Somogyi Hírlap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 178-204. szám)
1994-08-06 / 183. szám
1994. augusztus 6., szombat SOMOGYI HÍRLAP — SZÍNES HÉTVÉGE 23 Hirosima: fekete eső Visszaemlékezés az atombomba ledobásának évfordulóján Ketyeg a biobomba? Végtelen a sokféleség a természet világában Dr. Vida Gábor: Az emberiség mindig arra vágyott, hogy megfejtse az embert Egy gén nagysága a milliméter egy milliárdnyi része. Egy-egy génsor három milliárd információt hordoz. A kutatók remélik, hogy tíz éven belül minden egyes információ a birtokukban lesz. Kívánság szerint tudják majd programozni a hím ivarsejteket és a női petesejteket. Ily módon a kis emberekből nagyot, a kövérekből soványát, a szőkéből barnát, a butákból okosat csinálhatnak. Vannak, akik azt állítják, hogy a génkísérletek veszélyesebbek, mint az atomerőművek. Ha egy manipulált gén megszökik a laboratóriumból, a fák kétszáz méter magasra nőhetnek vagy három szemmel születhetnek a gyerekek. Ehhez a beszélgetéshez olyan szakembert kerestem, aki képes és hajlandó leszállni a tudomány elvont magasából s mindkét lábával a földön áll. így találtam rá dr. Vida Gábor genetika professzora. Akár a kábítószer? — Úgy tudom, a genetika a legsikeresebb s egyben a legköltségesebb tudományágak egyike. Folynak-e ilyen kutatások Magyarországon? — Nem olyan költséges, de nem is annyira sikeres, mint amennyire egyes cikkek hirdetik. A kutatás nálunk is a biotechnológiai fellángolással kezdődött, a hetvenes évek végén. Ma szerte az országban működnek kutatóhelyek. Munkájuk nagy része rutinszerű, a mindennapi gyakorlatban rengeteg eredményt hoz, de hosszú távon rendkívül veszélyes lehet. Olyan, mint a kábítószer. Ideig-óráig kellemes, de végül belehalunk. — Ezt nem egészen értem. — Mindegyik ágazat, a mezőgazdaság, az állattenyésztés, az egészségügy a pillanatnyi sikerekre törekszik. Gondoljon csak a csirkefarmokra! Génmanipulált tyúkok tömege, homogén állomány, nagy tojáshozam. De ezeknek az állatoknak a többsége nem képes természetes úton reprodukálni önmagát. Nem véletlen, hogy a természet a sokféleségen alapul. A mi civilizációnk viszont uniformizálásra épül. Ám minden élőlény, amely nagy és homogén tömegben létezik, kihívja a természetet maga ellen, s mozgósítja a kártevőket. — Olvastam, hogy Bajorországban olyan cukorrépát termelnek, amely képes megvédeni önmagát a kórokozók ellen. — De meddig? Amíg ki nem alakul egy új baktériumtörzs, vagy más kórokozó, amelyik elpusztítja az egész állományt. Persze, addigra a növénynemesítő kitalál egy újabb fajt. A génmanipuláció gyakorlati alkalmazásában ott tartunk, ahol a hályogkovács, aki nagy biztonsággal fog bele olyasmibe, amibe egy szakember nem, mert az fölméri a veszélyeket is. A génmanipulátorok jelentős részéből hiányzik a természettel szembeni alázat. Sokféleség vajgy uniformizálás — Azért ismerje el, csodálatos, hogy megtalálták az öregedés génjét. Ha ezt az embrióban megsemmisítik, az ember 180 évig is élhet. — Ne üljön fel a meséknek! Butaság azt hinni, hogy a dühnek, a bátorságnak, a ho- moszexualitásnak vagy az öregedésnek egyetlen génje van. A valóság ennél sokkal összetettebb. Persze, az emberiség mindig arra vágyott, hogy megfejtse az embert. De tudomásul kell vennünk, hogy a személyiségnek nincs egyetlen kulcsa, amellyel nyitható. — A genetika eredményeiről szóló híradások egy része a horror határát súrolja. Mondják, eljön az idő, amikor tetszés szerint tenyészthetünk