Somogyi Hírlap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)

1994-09-01 / 205. szám

1994. szeptember 1., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Árverés alacsonyabb értékhatáron Egyetlen pályázóként lehet befutó az NTH Rt Mától szigorúbb ítéletvégrehaj tás Folytatás az 1. oldalról) Dr. Jordanics József rámu­tatott: a végrehajtás gyorsítá­sát és egyszerűsítését szol­gálja többek között, hogy az Apeh-től megtudakolható az adós bankszámlaszáma, amelyről tartozás esetén pénzt emelhet le a végrehajtó. A pénzintézeteknél vezetett számlák tulajdonosainak ügyében már az átutalási vég­zés jogerőre emelkedése előtt értesíteni kell a bankot, amely ez után visszatartja a követelt összeget. Ez megakadá­lyozza az adóst abban, hogy „kimenekítse” pénzét. Mától a végrehajtó bevonhatja (a rendőrség közreműködésével is) a lefoglalt gépkocsi for­galmi engedélyét. Meggyorsít­ják az árverezést is. A lefoglalt ingóságokat árverési csarno­kokban értékesítik. A „becsér­ték” (kikiáltási ár) egynegye­déig is „leszállhatnak” a ko­rábbi egyharmados alsó határ helyett. Az ingatlanokat a „becsértékénél” alacsonyabb áron is el lehet adni, sőt akár annak a feléig is elmehetnek a licitnél. Ezután elárverezhetik a haszonélvezettel terhelt in­gatlanokat is azzal a megszo­rítással, hogy a haszonélvezet továbbra is fennmarad, „csak” a tulajdonos változik. Tízezer­ről százezer forintra emelke­dett a bíróság által kiszabható (ismételhető) végrehajtási bír­ság. Módosult a végrehajtási eljárás illetéke is: a végrehaj­tandó összeg 1 százalékát, de legalább ezer forintot kell fi­zetni az érintettnek. Ha ez igazságügyi követeléssel kap­csolatban merül fel, akkor az érték 3 százalék, illetve 3 ezer forint. A törvény kényszerin­tézkedések foganatosításánál a korábbi a statisztálásnál jó­val nagyobb szerepet szán a rendőrségnek. Az adós sze­mélye elleni kényszercselek­ményt — ha erre szükség van — a bíróság, illetve a végre­hajtó intézkedése nyomán — a rendőrség feladatává teszi. A törvény a gyorsabb és ha­tékonyabb munka érdekében bevezette (visszaállította) az „önálló végrehajtók,, intézmé­nyét. Ez egyebek mellett azt jelenti, hogy a végrehajtó ap­parátus kikerül a bírósági szervezetből. Az utóbbihoz csak annyiban lesz köze, hogy a kinevezési és felügyeleti jo­got a megyei bíróság elnöke, az operatív felügyeletet pedig a helyi bíróságok elnökei, il­letve a végrehajtási ügyinté­zők gyakorolják. Ez utóbbi stá­tus létrehozását ugyancsak az új törvény írja elő. Az ügyinté­zők mentesítik a bírákat a vég­rehajtással kapcsolatos terhek alól. Az úgynevezett igazság­ügyi (például bűnügyi) költsé­gek behajtását továbbra is a megyei bíróság végrehajtója végzi. A végrehajtásban az eddiginél jobban érdekelté tett, független apparátus tevé­kenységével párhuzamosan várhatóan emelkedni fognak a végrehajtási költségek. Az el­nökhelyettes szerint a nem hi­bátlan, de valóban európai színvonalúra sikeredett tör­vény alapján önállósuló vég­rehajtó apparátus működési feltételeit 1995 január 1-ig kell megteremteni. A végrehajtók addig is az új törvény szerint járnak el, és hatályát a már fo­lyamatban lévő ügyekre is ki­terjesztik. Szegedi Nándor Már az Aqua kotor a Balatonon Egyedülálló vállalkozásba fogott a siófoki Aqua GMK. A több, mint tíz éve működő tár­saság létszámot és profilt bő­vítve felvállalta a balatoni fo­lyamszabályozási munkálatok egy részét. Azokat a feladato­kat, amelyeket