Somogyi Hírlap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 178-204. szám)
1994-08-05 / 182. szám
1994. augusztus 5., péntek SOMOGYI HÍRLAP — BELPOLITIKA 9 Nincs több 168 óra A házelnök kevesebb meddő retorikát és több érdemi munkát remél Nem lesz több 168 óra, a Gondolat-jel című műsor viszont Bölcs István felelős-szerkesztésében jövő vasárnaptól újra hallható lesz - jelentette be Simkó János, a Rádió alelnöke Mester Ákossal és Bölcs Istvánnal folytatott megbeszélése után. A két ismert újságíró továbbra is a Rádió munkatársa marad. Mester Ákos ősztől új politikai vitaműsorral jelentkezik. Újabb kollégium Kollégiumként működik az ősztől a ZÁÉV Rt zalaegerszegi munkásszállója. A művelődési minisztérium vásárolta meg 65 millió forintért az ÁVU-től, s a pénzügyi és számviteli főiskola intézetének adta használatába. A főiskola épületének egy részét ugyanis visszakapta s odaköltözött a Notre Dame női szerzetesrend. A Fidesz vezetői az Iposz-elnöknél A kis- és középvállakozásokat érintő időszerű gazdasági kérdésekről tárgyaltak tegnap az Iposz és a Fidesz vezetői. Szűcs György és Orbán Viktor a kis- és középvállakozások fejlesztéséről, az adó- és társadalombiztosítási rendszer reformjáról folytatott eszmecserét. Törvényt sértettek Feloszlatják a Budapesten az V. kerületi képviselő-testületet az önkormányzatnál évek óta tartó sorozatos törvénysértések miatt. A polgárokat hátrányosan érintő mulasztásokra a köztársasági megbízott hívta fel a figyelmet. Javaslatáról előbb a belügyminiszter dönt, majd az országgyűlés elé kerül. Vitákkal, ám kirekesztés nélkül Dr. Gál Zoltán: A parlamenti matematikánál fontosabb a politizálási stílus Az országgyűlés munkája az elmúlt ciklusban gyakran nem a hozott döntések, hanem az azokat megelőző — s nemegyszer üres széksorok előtt zajló — személyeskedő szócsaták miatt vált az emberek napi beszédtémájává. A demokrácia iskolájában olykor drága volt a tandíj, és olcsó a népszerűség. A következő négy évben kevesebb lesz-e az üresjárat és a személyeskedés a T. Házban — kérdeztük dr. Gál Zoltán az országgyűlés elnökét. — Két ok miatt bízom abban, hogy érdemibb lesz a munkánk és jobb a hangulat. Egyrészt a koalíció társadalmi megbékélést hirdető politikája esélyt ad arra, hogy új típusú viszony alakul ki a kormánypárti többség és az ellenzék között. A választások világossá tették, hogy az ország politikai életéből nem lehet kirekeszteni sem a konzervatív jobboldalt, sem a baloldalt, sem pedig a liberalizmust. Valamennyinek helye van a nap alatt. Meg van az a közös alap, melyen ezek a politikai áramlatok egymással keményen vitatkozva, ám egymás értékeit elismerve, kirekesztés nélkül alakíthatják viszonyukat. Megítélésem szerint ez a nagyobb készség a toleranciára jellemző lesz a parlamentre is. A kiegyensúlyozottabb légkört és a viták érdeDr. Gál Zoltán az országgyűlés elnöke Fotó: Gyertyás László mibbé válását elősegíti majd az új — most formálódó — házszabály is. Megalapozott tehát a reményem, hogy az állampolgárok most majd a gondokat feltétlenül megoldani kívánó, keményen dolgozó képviselőket látnak, akik a viták hevében sem ragadtatják szélsőségekre magukat. — Az ellenzék máris jogainak csorbítását olvassa ki az új házszabálynak például a felszólalások szükséges bizottsági támogatottságáról szóló részében. — Az ezzel kapcsolatos hatpárti tárgyalásokon ezt a passzust már