Somogyi Hírlap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)
1994-09-10 / 213. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP — BELPOLITIKA 1994. szeptember 10., szombat Magyarországon a halálbüntetés gyakran vált a politika eszközévé Vastagh Pál szerint nincs szükség a tisztogatásra Roman Herzog szövetségi elnök is azt vallja A nyugat sorsa keleten dől el Josef von Ferenczy médiamenedzser (balról) beszélget Roman Herzog német államfővel Szingapúri vízummentesség Megállapodás jött létre a magyar és a szingapúri kormány között a vízummentességről. Ennek értelmében október 9-től a két ország állampolgárai vízum nélkül utazhatnak a másik államba, s ott legfeljebb tizennégy napig tartózkodhatnak. Továbbra is vízumot kell beszerezniük azoknak, akik tizennégy napnál hosszabb időre vagy munka- vállalás, illetve bevándorlás céljából kívánnak beutazni. ír küldöttség a Duna-kanyarban Gál Zoltánnak, az Ország- gyűlés alelnökének meghívására hazánkban tartózkodó ír szenátusi és parlamenti küldöttség Sean Faiionnak, a szenátus elnökének vezetésével tegnap Szentendrére látogatott. Az ír küldöttség városnéző kőrútján megtekintette a Kovács Margit Múzeumot, majd Visegrádra utazott, ahol a fellegvárral ismerkedett. * Átszervezések a Matáv Rt-nél A Matáv Rt Budapesti Távbeszélő Igazgatósága átszervezi ügyfélszolgálati rendszerét. A mintegy 17 millió forintba kerülő átszervezés célja részben az ügyfelek jobb kiszolgálása, részben a szolgálat gyorsabb és pontosabb munkájának biztosítása. Mindezért számítógépes hálózatfejlesztésre, továbbá 44 fős létszámbővítésre, illetve célirányos továbbképzésre lesz szükség a Budapesti Távbeszélő Igazgatóságnál. A régió társadalmának igényeit is kifejező törekvésekben az egyetem és Somogy kapcsolata példaértékű. Nem véletlen tehát, hogy a szenátusnak egyetlen vendége volt csupán, dr. Gyenesei István, a Somogy megyei Közgyűlés elnöke, aki megfogalmazta, hogy az egyetem felvételi és szakindítási politikájának alapja a befogadó piac, mert a növekvő hallgatói igények és a piaci elvárások ezt teszik szükségessé. Hogy mennyire együtt gondolkodik az egyetem új vezetése - dr. Barakonyi Károly rektor, dr. Andrássy György általános rektorhelyettes, Ifj. dr. Zeller Gyula és dr. Martonyi Éva rektorhelyettes, valamint dr. Vígh Gábor főtitkár - a régióban megfogalmazott igényekkel, azt mi sem bizonyítja — Magyarországon a halál- büntetés léte vagy nem léte nem választható el az ország történelmi-politikai környezetétől — mondta Vastagh Pál igazságügyminiszter, aki tegnapelőtt még a politikai „nagyhét” keretében Berlin vendége volt, tegnap pedig már a Somogyi Hírlap kérdéseire válaszolt. — Magyarországon oly gyakran vált a halálbüntetés a politika eszközévé, hogy úgy vélem: nagyon jó, hogy kikerült a büntetési rendszerből. Bízom abban, hogy ennek alkalmazására ebben az országban többé nem kerülhet sor. Berlinben is kiderült: a bűntől való elrettentésben a halálbüntetésnek nincs meg az jelentősége, mint amit a közvélemény elvárna. — Csökkenthető-e a bíróságok leterheltsége? — Évtizedek óta felhalmozódott problémákról van szó. 1993-ban a magyar bíróságokhoz egymillió nyolcvanezer ügy érkezett. Az nagyon sok. Ebből 380 ezer a peres eljárás. Az ügyek felhalmozódásának több oka van. Megnőtt az ügyek száma, szélesebb körűvé vált a közigazgatási bíráskodás, egyre többen keresik igazukat a bíróságokon. Ezzel a nagy forgalommal nem tart lépést a bíróságok technikai fejlesztése, nincs megfelelő segédszemélyzet. — Némelyek szerint az egyre bonyolultabb ügyekben nem mernek dönteni a jobban, mint hogy a hazai felsőoktatási intézmények között elsőként elkezdték a JPTE stratégiájának kidolgozását, amely hosszú távon meghatározója