korábban a Ba­latoni Vízügyi Kirendeltség, il­letve a Főépítésvezetőség végzett, ám idén tavasszal — állami támogatás híján — ezt az ágazatot felszámolták. Az egész Balaton térségében egyedüliek abban, hogy „ki­csiben” is vállalkoznak a kot­rásra, a kikötő- és partfalépí­tésre, illetve ezek fenntartá­sára. Csutak Sándor, Várnagy Jenő és Gruber István egy 15 fős állandó csapatot „tobor­zott” azokból a szakemberek­ből, akik a Főépítésvezetőség felszámolásakor kerültek ut­cára. A BVK-tól bérlik a mun­kagépeket, ezek kezelésére alkalmi munkásokat is foglal­koztatnak. Az idei évre már több megrendelésük befutott: az önkormányzatoktól és a BVK-tól. (Fónai) Félig kelt el a Csepel A Murányi Ferenc kaposvári vállalkozó vezette Nawal Tra­ding Hungary Rt félig megal­kudott a kaposvári Csepelre. A hírek szerint azért csak félig, mert hivatalos eredményhirde­tése még nem volt a gyárra ki­írt pályázatnak. A Somogyi Hírlap információi szerint azonban nem lesz nehéz dön­teni, hiszen az NTH Rt egye­dül pályázott a gyárra. Reich Sándor, a felszámo­lással megbízott Kossuth Hol­ding vezetője sem megerősí­teni, sem cáfolni nem tudta a hírt, annyit azonban elárult, hogy hat tenderfüzet kelt el, ám a végén valóban egy pá­lyázat érkezett az üzemre. A Kossuth Holdingnál azonban még korainak tartják megkö­tött üzletről beszélni, hiszen az illetékesek eredményt majd csak szeptember 12-én hir­detnek. Informátorunk szerint azon­ban a felszámolással már több mint két éve megbízott cégnek nem sok választása maradt. Végre jelentkezett egy cég, amely fizetne a gyárért, ha ezt a lehetőséget elszalasztják, akkor nem tudni kopogtat e még valaha valaki is a Cse­pelben. Az is a hírekhez tarto­zik azonban, hogy informáci­ónk szerint a 130 milliós vétel­árból az NHT Rt többtíz millió forintot szeretne lealkudni. — Mint felszámolók sem tartogatni, sem olcsón adni nem szeretnénk a gyárat. A hi­telezők vagyonáért felelős­séggel tartozunk, így jól meg kell fontolnunk, hogy vállal­juk-e a feltételeket. Az üzem eredeti ára 262 millió forint volt, de később ennek már csak a felét kértük — tette hozzá Reich Sándor. Hogy mennyit engednek a feléből, az egyelőre még hét­pecsétes titok. Azt azonban már tudni, hogy a pénz na­gyobbik részét a Magyar Hi­telbank kapja majd, a többin pedig — ha lesz ilyen — négyszáznyolcvannégy hite­lező osztozik. Kérdéses a gépek sorsa is. Az NTH Rt ugyanis csak a gyártelepre alkudott, így ha a Kossuth Holding elfogadja a cég ajánlatát, akkor a még el nem adott berendezéseknek a csarnokokban nem lesz ma­radásuk. Akik két évig nyomon követték a Csepel sorsát, azok kétkedve fogadták a hírt, hogy vevőre talált a gyár. Igaz van okuk a bizalmatlanságra, hiszen két éve már annyi ve­vőjelölt adta egymásnak a ki­lincset az üzemben, csak a pénz felejtették el az alku vé­gén letenni az asztalra. Barna Zsolt A dél-balatoni kisrégió Phare-támogatást remél A Phare-programhoz való csatlakozásról, illetve az ennek keretében történő fejlesztések támogatásá­nak megpályázásáról tár­gyalt a Balatoni Dél-Nyugati Kisrégió, mely tegnap tar­totta megbeszélését Bala- tonfenyvesen. A kérdésben érdekelt 11 kisbalatoni helység közül ez­úttal három község polgár- mestere érezte fontosnak a megbeszélésen való részvé­telt. A Környezetfejlesztési és Területfejlesztési Miniszté­rium képviseletében jött el Szentkúti Gábor főtanácsos és Doroszlai Katalin a minisz­térium