módosították. Úgy gondolom az ellenzék lét- számarányához képest kapott bizottsági helyeket is. Márpedig a tervezetben számos ellenzéki jog a létszámhoz igazodik. Szerintem ez korrekt rendezőelv. Más kérdés, hogy a kormányzó pártok jelentős többségben vannak, de hát ez a választók akarata. Ezzel együtt is az ellenzéknek messzemenő lehetősége lesz, hogy kifejtse álláspontját. — Sokszor tapasztalhattuk, hogy a kamerák jelenléte gerjeszti a retorikát, néhány közismert politikus rendszeresen „kifelé beszél”. Megmarad-e ezután is az egésznapos helyszíni tv-közvetítés? — Igen, bár kétségtelen, hogy a közvetítéseknek megvannak ezek a mellékzöngéi. Néhány képviselőt a kamerák magamutogatásra késztetnek. Mégis több a közvetítések haszna. Az állampolgárok így közvetlenül láthatják, hogy mi zajlik az ország parlamentjében és mérlegelni tudják a pártok véleményét vagy egyes politikusok magatartását. Végül is ez módot ad a „személyes” megismerésre, arra, hogy az állampolgár valóban választani tudjon a személyek és nézetek között. — A parlamenti matematika alapján, elképzelhető' e egyáltalán, hogy egy kisebbségi javaslat például törvénymódosításhoz vezessen? — Hogy ez lehetséges-e az nem egyszerűen matematika kérdése. Meghatározóbb a politizálási stílus. Annak elfogadása, hogy ez egy olyan rendszer, amelyben egyszer az egyik párt kormányoz, máskor a másik. A többségnek nyilván abból a szempontból kell mérlegelnie a kisebbségi javaslatot, hogy szolgálja-e az ország érdekét, hogy szakmailag kellően megalapozott-e. Ha így van támogatni kell bárki is mondja. Mi szocialisták megtapasztaltuk, hogy mit jelent az, amikor csak azért nem támogatnak egy javaslatot, mert mondjuk éppen egy MSZP-s képviselő terjesztette elő. Remélem, hogy a pártszíneknek ez a fajta „mindenhatósága”, a „csakazértis” perem- reszorítás gyakorlata egyszer és mindenkorra megszűnik a parlament ülésein. — Köszönjük a beszélgetést. Bíró Ferenc Kell a Somogyért Egyesület! Kovács Lajos: A célkitűzések között nincs titokzatosság, sem tisztázatlanság Az a tény, hogy a Somogyért Egyesület tagjainak száma rövid idő alatt meghaladta a hatszázat és a folyamatosan érkező belépési nyilatkozatokból arra lehet következtetni, hogy messze nem érték még el a végső taglétszámot, igazolja, hogy valós igényeket elégít ki és jó célokat tűzött maga elé az egyesület. A célkitűzések között nincs titokzatosság, még kevésbé tisztázatlanság. Ezt Kovács Lajos, a Somogyért Egyesület társelnöke, a Nyugdíjasok Szövetségének megyei elnöke fogalmazta meg válaszként Sárdi Árpád, MSZP megyei elnök véleményére, arra, hogy kvázi párt az egyesület, s, céljai tisztázatlanok. Sárdi Árpád a Somogyi Hírlap keddi számában megjelent nyilatkozatában azt is állította, hogy ezt az egészet egyes emberek arra akarják felhasználni, hogy saját egzisztenciájukat biztosítsák, tekintettel az önkormányzati választásokra. — A civil szerveződéseknek szükségük van a találkozásra, együttműködésre és segítségre — folytatta Kovács Lajos. — Mint a Nyugdíjasok Szövetségének megyei elnöke mondom, hogy a segítők között tudhattuk eddig is a megyei önkormányzatot, amely a civil összefogás létrejöttéhez is sok támogatást ad, és ezt csak megköszönni tudjuk. Hozzá tette: — Az sem titok, hiszen az Alapszabályban is megfogalmazódik, hogy a civil szerveződések társadalmi súlyát képviselőink helyi, megyei önkormányzatokba való bejuttatásával