embert. Sok kicsi Einstein és Mozart szaladgál majd a világban, de az is lehet, hogy sok kicsi Hitler szabadul ránk. — Ez filmtémának talán jó, de senki sem gondolhatja komolyan. A klónozás, vagyis az egyed sokszorozása elvileg lehetséges, technikailag megoldható minden élőlény esetében. Ám nem biztos, hogy a létrehozott új egyed — genetikai azonosság ellenére — hasonlítani fog az eredetihez, mert a környezetet, a nevelési hatásokat nem tudjuk reprodukálni. Márpedig az ember is, az állat is nagyrészt ezektől alakul olyanná, amilyen. — Igaz-e, hogy nagyszámú örökletes betegséget gyógyítanak már ma is génterápiával? Hogy hamarosan a rákon is úrrá lehetünk a gének segítségével? Egy bűnös gén — Aki ilyesmit állít, az felelőtlenül ígérget. Nagyon kevés olyan betegség van, amely örökletes és egyetlen génhez köthető. A rák esetében sincs egyetlen felelős. Máris találtak közel száz olyan gént, amelyek meghibásodása rák kialakulásához vezethet. A természet kitalálta a fenntartható fejlődést, s ez három milliárd éven át hibátlanul működött. De az ember okos, leigázta a természetet és létrehozta a fenn nem tartható fejlődést, amelyet egyelőre „gyakorlunk” ugyan, de nem tudjuk, meddig. — Ezzel most az apokalipszist jósolta meg? — Hát majdnem. Többet kellene beszélnünk az emberiség jövőjéről, ezt sokkal fontosabbnak érzem, mint azzal riogatni az embereket, hogy kiszabadulhat a laboratóriumból egy manipulált gén, amely esetleg elpusztítja a világot... Sombor Judit 1934 júniusában Szilárd Leó Angliában szabadalmat kért a neutronok által létrejövő láncreakció elvére. Aligha láthatta előre, hogy 11 évvel később micsoda szellem szabadul ki a palackból, veszélyt hozva az emberiségre. Idézzük most fel röviden az atombombához vezető utat. A maghasadás felfedezése után 1939 nyarán a fasizmus világuralomra jutásától tartva Szilárd Leó és Wigner Jenő (Teller Ede közreműködésével) meggyőzik a világ legnevesebb tudósát, Albert Einsteint, hogy levelet intézzen az Egyesült Államok elnökéhez. Ebben felhívják Roosevelt figyelmét az atomenergia katonai alkalmazásának lehetőségére, és arra, hogy ezeket az eszközöket a németek felhasználhatják. „Szilárd Leónak nagy szerepe volt abban, hogy elég korán ráirányította figyelmünket erre a lehetőségre.” — írta Teller Ede a szerzőnek. 1942. december 2-án Szilárd is ott volt Chichagóban Fermi és Wigner Jenő társaságában a világ első működő atomreaktorának beindításánál. Ez adja a döntő lökést az atombomba-programnak. Az 1942. augusztus 13-án megindított Manhattan Project az előbb említett esemény után óriási erőket mozgósít. Mintegy 150 ezer tudós és munkás tevékenykedett Hanfordban, Oak Ridge-ben, a Princeton, a Berkeley, Chidhago-i és a Harvard Egyetemen, majd 1943 tavaszától az új-mexikói Los Alamosban. A már említett magyarokon kívül Robert Oppenheimer vezetésével számos világhírű tudós vett részt a kutatásokban, többek között Niels Bohr, Hans Bethe, Enrico Fermi, James Franck, Neumann János, és mások (köztük további magyarként Kemény János és Lax Péter matematikusok). Ez a hihetetlen mértékű szellemi és anyagi koncentráció (mintegy 2 milliárd dollár) alig két év alatt eredményre vezetett — 1945 nyarára elkészült 3 bomba. Közben Európában véget ért a háború, a fasizmus győzelmének veszélye elmúlt, amikor 1945. július 16-án Új-Mexikóban, Alamogordo közelében felrobbantják az első kísérleti atombombát. A hatás leírhatatlan, a szellem kiszabadult a palackból. A robbantás szemtanújaként Oppenheimer, a terv tudományos vezetője a Bhaga- vad-gíta indiai szent könyvet idézte: Ha ezernyi Nap fénye Egyszerre lobban az égre, Halállá válik az ember, Veszélyévé a Földnek. A tudósok mindent elkövetnek, hogy a bevetésre ne kerüljön sor, és a bomba előzetes bemutatását javasolták, mindhiába. Az időközben elhunyt Roosevelt helyett elnökké lett Truman már döntött: a bombákat fel kell használni. (Utólagos vélemények szerint ez a demonstráció már inkább a Szovjetuniónak szólt.) 