területfejlesztési főosz­tályának képviseletében. Je­len volt Molnár László, az EconoConsult Projekt Terve­zési, Fejlesztési és Vezetési Tanácsadó Kft ügyvezető igazgatója is. Némi vita, illetőleg a néző­pontok tisztázása során a megbeszélés résztvevői egyetértettek abban, hogy a kisrégió térségének egysé­ges álláspontot kell kialakíta­nia. Olyat, amely összehan­golható az országos elképze­lésekkel, ugyanakkor felvá­zolja e térség még sértetlen­nek tekinthető, éppen ezért nagy idegenforgalmi vonzerőt képviselő értékeit. A Phare-támogatás elnye­résére e térségnek esélye van — mondotta a Somogyi Hírlap munkatársának Szent­kúti Gábor, a minisztérium fő­tanácsosa —, de a közös ál­láspont kialakítása immár sürgető. Ennek jegyében a Balatoni Dél-Nyugati Kisrégió képviselői szeptember 5-ikén, a táskái önkormányzat épüle­tében újabb megbeszélést tartanak. Kun G. Tibor SOMOGYI HÍRLAP Várnai Ágnes jegyzete Fogós teljesítmények Július elsejétől a fogászati ellátásban is kötelező rögzíteni a teljesítményt, ami nem jelenti azt, hogy a fogorvosok is már aszerint kapják a bérüket. Ez amolyan próba év, és csak jö­vőre, az adatok összesítése után kerülhet sor a teljesítményt alapul vevő finanszírozásra. Dr. Vétek József a Népjóléti Igazgatóság fogászati szak­rendelőjének főorvosa szerint nyolcvanhatszorosára nőtt az adminisztráció, de érdemben nincs előrelépés. Az egészség­ügy reformjában mostohagyerekként kezelt fogászati ellátás felemássága sem az orvosnak, sem a betegnek nem kedvez. A gépek amortizációját nem ellensúlyozzák, a körzeti rend­szer pedig megköti a betegeket. Ha sor kerül a rendelők pri­vatizációjára, vajmi kevés esélye lesz annak, hogy bérbe ve­gyék vagy megvásárolják. Persze nem mindenütt olyan si­ralmas a helyzet mint Kaposváron. A teljesítményarányos finanszírozás adatait rögzítő számí­tógépeket már a somogyi falvakban is megkapták a fogorvo­sok. Kaposváron azonban leszavazta telepítésüket a közgyű­lés. Nem csoda, hogy a város fogorvosai csak szívják a fogu­kat amikor arra gondolnak, hogy a tervezet szerint, minél töb­bet teljesítenek, annál kevesebb pénz üti a markukat. Persze ösztönözni negatív irányban is lehet... Töreki nem iermészetvédelmi terület Kárpótlási mentőöv a formai hiba miatt Kacifántos vita város és városrésze között Siófok egyik városrésze — korábban önálló falu —, Tö­reki kimaradt a kárpótlásból. Előbb a jegy késett, később vi­ták miatt késett a kijelölés. Ráadásul a város önkormány­zatának képviselő testületé természetvédelmi területté nyilvánította egy határozatá­ban a területet. Tegnap levelet juttatott el a Somogyi Hírlap­hoz Balogh Jánosné, a töre­kiek képviselője. A levelet dr. Erdey György, a Környezet- védelmi és Területfejlesztési Minisztérium Törvényelőké­szítő Főosztályának vezetője írt alá, s az áll benne, hogy a képviselő által jelzett szántók, a töreki halastavak és környe­zetük nem minősülnek termé­szetvédelmi területnek, mivel az önkormányzat — formailag helytelenül — határozattal rendelte el védetté nyilvánítá­sukat. Ha Siófok város ön- kormányzata vagy a polgár- mester a helyi védelemre ter­vezett területek listáján szere­peltette és a kárrendezési (megyei) hivatalnak átadta, a helyi védettségű területekre hatáskörrel rendelkező ható­ság hozzájárulás esetén lehet kijelölni. A Dél-dunántúli Ter­mészetvédelmi Igazgatóság­nak (akihez a siófoki önkor­mányzat fordult — a szerk.) az érintett területek vonatkozá­sában