlónét, a környezetvédelmi és területfejlesztési minisztérium akkori államtitkárát és a természetvédelmet. A polgármesteri hivatalnak azért volt erre szüksége, mert egyedül nem tudta volna megakadályozni az árverést, mert neki természet- védelemre igénybejelentése csak 1993 év végén lett. Tehát előbb volt kárpótlásra kijelölve a terület, mint természetvédelemre! Ezzel a helytelen dönGadányi Éva beszélt arról is: az egészséges életmódra nevelésnek a testi nevelés csak az egyik része. A munka segítése céljából alapítványt hoztak létre Tanulóink Egészséges Jövőjéért néven. Az Apeh- tól néhány napja kaptak hivatalos értesítést arról, hogy az adományozók az összeget leírhatják az adójukból. (Számlaszámúk: siófoki OTP, 796-5055-5.) A diáksport, a szabadidős tevékenység segítése, táborozás támogatása és egy leendő tanuszoda felépítése a kuratórium dolga. téssel a törekieknek felmérhetetlen kárt okoztak. Négy éve megszűnt az illetményföld, ami falun élő embernek szinte a létfönntartásához elengedhetetlen. Erre nemcsak a nyugdíjasoknak van szükségük, hanem a fiataloknak és a munkanélkülieknek is. Ezt a területet nem lehet 20-30 kilométerre kiadni nekünk, egy másik faluban. Nem tudunk eljárni megművelni! De megkérdezzük: ilyen jól megy a siófoki Polgármesteri Hivatalnak, hogy 88 hektár területet természetvédelmi területként kíván fenntartani? A faluba viszont nap közben egyetlen buszjárat sem megy be, erre nincs pénz. Azokból a területekből kérünk, amik ma parlagon vannak, gazt teremnek, a falut csúfítják; legalább annyit, hogy az illetményföld pótolva legyen. Kósza hírből halljuk, hogy erdősíteni akarnak, de megkérdezzük: mi szüksége erre Törekinek? A falut három oldalról erdő veszi körül. Nem volna illő megkérdezni az ott élőket? A töreki nép nagyon jól tudja, mik a tervek, lemennek a kárpótlások, utána pénzért értékesítik majd a földjeinket! Ügyünk intézés alatt van. De ha a következő kárpótlásra sem lesz megoldva a törekiek problémája, akkor majd mi elfoglaljuk, művelés alá vesszük egykori saját földjeinket. (Czene) — A befizetett pénz egy része zárolt, azt az uszodára gyűjtögetjük — magyarázta az igazgatónő. — Tudjuk, nem valósul meg a létesítmény holnap, mert legalább 50 millió forintba fog kerülni. De megcsináljuk! Az idén először úszóosztályokat indítottunk, két elsős csoportot. A harmadik elsős osztály a kontroll; én azt várom, hogy nyolcadik végére nemcsak testi, hanem szellemi teljesítményben is megmutatkozik a különbség. Az, hogy érdemes az egészséggel is többet törődni. C. A. Csak nevében 3. számú iskola Macska farok helyett zellerrel ízesítette Boszorka krumplilevessel Szűcs Juliannát kerestem Nagyberényben. A sokadik kérdezősködés után is értetlenül rázták fejüket a falusiak — ilyen nevűt, bizony, ők nem ismernek. — Ej, mondom, hát nem ismerik maguk a boszorkányukat? — Jaaa! Hát a boszorka, az más. A Petőfi utcában lakik. Könnyű megtalálni; mindig több kocsi áll a háza előtt, sok a vendége. — Jó napot! — köszöntem rá egy krumplit pucoló asz- szonyságra. Lábánál fekete macska púpozta a hátát. — A boszorkát keresem! — Hát az én lennék — mondta, miközben kötényébe törölte kezét. — Mi járatban? — Nem jósoltatni akarok. Hallottam: boszorkából szent asszony lett. Igaz a hír? „Ma is jósolok tenyérből, számokból” — Az emberek boszorkaként ismertek meg az újságokból, a rádióból, tévéből. Ma is jósolok tenyérből, számokból, de Istenhez közel kerültem, ezért inkább gyógyítom az embereket. Visszajárnak hozzám az egész országból. Üljön le, mindjárt végzek a főzéssel. Na nem lesz ám a levesben macskafarok, patkányfül, meg hasonlók, inkább sok zeller, azt szeretem. Szűcs Julianna tizennyolc évesen ment férjhez, gyors egymásutánban szült négy gyereket. Aztán hosszú évekig át élte a családanyák életét, közben volt postás, dolgozott a vasútnál is. Néhány éve egy, a Somogyi Hírlapban megjelent interjúban mondta el: nagymamája, aki a Mezőföld sarkában, Ádándon élt, a környékbéliek szerint boszorka volt. S ő is érez magában erőt, hogy csodát tegyen vagy rontást kövessen el az embereken. Utána vált országszerte ismertté. — Rég nem jártam Ádándon, a szüleim szégyellnek — mondta, miközben behabarta a levest. — A férjem hat éve elvált tőlem; mindig azt mondja, egyszer még börtönbe zárnak engemet. A betegeim adják az erőt a boldoguláshoz; minden nap felkeresnek többen is. Még beszélgetnénk, de hirtelen mosolyra húzódik a szája, s kifut a konyhából. — Gyertek, lányok, krumplileves lesz ebédre! — kiabál ki az utcára, ahol két ötven év körüli hölgy kászálódik ki a kocsiból. — Az egyiknél a múlt héten voltam Nyíregyházán, látom, már nem fáj a dereka — súgta közben. — A másik meg pesti. — Na gyertek, kaptok túrós palacsintát is... Ilyenek a mai boszorkák? Czene Attila