1945. augusztus 6-án Hiroshimát, 9-én Nagaszakit érte a pusztító támadás. Az áldozatok száma jóval meghaladta a 200 ezret, és nagyon sokat kaptak lassan ölő sugár- fertőzést. A japán császár kapitulált. Szioda Szinoe japán költőnő szintén sugárbetegségben hunyt el később. Ő írta az alábbi sorokat: Valahol ott fenn az égen Méreg ömlött ki nemrégen S fekete eső zápora Zúdult a füstölgő városra. Einstein, aki nem vett részt a kutatásokban, később így nyilatkozott: „A háborút megnyertük, de a békét nem... Ha tudtam volna, hogy a németek nem tudnak bombát előállítani, a kisujjamat sem mozdítottam volna.” Hiroshimában minden év auguszuts 6-án megkondítják a békeharangot, hogy emlékezzünk az áldozatokra, és arra, hogy ez soha többé ne ismétlődhessék meg. (Fehér Péter-Hajdú Mária: Einstein és a magyarok című készülő könyve alapján.) Az asszony illata... Pascal Morabito, Marseillesben élő parfümkirály bemutatta legújabb illatát. A Nagada nevet viselő új parfüm első „viselője” az alkotó felesége. A Nagada egyesíti magába a kelet izgalmát, az öreg kontinens modern világával. A Nagada izgató illat, sokan a világ legrafináltabb parfümjének tartják. Az ára pedig.... de erről jobb nem beszélni. A biokémikus és a régész szövetkezése Messze van Új Delhi? Két kutató Kaposvárról utazik, ha utazhat Az idén decemberben Indiában, Új Delhiben rendezik meg a harmadik régészeti világkongresszust. A hír értékét aligha emeli az a tény, hogy bármilyen rangos is egy ilyen tudományos világesemény, a december még messze van. Node milyen messze van Új Delhi? Két kaposvári kutató ezt mérlegeli mostanság, igaz nem kilométerekben mérik a távot, nem is időben, hanem pénzben. Mert a legszerényebb számítás és elszállásolás szerint is, fejenként legalább százötvenezer forintba kerülne az út és a részvétel. Ennyit pedig sem a saját, sem a munkahelyük bukszája nem bír el. Mentségükre szóljon, az utazási szándékot nem valamiféle egyéni ismeretszerzési vágy alapozta meg, (talán az sem lenne megvetendő) hanem az, hogy a rangos „interkontinentális” fórum előadói, immár a reprezentatív program szerint. Olyan mezőnyben előadók, méghozzá két előadással, ahova a referenseket nyilván nem találomra, hanem a pályázatot követő kritikus mérlegelés után hívják. Az igazi kihívás mégsem a merészen beadott pályázat ténye volt, hanem az, amikor megszokottan fényévnyi távolságra eső tudományterületek kutatói találkoztak össze, egy probléma megoldása végett. Mostmár, öt évnyi együttműködés után megállapítható, hogy jó pillanat volt a biokémikus és a régész szövetkezése, némiképp leegyszerűsítve arra: miként lehetne bizonyos leletek korát abszolút pontosan meghatározni. No innen már sorolhatók lehetnének az „interdisciplináris” és „multidisciplináris” eljárásokat illető jelzők, maradjunk annyiban: bejött nekik. Csapó János a Pannon Agrártudományi Egyetem kutatója, tudományának doktora és dr. Költő László a megyei múzeum régészeti