hatósági (szakható­sági), illetőleg egyetértési jog­köre nincs, mivel azok nem országos jelentőségű termé­szeti értékek.” Kacifántos jogilag a levél, miképp az ügy is. Jut(hat)-e föld a törekieknek? — erről nem ír sajnos a minisztérium il­letékese. A helybéliek minden­esetre mentőövként kapasz­kodnak bele. (Czene) Pál László és dr. Gyenesei István a megye szerepéről Pál László ipari és kereske­delmi miniszterrel tárgyalt tegnap dr. Gyenesei István a Somogy megyei Közgyűlés elnöke. A miniszter az Al­pok-Adria Nemzetközi Kiállí­tás és Vásár megnyitójára ér­kezett Kaposvárra. A tárgya­láson szó esett többek között, a középszintű önkormányza­tok terület- és térségfejlesztési feladatainak változásáról, az EXPO előkészületeiről és a belső-somogyi idegenforga­lom fejlesztési lehetőségeiről. Szennyvíztisztító Látrányban Régi gondja oldódik meg Látránynak: szeptemberben átadják a Berencsepusztán megépített új, kazettás szennyvíztisztítót. A partol­dalba épült, hosszanti irány­ban, lépcsőzetesen kialakított kazettákba lefolyó víz nyomán az iszap a tárolóban marad. Ezt később trágyaként a me­zőgazdaságban hasznosíthat­ják. A Kaposvári Vízügyi Tár­sulás kivitelezésében, 12 mil­lió forintos beruházással épült szennyvíztisztító Látrány, Ka- rád, Somogytúr, Somogyba- bod és Visz falvak gondjait oldja meg. A költség 60 száza­lékát a látrányi önkormányzat teremtette elő, 40 százalékát pályázaton nyerték el. Több szakkör az iskolában Tízről, tizenháromra emel­kedett az iskolai szakkörök száma a kaposvári Petőfi Sándor Általános Iskolában. A természetbúvá, csecsemő­gondozó és vöröskeresztes szakköröket jórészt kötelező óraszámuk terhére illetve túló­rában vezetik a pedagógusok. A pénzszűke miatt az alap­anyagokat hazulról hozzák a gyerekek. A környezetvédelmi pályázaton tavaly nyolc ezer forintot nyert az iskola; az er­dőgazdaság segítségével ok­tóberben fákat ültetnek az is­kola udvarában. Ajándék a szociális otthonnak Több jószándékú honfitár­sunk jelezte levélben Milicz Ilonának a drávatamási szoci­ális otthon vezetőjének, hogy anyagilag és erkölcsileg is tá­mogatni kívánja az otthon la­kóit. Egy szülő evőeszközö­ket, ruhaneműt és egyéb ajándékokat adományozott és ígérte, hogy konyhai edénye­ket is juttat a rászorulóknak. Az otthon dolgozói alapítványt szeretnének létrehozni a gon­dozottak megsegítésére. A nemrégiben megrendezett jó­tékonysági bálon húszezer fo­rint jött össze, jobbára a mun­katársak adományaiból. Többet fizettek a családoknak 10,6 százalékkal nőtt So­mogybán a családi pótlékban részesülők száma. A növeke­dés oka, hogy 1993-ban meg­emelték a pótlék összegét, és az általános forgalmi adó au­gusztus elsejével esedékes növelésével összefüggésben, a vonatkozó kormányrendelet alapján, a családi pótlékra jo­gosult egyedülálló és több- gyermekes családok egyszeri támogatásban részesültek. Az egy gyermekesek egyenként 2750, a többgyermekesek 3950 forintos gyermekenkénti támogatást kaptak. > * » Humánüzemi újdonságok Az egészséges táplálko­zást segítik elő a Dél-Dunán­túli Gabonaipari Rt kaposvári humánüzemének termékei. A hagyományos tojással készí­tett tészták mellet, hatfajta to­jásnélküli, koleszterin mentest is készítenek. De étkezési korpát és búzacsírát is gyárt az üzem. Képünkön az egyik sikeres termék, a tarhonya készítése látható, ebből ha­vonta átlagosan tizenöt má­zsát gyártanak. Fotó: Kovács Tibor

Next

/
Thumbnails
Contents