is szeretnénk erősíteni. Ez pedig azt jelenti, hogy nem pártként ugyan, de mégis összefogva a tenni akaró embereket, szervezetként indulhatnánk az önkormányzati választásokon. Az, hogy kiket választanak majd meg a polgárok az a szavazófülkében dől el a végzett közéleti és szakmai munka, valamint az ismertség alapján, és remélhetőleg nem annak alapján, hogy ki melyik pártnak a tagja. Ha pedig valaki, aki a Somogyért Egyesülettel vagy nélkül többet tett településéért, megyéjéért, mint az átlag, joggal várhatja a többség támogatását. Kovács Lajos szerint azt, hogy a Somogyért Egyesület nem párt, mi sem bizonyítja jobb an, mint az a tény, hogy a legkülönfélébb pártok (közöttük az MSZP) tagjai, több országgyűlési képviselő léptek be az egyesületbe. Ez a tény őket nem zavarja, nem is kell, hogy zavarja. — Tudjuk, hogy a főállású politikusoknak a választások kimenetele egzisztenciális kérdés is — folytatta a társelnök. — Éppen ezért végleg nem értem (s ezzel nem vagyok egyedül), hogy miért baj az, ha teszik a dolgukat, s azáltal, hogy a köznek, a megyének jót tesznek, s településükért, a megyéjükért eredményesen dolgoznak, saját egzisztenciájukat is biztosítják. Kovács Lajos így summázta véleményét: — Nem kell bennünket alapítótag, elnökségi tagokat sajnálni. Pontosan tudjuk ki, mit és miért tesz. Az ország- gyűlési képviselő választásokon győztes párt megyei elnökének pedig nem kell ösz- szerándulnia, ha Somogy megye civil erői senkit ki nem rekesztve, az itt élő emberekért egymással és minden pozitív erővel összefognak és így vesznek részt az önkormányzati választásokon. Kisebbségek fesztiválja Az európai régiók kisebbségi folklórfesztiválját a hét végén rendezik meg Jászberényben. A nagy nyári találkozó célja a Kárpát-medencében élő kisebbségek kulturális hagyományainak és a határainkon túli magyarság értékeinek bemutatása. A táncosok sokaságát felvonultató program keretében egy kerekasz- tal-beszélgetést is tartanak; erre meghívták többek között Csoóri Sándort, Sára Sándort, Kallós Zoltánt, Tabajdi Csabát, Vitányi Ivánt, Nemes- kürthy Istvánt és Kiss Gy. Csabát is. Ugyancsak a fesztivál alkalmából nyílik meg a Közép-európai Művésztelep és szabadiskola kiállítását és bemutatkoznak az ország különböző tájairól érkezett csoportok. A fesztivál rangját jelzi, hogy fővédnöki tisztet vállalt Göncz Árpád köztársasági elnök, Horn Gyula miniszterelnök, valamint Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió elnöke. Budapest Legközelebb meg közelebb "Véstél 900. A GSM mobiltelefon rendszer. Sokak élete már elképzelhetetlen nélküle. Mert a Westel 900 a szabadságot, a biztonságot és a minőségi szolgáltatásokat jelenti az Eurofon-tulajdono- soknak. Westel 900. A leggyorsabb hálózatfejlesztés Magyarországon és kapcsolat- teremtés külföldön. Hazánkban egyre több az olyan hely, amelyet már bekapcsoltak a rendszerbe, s egymás után jönnek létre más országokkal is a barangolási szerződések. A Westel 900 most örömmel tudatja, hogy megyeszékhelyén, illetve környékén már Ön is egyszerűen és gyorsan hozzájuthat GSM készülékéhez, az Eurofon kártyához és szolgáltatásainkhoz. A Westel 900 GSM üzletkötője: (06-30) 303-854 Ofotért üzlet: Kaposvár, Fő u. 8., Tel.: (06-82) 312-420 • Siófok, Szabadság tér 4., Tel.: (06-84) 310-912 Beszerelés gépkocsiba: TOYOTA KOTO Autóház Kit. 7400 Kaposvár, Zöldfa u. 58., Tel.: (06-82) 411-456