osztályvezetője jelentős kormegállapításokra jutottak, tudván azt, hogy ilyen kutatások Magyar- országon csak Kaposváron folynak, s világviszonylatban is kevés helyen csupán. Ezek előrebocsátásával talán érthető, hogy mindezt szeretnék bemutatni, sőt megmérettetni a nemzetközi tudományos közvélemény előtt, a csonteleleteken és a középkori szőnyegeken végzett vizsgálataik alapján. Mint dr. Költő László megjegyezte: az sem lesz akármilyen kutatói feladat, hogy felkutassák, miből lehet az útravalót előteremteni. A hírnek innen már mindenképpen van aktuális értéke is, sőt kommentálható is; észre, szívre, pénztárcára ható érvekkel. Gondolom nem vagyok egyedül, aki szurkol nekik, hogy állják majd Új Delhiben a sarat, no meg , hogy jussanak el oda. Tröszt Tibor / Élet a Földön kívül? Szenzációs felfedezést tettek az Illinois Állami Egyetem tudósai: először szereztek valódi bizonyítékot arról, hogy létezik élet a Földön kívül is. Kimutatták ugyanis egy távoli galaxison tetemes mennyiségű aminosav létezését. Áz egyetem csillagászai a Tejút központját kutató rádióteleszkóp-felvételeik elemzésekor bukkantak glycin jelenlétére. Ez az aminosav több fehérje képződésének nélkülözhetetlen építőköve. Az amerikai szakemberek szerint felfedezésük igen fontos előrelépés az űrben zajló vegyi folyamatok megértéséhez, ugyanakkor megerősíti azt a véleményüket, hogy a világmindenségben nem csupán a Földön, hanem másutt is van élet. Időzített (olaj)bomba Mintha egy időzített bomba ketyegne a dél-afrikai Fokváros közelében a tenger fenekén. Az 1983-ban elsüllyedt Castello de Bellver olajszállító hajó tartályait lassan megeszi a rozsda. A közelmúltban már érkeztek aggasztó jelek a roncsról, ám a napokban már olajjal átitatott tollú pingvineket és más tengeri madarakat is találtak az állatvédők. Műtéttel nevettetik meg A hatesztendős ír Nicole-t műtéti úton „tanítják” majd meg nevettetni. Á kislány ugyanis születése óta igen ritka betegségben, az úgynevezett Möbius-szindrómában szenved. Ennek legfőbb jellemzője, hogy a nevetésért — és részben a rágásért — felelős izmok gyakorlatilag teljesen merevek. A gyerek szüleinek már régen feltűnt, hogy leányuknak problémája van az evéssel és soha még csak el sem mosolyodik. Azóta a betegséget nemcsak diagnosztizálták, de egy dublini orvos vállalta a műtétet is. Douglas Harrison doktor úgy tervezi, hogy a kislány vállából idegrostokat, melléből pedig izmokat ültet, át az arcába. ígéri, hogy a műtét után külön operálja a jobb és a bal arcát — Nicole megtanul majd nevetni. Vissza a természethez Jiri Smithchoti, egy bangkoki magániskola igazgatója május óta 18 krokodilt tart az iskolában. A doktor azt állítja, hogy az állatok el vannak különítve és teljesen veszélytelenek a tanulókra. A gyerekek csak így tanulhatnak meg együtt élni a természettel. A hatóságok más véleményen vannak: kötelezték Smithchoti tanár urat, hogy három héten belül távolítsa el a krokodilokat. A természetbarát igazgató viszont kitart álláspontja mellett: inkább bezárja az iskolát, mint hogy engedjen a pedagógiai elveiből és hüllők nélkül nevelje a gyerekeket. Fok(kefe) híj as németek Egy Németországban készült egészségügyi felmérés siralmas egyenleggel zárult: tizenkétmillió németnek nincs és soha nem is volt fogkeféje! A szomorú tényhez további adalék, hogy harminchárom millióan fél évnél tovább használják fogkeféjüket, pedig a szakemberek szakorvosok szerint legalább háromhavonta kellene újat venni.
