Somogyi Hírlap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)
1994-09-01 / 205. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZÁNK ÉS A NAGYVILÁG 1994. szeptember 1., csütörtök Eloszlatott félreértések Fodor Gábor egyházi vezetőkkel találkozott Kérdőjelek Heltai András kommentárja Kiszámíthatatlanul kiszámítható? Lassan két éve, hogy az új amerikai elnök megígérte: megfékezi a Bosznia elleni szerb agressziót és felelősségre vonják a bűnösöket. Utóbb megígérte a szomáli népirtás megfékezését, a haiti diktatúra felszámolását, a nyomást Kínára az emberi jogok érvényesítése érdekében,majd a szabadságot a kubaiaknak. S mi történt? Határainktól délre a helyzet egyre rosszabb, Szomáliából dolguk végezetlen kivonultak az amerikai katonák, a változatlan haiti terror ellen menekülők nem kaphatnak menedékjogot Amerikában — és legújabban a kubaiak sem. Kína tekintetében pedig Washington először erősítette meg nyilvánosan is a régi gyakorlatot: az emberi jogok megsértésétől függetlenül fejlesztik a máris igen széleskörű gazdasági kapcsolatokat. Van-e egyáltalán kidolgozott, következetes világpolitikája a Clinton-kormánynak? Van. Egyik — sajátos — alapelve, hogy a belpolitika érdekeinek rendelik alá. Másrészt Clintonék nyilvánosan kimondták: minthogy ma az immár egyetlen szuper- hatalom sem képes a világ minden problémájának megoldására, csak akkor lép fel, ha sikert remélhet. De elég-e ez a világnak? S milyen következménye lehet az idei amerikai kongresszusi választásokra, s a már nem is oly távoli 96-os elnökválasztásra annak, hogy a 12 év után első demokratapárti elnök alatt jelentősen lecsökken az Egyesült Államok nemzetközi szerepe és tekintélye? Ami biztos: a világ kiszámíthatatlannak érzi a számára oly fontos amerikai külpolitikát S ennek a következményei is kiszámíthatatlanok lehetnek. Visegrádi csúcs Pozsonyban Csúcstalálkozót tartanak a visegrádi országok védelmi miniszterei szeptember 5-én Pozsonyban. Erdélyi Lajos alezredes honvédelmi szóvivő elmondta, hogy a szlovák kezdeményezésre létrejövő találkozón a NATO-hoz való közeledésről, a békepartnerségi programban való részvételről, valamint a térség biztonsági kérdéseiről lesz szó. Várhatóan lehetőség nyílik rövid kétoldalú találkozókra Is. Felmentés és kinevezés A Magyar Köztársaság elnöke — a művelődési és közoktatási miniszter előterjesztésére — magasabb munkakörbe történő kinevezése érdekében a József Attila Tudományegyetemen betöltött rektori tisztségéből, érdemei elismerése mellett 1994. augusztus 31-ei hatállyal felmentette Csirik János egyetemi tanárt. A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen a rektori teendők ellátásával — 3 évi időtartamra — ismételten megbízta Andorka Rudolf egyetemi tanárt. A művelődési és közoktatási miniszter előterjesztésére a köztársasági elnök 1994. augusztus 15. napjával a Budapesti Műszaki Egyetemre egyetemi tanárrá nevezi ki Szakolczai György miniszteri tanácsadót. Az APÜSZ kifogása Az APEH Üldözöttéinek Szövetsége kifogásolja azt, hogy az APEH dolgozói vagyonrészt szerezhetnek gazdasági társaságokban. Ennek a véleményének a szervezet tegnap, közleményben adott hangot. Mint a közleményben olvasható az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnöke utasításban tette lehetővé, hogy az APEH dolgozói vagyonrészt szerezhessenek gazdasági társaságokban. Ez az APÜSZ szerint kijátszása a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény összeférhetetlenségi szabályainak. Kovács László hazautazott Csehország és Magyarország adottságai és a nemzetközi feltételrendszer egyaránt lehetővé teszik azt, hogy nagyon jó partnerei legyenek egymásnak — így foglalta össze tegnap 24 órás prágai látogatásásnak benyomásait Kovács László külügyminiszter, aki a délelőtti órákban cseh kollégájával, Josef Zie- leneccel a Cernin-palotában áttekintette a kétoldalú kapcsolatok, az