lesz a tevékenységének. A tervezőmunka is hosz- szabb időt vesz igénybe: a szenátus csütörtökön és pénteken az előzetes dokumentumok ismeretében állította fel az elsődlegességeket a környezeti veszélyeztetettség leküzdésében, a lehetőségek, az erősségek és gyengeségek felsorakoztatásában. Mindez azonban alapja a karok, tanszékek, gazdasági szervezet, egyszóval valamennyi egység önálló tervezetének, amely együttesen adja majd a pécsi egyetem céljait és ezekre építhető akcióit. Ifj. dr. Zeller Gyula elmondta, hogy a JPTÉ jó kapbírák és húzzák-halasztják a végső' szó kimondását... — Nagymértékű fiatalodás ment végbe a bírói karban. Van olyan bíróság, ahol az elmúlt néhány évben a bírák 50 százaléka kicserélődött. A pálya anyagilag vonzóbbá vált, a kezdőfizetés 80 ezer forint. Ezzel tehát nincs gond, de az ügyek eldöntéséhez nemcsak jogismeretre van szükség, hanem élettapasztalatra is, amely viszont hiányzik. Ezért a döntések elhúzódnak, nehezebben jutnak el egy-egy ügy lezárásához, inkább bizonyítási kiegészítést kérnek. — Radikális változtatást kíván az eljárásjog korszerűsítése... — Valóban erről van szó. A polgári perrendtartásban és a büntetőeljárásban is folynak az előkészületek. Az előző kormány januárban már elfogadta a büntetőeljárás átfogó reformjának koncepcióját. Ez szakmailag tartható. Éppen azért, hogy az állampolgároknak a jogbiztonságba vetett hite ne szenvedjen csorbát, szükség van arra, hogy a reform közepette történjen néhány lépés, amely meggyorsítja az eljárásokat. A Fővárosi Bíróság 8700 békéltető tárgyalást tartott, ebből 170 vezetett eredményre, miközben minden kiküldött értesítés 69 forintba került... Csütörtökön a kormány elé visszük azt a koncepciót, amely ésszerűsítő és egyszerűsítő technikákat csolatrendszerrel rendelkezik a régióban, de konkrét együttműködésre törekszik az oktatási, kutatási területen egyaránt kiemelten az önkormányzatokkal, és szeretné felmérni a cégek igényeit is, ami már új stílust is, non-profit marketing munkát igényel. Természetesen a finanszírozás kérdései a legfontosabbak, s mint a rektorhelyettes elmondta, a pécsi egyetem szívesen felkínálkozik a kísérletre, a közalapítványi forma bevezetésére, de vannak feltárható tartalékai a saját források előteremtésében is. Ösz- szefügg a finanszírozással és az elnyerhető pályázatokkal, hogy a JPTE valódi universi- tasként kíván működni. Január 1-től várhatóan megvalósul az integráció a Pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskolátartalmaz. Ettől még nem lesz látványos nagy eredmény, de lefaragja a gyorsabb munka útjában álló akadályokat. — Kampány indul az ítélkezés meggyorsítására? — Szó sincs erről. A lehetőségeket tekintettük át. Márciusra kerül a parlament elé az a törvénycsomag, amely az egyszerűsítő eljárásokat végrehajtja. A bíróságok falain belül is számot kell vetni azzal: milyen a munkaszervezés. A bírói függetlenség nem azt jelenti, hogy egy bíró akkor fejez be egy ügyet, amikor akar. — Egyre bonyolultabb, összetettebb ügyek kerülnek a bíróságokra. Lépést tudnak tartani a gyors változásokkal? — Ez így van, de ez nem okozhat megoldhatatlan feladatot. — Elgondolkodott-e néhány bírósági elnök kinevezési okiratán? — Semmi okunk nincs tisztogatásra, bárki leváltásának a fontolgatására. A törvényben meghatározottak szerint 1996-97-ben kell majd újra pályázni. Remélem, hogy ezeket a kinevezéseket már nem az akkori, igazságügy-miniszter terjeszti fel. Bízom abban, hogy az alkotmányozás során a miniszter külső igazgatási jogai megszűnnek, mindezt a feladatot majd a leendő igazságszolgáltatási tanács látja el. val, és a POTE-val is bővülnek a kapcsolatok, amelyek konkrét formája az egységes információs hálózat. Dr. Andrássy Gyula arról tájékoztatott, hogy az etikai kódex megalkotásával teljesen szinkronban van a JPTE a nemzetközi törekvésekkel, hiszen a világ egyetemei manapság dolgozzák ki intézmé- nyük-hivatásuk értékeit, meghatározó normáit összefoglaló dokumentumaikat. Pécsett egy évet szánnak erre a munkára, hiszen fontos tényező, hogy nagy támogatottsággal fogadják el az etikai kódexet, amely nemcsak a belső élet normáit foglalja magába, hanem a külső kapcsolatrendszer értékeit, vagyis a közösségért érzett felelősséget is megjeleníti. Gáldonyi Magdolna Az elnök közvetlenül első budapesti látogatása előtt adott nyilatkozatát a Ferenczy Europress bocsátotta szerkesztőségünk rendelkezésére. Az elnök úgy véli: — Fontos lépés lesz az európai biztonság erősítésének folyamatában az Észak-atlanti Szerződés megnyitása a kelet-európai államok előtt. E nyitást úgy kell megvalósítani, hogy azt senki se tekinthesse Oroszországgal szembeni kirekesztésnek vagy kihívásnak. Meg kell tanulnunk, hogy pozitívan határozzuk meg Éurópa biztonságpolitikai integrációjának sokrétű formáit, s ne tartsuk azt olyan folyamatnak, amelyben az egyik fél nyeresége a másik veszteségével jár. Németország feladatának tekinti annak a gondolatnak a türelmes propagálását, hogy az Európai Unió kibővítése és elmélyítése összeegyeztethető. Herzog elnök a beszélgetésen többször is visszatért a magyar-német kapcsolatokra. Kifejtette: — A határok megnyitását követően Németország rövid idő alatt Magyarország legfontosabb kereskedelmi partnerévé vált. Ez hozzájárult ahhoz, hogy időközben már a magyar külkereskedelemnek több, mint a fele az Európai Unióval bonyolódik. A kereskedelem áramlatának ilyen bámulatosan gyors átirányítása példa nélküli az egykori KGST-országok esetében. — Magyarország ugyanakkor Közép- és Ke- let-Európának az az országa, amellyel a német vállalatok a legintenzívebb kooperációs kapcsolatokat tartják fenn. Jóval több, mint háromezer német-magyar közös vállalkozás működik. Ezek zömmel közepes méretűek. De fontos jelzéseknek tekintünk olyan, 1988 óta 800 millió márkát kitevő nagy projekteket is, mint az Audi motorgyárának üzembe helyezése Győrött. További példa a német Telekom által vezetett „Magya-kom" német-amerikai konzorcium. Ez 1,48 milliárd márkával részt vesz a magyar állami telefontársaságban (Matáv). — 1993 szeptemberében a kétoldalú külkereskedelmi kamara megalapítása intézményesen is biztosította a német elkötelezettséget. Végül pedig ne feledkezzünk el a magyarországi reformfolyamathoz nyújtott német tanácsadói segítségről, amihez a szövetségi kormány 60 millió márkával járult hozzá. Itt most tulajdonképpen egy kétoldalú tanulási folyamat zajlik, amely döntő jelentőségű a kelet-európai reform- folyamatok megszilárdítása, Nyugat- és Kelet-Európa egymáshoz kötődése, végső soron pedig a béke biztosítása szempontjából. — A hidegháború időszakában Magyarország újra és újra reményekkel szolgált a kelet-nyugati konfliktusok áthidalásához. Ma ezek a konfliktusok már nem léteznek, így aligha beszélhetünk a korábbi értelemben vett diplomáciai vagy ideológiai vezető szerepről. Kulturális értelemben pedig Magyarország egyébként is ezer éve Nyu- gat-Európához tartozik. De ha csak azokra a feladatokra gondolunk, amelyek a korábbi KGST-tagországok tervgazdaságának demokráciává és a piacgazdasággá való átalakításából adódnak, megint csak megkülönböztetett reményekkel tekinthetünk Magyarországra, e folyamat egyik éllovasára.Ebben az értelemben ugyanazt vallom, mint Vaclav Havel: „A Nyugat sorsa Keleten dől el'1 — jelentette ki Roman Herzog. Ferenczy Europress Lengyel János A pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem szenátusa Balatonlellén Etikai kódex a bizalom