európai biztonság és a regionális együttműködés kérdéseit, a miniszter a déli órákban hazautazott. Panaszok Krasznokvajdán Választókörzetében, az abaúji Krasznokvajdán találkozott, a községhez tartozó hét község polgármesterével és pedagógusaival tegnap G. Nagyné Maczó Ágnes. Az Országgyűlés alelnöke a térségi pedagógusok tanévnyitó ünnepségén vett részt. Az önkormányzatok polgármesterei és pedagógusai azért hívták meg az alelnököt, hogy gondjaik megoldásához a parlament segítségét kérjék. A jelenlegi normatív rendszerben ugyanis, annak szűkös pénzügyi keretei miatt az iskolákat, óvodákat októbertől nem tudják működtetni. A kormány partnernek tekinti az egyházakat, mert az az álláspontja, hogy aktív közreműködésük nélkül a társadalmi változások nem hajthatók végre sikeresen. Egyebek mellett lerró'l beszélt szerdán Fodor Gábor művelődési és közoktatási miniszter a magyarországi egyházak és felekezetek képviselőivel folytatott országházi eszmecserén. A találkozón jelen volt Gál Zoltán házelnök, aki egy felvetésre reagálva ígéretet tett arra, hogy megvizsgálja, miként lehet bevonni az egyházakat az őket érintő törvények előkészítésébe. Fodor Gábor az állami támogatással kapcsolatban kifejtette: a kormány úgy ítéli, hogy az állami költségvetéstől el kell választani az egyházak finanszírozását. Ugyanakkor ebben a kérdésben figyelembe kell venni a társadalmi realitásokat és az egyházak elmúlt 40 évben elszenvedett sérelmeit is. A miniszter az egyházi ingatlanok visszaadásáról úgy vélekedett, hogy ennek ütemét csak az ország gazdasági A nemzetközi összekötő csoport béketervére kimondott boszniai szerb „nem” elmélyítheti a rendezési erőfeszítésekben érdekelt nagyhatalmak közötti nézeteltéréseket. Oroszország, az ugyancsak ortodox Szerbia hagyományos szövetségese, úgy véli: Belgrád, amely nem csak támogatta a béketervet, hanem blokád alá is helyezte a tervet elutasító boszniai szerbeket, megérdemli, hogy megjutalmazzák, a világ a Jugoszlávia elleni szankciók enyhítésével honorálhatja Slobodan Milosevic szerb elnök „bátor lépéseit”. Az összekötő csoport többi tagállama, Franciaország, Németország, Nagy-Bri- tannia, valamint az Egyesült Államok, ezzel szemben csak akkor lenne hajlandó a szankSlobodan Milosevic szerb elnök állítólag mégis kész arra, hogy meghatározott feltételekkel engedélyezze nemzetközi megfigyelők ál- lomásoztatását Jugoszlávia és Bosznia-Hercegovina határán. Ezt szerdán jelentette a Borba című jugoszláv napilap orosz diplomatákra való hivatkozással. Milosevic ezzel meghajlott a nemzetközi nyomásnak és Andrej Kozi- rev orosz külügyminiszter követelésének — írja. Milosevic azt a feltételt szabta, hogy megfigyelőknek a Drina folyónál való álAmr Musza egyiptomi külügyminiszter tegnap nukleáris fegyverektől mentes övezet kialakítását sürgette a Közel-Keleten Jichak Rabin izraeli miniszterelnökkel Jeruzsálemben tartott találkozója után. — Nincs szükségünk tömeg- pusztító fegyverekre — hangsúlyozta, hozzátéve, hogy szeptember végén egyiptomi külhelyzete lassíthatja le. A hitoktatás témakörében Fodor nem híve annak, hogy a hittan az iskolai órarendben szerepeljen, de bizonyos esetekben ilyen lehetőséget is biztosítani kell. Jánosi György, a tárca politikai államtitkára elismerte, hogy a kormányprogram néhány pontja félreértésekre adhat okot. Ilyen például a jövedelemadó egy részének átengedése az egyházaknak. A kormány tisztában van vele, hogy differenciált támogatásra van szükség, mivel az egyházak sok olyan emberrel foglalkoznak, akik nem rendelkeznek elegendő jövedelemmel. Az a kitétel pedig, hogy a hittantanár ne legyen tagja a tantestületnek, természetesen nem vonatkozik a pedagógiai szakkal is rendelkező oktatókra. Seregély István érsek, a római katolikus és Hegedűs Loránd püspök, a református egyház képviseletében szóvá tette, hogy a kormánynak el kell oszlatnia a