jegyében Magyarország nem létezhet Európa nélkül Horn Gyula interjúja a Bild Zeitungnak — Járatlan úton kell haladnunk. Nálunk mások a történelmi előzmények, s ennek következtében természetesen más a helyzet, mint a tőlünk nyugatra fekvő gazdagabb országokban. Nincs példa, nincs történelmi recept arra, amit most tennünk kell. Felülről kell lebontani a régit, s felépíteni az újat. Jól példázza ezt a tömeges privatizáció is, amely nálunk folyik — mondotta Horn Gyula miniszterelnök a Bild Zeitungnak adott ma megjelent nyilatkozatában, amelyben kitért arra is, hogy szeptemberben ismertetni fogja az országgal az ország valóságos helyzetét. — Miért ígértük ezt meg? Miért akarunk beszámolni az ország helyzetéről? Nem az előző kormány, illetve az örökség minősítgetése, kritizá- lása a célunk. Mi inkább a helyzetből fakadó következtetésekre és az azok alapján megfogalmazható feladatokra összpontosítunk. Azt szeretnénk, ha így tenne az egész ország. De ehhez párbeszéd, őszinteség, a közös gondolkodás valóságos ösztönzése szükséges. Meggyőződésem, hogy a választási kampány idején is őszintén beszéltünk, amikor tehát a magyar választópolgárok ilyen imponálóan nagy arányban ránk voksoltak, akkor nemcsak a nehézségek mérséklésére, megszüntetésére, hanem természetesen a perspektívákra is szavaztak. Elsőrendű feladatunk az egyensúly megteremtése, a stabilizáció, a vállalkozást akadályozó, hátráltató tényezők kiiktatása. Tervünk átgondolt és pontos: 1994 még hátralévő néhány hónapja és az 1995-ös év szükséges e feladat elvégzésére, de úgy, hogy egyidejűleg megteremtsük a tartós növekedés és vele az életkörülmények javításának a feltételeit. Nem látványos növekedést ígérünk, de olyat, amely megalapozott és tartós lesz. Horn Gyula visszaemlékezve az NDK állampolgárok előtti magyarországi határmegnyitás öt évvel ezelőtti körülményeire kijelentette: — Tudtam, hogy attól a szeptember 10-ről 11-éré virradó éjszakától kezdve a dolgok már nem mehetnek tovább úgy, ahogy addig mentek. Úgy döntöttünk, hogy az európai normákat érvényesítjük, a humánus megoldást választjuk. Ez csak úgy volt lehetséges, hogy felrúgtuk a Varsói Szerződés írott és íratlan szabályait. Új helyzet elé állítottuk szövetségeseinket. De mint mindenhol, a politikában is mindennek van előzménye. A magyar külpolitikában már előzőleg is, folyamatosan feszegettük a Varsói Szerződés kereteit. — Voltak akkoriban újságcikkek, amelyek arról szóltak, hogy a németek fejpénzt fizettek az átengedett NDK-sokért. Minden ilyen irányú találgatás vagy híresztelés hazugság. Semmiféle jutalmat nem kértünk, nem vártunk és nem kaptunk ezért. De az kétségtelen, hogy Németországtól azóta is minden erkölcsi és politikai támogatást megkapunk — folytatta a miniszterelnök, válaszolva arra a kérdésre is, hogy milyen szerepet játszott a német támogatás a magyar piacgazdaság kialakulásában. — Magyarországon a piac- gazdaság egyes elemei már húsz éve ismeretesek és működnek. A gazdaságban felülről irányított változások kezdődtek, amelyek természetesen csak akkor teljesedhettek ki igazán, amikor a politikai változások radikalizálták a helyzetet és létrejöhetett a rendszerváltozás. Mindennek pedig ugyancsak lényeges előzménye, sőt feltétele volt, hogy a magyar reformerők már a 70-es évek közepén felvették a kapcsolatot a nyugati szociáldemokráciával. A miniszterelnök végezetül kitért arra is, hogy az Európai Unióbeli tagságunk eléréséhez nem kevés időre van szükségünk. „E tekintetben is számítunk Németország támogatására, mert — egyetértve Kohl kancellár úrral — az a véleményünk, hogy Európa nincs Magyarország nélkül, s Magyarország sem létezhet Európa nélkül” — jelentette ki Horn Gyula miniszterelnök. Ferenczy Europress *