hívőkben élő aggodalmakat a vallásszabadság jövőjével kapcsolatban. Az egyházi vezetők úgy nyilatkoztak: ők is ciók enyhítésére, ha Belgrád beleegyezne a Drinán túli szerbek elleni blokád nemzetközi ellenőrzésébe. Az összekötő csoporton belüli nézetkülönbségek még inkább elmélyülhetnek, ha Washington, betartva ígéretét, október közepe után indítványozza a muzulmánok elleni fegyverszállítási tilalom feloldását. Andrej Kozi- rev orosz külügyminiszter ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy a jelenlegi helyzetben az embargó feloldása a lehető legrosszabb döntés, majd hozzátette: amennyiben az Egyesült Államok egyoldalúan feloldaná a fegyverszállítási tilalmat, Moszkvában nagyon erős nyomás nehezedne a kormányra a Jugoszlávia elleni ENSZ-szank- ciók egyoldalú felmondása érdekében. lomásoztatásával egy időben ellenőrök tartózkodjanak a bosznia-hercegovi- nai-horvát határon az Una folyónál is. Utóbbiaknak az lenne a feladatuk, hogy ellenőrizzék a boszniai kormánycsapatokkal szemben életbe léptetett fegyverszállítási tilalom betartását. Andrej Kozirev orosz külügyminiszter, aki a hét végén Belgrádban tárgyalásokat folytatott Miloseviccsel, állítólag ezt a követelést elfogadta, amennyiben állást foglalt „nemzetközi megfigyelőknek Bosznia belső határain való állomásoztatása döttség látogat a zsidó államba a kérdés megvitatására. Nemzetközi fórumokon Egyiptom több ízben is sürgette Izraelt, hogy írja alá az atomso- rompó-egyezményt, és tegye lehetővé nukleáris létesítményeinek nemzetközi ellenőrzését. A külföldi sajtóban közölt hírek és nyugati katonai szakértők szerint Izraelnek van nukleáris armegértik az ország nehéz gazdasági helyzetét, ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy az egyházak például az oktatás területén jelentős társadalmi igényeket elégítenek ki. Zoltai Gusztáv, az izraelita felekezet képviselője elfogadhatatlannak tartja, hogy az egyházak anyagi támogatása a vallásosságra irányuló szociológiai felméréseken alapuljon, mondván: a funkciók és nem a létszám szerint kell finanszírozni. Németh Géza, az Erdélyi Gyülekezet vezetője azt a véleményét hangsúlyozta, hogy a szocialista frakciót - bár kezdetben volt bennük bizalmatlanság - nem tekintik ellenfélnek, ugyanakkor meglátása szerint vannak tized- rangú funkcionáriusok, akik a rendszerváltás előtti politikát akarják folytatni. Gellért Kiss Gábor, az Országgyűlés Kisebbségi, Emberi Jogi és Vallásügyi Bizottság elnöke ezzel kapcsolatban kifejtette: az MSZP frakciója elkötelezett a rendszerváltás mellett, nem terheli őket felelősség az elmúlt évtizedekért, a konjunktúra lovagoknak pedig hosz- szú távon nincs jövőjük. Szolgálatban a MÍG 29-esek Mától átveszik a harckészültségi szolgálatot a MÍG 29-es vadászgépek a rendszerből kivont MÍG 21-esektől a kecskeméti Szentgyörgyi Dezső Harcászati Repülőezrednél. Erdélyi Lajos alezredes, honvédelmi szóvivő szerdán az MTI-nek elmondta, hogy eddig 20 pilótát képeztek ki az új technika kezelésére és hamarosan folytatódik a repülőgépvezetők átképzése. Tavaly októberben érkezett meg 28 darab MÍG 29-es vadászgép a kecskeméti repülőtérre Oroszországból a hazánkkal szemben fennálló tartozás részbeni törlesztéseként. A pilóták átképzése 1993 decemberében kezdődött meg és az első lövészeti gyakorlatot az idén augusztus elején hajtották végre Nádudvar lőterén. mellett” — jelenti a Borba, amelyet a dpa idéz. A belgrádi kormány a múlt héten hallgatólagosan engedélyezte az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának és a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának, hogy emberbaráti célzattal helyezzenek el megfigyelőket Bosznia határán. E megfigyelőknek az lenne a megbízatásuk, hogy a hivatalosan minden áruforgalom előtt lezárt határátkelőhelyeken szavatolják a Jugoszláviából Boszniába tartó világszervezeti segély- szállítmányok gyors áthaladását. zenálja: mintegy 100 atombomba és közepes valamint hosszú hatótávolságú rakéták, melyek felszerelhetők nukleáris töltetekkel. Az izraeli álláspont szerint a nem hagyományos fegyverrendszerek korlátozásáról csak azután érdemes beszélni, hogy létrejön megállapodás a hagyományos fegyverek csökkentéséről. Negyvenmillió forint értékű barterüzletről született elvi megállapodás Keleti György honvédelmi miniszter és Anatolij Lopata vezérezredes, ukrán vezérkari főnök budapesti tárgyalásán szerdán. A megbeszélést követően elhangzott, hogy magyar gyógyszerekért cserébe a hadsereg számára feltétlenül szükséges alkatrészeket szállít az ukrán fél. Keleti György hozzátette: az üzletet még azért nem kötötték meg, mert egyelőre bizonytalan, hogy sikerül-e a honvédség idei költségvetéséből előteremteni ezt az összeget. A tájékoztatás során kiderült, hogy eredetileg ennél jóval nagyobb volumenű fegyverüzletről volt szó, de mint az ukrán vendég kifejtette: nem politikai, hanem kifejezetten gazdasági akadálya van a A hadiipar leszerelése és polgárivá alakítása nem hadiipari probléma. Bár az elmúlt 40 év ipari és technológiai fejlődését a védelmi forrásokból fedezték, a gazdasági innováció forrása Európa-szerte a katonai kutatás volt — hangzott el a NATO támogatásával rendezett budapest konferencián, amelyen társadalomkutatók, tudománypolitikusok, diplomaták és katonai szakértők vitatták meg a II. világháború után kialakult két világrendszer katonai kutatásainak sorsát. Elmondta: az előző nap zárult konferencia áttekintette az elmúlt 5 év európai leszereléssel és konverzióval kapcsolatos eredményeit. Világossá vált, hogy eltérő helyzet alakult ki a szovjet utódállamok gazdasági alapszerkezetét érintő vállalatok, vállalatcsoportok hadigazdaságában, illetve az USA, Franciország, Nagy-Britannia, Svédország és Németország hadiiparánk átalakításában. Az utóbbi országok vonatkozásában ez a kérdés elsősorban iparági és nem az egész gazdaságot érintő probléma. Külön nagyobb értékű megállapodás megkötésének. Egyúttal reményét fejezte ki, hogy a folytatódó szakértői tárgyalásokon megtalálják a megoldást. Mint mondta: nemcsak a magyar, hanem az ukrán hadsereg is pénzhiányban szenved. Keleti György közölte: magyar részről továbbra sem mondanak le az Ukrajnában megsemmisítésre ítélt fegyverek átvételéről és kérte a vendéget, hogy ezt az igényt továbbítsa a legfelsőbb ukrán politikai vezetésnek is. Anatolij Lopata beszámolt arról is, hogy meghívott egy magyar felderítő szakaszt Ukrajnába közös gyakorlatra. Keleti György ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy az ilyen alegységszintű gyakorlatok szorosan illeszkednek a NATO békepartnerségi programjához, ugyanis a szomszéd országok között ez bizalomerősítő lépésnek számít. csoportba tartoznak a kis NATO- illetve a közép-európai országok, ahol a konverzió elsősorban vállalatcsoportokra vonatkozik. A konferencia résztvevői ajánlásukban hangsúlyozzák: a konverzió nem kezelhető kizárólag gazdasági problémaként. Amíg nem tudni, hogy az európai országok és az érintett nagyhatalmak milyen típusú konfliktusokba kerülhetnek és egymásnak milyen szövetségesei lesznek, addig a katonai technológia jövőbeni alakulásáról, nemzetközi munkamegosztásról nem lehet beszélni. A konferencián a konverzió negatív tapasztalatairól is szó esett. A kutátók hangsúlyozták: el kell kerülni a hadiipar olyan átalakítását, ahol a rakéták helyett trolibuszokat gyártanak, igaz az átlagoshoz képest háromszor drágábban. Ez — polgári alkalmazás címén — a felhalmozott kutatási és fejlesztési tapasztalatok alacsony hatékonyságú kiárusítását jelenti, de sem a hadiipar, sem a polgári gazdaság érdekeit nem szolgálja — hangsúlyozta Tamás Pál. Még akadozik a boszniai rendezés Milosevic engedékenyebb Katonai kutatások a hidegháború után Musza-Rabin találkozó 40 milliós fegyverüzlet Ukrajnával
